Magyar Polgár, 1870. január-június (4. évfolyam, 1-75. szám)
1870-05-04 / 52. szám
52-ik szám boxati* *n** százezer frank, melyet a plebiscit elleni izgatásokra Cernuschi demokrata egymaga adott. Amint a tévsürgöny jelenti, a „Constit.“ a demokratáknak azt a hazafias tanácsot adá, hogy ne fogadjanak el oly embertől pénzt, mint Cernuschi, ki Róma megszállásakor a franczia katonákra lövetett. Kérdés vájjon a központi bizottság Cervaschi pénzét visszautasította volna, ha az neki nem a radikális bizottságnak küldi. Különben a plebiscit ellen s mellett fölmerülő izgatásokról szóló párisi tudósítások kezdenek egyhangúak lenni; többnyire a régi s már megtörtént dolgok eleveníttetnek föl csupán, az egyedüli különbség abban található föl, hogy azok a végelhatározó nap közeledtével mindinkább szenvedélyesebbek lesznek. Az utolsó nyilatkozatok közt legérdekesebb Laboulaye levele, melyben ez, a „Jour, des Deb.“ barátainak nagy részével követett magatartásával egybehangzólag, nagyon is körülményes módon a föltétlen igen mellett nyilatkozik, mely a császári körökben nagy csodálkozást s a demokraták közt pedig levertséget idézett elő. Úgy látszik, hogy a „Paris en Amérique“ szerzője mindazt elfelejtő, a mit az Óceánon túl átélt s oly szellemdusan ecsetelt. A papi közlönyök, különösen az „Univers“ magatartása a kormány irányában nem a legbarátságosabb. A papok nem akarnak szint vallani sem az igen sem a nem mellett, mert a befolyást, melye az ország lakosságának nagy részére gyakorolnak, a pápaság érdekében föl akarják használni. Az „Univers“ legelőbben is fekete pontokról beszélt, melyek a plebiscit egén láthatók, azután a császár fölhívásának „roppant komoly fontosságot“ tulajdonított, kijelenté azonban, hogy a dolgok jelenleg nem állnak úgy mint 1852 ben! Végre megjegyzi, hogy a „Liéclé“-nek igaza lehet azon föltevésben, hogy az ultranontán párt Daru jegyzéke következtében nem fog igennel szavazni, hanem „erélyesebb eszközt“ fog ajánlani. A „Liberté“ ez erélyesebb eszközt a nemmel egy jelentőségűnek tartja s azt nyíltan ki is mondja. A római kérdés nem csak hogy nem szűnt meg, hanem mindinkább kezd előtérbe lépni Mint bizonyosat emlegetik, hogy Bonnevillet eljárásában az összes kath. hatalmak támogatták, midőn Daru franczia jegyzékét átadá. Sőt egy porosz lap arról értesít, hogy amaz eljárást még Poroszország is támogatá. A „Mém. Dipl.“ jelenti, hogy a hatalmak közül egyik a másik után támogatá Francziaország lépését s az illető kormányoknak jegyzékét Antonellinek átadták. Ez együttes eljárástól eredményt természetesen nem lehet várni. Amint annak idejében Pétervárott a lengyel ügyben átnyújtott jegyzékektől nem féltek, úgy a mostani a kúria ellen indított harcztól sem lehet várni semmit sem. Puszta szavakkal a Vatikánnál semmire sem lehet menni. Nagyon természetes, hogy a pápa az oly franczia jegyzéket, melyben még csak a franczia katonaság visszahatásának eshetősége sem emlittetik, egyszerűen félre teszi s ha bár az a zsinatra vonatkozik, azt a zsinat előterjeszteni sem tartja szükségesnek. A franczia követ azon gyermekded hitben volt, hogy ha 23 án a jegyzéket átadja, a kánonok kihirdetése 24-én nem fog megtörténni. A követ megbizatásának 23-án eleget tett s 25 én a római hivatalos lap közié a „Constituio dogmatica de fide“ szentesített tizennylecz átkot. A pápai allocutiók száma egygyel ismét szaporodott. Egy velenczei küldöttséghez, a pápa, „Volksfid.