Magyar Polgár, 1868. július-december (2. évfolyam, 77-154. szám)

1868-10-14 / 122. szám

u. 1-12-ik szám.'510 — mára nézve egyaránt a democraticus népképviselet alapelveit, s ép eme democratia szülője a libe­ralismus által kalauzolva, megszüntet az egyes ha­tóságokban eddig netán létezett és fennálló privi­légiumot, kivételes szerkezetet. E szempontokat különös figyelmébe ajánlom a szász egyetem hetes bizottmányának, midőn a hatósági kérdés megoldási munkájába fog. Három indítvány fölött fog véleményezni. Első a beszterczei. Ez oda kívánja uta­sítani az egyetemet, hogy a szász hatósági kép­viselőtestületek választását, összeállítását megha­tárzó szabályzatot dolgozzon ki, s terjeszszen vég­leges eldöntés előtt a szász kerületek elé. A segesvári képviselők indítványa (a máso­dik) az egyetem által a kormányt akarja sarkalni, hogy az országgyűlést a hatósági szabályzat alap­elveinek mielőbbi meghatárzására bírja. A brassói indítvány az idő kívánalmainak s a tényleges viszonyoknak megfelelő szászföldi hatósági szabályzatot kíván az egyetem által ki­dolgoztatni. Nem bocsátkozunk a három indítvány pará­­nyoskodó elemzésébe. Csak átalános kiindulási pontjaikra nézve jegyezzük meg, hogy egyedül a segesvári látszik sejteni, miszerint a szászföldi ha­tóságok ezutánra külön constellatioikat nem tart­hatják meg, hanem szerkezetükben ép, mint egyéb a magyar korona alá tartozó municipiumoknak egy közös biablonhoz kell idomulniuk; a brassói még továbbra is speciális szász institutional álmo­dik, a beszterczei meg pláne legislativ hatal­mat vindikál a szász egyetemnek a királyföld te­rületére. Hogy a hatalom a magyar országgyűlésével s a magyar korona integritásával mint fér egybe, ezt megfejteni aligha tudná a beszterczei status­­philosophia. Maga a szász nemzeti egyetem hasonvéle­­ményben levő cotteriája sem. S ha nem, előre lát­hatja a hetes bizottmány, hogy veszett munka len­ne azon hatósági rendőrszabály-munkálat, melynek a fentebbi nézpontból kezdene kidolgozásához, va­lamint kárba ment fáradtság, oly municipális rend­­szabályzat kidolgozása, mely a magyar korona egyéb hatóságaival szemben specia­liter szász kívánna lenni, s a királyföldön maigsan fennálló privilegiális institutiók további fennmaradására szá­mít. Ha a szász egyetem a hatósági kérdés tör­vényhozási megoldását őszintén óhajtja elősegítni: vetkőzzék ki privilegiális önérdekeiből, s dolgozzon oly hatósági munkálaton, mely a magyar állam összes municipiumaira szól, s épp ezért a király­­földiekre is, mik továbbra a szabály alól nem ké­pezhetnek kivételt. Az Alríria mellől. (Reise in Süd-Serbien und Nord-Bulgarien. Ausgelübrt von F. Kanitz. — Denkschriften d. k. Acad. d. Wissenschaftern Phi­­los-historische Classe. Wien, 1868) II. (—r.) A török hatóságnak vonakodása, út­levelét pénteken (a musulmánok vasárnapján) látta­­mozni, akarata ellenére is meghosszabbította volna utazónk idézését a bulgár fővárosban, ha egy befolyásos egyén közbenjárása le nem győzi az illető hivatalnok vallásos aggodalmait. A nagyúr pecsétjével útlevelén, háborútlanul folytatá tovább útját Kanitz északkeleti irányban a szerb határ­­hegyek felé. A