Magyar Polgár, 1869. január-június (3. évfolyam, 1-76. szám)
1869-01-01 / 1. szám
Előfizetési feltételek: ......................1? frt — kr. Évre • • Két évre . . N.wyedévr« H'V nént Hi g-jelenik hetenkint l4vom*sor: VaaArn«)), 8 *e r d in*1 i’ c n t e k e n. gr'B-în KXy: m zzuM Harmadik évifolyam. Szerkesztőség és kiadó hivatal: Monostor utca L. BAnyei ház alatt.MA&YAE lü .?álB. Kolozsvárit, péntek január 1. 1869 Hirdetési dijak. Ötször hasábozott sorra 5 kr. Bélyegdij minden hirdetéstől 30 kr. Nagyobb hirdetéseknél kötön kedvezményt is nyújt a kiadó-hivatal. Fiók-kiadó-hivatalok: Lhir iea: Krómer SAmual. Ingedens Vokál János. TordAn: D. papp Miklós. Szamosujvérit: Csaasz testvérek. Kolozsvárit: Stein János és Demjén László. POLITIKAI LAP. 3.1 * 1 Előfizetési felhívás a MAGYAR POLGÁR l£69-c sík évi folyamára* — — • Oil Alkotmányos életünk egyik nagy horderejű korszakának küszöbéhez jutottunk. A lefejezett 186vki országgyűlés működésének eredménye a nemzetfenség ítélete alá van terjesztve. Ez fog dönteni azon politika fölött is, melyet pártunk zászlójára irt; ez határozandja el, hiven teljesítik-e kötelességeinket, ha nem tértünk-e le az útról, mely hald állami függetlensége, anyagi és szellemi felvirágzásának megvalósításához vezet? Az országgyűlési szabadelvűen alkotmányos ellenzéknek e lapok lévén a királyházott inneni részekben egyetlen közlönye, midőn e történelmi jelentőségű pillanatban, midőn nemzetünk életében tagadhatlanul legfontosabb — mert az újonnan inaugurált kormánypolitika sorsa fölött intézkedni hivatott — országgyűlési választások előestéjén tárfogására szólítjuk fel olvasóinkat, ezt azon megnyugtató öntudat benyomása alatt teheti, hogy mint szerény bár, de csüggedést nem ismerő napszámosai a közügynek, és lég erőnkhöz képest mindent megtettünk, amire ismeretében tehetségeink korlátoltságának vállatkozunk. Nem akarunk részletes elemzésébe bocsátkozni lapunk bezárásához közeledő évhlylmának. Feltárt könyv gyanánt fekszik az a szíves olvasó előtt, alávetve magát ellogiatlan ítéletének. S ha ennek daczára megemlítünk annyit, hogy belpolitikai rovataimba nem legyezgetve megrögzött előítéleteket, nem félve a hatalmasok haragját, nem kereső olcsó népszerűséget, nem űzve bűnös játékot könnyen fellobbanó szenvedélyekkel, a korakint felmerült kérdésekkel szemben nyílt őszinteséggel foglaltuk el az álláspontot, de a meggyőződésünk vezérelt, hogy a külföldi eseményeket a valódi democratismus, a sikadelvűség tiszta bár, de mégis sokak által nem szívett világánál önálló czikkek alakjain mutattuk be olvasóinknak; hogy számos vidéki s helybeli ügybarátaink megtisztelő bilma folytán a királyhágóninneni részek társaséletének főbb mozzanatairól gyors, és hazai sajtó által kiválóan méltányolt közleményeket hoztunk; hogy örvendetes lendületté indult gazdasági életünk különböző ágait beható vizsgálat tárgyaivá tevők; hogy véül minden magyar laptársaink között a legváltozatosabb s legtartalmasabb táron - rovatot vezettük, mindezt csakis azért említjük föl, hogy legalább körvonalaiban ki légni jelölve a mód, melylyel jövőre is feladatunk teljesítésében fáradozni fogunk. Szabadjon remélenünk, hogy e lapok az unió által velünk teljesen egyesit királyi ágon tuli részekben is feltalálandják elvbarátainkközött a pártfogókat. Kolozsvárit, télelő végén, 1868. A „MAGYAR POLGÁR“ szerkesztőséé. Előfizetési feltételek: Január—december egész évi folyamra..............................................12 frt. Január—junius fél „ „ 6 „ Január—martius negyed „ „ 3 ^0^*" Egy hónapos előfizetéseket a kezelési nehézségek miatt vidékről nem fogadhatunk el. Előfizetni lehet: Kolozsvártt kiadóhivatalunknál, Stein János és Demjén László könyvkereskedésében, Marosvásárhelytt Wittichnél, Dézsen Krémer Sámnélnál, Enkeden Vokál Jánosnál, Tordán D. Papp Miklósnál, Szamosujvártt Jausz testvéreknél. Hogy a lap szétküldésében akadályok ne forduljanak elő, az előfizetés pénzek minél előbb beküldését kéri A kiadóhivatal. Megjegyzés: Azon t. előfizetőink, kik naptárunkat bírni óhajtják, méltoztattsanak esegre.Kiöléseiket a lap előfizetése mellé csatolni, hogy azonnal megküldésük. TARCZA. A „Székelyföld.