Magyar Polgár, 1868. július-december (2. évfolyam, 77-154. szám)
1868-10-14 / 122. szám
u. 1-12-ik szám.'510 — mára nézve egyaránt a democraticus népképviselet alapelveit, s ép eme democratia szülője a liberalismus által kalauzolva, megszüntet az egyes hatóságokban eddig netán létezett és fennálló privilégiumot, kivételes szerkezetet. E szempontokat különös figyelmébe ajánlom a szász egyetem hetes bizottmányának, midőn a hatósági kérdés megoldási munkájába fog. Három indítvány fölött fog véleményezni. Első a beszterczei. Ez oda kívánja utasítani az egyetemet, hogy a szász hatósági képviselőtestületek választását, összeállítását meghatárzó szabályzatot dolgozzon ki, s terjeszszen végleges eldöntés előtt a szász kerületek elé. A segesvári képviselők indítványa (a második) az egyetem által a kormányt akarja sarkalni, hogy az országgyűlést a hatósági szabályzat alapelveinek mielőbbi meghatárzására bírja. A brassói indítvány az idő kívánalmainak s a tényleges viszonyoknak megfelelő szászföldi hatósági szabályzatot kíván az egyetem által kidolgoztatni. Nem bocsátkozunk a három indítvány parányoskodó elemzésébe. Csak átalános kiindulási pontjaikra nézve jegyezzük meg, hogy egyedül a segesvári látszik sejteni, miszerint a szászföldi hatóságok ezutánra külön constellatioikat nem tarthatják meg, hanem szerkezetükben ép, mint egyéb a magyar korona alá tartozó municipiumoknak egy közös biablonhoz kell idomulniuk; a brassói még továbbra is speciális szász institutional álmodik, a beszterczei meg pláne legislativ hatalmat vindikál a szász egyetemnek a királyföld területére. Hogy a hatalom a magyar országgyűlésével s a magyar korona integritásával mint fér egybe, ezt megfejteni aligha tudná a beszterczei statusphilosophia. Maga a szász nemzeti egyetem hasonvéleményben levő cotteriája sem. S ha nem, előre láthatja a hetes bizottmány, hogy veszett munka lenne azon hatósági rendőrszabály-munkálat, melynek a fentebbi nézpontból kezdene kidolgozásához, valamint kárba ment fáradtság, oly municipális rendszabályzat kidolgozása, mely a magyar korona egyéb hatóságaival szemben specialiter szász kívánna lenni, s a királyföldön maigsan fennálló privilegiális institutiók további fennmaradására számít. Ha a szász egyetem a hatósági kérdés törvényhozási megoldását őszintén óhajtja elősegítni: vetkőzzék ki privilegiális önérdekeiből, s dolgozzon oly hatósági munkálaton, mely a magyar állam összes municipiumaira szól, s épp ezért a királyföldiekre is, mik továbbra a szabály alól nem képezhetnek kivételt. Az Alríria mellől. (Reise in Süd-Serbien und Nord-Bulgarien. Ausgelübrt von F. Kanitz. — Denkschriften d. k. Acad. d. Wissenschaftern Philos-historische Classe. Wien, 1868) II. (—r.) A török hatóságnak vonakodása, útlevelét pénteken (a musulmánok vasárnapján) láttamozni, akarata ellenére is meghosszabbította volna utazónk idézését a bulgár fővárosban, ha egy befolyásos egyén közbenjárása le nem győzi az illető hivatalnok vallásos aggodalmait. A nagyúr pecsétjével útlevelén, háborútlanul folytatá tovább útját Kanitz északkeleti irányban a szerb határhegyek felé. A talaj folytonosan emelkedik ezen irányban a szerb határszéli veszteglőig, hol a fennálló primitív adórendszer szerint lefizetvén az utas a magával hozott tárgyak s bemondott készpénze után járó illetéket, a szerb területre mehet át a szép völgy közelében, melyet a tartomány legtekintélyesebb folyója, a Dunába ömlő „Timok“ alkot. E völgy fenekén, a folyó által öntözött temekeny síkon egy magaslat tetejéről megpillantja a közeledő Knjazevac várost, a hasonnevű kormánykerület székhelyét. Az itt balra egy messze terjedő termékeny egerek által környezett falucska mellett kanyarodik le a város felé, melynek a