talaj folytonosan emelkedik ezen irányban a szerb határszéli veszteglőig, hol a fenn­álló primitív adórendszer szerint lefizetvén az utas a magával hozott tárgyak­ s bemondott kész­pénze után járó illetéket, a szerb területre mehet át a szép völgy közelében, melyet a tartomány legtekintélyesebb folyója, a Dunába ömlő „Timok“ alkot. E völgy fenekén, a folyó által öntözött tem­e­keny síkon egy magaslat tetejéről megpillantja a közeledő Knjazevac várost, a hasonnevű kormánykerület székhelyét. Az itt balra egy messze terjedő termékeny egerek által környezett falucska mellett kanyarodik le a város felé, melynek a Timok két partján fek­­v részeit hidak kötik össze egymással. A jobb­­­a­on levő városnegyedben van a kórház és a kerületi orvosnak hivatalhelyisége, a­hol utazónk megelőző felszólítás következtében megszállott. „E érti­sti orvos, dr. Mácsay úr — úgymond — szü­ltett magyar, s engem az e nemes nemzetet jellemző vendégszeretettel fogadott, ízlés- és kénye­immel berendezett házában hosszú idők után ismét rézémi a nyugateurópai emb­er szükségleteinek meg­­elelő életmód jótékony hatását. Találtam ott könyv­­* rt­ festményeket s más oly tárgyakat, melyeknek 80 nélkülözése egy kissé nehezen szokott ,prt.A knjazevac-‘ kerület fővárosa a legszebb alacsony^T alakult a Dg01 park közepén fekszik^ anró » J* és 8zöllőültetvényekkel borított g körülvévT 40al­személy ezett halmoktól nincsenek név^T *tekintetben ki,UDC pontjai helyen épült kerületi ^ ** emelkedett oldalán csoportom csbog há'T “ ^ j r 1, . C81nog házak szép verandáik az udvar felé nyíló 8 pina, m H , 1 olasz modorban növényindák­kal bevont előcsarnokaik­ és gyümölcskertjeikkel mégis valóban megragadó látványt nyújtanak. A város fölött sötét romok, az egykor állam­fegyintézetnek használt Gorgussovaci torony (kula) romjai tekintenek a szemlélőre. E toronyba zárat­tak el egy évtizeddel ezelőtt az Obrenovich csa­lád párthívei, az akkor még hatalmas, de napja­inkban már szomorú sorsra jutott Karagyorgyevich Sándor fejedelem koronája és élete ellen tervezett összeesküvésről vádolt senatorok. Midőn pedig a czél, mely után ezek törekedtek, részben sikerült s a szerb nemzet a nemrég oly gyászosan kimúlt Milan elődje, Milos­nak ajánlotta fel a fejedelmi széket, ez Oláhországból visszatérvén, azonnal megrendelte a toronynak tűz által elpusztítását. Házának verendáján várta be a bosszúvágyó ősz fejedelem a perczet, míg a lángok az épület fö­lött összecsaptak, s sokáig gyönyörködött a vad látványban. A megrepedt falakat szétrombolták, s a toronynyal együtt a város régi (Gorgussovac) ne­vét is eltörölvén, Knjazevac, (fejedelemváros)-sal cserélték föl. A torony melléképületeinek egyikében nemrég távirda állomás állíttatott fel. Mint Szerbiának többi részei, úgy a knjaze­vaci kerület is bőven el van látva kolostorokkal, a legvastagabb tudatlanság és babona e fészkeivel Európa keleti részében. Ezeknek egyik legrégibb­jét, a Suvodol kolostort utazónk is meglátogató, s ez alkalommal egy csinos ifjú lányt látott a kolos­tori egyház ajtaja előtt görcsös rángatózások kö­zött feküdni. Mellette ült, jajgatások között s tompa pillantásaival segélyt várva, a lány anyja, ki gyer­mekét a kolostorba hozta, hogy a szent atyák űz­zék ki belőle a „djavalon-t (ördögöt.)