Magyar Polgár, 1868. január-június (2. évfolyam, 1-76. szám)
1868-04-08 / 43. szám
» « változtatni kell, s italában a haladó kor kivonatai szerint ki kell hogy lépjen azon szűk rámából, melyben ma már nem képes hivatásához mért eredményeket felmutatni. Az új alapszabály tervezet elkészült még a Szász Gerő elnökösködése alatt, s néhány gyűlésen vitatásához kezdettek a tagok. Az eredmény egészen váratlan volt azonban, mert a társulat néhány conservatív szellemű tagja ellene szegült a legméltányosabb újításoknak is, ésannyira, hogy néhány heves gyűlés után az elnök lemondott a társulat vezetéséről, miután szomorúan kelle arról meggyőződnie, hogy a társulat olyan elemeket bír kebelében, melyek a haladás s minden szabadelvűség határozott ellenségei. Az alapszabályok kérdése az elnök lemondása után darab ideig függőben maradt, a régi kerékvágásban haladt a társulat, nem foglalhatva el az irányadó vezérszerepet a vidéki hason czélos irányú társulatok között. Ez időt a már említett ó-conservativ párt arra használta fel, hogy aláírásokat gyűjtött a tagok között, kik a lényegesebb újítási pontok elvetését sürgették, s akadt is 80 olyan tag, kik nem véve tekintetbe lépések horderejét, aláírták a kérvényt, s a legközelebbről tartott nagygyűlésen határozatra emelték, hogy az új alapszabályok lényegét el fogják vetni. Éljenek az óconservativek, háromszoros éljen a czopfnak! Csernátony Lajos, a „Hon“ kitűnő ügyes tollú főmunkatársa Kolozsvárra érkezett s az ünnepeket körünkbe tölti el. Kovács Gyula, színházunk egykori kitűnő drámai tagja néhány vendégszerepre Kolozsvárra érkezett, s az ünnepek után fel fog lépni Kovács távolléte alatt sokat haladott, s az aradiaknak éppen olyan kedvencze volt, mint egykor Kolozsvárnak. A hatodik és utolsó philharmoniai estélyt az ünnepek után tartja meg Pichler Bódog karmester. Az estélyt tánczvigalom zárja be. *% A honvédsegélyző egylet tőkéje gyarapítására rendezett hangverseny a legfényesebben sikerült. A nagyon érdekesen összeállított programra majd minden számát ismételtette a nagy számú hallgatóság. Leginkább meglepte a közönséget Kanezek Zsófi Ruzitskáné úrasszony gyönyörű hegedű játékával, melyet a művésznő viharos tapsok közt ismételt ; igen szépen sikerült a Hugenottákból énekelt jelenet városunk jeles műkedvelő hölgyei közreműködésével, nemkülönben a helyben állomásozó ezred összes zenekara elismerést érdemel, mely ez alkalommal a nemes czél iránti tekintetből szívességből vett részt a hangversenyben. Lapunk jövő számának tárczája részletesen fogja ismertetni e hangversenyt. Különös eset adta elő magát a napokban: a helyben állomásozó Alleman ezrednek többféle külön kezelés alatt levő pénztárládái a piaczi nagyőrháznál az őrtiszti szobában állanak; közelebbről egyik pénzszekrényből fizetni való lévén, a pénzt kezelő főtiszt nagy bámulatára a ládán csinosan kifűrészelt nyitást talált, de a pénzösszegnek semmi hijja nem volt. Rögtön nyomozni kezdték a dolgot s kisült, hogy pár nappal ezelőtt egy privátdiener egyik vaskereskedésben ráspolyt és fűrészt vásárolt gazdája parancsára; mint hallottuk az illető tettes már vizsgálat alatt van. A pénzben azért nem történt hiány, mivel az a ládában még egy más elzárt szekrényben volt. A Szekernyés gyilkosai hír szerint kézre kerültek, a tettesek közül Vásárhelyt