Timok két partján fekv részeit hidak kötik össze egymással. A jobbaon levő városnegyedben van a kórház és a kerületi orvosnak hivatalhelyisége, ahol utazónk megelőző felszólítás következtében megszállott. „E értisti orvos, dr. Mácsay úr — úgymond — szültett magyar, s engem az e nemes nemzetet jellemző vendégszeretettel fogadott, ízlés- és kényeimmel berendezett házában hosszú idők után ismét rézémi a nyugateurópai ember szükségleteinek megelelő életmód jótékony hatását. Találtam ott könyv* rt festményeket s más oly tárgyakat, melyeknek 80 nélkülözése egy kissé nehezen szokott ,prt.A knjazevac-‘ kerület fővárosa a legszebb alacsony^T alakult a Dg01 park közepén fekszik^ anró » J* és 8zöllőültetvényekkel borított g körülvévT 40alszemély ezett halmoktól nincsenek név^T *tekintetben ki,UDC pontjai helyen épült kerületi ^ ** emelkedett oldalán csoportom csbog há'T “ ^ j r 1, . C81nog házak szép verandáik az udvar felé nyíló 8 pina, m H , 1 olasz modorban növényindákkal bevont előcsarnokaik és gyümölcskertjeikkel mégis valóban megragadó látványt nyújtanak. A város fölött sötét romok, az egykor államfegyintézetnek használt Gorgussovaci torony (kula) romjai tekintenek a szemlélőre. E toronyba zárattak el egy évtizeddel ezelőtt az Obrenovich család párthívei, az akkor még hatalmas, de napjainkban már szomorú sorsra jutott Karagyorgyevich Sándor fejedelem koronája és élete ellen tervezett összeesküvésről vádolt senatorok. Midőn pedig a czél, mely után ezek törekedtek, részben sikerült s a szerb nemzet a nemrég oly gyászosan kimúlt Milan elődje, Milosnak ajánlotta fel a fejedelmi széket, ez Oláhországból visszatérvén, azonnal megrendelte a toronynak tűz által elpusztítását. Házának verendáján várta be a bosszúvágyó ősz fejedelem a perczet, míg a lángok az épület fölött összecsaptak, s sokáig gyönyörködött a vad látványban. A megrepedt falakat szétrombolták, s a toronynyal együtt a város régi (Gorgussovac) nevét is eltörölvén, Knjazevac, (fejedelemváros)-sal cserélték föl. A torony melléképületeinek egyikében nemrég távirda állomás állíttatott fel. Mint Szerbiának többi részei, úgy a knjazevaci kerület is bőven el van látva kolostorokkal, a legvastagabb tudatlanság és babona e fészkeivel Európa keleti részében. Ezeknek egyik legrégibbjét, a Suvodol kolostort utazónk is meglátogató, s ez alkalommal egy csinos ifjú lányt látott a kolostori egyház ajtaja előtt görcsös rángatózások között feküdni. Mellette ült, jajgatások között s tompa pillantásaival segélyt várva, a lány anyja, ki gyermekét a kolostorba hozta, hogy a szent atyák űzzék ki belőle a „djavalon-t (ördögöt.)........... „A nap — így folytatja Kanitz — alig érinté már a magas bulgár határhegyeket. Én kivágyódtam a kolostor sötétedő heljéből. Az égi csillagzat végsugaraival elborított térés sík, melyet nemsokára elértem, kiűzte emlékezetemből az imént átélt zordon jelenet minden nyomát. A szántóföldeken jótékonyan ható sürgés tárult föl előttem • a megérett tengeri vetések között vigkedélyü emberi *'»- «• dalokkal fiaorezett mmn-3 “*’ m,6 “ atTM hazatérő földművesek festői öltönyükben — a nők a Timok folyam környékén hi'V'itt fekete Penalitaha, s szabadon alácsüngö hajuk fölött piros f»„gg.I _ ,ie„,k . VralamiSzoros eg melletük sóval megterhelt ökörfogatu nyábam“ °88ZU karavanJa vonult Knjazevac irá1 XIII. Nagy-Szeben, October 10 1868. A mai, harmadfél óráig tartó (9’/2—127a) Vlésben Schneider Károly egyetemi jegyző a teg*) Tisztelt levelezőnk téved. A múltkor sem késett el pontosan érkező tudósításával, közlendőink nagy halmaza okozá levelének késő megjelenését. A szerkesztőség: Nagy-Szeben, october 9. A mai ülés kiváltott rendkívüli érdektelensége által. Egyetemi ülésnek érdektelenség által