Magyar Nyelvőr – 92. évfolyam – 1968.

Puruczki Béla: Buda magyar dűlőneveiről

A néphagyomány szerint a Schauwinkel onnan ered, hogy az egyik budai basának itt állott a nyári rezidenciája, ahol keresztény felfogás szerint nagy disznóságok történhettek. Jókainak más a nézete: ,,A Zugligetet (Auwinkel) a közelmúltban inkább Schauwinkelnek nevezték Mátyás Nyékjének vadkan­jairól" (OMIK. 3 : 124), így gondolta ezt Ágai Adolf, Bevilaqua-Borsody Béla és más várostörténészek is, s a vélemény realitását nem is lehet kizárni. Tény azonban, hogy a Disznófő forrásnak vadkanfej foglalata van, és ilyen alakzatot mutat a szikla is, tehát a név erről is eredhet. Végül állásfoglalás nélkül felvetem annak a lehetőségét, hogy nem is biztos a Schauwinkel eredetisége és az Auwinkel származék volta. Dvihally Anna Mária (A budai szöllőművelés története 49 — 50) ugyanis a telekköny­vekben 1701-ben és 1702-ben Aumwink­el bejegyzést talált, és csak 1703-ban tűnik fel a Schauwinkel. A Ligetzug német megfelelője tehát eredetibb is lehet. 17. Mátyáscsurgó: A Szabadság-hegyről lefutó Harang-völgyben a Tündér hegyi út mellett egy forrásnak, egy vendéglőnek és a környéknek a neve Disznófő. Erre vonatkozik a határozat: ,,Mátyáscsurgó azon forrás, melly annak előtte Disznófejnek, Saukopfnak neveztetett; minthogy pedig az újabb név Döbrentei Gábor úrnak a forrásiró épületén látható versezete által divatba kelt, az hivatalosan is használtatandik." Élünk a gyanúval, hogy a közönség akkoriban sem igen használhatta a nevet, csupán a közgyűlés udvariassága mondatta, a fenti szavakat, mert az 1850-es években is Saukopiquelle fordul elő. A Disznófej és Mátyáscsurgó különben egyazon hagyományon alapszik. Az 1845-ben kiadott legelső magyar nyelvű Vezéd (p. 106), vagyis városleírásban ugyanis ez áll: ,,Mátyás király idejebeli vadkan vadászatokról híres disznófő", így írt róla Jókai is (OMIK. 3 : 124). 18. Tündérhegy. ,,A rögtön nyíló csodaszépségű kilátásról neveztetett azon csúcs, melly fokozat gyanánt a Pozsonyihegy és Vajdabérc között ki­kerekedik." Nevére szeszélyes sziklaalakulataival is rászolgált. Korábbi német neve: Am Ilimmel. 19. Hunyadorom. Ezzel a névvel „jelöltetik azon terület, mely Lász­ló­vszky, és azon szőlőút között van, melly az úgynevezett Zugligeti szőlőket a kútvölgyiektől elválasztja; — éspedig emlékezetére néhai Hunyady János, az ország egyik legmagasztosabb jellemű fiának." A zugligeti végállomásnál magasló orom neve. 1847 előtt a tulajdonos családról Laszlovszky-hegy nevet viselt. 20. Istenhegy. Nevét leginkább az Istenhegyi út őrzi, önmagában nem nagyon használják. Eredete az egyházi tulajdonban volt Isten-kút­tal kapcso­latos. Döbrentei az egész Szabadság-hegynek szánta a nevet. 21. Hajnalos. A Szabadság-hegy K-i oldalának az a darabja, „melly a Nádor kúttól Virányosig és le a völgyig elterjed, a birtokosok kivonatá­hoz képest, minthogy ez oldalon a kelő nap sugarai mintegy elömlenek." A név elenyészett, előzménye sem volt. 22. Táboros. A Szabadság-hegy D-i részének azzal a megokolással adták ezt a nevet, hogy 1686-ban itt táboroztak a Várat ostromló nemzetközi csapat

Next