Szarvas Gábor és Simonyi Zsigmond: Magyar nyelvtörténeti szótár, 1. kötet
B - BONFORDI - BONG - BONABURUTTYA - BONGOR - BONTA - BOR
281 BONFORDI—1. BOR ANGLIT-BOR—FOGLALÓ BOR 282 einer fahne versehen]. A vezér mindjárt három bontsokos basaságot igérő pátronának (Mik. Tör L. 264). (Ez a basa) három bontsokos vezér és legalább hatvan vagy hetven ezer embernek parantsol hadakozás idejében (398). A beglerbégségek mind három bontsokosok és urai mind a hadi, mind a törvényes dolgoknak (439). BONFORDI: histrio; schauspieler. Alakos, játékos, komédia-játszó, markali, bonfordi: histrio WF. BONG: bombilo C. MA. [summen]. A bongó méhek lépes mézet csinálnak (Com. Jan. 50). zong-bong: [murmuro; murmeni]. A Christus nem csak magában zenget bongot a pápistáknak mostani mérmőlődések szerint (Szob. Cáv. 91). zöngésbongás : [strepitus, crepitus; gerauseh, getöse]. Jura sokasággal, zöngésbongással (RMK. III.127). Örül, vígad Zsigmond Mária királylyal, Budába menének zöngés-bongással (330). Énekléssel, nem értett zengéssel bongással gyönyörködtetnéc (MA: Tan. 1297. Megy: Graj. 11.11). A nagy zengés bongás elteli az istennek házát (Kereszt: Frier. 394). zengő-bongó: [strepens; rauschend]. Ez iránt is meghsalatkoznak és e kevélly ditsekedéseknek is nem fogják gazdagabb zengő bongó raját bé kosárokban, mint a régiséggel való kérkedségeknek (VárM:Szöv. 115) zörgés-bongás: [strepitus; gerauseh], tárnac és az ő lábokkal nagy zörgést bongást szőreznec (Zvon: Post. 1.70). BONABURUTTYA : [species mali; apfelart]. Gesztenye színei almát nevelhetnek, ha az alma ágat vad körtvély fában óltják; de inkább elhiszem, ha az bonaburutya ágat más alma fában óltják (Lipp: Piert. III.75). Bonaburuttya, két vagy három féle; eggyik apró csúcsos, másik kerekded öregek (143). BONGOR: [?]. Ha készen nem lészen a bongor kása, annyi tallér a birság, mennyi a kilának lészen száma (KeaskTört. 11.375). BONTA (bunta Thaly: Adal. 11.41. 359). bicolor MA. maculosus WF. [diversi coloris; bont]. Es ellenec farkakat, szepleseket es bontakatt (Helt: Bibi. I. 04). íme a kosok hagnac vala a tarkakra, szeplősekre es bontakra (Ilek: Bibi. I.P.). Ezek a bonta keresztények (Pós: GBot. 25). Lompos az szike, szép tarka és bonta (Koh: Vers. 1685. MF). Bonta kecskémet tavai megette (Thaly: VÉ. II.380). Megilletjük immár az szép vitézséget, mint az bunta disznó az hajósszekeret (Thaly: Adal. 11.41). Az többi között volt egy bunta lovam (359). Barna bonta czikót adott alám (Grad: RP. 76). Gyermekünk bonta lesz (484). 1. BOR: vinum, temetum C. MA. [nein]. Isten fájával főzött bor: abrotonites C. Seprejéről levenni a bort: castrare *vina saccis; zsákon bort szűrni által: *saccis vina castrare PPBI. Menyetek el es keresetek yo kenert es yo bort (EhrC. 105). A bor hazud enekic (BécsiC. 192). Ebreggetec fel rezegec es ordehatoc mend, kic bort iztoe (203). Bort es saytot es tykmonyat ada az frátereknek (DomC. 244). Mel igen buga allat a boor (VitkC. 49). Borthi es eegyebet semyt, kyvvel ember megh reczeghődyk, ne ugyal (JordC. 