“ (Pl „Székelyföld“ leírása történelmi, régészeti, természetrajzi és népiemei szempontból. Irta Orbán Balázs. Első kötet Udvarhelyszék. Pest, 1868..) III. (M. A.) Parajától a Kia-KÜkÜllő, illetőleg Nagy-Ág vize kies völgyén felfelé menve, félórai Béla után a jobboldali hegyekre csapunk át egy festői sziklacsúcs felé, melynek nyugati szöge falmeredeken le van metszve, az óriási oldalak pedig szobrokat, sugár disz gúlákat, s más szeszélyes alakú sziklasorokat lőrésnek fel. Tetőlapján ősváraink sik legmesésbje, Rábsonné vára állott. Udvarhelyszéknek ismét egy másik vidéke felé fordulunk. A Kismöd vizét Korond vizétől elkülönitö ttegylánczolat csúcsainak egyikén, fenn a felleges szomszédságában fekszik Atyba falu. „Nem könnyű iőle feljutni, de itt lakni, s minden perezben kiemelni az isteni panorámát, valódi lelki élvezet, s annyi mint örökös költői felmagasztaltságban élni.“ a falu felett emelkedő Fias tető trachyt-szikla nyugati alján elterülő kies völgyecskében törtet le a Kütsraöd vize, magas hegyektől körülvett vidékén Kismöd, Etéd, Kőrispatak és Büzöd-Ujfalu községekkel. Ezen utóbbi központja egy hajdan igen elterjedt, üldözött hitfelekezet, a szombatosoknak, kiknek szánta Büreges áttérések által újabban itt tetemesen megpaporodott. Egész a rajongásig ragaszkodnak a flekezet hivei szokásaikhoz, hitükhöz, körülmetélkinek, a szombatot megünneplik, csak maguk, val zsidó rabbi által levágott húst esznek, csak egymrásközt s kivételesen izraelitákkal — házasodna! szombaton nem dohányoznak, nem főznek, füteken este már naplementekor senki sincs közülö a mezőn, házaikban titkos kamaráik vannak, át gyűlnek össze, tartják, könyveiket s rejtegetik féltékenyen hitek tiltott szertartásait. Egyébkét igen szorgalmas és becsületes emberek, s ezálal érdemelték ki a nép között azon elnézést, sőt tiszteletet, melyben átalánosan részesülnek. A Bözödvölgyén alól, a két Küküküi között elterülő hegyes Tölgyes táj Partium nevet visel, hihetőleg azért, mert csak újabb időkben jön Udvarhelyszékhez csatolva. Két fövölgyülje van, Sólymos és Zsákod patakok által alkotva, az előbbinek egyik községében, Kis-Solymoson a mult század végén híres iskolája volt az unitárusoknak, melyben egy derék hazánkfia, a műveiben, nagyszerű alapítványaiban még most is élő .Augustinovits Pál — kinek síremléke is itt emlkedik — kezdte tanulmányait. Még csak déli részét a regényes tájakban oly gazdag széknek kell meglátogatnunk. Udvarhelyet elhagyva, a Gáronpatak szűk völgyületébe térünk, s bejárjuk Árvát és Patakfalvát, a kénosi hegyen gyümölcsfák lombjai alá rejtőzött Kénost, az öt patak völgytorkolatának összefolyásánál igen szép tájon épült Homoród-Szentmártont, Abásfalvát és Recsenyédet és Homoród-Szentpált. A Novapród-melléki falvak igen csinosak; az utas mindenütt a szorgalom előidézte jólét jeleivel találkozik, népe szép és erőteljes, békében szorgalmas földmivelő, a barctban megannyi hős. Szent Páltól nyugatra egy kopár, kétcsúcsos, fekvő teve alakjával biró hegy, a bágyi várhegy magasul fel; a hasonnevű falu csaknem tetején, a Homoród színvonala felett csaknem ezer lábnyira fekszik, s szépszövetü pokróczairól nevezetes, melyekkel a bágyiak meszsze vidéken kereskedést űznek. A páratlanul szép kilátás e hegy tetejéről egészen elbűvöli a szemlélőt. Ott magasul fel északkeleten a büszke Hargita, aljában a két Oláhfalu tündöklő tornyai s Sz.