........... „A nap — így folytatja Kanitz — alig érin­­té már a magas bulgár határhegyeket. Én kivá­gyódtam a kolostor sötétedő heljéből. Az égi csil­lagzat végsugaraival elborított térés sík, melyet nemsokára elértem, kiűzte emlékezetemből az imént átélt zordon jelenet minden nyomát. A szántóföl­deken jótékonyan ható sürgés tárult föl előttem • a megérett tengeri vetések között vigkedélyü embe­­ri *'»- «• dalokkal fiaorezett m­mn-3 “*’ m,6 “ atTM hazatérő földművesek festői öltönyükben — a nők a Timok folyam környékén hi'V'itt fekete Penalitaha­, s szabadon alácsüngö hajuk fölött piros f»„gg.I _ ,ie„,k . Vralam­iS­zoros e­g melletük sóval megterhelt ökörfogatu nyábam“ °88ZU karavanJa vonult Knjazevac irá­1 XIII. Nagy-Szeben, October 10 1868. A mai, harmadfél óráig tartó (9’/2—127a) Vlésben Schneider Károly egyetemi jegyző a teg­*) Tisztelt levelezőnk téved. A múltkor sem késett el pontosan érkező tudósításával, közlendőink nagy halmaza oko­­zá levelének késő megjelenését. A szerkesztőség: Nagy-Szeben, october 9. A mai ülés kiváltott rendkívüli érdektelensé­ge által. Egyetemi ülésnek érdektelenség által vál­ni ki, az igaz nehéz dolog, de, hogy a mai a fel­adatot megoldotta, eléggé mutatta azon körülmény, hogy a kilenc­kor kezdődő ülés elején megjelent román congressusbeli vendégeink nem igen sokára folytatták a benevolus auditori szerepet, s maguk a képviselők is utánuk indultak egyenként. Az ülés végén az előadó , Ernst Frigyes,­­ egykét képviselőtársával egyetemben, mi hosszútü­­relmű újságírók jártak a teremben egyedül. Az ülés elején, mint rendszeresen, az utolsó ülés jegyzőkönyve olvastatott fel. Ez megjegyzés nélkül hitelesíttetvén, Ma­nger Károly indítványá­ra határozatba megy, hogy ezután a szavazók név­sorát csakis a képviselők, illetőleg legalább egy képviselő kifejezett kívánatéra vegye fel a jegyző­könyv. Napirenden gazdaságügyi jelentések voltak. Kauffmann Károly, nagysinki képviselő, Schuster András féle medgyesi ház eladásáról tett jelentést. Schreiber Ferencz (kőhalmi) a kato­nai főparancsnokság azon kérdését tárgyalja, mi­képp osztassék ki a katonai czélokra szánt pénz­összeg maradványa ? Az előadó azon indítványnyal lép fel, hogy a fennmaradt 1000 frt tizenegy katonaözvegy közt akként oszlassék fel, hogy a segélyt már nyert hat özvegy 80, a többi öt 100 frtnyi segélyben ré­­szesíttessék. Az egyetem az előadó véleményét határoza­­tilag magáévá tevén, Leonhard Károly, szász­­sebesi követ jelentése Bruckner Vilmos, nemzeti ügyész jogi véleményezéséről a szelistyei kereseti bizottmány költségeire a hétbirói pénztárból 1826 tól 1841-ig kiadottt összegek visszatérithetését il­letőleg, kerül az Ügysorozatra. Ernst Frigyes az országos consistoriumnak az iskoladotatio hátralékok törlesztését sürgető át­iratáról tesz jelentést. A jelentéstevő válasz­a tör­lesztési tervezetét az egyetem öszhangzólag ma­gáévá téve. Ez utóbbi értelmében tíz éven át éven­­ként július hó 16-án 26,425 forintnyi összeget tör­leszt az egyetemi pénztár. Ez volt a mai ülés