válni ki, az igaz nehéz dolog, de, hogy a mai a feladatot megoldotta, eléggé mutatta azon körülmény, hogy a kilenckor kezdődő ülés elején megjelent román congressusbeli vendégeink nem igen sokára folytatták a benevolus auditori szerepet, s maguk a képviselők is utánuk indultak egyenként. Az ülés végén az előadó , Ernst Frigyes, egykét képviselőtársával egyetemben, mi hosszútürelmű újságírók jártak a teremben egyedül. Az ülés elején, mint rendszeresen, az utolsó ülés jegyzőkönyve olvastatott fel. Ez megjegyzés nélkül hitelesíttetvén, Manger Károly indítványára határozatba megy, hogy ezután a szavazók névsorát csakis a képviselők, illetőleg legalább egy képviselő kifejezett kívánatéra vegye fel a jegyzőkönyv. Napirenden gazdaságügyi jelentések voltak. Kauffmann Károly, nagysinki képviselő, Schuster András féle medgyesi ház eladásáról tett jelentést. Schreiber Ferencz (kőhalmi) a katonai főparancsnokság azon kérdését tárgyalja, miképp osztassék ki a katonai czélokra szánt pénzösszeg maradványa ? Az előadó azon indítványnyal lép fel, hogy a fennmaradt 1000 frt tizenegy katonaözvegy közt akként oszlassék fel, hogy a segélyt már nyert hat özvegy 80, a többi öt 100 frtnyi segélyben részesíttessék. Az egyetem az előadó véleményét határozatilag magáévá tevén, Leonhard Károly, szászsebesi követ jelentése Bruckner Vilmos, nemzeti ügyész jogi véleményezéséről a szelistyei kereseti bizottmány költségeire a hétbirói pénztárból 1826 tól 1841-ig kiadottt összegek visszatérithetését illetőleg, kerül az Ügysorozatra. Ernst Frigyes az országos consistoriumnak az iskoladotatio hátralékok törlesztését sürgető átiratáról tesz jelentést. A jelentéstevő válasza törlesztési tervezetét az egyetem öszhangzólag magáévá téve. Ez utóbbi értelmében tíz éven át évenként július hó 16-án 26,425 forintnyi összeget törleszt az egyetemi pénztár. Ez volt a mai ülés utolsó tárgya. A jövő ülés holnap délelőtt leend; erről bővebben holnap nyomban írok, nehogy ismét elkéssem, mint a múltkoron. *) nap, ülés jegyzőkönyvét felolvassa, s az hitelesíttetvén elnöklő komeshelyettes, Konrád Mór a Mauer Károly által a múlt ülések egyikében a nemzeti záloghivatal érdekében beadott interpellate ügyében emel szót. Az okmányok nyomán azon felvilágosítást adja be, hogy a privilégiumban előirt szabályzó bizottmány csak az 1845. évig vezetett rendes jegyzőkönyvet, attól fogvást működésének a zálogintézet okmányai közt semmi nyoma. Manger Károly az elnöki válaszszal meg van elégedve, mindazonáltal fentartja magának a jogot idevágólag indítványt adni be. Maagert Leonhard, szászsebesi képviselő válta fel, előadói minőségben a nagyszebeni takarékpénztár és kölcsönegyletnek a zálogintézetre vonatkozó ajánlatainak elfogadását javasolván. Manger Károly ellenkező értelmű indítványt tesz, mely körül dr. Lindner Gusztáv, Schuller Libby Frigyes, Ernst Frigyes, Dörr, Hitsek, Klein sokás hévvel vitáztak. A hosszas csetepaténak Leonhard ezen s második idevágó indítványának határozatba menetele lett a vége. Langer Tamás brassói követ dr. Czikeli egy figyelmeztetéséről referál. A fentnevezett nemzeti ügyész ugyanis a kőhalmi Meskó-féle ház executív eladására hívja fel az egyetem figyelmét, miután ama házon a nemzeti pénztárnak is van követelése. Leonhard indítványára az egyetem elveti dr. Czikelinek interveniálást ajánló indítványát. Maagernek a múlt ülésben a nemzeti ügyészek költségvetésére vonatkozó indítványa Leonhard módosítványa értelmében olyképpen oldatott meg, hogy a nemzeti ügyészek útipénz fejében 5 frtot, étkezésre 7 frtot húzzanak a nemzeti pénztárból. E kérdés elintézésével végződött a mai ülés. A következő napja f. hó 1- ra tűzetett. Egy ifjú szász. A görög keleti román egyb. congressus Nagy-Szebenben. i. (—B.