-Keresztbánya füstölgő gyáraival s a letörtető folyók kies völgyeiben s; bérczein 35 falu festői csoportozata. Kelet felé Szent fáitól egy veresszink, kövérlevelü sónövényekkel borított nagy térség (sónövény, Salicornea) fekszik; megközelithetlen mocsarai fejénél halastavak nádfogta medrei s vizi madarak vészes ingoványok által védett kedvencz kültőhelyei terülnek el. A szemben felmagasuló sötét Réka lábainál Oklánd, felül rajta a büszke Merke-tető, s ennek lábainál Karácson falva fekszik, nagyrészt unitáriusok által lakva, kik mészkereskedés és szorgalmas földmivelés előidézte jólétnek örvendenek. A falu alsó KOLOZSVÁR, JANUÁR 1. Legújabb távirati tudósítás. Bukarest, dec. 29. Bratiano tekintve a Magyarország és Austria részéről fenyegető közeli veszélyt, a leggyorsabb fölfegyverkezésre hivja fel a népet egy népgyűlésben. Zágráb, dec. 30. Itten feszülten várja a kzönség Inkeynek fiumei kormányzóvá és Celebrinek alkormányzóvá való kineveztetését. London, dec. 28. A koronaherczeg és neje tegnap utaztak el Németországba. Bécsi ágro dec. 29 én Arany 5.68 Ezüst 117.85. Erdélyi földteherut. kötv. (á 100 ft) pénz 1 70.50. áru 70.75. — Érd. vasút részvény (á 200 ft.) pénz 152.80. áru 153.50. Reflexiók*II. (Me .) Mi a magyar nemzetnek rendeltetése, életfeladata? Nemzeti egyéniségének kifejtése, fentartása s érvényrejuttatása a világ államrendszerében. Vagy a „Kelet Népe“ szavaival „jövendőnknek alapja nem egyéb, mint nemzetiségünk biztosítása, nemenk kifejtése.“ Magyar jellegű polgárosodás, s mi végczélunk, a polgáriasodott magyarság. Nemzeti egyéniségünk conservatioja, és társadalmi viszonyaink beható, folytonos, nyugvás nélküli reformja koordinált tényezői nemzeti feladatunk betöltésének. Nemzetiségünk szem elöl tévesztése, cosmopolit irányú haladásunk mellett ép oly kevéssé felelünk meg nagy feladatunknak, a mint nemzetiségünk olyszerű feltartásával, mely társadalmi erőinket stagnáltatná, a szabad-elvű haladástól messze maradna, s nem futna más nemzetekkel versenyt a társadalmi adoraing eszményének megközelítésében. Nemzetiség és szabadelvű haladás ép azért sine qua non feltételei nemzeti feladatunk betöltésének, mivel a világ nagy államrendszer öszhangjában az államok nemzeti egyénisége ép oly tényező, amilyen társas életünkben az egyes ember vérmérséklete, ideosymkasiája. A nemzeti egyéniség sajátosságán alapszik az államrendszer öszhangja ép úgy, mint az egyéniségek temperamentumainak különböző voltán a társasági. S a nemzetek ideosynkrasiájának sajátosságai képezik egyik lényeges föltételét maga a polgáriasodás öszhangzatos haladásának. Tehát maga a civiligatio ellen vét a nemzetiségét elhanyagoló nemzet, mert a polgáriasodás irányához nemzetisége sajátosságával nem contribuál, míg másrészt a nemzetiségét társadalmi reformnyitó művelet nélkül fentartani kívánó nemzet, nemzetiségét ássa el, mert más műveit nemzetektől messzemaradva, előbb-utóbb ezekben vész, ezekhez kénytelen assimálódni. S ezért egyoldalú egyaránt a politika, mely kizárólag a nemzetiség fentartásán, avagy a cosmopolit civilisatión alapszik. S hogy példával éljek, a magyar egyaránt elvész az európai nemzetek sorából, akár II. József nemzetellenes reformpolitikájának veti magát karjaiba, akár a karok és rendek reformellenes nemzeti táblabíró-politikájának útján marad meg továbbra is. Azon állambölcsészt, ki egy nemzet állását oly hadsereggel hasonlitá össze, melynek jobbszárnyán a civilisatio, balon a nemzetiség felváltva operálnak, szembeszökő példákkal czáfolák meg a történelmi példák tanúságai, hogy a civilisatio és nemzetiség felváltva nem, csak együttesen operálhatnak, s hogy stagnatiója az egyik tényezőnek, ami az életben mindig hátralépés - okvetlen maga után vonja a másiknak viszonyos gyengülését. Lássuk jövő czikkünkben, mely pártunk politikája elégíti ki legjobban az előírt politika nemzetiségi és reformi igényeit? „Meg egy leleplezés a károlyfehérvári katholikus statusgyűlésről.