utol­só tárgya. A jövő ülés holnap délelőtt leend; er­ről bővebben holnap nyomban írok, nehogy ismét elkéssem, mint a múltkoron. *) nap, ülés jegyzőkönyvét felolvassa, s az hitelesít­tetvén elnöklő komeshelyettes, Konrád Mór a Mau­er Károly által a múlt ülések egyikében a nemzeti záloghivatal érdekében beadott interpellate ügyében emel szót. Az okmányok nyomán azon felvilágosítást adja be, hogy a privilégiumban elő­irt szabályzó bizottmány csak az 1845. évig veze­tett rendes jegyzőkönyvet, attól fogvást működésé­nek a zálogintézet okmányai közt semmi nyoma. Manger Károly az elnöki válaszszal meg van elégedve, mindazonáltal fentartja magának a jogot idevágólag indítványt adni be. Maagert Leonhard, szászsebesi képviselő válta fel, előadói minőségben a nagy­szebeni taka­­rékpénztár és kölcsönegyletnek a zálogintézetre vonatkozó ajánlatainak elfogadását javasolván. Man­ger Károly ellenkező értelmű indítványt tesz, mely körül dr. Lindner Gusztáv, Schuller Libb­y Fri­gyes, Ernst Frigyes, Dörr, Hitsek, Klein soká­s hévvel vitáztak. A hosszas csetepaténak Leonhard ezen s második idevágó indítványának határozatba menetele lett a vége. Langer Tamás brassói követ dr. Czikeli egy figyelmeztetéséről referál. A fentnevezett nemzeti ügyész ugyanis a kőhalmi Meskó-féle ház executív eladására hívja fel az egyetem figyelmét, miután ama házon a nemzeti pénztárnak is van követe­lése. Leonhard indítványára az egyetem elveti dr. Czikelinek interveniálást ajánló indítványát. Maagernek a múlt ülésben a nemzeti ügyé­szek költségvetésére vonatkozó indítványa Leon­hard módosítványa értelmében olyképpen oldatott meg, hogy a nemzeti ügyészek útipénz fejében 5 frtot, étkezésre 7 frtot húzzanak a nemzeti pénz­tárból. E kérdés elintézésével végződött a mai ülés. A következő napja f. hó 1- ra tűzetett. Egy ifjú szász. A görög keleti román egyb. congressus Nagy-Szebenben. i­. (—B.—t.) A már constituált congressus első ülésében elnök­e. Siaguna­­ excellentiája be­mutatja a görö köl. vallás egyházi, iskolai és ala­pítványi ügyei organizálására szolgáló szabályzatot, kiemelvén annak fontosságát s megjegyezvén, hogy e munkálatot metropolitai s legidősb minőségében készítette, de azt komoly tanulmányozás alá bo­csátja, s vélemények szabad és tartózkodás nélküli nyilvánítását kéri, szívesen vévén a szükséges mó­dosításokat, mert munkálata iránti előszeretettől nem levén elfogulva, azt a evogrenatianak feldol­gozandó anyagként adja át. E javaslat F­a­u­r­u indítványára, Popoviciu Zsigm­ és Piposiu ellenindítványai mellőzésével, rövid vita után a következő ülés napirendjére tű­zetik ki. A megválasztott bizottmányok még aznap megalakulni és működésüket megkezdeni hivatván­yel, az ülés bezáratik. A sept. 29 én tartott II. ülésben az elnöki megnyitó beszéd a jegyzőkönyvbe felvétetni s a megelőző „Veni sancte“ megemlittetni határoztat­ván, vita támad, hogy a czimeket beletegyék-e, mi az elnöki kijelentés által mostanra „igen“-nel dön­tetik el, jövőre pedig az határoztatik, hogy még a nevek is mellőztetvén, a jegyzőkönyvbe csak a tárgyak vétetnek fel. Egy tag meg nem jelenhetését sürgönyzi, 5 újon megjelent igazoltatik. Az