93). Ha te Ferentz várod, rest leszen a borod (Cis. D). A tiszta jó bort kedvesen iszszuk a föld-edényből (Pázm. Préd. c). Mérges borral poharát tölteti, kedves köszönettel azt megszivelteti (Gyöngy: Cup. 22). Sok törököknek szájok bortól gőzöl (Kónyi: HRom. 10). [Szólások]. Forr a bor: vinum *fervet PPBI. A sok bor kinézett mind a két pofáján (Fal: NA. 126). Éleiben mentenek hajókon, borral, kenyérrel ugy gazdálkodjanak neki (MonTME. V.432). A pinczében is bor látni nem volt szabad mennem (Bethl: Élet. 11.370). Jó bort kezdett csárdában tegnap a csaplárné (Thaly: VÉ. 1.276). Felönté a bort a vigyorgóra (SzD: MVK. 73). Bort vonni lopón (72). A bort megzsákolni, lefejelni, lefejteni (73). [Közmondások]. Sokat beszél a bortól az ember: vinum verbadministrat PPBI. Bort sem illet, s mégis részeg (Decsi: Adag. 17). Ki mondattia az bor az embernel: quod in animo sobrii, id est in lingua ebrii (86). Nincz az bornak rakontzása (100). Szegény ebéd, a hós bor nincz (139). Id meg az borát, ad ki az poharát (148). Az bor oka minden bujaságnak: vinum lac veneris (255). Még az bornak is az régié jó (256). A bor gyujtogatója a bujaságnak (Pázm: Préd. 228). Bornak, aranynak, hitnek a régié jó (Veresm: Lev. 18. Kr.). Jó a ser, de mégis bor az annya (Kisv: Adag. 391. SzD: MVir. 74). Bor és kenyér nélkül fázik a bujaság (SzD: MVir. 72). Sokat tud a bor (73). Minő a tőkéje, ollyan a bora is (uo.). Nem kell trégér a jó bornak (74). Kardot köt a bor (uo.). A bor tüköre a szívnek (uo.). Borbann lakik az igazság (uo.). Igazat mondat a bor (uo.). anglit-bor : [vinum decumanum; zehentwein]. Az dominus terrestris számára kétszáz köböl borból tizenhat esik, mely bort anglit bornak szoktak nevezni (Gér: KárCs. IV.340. 341). asztal-bor, asztali-bor: [vinum cibarium; tischwein]. Fők és közönséges asztal borok költenek el hordókkal 92 (Radu: Csal. m.66). Borunk elég vagyon, de jó is, asztali bornak bevehetni (Mik. TörL 302). asszúszőllő-bor: [protropum ; ausbruch]. Adjon Zidosiczki lengyel úrnak egy átalag asszú-szőllő-bort (RákF: Lev. 11.47). (megavult-bor: [wappa, umgeschlagener wein]. Megavult, nyárlott bor (Com: Jan. 84). húsult-bor: [vinum fermentans; gahrender wein]. Akar hogy essék ez vér-folyás, vagyon ez a vérnek nagy bőségétől, mely akkor, mint a húsúti bor az hordóbul, ki-űti magát az érbul (PP: PaxC. 68). csinált-bor: vinum factitium Com: Jan. 84. [kunstwein], A hegyes tövisből zsináltatot szirop avagy zsinált bor a szivet igen megerősiti (ACsere: Enc. 235). csipes-bor: vinum acre Nom.211. [reseher wein], doh.os-bor: vinum mucidum MA. [kahmiger wein], édes-bor: passum C. PPBI. [sekt, strohwein], Wram parancsolta vala, hogy édős borokat keresnek (LevT. 1.110). Az szászok megérdemlik az édes bort (RákGy: Lev. 11). égett-bor: crematum, crematura Kr. [branntwein]. (Frank: HasznK. 36). Az patikariusok égetet vizet elegyítnek az éget bor köziben (Mesés K. 10). Égett-bor vagy aquavita (VectTrans. 18). Maradt még amaz kasban lisztem, búzám hordóban — jó lesz égett borra! (Thaly: VÉ. 1.275). előlszürt-bor : vinum praeliganeum; faidwein, schwabenwein C. elözött-bor: vinum praeliganeum PPBI. [faulwein], erötelen-bor: villum C. [tresterwein]. Ki-ment szeszfl, megerötlenedet bor (Com: Jan. 84). fënikulomos-bor: marathrites C. [fenchelwein]. fiskális-bor: [vinum deeumanum, quod fisco debetur ?]. Majorságbeli bora volt nro 87. fiscalis bor nro 31. fiscalis asszú szőlőbor nro 25 (RákF: Lev. 1.247). foglaló-bor, foglalt-bor: ['?]. Foglaló bort is exigálják ezektől (Gér: KárCs. IV.344). Foglalt bort annuatim az várhoz tartoznak adni (340). Az foglalt borért, az kitől mennyit foglalt, mind annyi köbül bort az foglalt boron fellyfil tartoznak adni (341).