fogtak el négy izraelitát, kik súlyosan terhelve vannak. Május elsején lesz a kolozsmegyei törvényszéknél végtárgyalása egyik egyénnek ezen rablógyilkosság részesei közül. ***Nagyhirü pesti vendégünk Tóth József még folyvást körünkben mulat, s az ünnepek után még néhány alkalommal művészetének ritka élvezetében részesülünk. Elhalt jeles színészünk Gyulai Ferencznek síremléke javára is játszani fog. *** A „Victoria“ biztosító intézet ez évi közgyűlése május 22-én, a „Zálogház“ évi rendes közgyűlése pedig e hó 28-kán lesz. Az újonnan felállítandó takarékpénztár alakító közgyűlését tegnap délután tartotta a zálogház helyiségében; az intézet elnöke hallomás szerint Korbuly Gergely lesz. A Dézsen történt zavargásokra vonatkozólag lapunk múlt számában egy közleménynek adtunk tért, most rendes levelezőnk tudósítását közöljük, ki annak idejében e tárgyalások további eredményéről is tudósítni fogja lapunkat. Dézs, april 6. A „Magyar Polgár“ legközelebbi számában megjelent dézsi gyászos esemény fájdalom megtörtént. Minek folytán a bűntény kinyomoztatására kormánybiztosul kinevezett főispán Torma Károly , mag a következő falragaszt tűzetett ki: "Hza városa polgáraihoz! A mult hó 28-án törtet igen sajnos rendzavargás következtében szükségessé vált szigorúan törvényszerű és részrehajlatan nyoladat eszközöltetésére Királyi Biztos ur ő nagymésósága által kormánybiztosi minőségben küldtem ki a bsigaainére, E megbízatásomnál fogva 18 a helybeli városi törvényszéket, mint ból mere^8^0t’ hüey az eddigi tények alkalmáig ..|l 8,.^e8 tör*é^-a vizsgálatot azonnal eszmézli' Kormá^bizt08i kendőim legtöbbike: e nyosab r 8zrehatatlan lejártatásának biztositásárdS gérhetem 80ha meg nem tagadtatott sziffieginil3“, Zá'0gát bírhatják Önök e komoly és é* végét.*r tfírekvésemnek Önök higgadtsága hogy P. 6 V1870Dt eDgemet biztosítanak afelől. •DgerkorU1 törvényszerű lebonyolítását további ések vagy a felhevült szenvedélyek kitörő nyilvánulatai nem fogják megzavarni, s alkalom nem fog nekem arra adatni, hogy a részrehajlatlan törvényszerű vizsgálat szabályos folyamát szükségképp komoly eszközökkel kelljen biztosítanom. Magyar, azaz alkotmányszerető, nyílt, férfias emberekhez, dézsi polgárokhoz szólottam, magam is nyiltan és férfiasan. Világszerte tudva van, hogy a magyar ember a törvényeknek teljes odaadással hódol. Ez az amit én Polgártársaim! Önöktől várok. S ki mondom nyiltan, ez az, amiről én kiismerem Önöket, bensőleg megnyugodva is vagyok. Tudom, hogy nem fogok Dézs városa polgárainak alkotmányhű törvény tiszteletében csalódni. Dézs, april 2. 1868. Torma Károly, főispán, kormánybiztos. Ennek folytán a vizsgálat szorosan foly. A városi népet, mely béke- és rendszerető, egyes felbujtott és rendzavaró egyénekért hibáztatni nem lehet. Vétkesnek és kárhozatosnak tartjuk azon demagógok izgatását, kik az értelmiség ellen ingerüik a népet, s mi eddig itt soha nem volt, osztálygyűlölséget törekszenek előidézni, kik még e gyászos eseményből is politikai tőkét csinálnak, saját bűnös izgatásaikat a elöljáróság gyengeségére magyarázván. Mi a helybeli kormányt és az elöljáróságot nem mentjük, de hogy még a criminalitást is ennek nyakába rázzuk, ez nem lenne egyéb, mint a bűnös szenvedélyeknek tápot adni, a törvény tisztelete alól a népet felszabadítani, szóval, anarchiát idézni