igazoló bizottmány jelentése folytán az ilyen választás megsemmisittetni s uj választás ren­delése határoztatik el. Több megsemmisítés nem történt. A belteendők szabályzata végett kiküldött bi­zottmány javaslatkép az ideiglenes szabályzatot olvassa fel, mely a bizottmány módositványaival, s néhány a congressusban tettel elfogadtatik. A 20. § hoz Borlea a bizottm. kisebbsége nevében azon módositványt teszi, hogy 20 egyén kivonatá­­ra titkos szavazás is rendeltessék. Alduleanu a titkos szavazást csak ott találja helyén, hol egyé­nek forognak kérdésben, máshol 20 tag kivánatára névszerinti, de nem titkos szavazást kiván. Pár­tolja a bizottmány többsége javaslatát. J­o­a­n­o­v­icin, Gain, Gaetanu a bizottmányi többség javasla­tát pártolják a titkos szavazás ellen, melyet Ra­­dulescu, Macellariu, Marinescu védnek. Végre felkelésseli szavazás utján a bizottmányi többség javaslata fogadtatik el. A III. ülésben, sept. 30 án jegyzőkönyvhite­lesítés, egy tag igazolása, s a belteendői szabály­zat kinyomatva kiosztása után elnök­e. Siagunja napirendre tűzi ki a metropolia szervezése iránti javaslatot. Ianculescu interpellatiojára a papság állapotának javítása iránt, elnök az e tárgybani javaslatot szervezés utánra ígéri, midőn t. i. az illetők zsinatok útján már nyilatkozhattak. Inter­pelláló fentartja a felelet jogát. Elnök a szervezési javaslatot bemutatván, alapos szónoklattal kimutatja a kanonok tekinté­lyét, melyeken az alapul, s a congressust össze­tartásra hiván föl, javaslatot szabad megvitatás vá­gott egy bizottmányhoz utasittatni kéri, melynek a szükséges felvilágosításokkal szolgálni ígéri. Joannoviciu Gy. a szabályzatokra hivat­kozva, e javaslatot tekintve, annak nagyforrsá­gát számosabb tagokból álló bizottmánynak hatni s ennek megválasztása végett az ülést­­ függeszteni kéri. Popoviciu Elek a javaal­t a bizottmányi működés alapjaként kéri külö W°f megjelöltetni, indítványát elnök elejtettek­u litván, az ülést negyedórára felfüggeszti . Újból megnyílván az ülés, Alduleanu­­ nyújtja a választandók megállapított névsorát­­ nüki indítványozás végett. Miután a gyűlés a bizottmány tagjai l­­­mában megegyezett, elnök indítványára a bizott­mány tagjaiul elfogadtattak: Alduleanu,­­ Bran, Puscariu, Piposiu, Popea, Hangia, Macellariu és Hodosiu, Mironu, Romanu, Bica­vla­­tiu, Popoviciu, Mocioni Antal, Cermena, Mociot­ Sándor, Babesiu és Cosma, Joannoviciu, Fauru dr. Maniu, Pasca, Janculescu, Seracinu, Popoviciu János és Pestanu. Miután a más egyházmegyébe tartozó Mocioni Antalra nézve észrevétel létetik,­­ helyette az aradi egyh.­megyéből Radulescut jeltili ki, s ezek a congressus által a bizottmány tagjaiul elfogadtatnak. Némely még jelen nem lévő bizott­mány­­tag feltételes választása iránt megjegyzés tétetvén s Bica Jánosnak a választás módozatára vonatkozó elkésett indítványa mellőztetvén, szót emel: Manu, a román és szerb hierarchia elvá­lásakor különösen a vegyes községek, egyházi és alapítványi vagyon, valamint kolostorok iránt még fenmaradt kérdésekre nézve 9 tagból álló bizott­mányt indítványozván. (Elfogadtatik.) A feletti rövid vita után, vájjon nem kellett volna ez