Magyar Nyelvőr – 74. évfolyam – 1950.

6. szám - Magyarázatok - Dömötör Sándor: Darázsfészek - Dömötör Sándor: Kulák bor, el-, be, rádavajoz

Darázsfészek (Nyr 74 :52). Szombathelyen a szó közismert jelentései: 1. darazsak lakóhelye; 2 olyan emberek társasága, akik állandóan zúgnak, zajonganak, mérgeskednek, mint a darazsak; 3. mérges kelés, különösem a nyakon; olyan szokott lenni, hogy szinte több csövön folyik ki belőle a csúnyaság. Magyarszombatfán, Szalafőn és Farkasfán a ruha ráncolásának egyik fajtáját is darázsfészeknek nevezik. A női blúzok ujjainak alsó és felső részét ráncokba szedve varrják a kézelőhöz és a vállhoz. A ráncokat 1—20 cm távol­ságokban átlós irányban összevarrják addig, amíg elég sűrűen fut a ráncolás. Amikor a ráncok széthúzódnak, elterülnek, kis négyzettalakú nyílások kelet­keznek, amelyeknek rendszere a darázsfészek alakjához hasonló. Valószínű, hogy ez az oka az arany galuska néven ismert sült tésztás darázsfészek elnevezésének is. A kalácstésztát négyszögletes, galuska nagy­ságú darabokra vágják, cukrozott őrölt dióban meghengergetik, lábast vagy kuglót sütőt zsírral kikennek, morzsával megszórják, s a cukrozott dióőrle­ményben meghengergetett tésztadarabkákat gyengéden egymáshoz nyom­kodva, a lábast megtöltik és a sütőbe teszik, ahol pirosra kisütik. Ha a tészta megsült és szeleteket vágnak belőle, metszete darázsfészek alakot mutat. Fogyasztják azonban nemcsak vágva, hanem tördelve is. Magam gyermek­koromból Dunaszentgyörgyről ismerem. Darázsfészek néven egy másfajta, sült tészta is közismert mindenfelé az országban. Az ínyesmester szakácskönyve (Bp. 1932, 260) és más szakács­könyvek szerint is élesztős tésztából ujjnyi széles, két ujjnyi hosszú szala­gokat metélnek. Ezeket a szalagokat csigaház módjára összegöngyölik, előbb őrölt dió-, mogyoró- vagy mandulabéllel és őröletlen kristálycukorral meg­hintik vagy meghempergetik és tepsiben vagy formában kisütik. Ez a tészta tehát semmiképpen sem darázsfészek, hanem inkább csigaház alakú kis kerek sütemény. Balatonkenesén, a fővárosi üdülőben a háború előtt állandóan darás fészeknek volt kiírva az étlapon. Íráshibának véltem, azonban a szakács fel­világosított, hogy a sütemény nem csigaház, hanem madárfészek alakú. Ere­detileg darával, majd dara és őrölt dió keverékével, végül vagy vegyesen, vagy dió-mogyoró-mandula keverékével hintették meg. A süteménynek a darazsakkal való kapcsolatba hozatala tehát tévedés, bár a szakácskönyvek is e­zt az elnevezést használják ennek a süteménynek az elnevezésére. Kulák bor, el-, be-, rá-davajoz. Szombathelyen hallottam ezt a kifejezést és azt hittem, hogy kuláktól származó bort jelent. Kiderült, hogy a­ kulák bor tulajdonképpen nagyon csalóka bor, olyan bor, hogy észre sem veszi az ember és mégis földhöz vágja, lerészegíti. „Miért mondanak engem kuláknak? Hiszen én mindig dolgos, becsületes ember voltam!" — hangzik a tiltakozás politikailag fejletlen emberek ajkáról, mert ma már nemcsak a nagyparasztot, hanem a másokéból élősködő, munkakerülő, csaló, piszkos üzletekkel foglal­kozó embert értik rajta. Nemcsak falun, hanem városon is vannak kulákok: azok az emberek a városi kulákok, akiknek nincs semilyen foglalkozásuk, munkájuk, keresetük és mégis jól élnek. Erdődi József hívta fel a figyelmet ismételten a davajoz orosz jövevény­szóból a magyarban továbbképzett igénkre. Tréfás színezettel több ízben hallottam én is. Gyorsan bedavajoztam a reggelit, aztán rohantam a hivatalba." Vagy: „Bedavajoztam a levest, de a főzelék már lassan csúszott." Vagy: Dava­józza rá még ezt a két sort..." A bedavazjoz szó jelentése tehát bekaptam, sietve megettem; a ráda­vajoz szóé, sietve írja rá. A felszabadulás körüli idő­ben az első változata, amit hallottam ez volt: eldavajoz ,­gyorsan, sietve elterel, elküld" jelentéssel. Dömötör Sándor

Next