elő, mi nem szabadság, nem democraţia, de a szabadság és democraţia megbecstelenítése. Turbucz Ferenczet illetőleg, kit Pál Gerő lovagias elégtételre hivott ki, előre semmit sem írhatunk, hogy az ő agyában fogamzott e meg a párbaj elhárítása végett Pál Geröt az óvodában leagyaltatni, ezt nem tudjuk, vagy rokonai s résztvevői tervezték ki a sajátságos elégtételt, s rohanták meg a műkedvelőket, s köztük a védtelen nőket a próba alatt, kirántván a sugólyukból Pál Gerőt, mindezt a folyamatban levő nyomozás fogja kideríteni. Pálczát előre egyik felett sem törhetünk. Csupán az izgatókat ítéljük el, kik a nép dühét fokozták s magánosok házára vezették, hogy vadorditással az üldözött kiadatását kérjék, kit bizonyosan széttéptek volna, s ki most Szamos-Ujvártt, az üldözök dühe elöl menekülve, élethalál között fekszik nehéz sebeiben. Várjuk a kimenetelt. Vajha komolyabb következéseket ne vonna az ügy maga után! Hidvégről a következő érdekes tudósítást vesszük márt. 30-áról: Tisztelt polgártárs! A helyszínéről írok, hogy annál frisebb újsággal szolgálhassak Önnek, s Ön által az olvasóközönségnek. Ns. Felsö-Fehérmegye belkerülete ma tartotta országgyűlési képviselője választását, Hidvégen. S ki a vivat? Cs. k. pardon! kérem azt a Cs-ét hozza ki s tegyen M-met helyette, — megbotlik az ember keze mint a Grivicsics nyelve — Magyar királyi államhivatalnok. Domokos László úr. És a votumtöbbség? többség? Annál több. Általános többség? Még annál is több. Mi hát? Minden votumok összege. Egyetlen egy votum sem esett el. Látja barátom! Ez a választás. Bár mi választunk vala hamarább, hogy tanult volna tőlünk Kolozsvár. S vajyon mi volt az a varázserő, mely minket annyira lelánczolt a képviselő úr személye körül ? A csapatvezetők ügyessége? Ezek most is a régiek voltak. Vagy tán a nagyszerű lagzi? Ez sem. Ezt is praktikus számító ember kezelte. „Hogy senki e dolgon ne törje az eszét. Megmondom röviden e találós mesét.“ Az érdem. Ezt nem én mondom, ezt a választók igazolták. Ezt az országgyűlési jobboldal, nem, a nagy többség osztja, mely a hivatalokat csak az érdemeseknek osztja. S hát hogy esik, hogy senki se volt vetélytárs ? Nem voltak a választáson kompetens egyéniségek, kapacitások? Dehogy nem, voltak ott grófok, bárók, nagyságos, méltóságos, tekintetes urak, primőr, primipillus, pixidarius urak le a darabontokig, (hát lófö? azt nem láttam,) román, magyar, székely s más nemzetiségek keverve, s ki tehet róla, ha senki se merte még a fülét is billenteni, hia omne tulit punctum qui miscuit utile dulci. Minthogy benne vagyunk a deákizálásban hadd menjen hát, si licet exemplis in parvo grandibus uti. Azt mondják, Deák Ferencz csak egy van a nagy magyar hazában, s ha elbuknék, bajosan akadna ki a helyét ki tudná pótolni, lám a tanítványok mármár kezdik a mestert felülmúlni. Ha ma a nagy Deák részire az országot megszavaztatnék, alig hiszem, hogy úgy megkapná az osztatlan többséget, mint a mi követünk a megyéjében). Még csak egyet, hogy hosszas s az által unalmas ne legyek. Ennek a tudósításnak igazság szerint, minthogy nemcsak képviselő, de kormányhivatalnokról is van szó, a „Hivatalos Értesítő“ melléklete az „Unió“-ban lesz vala helye. De megvallva az igazat, sajnáltam terhelni. Most is rendesen olyan puffadtan jelenik meg, mintha vemhes volna, értem