“ (Me.) Egyike királyföldi tisztelt kollegáinknak a katholikus autonómia mindinkább előtérbe lépő, s lehet megoldásához közeledő kérdését tárgyaló közelebbi czikkét azon óhaj kifejezésével zárta be: vajba lerántatnék minél hamarább, s leplezetlenül a károly-fehérvári római katholikus státusgyűlés eseményeiről a sassi fátyol, s csalhatlan tisztaságban állnának a közönség előtt a titkos rugók, mik a statusgyülés sok tekintetben rejtélyes befolyásának egyedüli magyarázói. Lapunk olvasói előtt az erdélyi katholikus hivek egyházügyi nézetei, s a status gyűlés sötét eseményei excellentiás demiurgjának absolutistikus és retrograd irányzatú programmja nyílt könyvként fekszik. A statusgyűlés tényezői közül csak egygyel nem voltak tisztában, az erdélyi római katholikus egyházmegye alpapságával. Szabadelvűnek ismertük társadalmunk e derék bajnokait 1867-ig, a Károlyfehérvári fatális státusgyűlésen odasorakoznak a hierarchiai absolutismusnak Fogarassy püspök által kibontott és Ráduly nagy prépost által lengetett zászlója alá. Erre a scenára nem voltunk elkészülve. Sokan találkoztak a közönség köréből kiváncsiak, kik az ellenmondás e játékának magyarázatát kérték a státusgyűlés Orindurjaitól Alaut következő, igen tisztes kézből vett czikkünk megadja a magyarázatot. Felvilágosításai csak a meggyőződésbe erősílnek meg, hogy a püspöki korlátlan omnipotentia mielőbbi megtörését egyházi ünnepeink s a szabadságban pórázra vetett katholikus alpapság érdekei egyaránt sürgősen kívánják. Olvadóinknak különös figyelmébe ajánljuk a fentemlített sorokat, mik itt következnek „Habár később jövök ezen soraimmal, amint kellett volna, reményem, egészen el nem késtem, s ez által én is tehetek valami kevés szolgálatot a részében az u. n. Sión hegyen fekvő templomuk igen érdekes, átmeneti korszakbeli műemlék. A Rika által megtérített s délnyugatra kanyarodó Homoród völgyében, egy minden oldalról meredeken lehanyatló hegy csekély töredélmű fennlapját a festői zsombori várrom foglalja el, s a két Homoród összefolyásánál Kőhalom tűnik elénk büszke fellegváraival. A város felett feltornyosuló kúp alakú bazalt szikla oldalait három sorban csigaszerűleg kanyarogják körül e régészeti, történelmi és építészeti szempontból egyaránt nevezetes várfalai, melyek néhol a sziklákból kinőtteknek látszanak, néhány újabb építmény hozzájárultával egészen imposant csoportozatot képeznek. Kőhalomból az Olt területére lépünk, s a már itt hajózható méltóságos folyam balpartján Héviz egymás mellé csoportosított udvarházait pillantjuk meg; legnevezetesb ezek közül az ódon kastélyszerű Haller udvar romladozott magas falai, a tág udvarát körülölelő védépitmények szeszélyes kapubástyáival. E most romlásnak indult kastélyban lakott gr. Bethlen Kata, korának e legnagyobb aszszonya, a fennkiilt lelkű irónő, itt dolgozott udvari papja, Bod Péter, a magyar irodalom tevékeny munkása, a hazai tudományosság felkel apostola. Hévizén felül az északi erdőségekből kiszökellő Sólyomkő előhegy az Oltót déli irányú nagy kanyarulatra kényszeríti; utunk nem követi a kanyarulatot, hanem az említett hegy lankásán (Tarzón-nyaka) vág át s Alsó-Rákosra vezet