indítványnak írásban beadatnia dr Glo­­dariu­evel kapcsolatban megemlíti a ministerium beavatkozását metropoliai ügyeikbe s ez ellen em­­lékiratot javall. (Elfogadták-e??) Az ülés negyedórás felfüggesztés után elnök javaslatára, a románoknak a szerbekkel vegyes községek, a vagyon s kolostorok tárgyábani kívá­nalmait formulázandó bizottmányba beválasztatnak: Joannoviciu, Babesiu, Romanu, Dimitrieviciu, Pas­cu, Maniu és Ianculescu. Elnök ajánlkozik a bi­zottmánynak az 1864 beli zsinat s az 1865-ki kar­­loviczi congressusban résztvett bizalmi férfiak ok­mányaival szolgálni. Fauru indítványára ezek, s Popoviciu Zsigmondéra minden bizottmány gyors működésre utaltatik. Macellariu egy költségvetési s egyszers­mind kérvényi bizottmányt indítványoz. Elnöki ki­jelentés után elfogadtatnak ennek tagjaiul: Iancu­lescu, Stanea, Popoviciu, Bonciu, Filipescu, Cosuia és Rosiescu. Macellariu a költségvetési mun­kálat mainapra elképzitőeét, Puscariu­ SL birol­mányok délután 4 órára összegyűlését kivánja. J o n e­s cu jelzi, hogy a szervezési javaslat­ban nincsenek elrendezve a válási és fegyelmi ügyek, továbbá az Erdély­ és Magyarország , a Bánátban (hát ez is külön ország?­­—a.—t.) ez iránt levő különbséget. A polgári jogügyi reformok által indíttatva indítványozza, hogy a 27-es bizott­mány saját kebeléből egy jogügyi bizottmányt küldjön ki, mely a válási és fegyelmi ügyekre nézve egy az egész metropoliában azonos eljárási rendet dolgozzék ki. Elnök­e. Siaguna az Erdély és Magyar­­ország közt ez ügyekben fennálló különbséget utób­binak a szerb patriarchates alá tartozásának tulaj­donítja. De a canonokban mind az eljárás, mind a competentiára nézve elég szabály van s utóbbira az ő exclája szervezési javaslatában is; mindazál­tal örül, ha e tekintetekben részletesebb munkála­­tot fognak a canonjog szerint kidolgozni. Megjegy­zi, hogy a metropoliában is három instantját kell felállítani s ezek hatáskörét körvonalazza. Elfoga­dásra ajánlja Ioanescu indítványát, s ha kell át fogja adni a bizottmánynak a főmegye számára kiadott instrnctiót. Galu elfogadja ez indítványt ő excra mó­dis­ítványával, s jogilag képzett egyéneket óhajt a bizottmányba. Popoviciu Elek, a mondottak kapcsában a congressust jövőben egy constitutionally törvény alapján összehivatni kívánja. Elnök rámutat javaslata azon pontjára melyben ez biztosítva van, csakhogy ott congres­sus helyett „zsinat“ szó áll. Hann­a megjegyzi a falu indítványára, hivb­" az egyházi és világi jogügyek különbözőség­e fogva a bizottmánynál az egyb.­jogügyekben )ar­tasságra is legyen tekintet. Elnök összefoglalólag említi, hogy munkála­tában, hol szó van az esperességek, püspö­k­ke és metropoliáról, ott ezek zsinatjai, mint egy bíróságok is tekintetbe vétettek. E mellett gy­­embe ajánlja az egyházjog utolsó részét. Erre egy külön bizottmány kiküldése hatá­­roztatván, annak megválasztása M a c o 11 * 11­n­ditványa következtében másnapra halasztott Hatósági Hunyad-Zaránd megye és Szászváros egyesült honvédegylet minden tagjaihoz! Honvéd­­egyletünk, idei okt. 4-én Déván tartott közgyűlése a Domabhich-féle indítvány értelmében, annak léte- október 14

Next