azt a sok tölteléket benne, s aztán nem akartam a térről leszorítani a „Királyföldi viszonyok“ érdemes tudósítóját, hogy már valahára végezze be tudományát, mert ha nem, Ítélet napig mind írja, s aztán úgy emlékszem valamelyik számában ez áll: „Hála Istennek hárman vagyunk, a „Magyar Polgár“ is beállott jobboldalistának,— aludhatunk — nem követtem el tehát semmi felségsértést, hogy Önnek írtam. POLITIKAI SZEMLE. Angolország belügyei fölött folytatott parlamenti tárgyalások csak akkor ébresztenek átalános ügyeimet Európában, midőn a parlamenti kisebbség, a kormányt kezelő többség ellen határozottan, azon előre kijelentett szándékkal lép fel, hogy azon kormány személyében megbuktassa. E tusa rendesen érdekes szokott lenni, s tanulságos is, kivált oly nemzetekre nézve, melyek szintén parlamentáris kormányzattal bírnak. Senki sem tudja oly ügyesen megválasztani azon kérdést, mely alkalmas legyen a ministérium ellenében az élet-halálharca tárgyát képezni, mint az angol alsóház, körülmények szerinti ellenzékének vezetői, így áll a dolog jelenben is. Izlandban a fent mozgalmak sokkal régebben tartanak, és sokkal komolyabb jelleggel is bírnak, semhogy a prakticus angol törvényhozók be ne látták volna, hogy itt gyökeres reformokra van szükség. A Disraeli-féle conservativ ministerium, jelleméhez híven, fél rendszabályokhoz akart nyúlni, s elégnek hitte, ha kilátásba helyezi, hogy az izlandi békés viszonyokra vonatkozólag törvényjavaslatot fog előterjeszteni. Az ellenzék vezére Glastone pedig, egyúttal fel akarván használni az alkalmat a kormány megbuktatására, s tudván azt is, hogy amily népszerű leszen indítványa a vakbuzgó Izlandban, és oly mértékben fogja megdöbbenteni a conservativ kormányt, mely ép egyházi dolgokban szokott legkevésbbé engedékeny lenni, azon indítvánnyal lépett elő, hogy Izlandban töröltessék el az államegyház. A kormány belátta ez indítvány veszélyességét, ellensúlyozni óhajtotta azt, s Stanley lord által egy módosítványt terjesztett elő, melyben elismeri ugyan az indítvány szükséges voltát, de annak tárgyalását a reformált parlament feladatai közé óhajtja számítni. Ez most a vita lényege, melyre vonatkozólag az „Engl. Corr.“ következőleg ír: „Szárazföldi lapokban sokat beszéltek az ír kérdés folytán várható ministerkrcsisről, vagy esetleges parlament feloszlatásról, mi azonban kétkedünk rajta, hogy ezúttal lehet-e más miniszerválságról szólani, mert igen kétséges, hogy a jelen kormány ha a kérdésre vonatkozólag kissebbségben marad is, leköszön-e, vagy feloszlatja a parlamentet. A conservatív lapokra, melyek a feloszlatással fenyegetőznek, keveset lehet adni. Miután a kormány ismételve kijelentette, hogy e kérdés tárgyalását a reformált parlamentnek óhajtja fenntartatni, nagyon feltűnő volna az ellenmondás, ha annak eldöntésére a régi választások alapján egybe jött parlamentet találná hivatva. Ily vak lövések által a szabadelvű párt jelenleg nem hagyja magát elrémíttetni, valamint azon kiáltványok által sem, melyeket a kormány úton útfélen terjeszt, s melyekben az állttatik, hogy a forradalmi párt az államot és egyházat felforgatni és a protestáns egyházat megsemmisítni akarja. Sokkal valószínűbb, hogy a már jelzett módosítvány alapján, melyhez a vitatkozás alatt sok mindenfélét lehet csatolni még, oly fordulatot veszen