—t.) A már constituált congressus első ülésében elnöke. Siaguna excellentiája bemutatja a görö köl. vallás egyházi, iskolai és alapítványi ügyei organizálására szolgáló szabályzatot, kiemelvén annak fontosságát s megjegyezvén, hogy e munkálatot metropolitai s legidősb minőségében készítette, de azt komoly tanulmányozás alá bocsátja, s vélemények szabad és tartózkodás nélküli nyilvánítását kéri, szívesen vévén a szükséges módosításokat, mert munkálata iránti előszeretettől nem levén elfogulva, azt a evogrenatianak feldolgozandó anyagként adja át. E javaslat Fauru indítványára, Popoviciu Zsigm és Piposiu ellenindítványai mellőzésével, rövid vita után a következő ülés napirendjére tűzetik ki. A megválasztott bizottmányok még aznap megalakulni és működésüket megkezdeni hivatványel, az ülés bezáratik. A sept. 29 én tartott II. ülésben az elnöki megnyitó beszéd a jegyzőkönyvbe felvétetni s a megelőző „Veni sancte“ megemlittetni határoztatván, vita támad, hogy a czimeket beletegyék-e, mi az elnöki kijelentés által mostanra „igen“-nel döntetik el, jövőre pedig az határoztatik, hogy még a nevek is mellőztetvén, a jegyzőkönyvbe csak a tárgyak vétetnek fel. Egy tag meg nem jelenhetését sürgönyzi, 5 újon megjelent igazoltatik. Az igazoló bizottmány jelentése folytán az ilyen választás megsemmisittetni s uj választás rendelése határoztatik el. Több megsemmisítés nem történt. A belteendők szabályzata végett kiküldött bizottmány javaslatkép az ideiglenes szabályzatot olvassa fel, mely a bizottmány módositványaival, s néhány a congressusban tettel elfogadtatik. A 20. § hoz Borlea a bizottm. kisebbsége nevében azon módositványt teszi, hogy 20 egyén kivonatára titkos szavazás is rendeltessék. Alduleanu a titkos szavazást csak ott találja helyén, hol egyének forognak kérdésben, máshol 20 tag kivánatára névszerinti, de nem titkos szavazást kiván. Pártolja a bizottmány többsége javaslatát. Joanovicin, Gain, Gaetanu a bizottmányi többség javaslatát pártolják a titkos szavazás ellen, melyet Radulescu, Macellariu, Marinescu védnek. Végre felkelésseli szavazás utján a bizottmányi többség javaslata fogadtatik el. A III. ülésben, sept. 30 án jegyzőkönyvhitelesítés, egy tag igazolása, s a belteendői szabályzat kinyomatva kiosztása után elnöke. Siagunja napirendre tűzi ki a metropolia szervezése iránti javaslatot. Ianculescu interpellatiojára a papság állapotának javítása iránt, elnök az e tárgybani javaslatot szervezés utánra ígéri, midőn t. i. az illetők zsinatok útján már nyilatkozhattak. Interpelláló fentartja a felelet jogát. Elnök a szervezési javaslatot bemutatván, alapos szónoklattal kimutatja a kanonok tekintélyét, melyeken az alapul, s a congressust összetartásra hiván föl, javaslatot szabad megvitatás vágott egy bizottmányhoz utasittatni kéri, melynek a szükséges felvilágosításokkal szolgálni ígéri. Joannoviciu Gy. a szabályzatokra hivatkozva, e javaslatot tekintve, annak nagyforrságát számosabb tagokból álló bizottmánynak hatni s ennek megválasztása végett az ülést függeszteni kéri. Popoviciu Elek a javaalt a bizottmányi működés alapjaként kéri külö W°f megjelöltetni, indítványát elnök elejtetteku litván, az ülést negyedórára felfüggeszti . Újból megnyílván az ülés, Alduleanu nyújtja a választandók megállapított névsorát nüki indítványozás végett. Miután a gyűlés a bizottmány tagjai lmában megegyezett, elnök indítványára a bizottmány tagjaiul elfogadtattak: Alduleanu, Bran, Puscariu, Piposiu, Popea, Hangia, Macellariu és Hodosiu, Mironu, Romanu, Bicavlatiu, Popoviciu, Mocioni Antal, Cermena, Mociot Sándor, Babesiu és Cosma, Joannoviciu, Fauru dr. Maniu, Pasca, Janculescu, Seracinu, Popoviciu János és Pestanu. Miután a más egyházmegyébe