Magyar Nyelvőr – 76. évfolyam – 1952.
A Nyelvőr postája - Kérdések és feleletek - Elkésett válasz egy levélre - Üllő - Tüstüllést
átírás : tyutyun és ebben ráismerhetünk a román tutun 'dohány' szóra, amely a dohány szónak eredeti indián nyelvi alakja. Lehetséges, hogy a második világháború idején katonáink használták a román tutun szót. Én magyar és román hadifoglyok közti mindennapos érintkezésből ismerem. E. J. A Nyelvőr postája Elkésett Válasz egy levélre. Oldal Géza moszkvai elvtársunk és lapunk szorgalmas olvasója, több kérdést intézett a Nyelvőrhöz, s kértük olvasóinkat, szóljanak hozzá a kérdésekhez. A legérdekesebb kérdés volt, hogy helyes-e országhatárokról beszélni, mikor a határ egy önmagába visszatérő görbe vonal. A Szabad Nép 1952. XII.9-i számában olvastuk a román kormány nyilatkozatát az új világháború veszélyének elhárításáról benyújtott lengyel javaslatról. A nyilatkozat egy része így hangzik : »A jugoszláv kormány az amerikaiak agresszív terveit végrehajtva, állandóan provokációkat hajt végre a Román Népköztársaság államhatárain és a többi békeszerető ország határain (4. lap, 4. hasáb). Mindenesetre helyes Oldal Géza kérdésfeltevése, valóban csak egy határa van egy országnak, de azért a földrajz külön állapítja meg egy ország déli, északi, keleti, nyugati határát, tehát helyesnek kell tekintenünk, ha az ország határairól beszél. Ugyanabban a számban Az iraki események c. cikkben azt olvashatjuk: »Az országnak nyugaton, délnyugaton, délen nincsenek természetes határai: ez is híven tükrözi, hogy Irak mai alakjában az első világháború után az egymással osztozkodó imperialisták és arab feudális fejedelem csatlósaik, alkudozásai következtében jött létre« (uo. 2. hasáb). De a román nyilatkozatból az is kiolvasható, hogy a jugoszláv kormány nem az ország egész határán hajt végre provokációt, hanem a határ több pontján. Tehát mikor egy ország határairól beszélünk, akkor a határ több részére vagy több pontjára gondolunk. E szerint nincs okunk kételkedni abban, hogy nyugodtan beszélhetünk országhatárokról, az ország határairól. Helyes az is, ha egy ország fegyveres erőiről beszélünk, mert külön fegyveres erő a szárazföldi hadsereg, a folyami és tengeri hadiflotta, s a légi haderő. Még a légi haderő is nyugodtan használható többes számban, amikor különálló egységekről van szó. A kérem szónál helyesen állapítja meg Oldal Géza, hogy felesleges az Ön névmás kitétele, mert ezt már kifejezi a tárgyas igeragozás, ami nincs meg az indoeurópai nyelvekben. A szerk. Kérdés: Veres Péter Három nemzedék. II. Szegények szerelme c. nemrég megjelent regényében írja : Kiürült kamrákból és kiürült górékból már lopni se lehetett és ilyenkor a kisebb gazdák fiainak sem volt pénzük. Hacsak tyúkot nem adtak el az édesanyjuk üllőjéről, de erre már csak nagyon rossz kölyök, a kapcabetyárok vetemedtek (102). Mit jelent az üllő szó? Kenyeres Zsuzsanna: Felelet. Az üllő az ülő szó változata, éppúgy, mint a kovácsok üllő-je, tehát a. m. 'kakasülő, tyúkülő, háziszárnyasok téli hálóhelye'. Üllő alakban jegyezték fel a Csallóközben és Debrecenben, tiküllő-nek (és tikülő-nek) Moson m. Lébényszentmiklósban. De ülő-nek is ejtik a Rábaközben, Nagybecskereken, üikülü-nek Zala m. Hetésben (MTsz), ülőü-nek,tyúkülőü-nek,kokasülőü-nek a Szamosháton (Csűry SzhSz). Az utóbbi jelentései 'a szarufa két ágát összetartó keresztgerenda a padláson' (Csűry). A Csallóközben ülő-nek is nevezik, s ez nyilván az ülő kő képzés kicsinyítője. Kérdés. Jókai egyik művében használja ezt a szót: tüstüllést. Pl. Tüstüllést indulok (Nemzeti Kiadás 51 :84). Mit jelent itt ez a szó? Felelet. Csakis azt jelentheti: mindjárt, rögtön, azonnal, tüstént. A tüstént szóval nyilván össze is függ. Háromszék megyében tüstész alakja is van. A tüstüllést alakváltozatot egyik szótárunk sem említi. Magának a tüstént szónak az eredetéről semmit sem tudunk. A népnyelvben üstént, üstint változatai vannak, de még ezek viszonyát sem tudjuk megmagyarázni a tüsténthez. 1 L.: Nyr 75 : 480. A kiadásért felelős: a Tankönyvkiadó Vállalat vezérigazgatója