a dolog, hogy a kormány kissebbségben maradása, nem fog határozott tárczakérdést képezni. Lehetséges, hogy a módosítvány által az ellenzék szavazatai megoszlanak, valamint lehetséges az is, hogy a többség elfogadja Gladstone indítványának első részét, melyben csak az általános elv mondatik ki, de vonakodni fog annak másik részétől, melynek elfogadása által, az államegyház eddigi jogai egyszerre megsemmisíttetnének, és végre lehetséges még az is, hogy Disraeli még messzebb menő elvi kedvezményekre is kész leszen. A kérdés mindenesetre olyan, hogy annak eventualitásai kiszámíthatlanok. Időelőtti dolog volna tehát e pillanatban előre jósolni a végeredményt, s elég ha annyit tudatunk, hogy Stanley módosítványát a szabadelvűek majdnem boszankodással fogadták, hogy Gladstone benső barátai 40—60 szótöbségre biztosan számítanak, s hogy a volt kincstári titkár tiszteletére adott banketten, a jelen volt szabadelvűek szám szerint 23- en egyhangúlag kijelentették, hogy Gladstone indítványát pártolják. Közgazdaság:. A képviselőház márt. 30-ikki ülésében előterjesztetett Törvényjavaslat a kereskedelmi és iparkamarákról. (Folytatás és vége.) 9. §. Kamarai beltagul választható minden iparos és kereskedő: a ki polgári jogai teljes élvezetében van; b) a kamara székhelyén lakik, és c) legalább három év óta kereskedés, vagy ipart önállóan és jogosítottan az, ki olyannal, mint nyilvános társ vagy kereskedelmi és technikai fővezete működik, ki végre egy kereskedelmi vagy iparos részvényvállalat igazgatója. Kültaggá választható, ki a) és c) pontok alatt a beltagoknál említett kellékekkel bir, és azon alkerület területén lakik, mely által választandó részen. 10. §. A kamara beltagjait, a kamara székhelyén lévő iparosok és kereskedők, és pedig a kamara iparosztályának tagjait csak az iparosok, a kereskedelmi osztályét csak a kereskedők választják. 11. §. A kamara kültagjait az illető alkerület iparosai és kereskedői és pedig egyik felében csak az iparosok, másik felében csak a kereskedők választják. 12. §. a választásra vonatkozó egyéb rendszabályokat a földmivelés, ipar és kereskedelmi miniszter állapítja meg. 13. §. A kamara élén állanak: egy elnök és két alelnök, mely utóbbiak egyike a kereskedelmi, másika pedig az ipar osztályánál elnökösködik, és szükség esetében az elnököt havonként változó sorrend szerint helyettesíti. A kamara összes bel és kültagjai saját kebelükből választják 5 évre az elnököt. A két alelnököt az illető osztály külön külön választja szinte öt évre saját kebeléből. Ez idő letelte után mind az elnök, mind az alelnök újra választhatók. 14. §: Az elnököt és két alelnököt a minister erősíti meg. Ha kilépés vagy halálozás által egyik vagy másik hely üresedésbe jöne, a kamara azonnal pótválasztást tart. 15. §: Az elnök a kamra törvényes képviselője, ő vesz át minden beadványt, valamint ő írja alá a titkárral együtt a kiadványokat, közléseket sat, kijelöli a tanácskozási tárgyakat és azok sorozatát, gondoskodik a kamra határozatainak és a miniszer rendeleteinek végrehajtásáról, valamint a kamara hatáskörének fenntartásáról. 16. §. A kamara mindkét osztálya saját alelnökének elölülése alatt külön tárgyalja az elnök által hozzá utasított ügyeket és véleményét az elnökséghez juttatja. Határozat csak mind a két osztály tagjaiból álló közgyűlésben hozathatik. A kamara ülései nyilvánosak. 