tartozó Mocioni Antalra nézve észrevétel létetik, helyette az aradi egyh.megyéből Radulescut jeltili ki, s ezek a congressus által a bizottmány tagjaiul elfogadtatnak. Némely még jelen nem lévő bizottmánytag feltételes választása iránt megjegyzés tétetvén s Bica Jánosnak a választás módozatára vonatkozó elkésett indítványa mellőztetvén, szót emel: Manu, a román és szerb hierarchia elválásakor különösen a vegyes községek, egyházi és alapítványi vagyon, valamint kolostorok iránt még fenmaradt kérdésekre nézve 9 tagból álló bizottmányt indítványozván. (Elfogadtatik.) A feletti rövid vita után, vájjon nem kellett volna ez indítványnak írásban beadatnia dr Glodariuevel kapcsolatban megemlíti a ministerium beavatkozását metropoliai ügyeikbe s ez ellen emlékiratot javall. (Elfogadták-e??) Az ülés negyedórás felfüggesztés után elnök javaslatára, a románoknak a szerbekkel vegyes községek, a vagyon s kolostorok tárgyábani kívánalmait formulázandó bizottmányba beválasztatnak: Joannoviciu, Babesiu, Romanu, Dimitrieviciu, Pascu, Maniu és Ianculescu. Elnök ajánlkozik a bizottmánynak az 1864 beli zsinat s az 1865-ki karloviczi congressusban résztvett bizalmi férfiak okmányaival szolgálni. Fauru indítványára ezek, s Popoviciu Zsigmondéra minden bizottmány gyors működésre utaltatik. Macellariu egy költségvetési s egyszersmind kérvényi bizottmányt indítványoz. Elnöki kijelentés után elfogadtatnak ennek tagjaiul: Ianculescu, Stanea, Popoviciu, Bonciu, Filipescu, Cosuia és Rosiescu. Macellariu a költségvetési munkálat mainapra elképzitőeét, Puscariu SL birolmányok délután 4 órára összegyűlését kivánja. J o n es cu jelzi, hogy a szervezési javaslatban nincsenek elrendezve a válási és fegyelmi ügyek, továbbá az Erdély és Magyarország , a Bánátban (hát ez is külön ország?—a.—t.) ez iránt levő különbséget. A polgári jogügyi reformok által indíttatva indítványozza, hogy a 27-es bizottmány saját kebeléből egy jogügyi bizottmányt küldjön ki, mely a válási és fegyelmi ügyekre nézve egy az egész metropoliában azonos eljárási rendet dolgozzék ki. Elnöke. Siaguna az Erdély és Magyarország közt ez ügyekben fennálló különbséget utóbbinak a szerb patriarchates alá tartozásának tulajdonítja. De a canonokban mind az eljárás, mind a competentiára nézve elég szabály van s utóbbira az ő exclája szervezési javaslatában is; mindazáltal örül, ha e tekintetekben részletesebb munkálatot fognak a canonjog szerint kidolgozni. Megjegyzi, hogy a metropoliában is három instantját kell felállítani s ezek hatáskörét körvonalazza. Elfogadásra ajánlja Ioanescu indítványát, s ha kell át fogja adni a bizottmánynak a főmegye számára kiadott instrnctiót. Galu elfogadja ez indítványt ő excra módisítványával, s jogilag képzett egyéneket óhajt a bizottmányba. Popoviciu Elek, a mondottak kapcsában a congressust jövőben egy constitutionally törvény alapján összehivatni kívánja. Elnök rámutat javaslata azon pontjára melyben ez biztosítva van, csakhogy ott congressus helyett „zsinat“ szó áll. Hanna megjegyzi a falu indítványára, hivb" az egyházi és világi jogügyek különbözősége fogva a bizottmánynál az egyb.jogügyekben )artasságra is legyen tekintet. Elnök összefoglalólag említi, hogy munkálatában, hol szó van az esperességek, püspökke és metropoliáról, ott ezek zsinatjai, mint egy bíróságok is tekintetbe vétettek. E mellett gyembe ajánlja az egyházjog utolsó részét. Erre egy külön bizottmány kiküldése határoztatván, annak megválasztása M a c o 11 * 11nditványa következtében másnapra halasztott Hatósági Hunyad-Zaránd megye és Szászváros egyesült honvédegylet minden tagjaihoz! Honvédegyletünk, idei okt. 4-én Déván tartott közgyűlése a Domabhich-féle indítvány értelmében, annak léte- október 14