Magyar Nyelvőr – 74. évfolyam – 1950.
6. szám - Magyarázatok - Dömötör Sándor: Darázsfészek - Dömötör Sándor: Kulák bor, el-, be, rádavajoz
Darázsfészek (Nyr 74 :52). Szombathelyen a szó közismert jelentései: 1. darazsak lakóhelye; 2 olyan emberek társasága, akik állandóan zúgnak, zajonganak, mérgeskednek, mint a darazsak; 3. mérges kelés, különösem a nyakon; olyan szokott lenni, hogy szinte több csövön folyik ki belőle a csúnyaság. Magyarszombatfán, Szalafőn és Farkasfán a ruha ráncolásának egyik fajtáját is darázsfészeknek nevezik. A női blúzok ujjainak alsó és felső részét ráncokba szedve varrják a kézelőhöz és a vállhoz. A ráncokat 1—20 cm távolságokban átlós irányban összevarrják addig, amíg elég sűrűen fut a ráncolás. Amikor a ráncok széthúzódnak, elterülnek, kis négyzettalakú nyílások keletkeznek, amelyeknek rendszere a darázsfészek alakjához hasonló. Valószínű, hogy ez az oka az arany galuska néven ismert sült tésztás darázsfészek elnevezésének is. A kalácstésztát négyszögletes, galuska nagyságú darabokra vágják, cukrozott őrölt dióban meghengergetik, lábast vagy kuglót sütőt zsírral kikennek, morzsával megszórják, s a cukrozott dióőrleményben meghengergetett tésztadarabkákat gyengéden egymáshoz nyomkodva, a lábast megtöltik és a sütőbe teszik, ahol pirosra kisütik. Ha a tészta megsült és szeleteket vágnak belőle, metszete darázsfészek alakot mutat. Fogyasztják azonban nemcsak vágva, hanem tördelve is. Magam gyermekkoromból Dunaszentgyörgyről ismerem. Darázsfészek néven egy másfajta, sült tészta is közismert mindenfelé az országban. Az ínyesmester szakácskönyve (Bp. 1932, 260) és más szakácskönyvek szerint is élesztős tésztából ujjnyi széles, két ujjnyi hosszú szalagokat metélnek. Ezeket a szalagokat csigaház módjára összegöngyölik, előbb őrölt dió-, mogyoró- vagy mandulabéllel és őröletlen kristálycukorral meghintik vagy meghempergetik és tepsiben vagy formában kisütik. Ez a tészta tehát semmiképpen sem darázsfészek, hanem inkább csigaház alakú kis kerek sütemény. Balatonkenesén, a fővárosi üdülőben a háború előtt állandóan darás fészeknek volt kiírva az étlapon. Íráshibának véltem, azonban a szakács felvilágosított, hogy a sütemény nem csigaház, hanem madárfészek alakú. Eredetileg darával, majd dara és őrölt dió keverékével, végül vagy vegyesen, vagy dió-mogyoró-mandula keverékével hintették meg. A süteménynek a darazsakkal való kapcsolatba hozatala tehát tévedés, bár a szakácskönyvek is ezt az elnevezést használják ennek a süteménynek az elnevezésére. Kulák bor, el-, be-, rá-davajoz. Szombathelyen hallottam ezt a kifejezést és azt hittem, hogy kuláktól származó bort jelent. Kiderült, hogy a kulák bor tulajdonképpen nagyon csalóka bor, olyan bor, hogy észre sem veszi az ember és mégis földhöz vágja, lerészegíti. „Miért mondanak engem kuláknak? Hiszen én mindig dolgos, becsületes ember voltam!" — hangzik a tiltakozás politikailag fejletlen emberek ajkáról, mert ma már nemcsak a nagyparasztot, hanem a másokéból élősködő, munkakerülő, csaló, piszkos üzletekkel foglalkozó embert értik rajta. Nemcsak falun, hanem városon is vannak kulákok: azok az emberek a városi kulákok, akiknek nincs semilyen foglalkozásuk, munkájuk, keresetük és mégis jól élnek. Erdődi József hívta fel a figyelmet ismételten a davajoz orosz jövevényszóból a magyarban továbbképzett igénkre. Tréfás színezettel több ízben hallottam én is. Gyorsan bedavajoztam a reggelit, aztán rohantam a hivatalba." Vagy: „Bedavajoztam a levest, de a főzelék már lassan csúszott." Vagy: Davajózza rá még ezt a két sort..." A bedavazjoz szó jelentése tehát bekaptam, sietve megettem; a rádavajoz szóé, sietve írja rá. A felszabadulás körüli időben az első változata, amit hallottam ez volt: eldavajoz ,gyorsan, sietve elterel, elküld" jelentéssel. Dömötör Sándor