17. §. Rendes (közös) ülést a kamara minden hóban legalább egyszer tart; rendkívüli ülést valamint osztályüléseket és szaktárgyalásokat, az előforduló szükség szerint az elnök, osztályüléseket az alelnök is hívhat össze. Közös ülés hat kamrai tagnak, osztálygyűlés három osztálytagnak az elnökhöz írásban benyújtott kivonatára is tartandó. 18. §. Érvényes határozat hozatalára legalább 12 szavazatképes tag jelenléte szükséges. A határozatok a jelenlevő szavazók viszonylagos szótöbbségével hozatnak. Egyenlő szavazatok esetében az elnök szavazata dönt. Egyes tag kivonatára a különvélemény is jegyzőkönyvbe iktatandó. 19. §. Ha a többség fölterjesztést határozott a miniszterhez, a jelenlevő szavazók legalább egynegyedének kivonatára a különvélemény is a felterjesztéshez csatolandó. 20. §. A határozatok foganatosítására és egyéb munkák teljesítésére a kamara, egy a kereskedelmi és iparügyekben jártas, rendes fizetéssel ellátott titkárt nevez ki, a szükséges segédszemélyzettel együtt. 21. §. A közös valamint az osztályülések minden tárgyalásairól rendes jegyzőkönyvek vezettetnek, melyek az elnök, illetőleg egy alelnök s titkár által aláirandók és amennyiben közérdekű tárgyat tartalmaznának, közzéteendők. 22. §. Azon kamarai beltag, ki a kamara üléseiben 6 hónap időköz alatt részt nem vett, és kimaradását nem igazolta, a kamarai tagok sorából kitöröltetik, s helye a 6. §-ban kijelölt módon töltetik be. 23. §. A kamara maga állapítja meg ügyrendét, mely a ministernek jóváhagyás végett bemutatandó. 24. §. A földmivelés, ipar és kereskedelmi miniszer jogában áll a rendes és osztálygyűlésekre képviselőt küldeni, ki mindenkor szót kérhet, de szavazattal nem bír. A miniszer továbbá, ha szükségesnek ítéli, a kamarát fel is oszlathatja, mely esetben a rendes működési évekből még hátralevő időre legfeljebb 3 hó alatt a kamarát újra kell megválasztani. 25. §. A kamarák hivatalos levelezései mind a hatóságokkal, mind egymás között postabérmentesek. A bélyegkötelezettségre nézve a kamarák állása a közhatóságokéval egyenlő. 26. §. Évi költségvetését maga a kamra készíti el és terjeszti fel helybenhagyás végett a földmivelési, ipar és kereskedelmi miniszerhez. 27. §. Az egyes kamarának tulajdonbevételei által nem fedezhető költsége a minister által a kerületbeli kereskedők és iparosok részéről fizetett jövedelmi, személykereseti, országos adó arányában megállapítandó kulcs szerint az illető kamarai kerület mindazon kereskedőire és iparosaira vettetik ki, kik e kerületben választási joggal bírnak. A behajtás az országos adóval egy időben, s ugyanazon állandó közegek által fog történni. Ezek a behajtott összegeket az illető kamarának közvetlenül szolgáltatják be. 28. §. A kamarák bevételeik és kiadásaikról rendes számadást vezetni s azt évenkint a miniszter elé terjeszteni és közzétenni tartoznak. 29. §. Az új kereskedelmi és iparkamarák megalakulásáról az ugyanazon helyeken eddig fennállott kamarák feloszlatottaknak tekintendők, összes vagyonuk az új kamarákra száll. 30. §. Ezen törvény végrehajtásával a földmivelés, ipar és kereskedelmi miniszter bizatik meg. *) Egy másik tudósítónk arról értesíti lapunkat, hogy a baloldal hívei merőben visszavonultak a választástól Sark- 43-ik szám: 1- 173 . Április 8. 1 t