“ tudósítása szerint, a következőket monda: „Mindenek előtt imádkozzatok, hogy mindenki élvezze ama magasztos általunk egybehívott gyülekezet gyümölcsét, amelyre az irányozva van. Tudnotok kell, hogy az ördög keze minden jó műnél ott van, s hogy ezt tenni a zsinatnál is megkisérlé, de ettől nem kell tartani. E körben azt mondhatom nektek, hogy a zsinat a lapoknak anyagot szolgáltat; jó vagy rosz hírekkel töltik meg hasábjaikat, hazugságokkal s túlhajtásokkal s mit tudom én mi mindenre nem szolgál nekik. Szerencsénkre Olaszországban szintén van néhány jó lapunk, melyek a roszat ellensúlyozzák s azt mondom nektek, hogy aránylag egy országban sincs annyi jó lap, mint Olaszországban. Amint látom, nektek Velenczében szintén van egy ilyen jó lapotok. (A „Diritto Catto“ érte, melynek szerkesztőjéhez fordulva, igy folytatá tovább.) Nevezhetnék néhányakat, de ezt nem teszem, kik nem csak most, hanem már tiz év előtt fölkértek engem tekintélyemet érvényre emelni, a kath. sajtót hallgatásra birni, mely szerintük Krízus egyházában oly sok roszat idéz elő. Tudjátok e, mit feleltem? Szívesen, uraim, ha biztosítanak, hogy azután többé nem leend katholicus ellenes lap. Igen, ők szeretnék mások száját betömni, hogy egyedül legyenek. Nem mondom, hogy egy kath. lap néha a mértéken túl ne mehetne, ha kényszeritve vagyunk mindennap írni, úgy nem csoda, ha véletlenül elragadtatva, tollunkat mindig nem mérsékelhetjük. De napjainkban a lapok nagyon szükségesek , nagyon sok jót tesznek. HÍRHARANG. Eisenberger Lipót, kinek perét annak idejében lapunk is tárgyalta, két évi vizsgálati fogság után ápril 29-én estve szabad lábra helyeztetett. * Az öngyilkosságok ijesztőleg kezdenek napirendre jönni. Néhány nap előtt egy orvostanhallgató mérgezte meg magát, s már tegnap előtt ismét uj áldozat volt, egy fiatal csinos hajóban, kivesztett remények s egy compromissió kikerülése miatt főbe lőtte magát, családja s barátja mély sajnálkozására. . *** Felekiné asszony a pesti lapok sze IV* 'gondolt kolozsvári vendégszerepléséröl. Azt va v A QeU1 Csak közönségünk vesztett, ki öt várva — de vesztett maga Felekyné asszony is. ni iraVk^ nétatéri tavan a csomnakázásnál 10 kr kotta lépett be' Egy mandolin jövőre csak a tolnak 25, hat személyre 50 kr.— » * A sétatér fáit és virágait a közön rakni!itt mábatalálniuk! Darab időtől fogva nak lm d/ ta ^artjar mulatságot vették maguk.“K Hí a legszobb „j ,ketél! talal ,t vagdalják, a kis szigeten pedig az összes rózsatöket kivágták! Ez utóbbiak közül csupán egy menekült meg, az is azért, mert az új Herculesnek a bicska beletört. Külföldön a nyilvános mulató helyek és sétaterek a közönség oltalma alatt állanak, s ezért nincs is visszaélés, s hozzuk be ezt a szép szokást vállunk is. *** A kolozsvári fogyasztó-egylethez társultak még, a régebben közlötteken kívül: Szentjánosi Ferencz, (csakis vasárukból) és ifj. Srégeli György üveges, 200 elengedéssel; továbbá Keresztesi Pál, iró, rajz eszköz és papír kereskedő 5% elengedéssel. Az elnöki szék betöltése, mely köztiszteletben álló Szentkirályi Zsigmond elhalálozása következtében üresedésben maradt, úgy mint a be nem töltött alelnöki is, a május 15 én, d. u. 3 órakor a városi képviseleti teremben tartandó közgyűlésen fog megtörténni. * Lapunknak azon hírét, mint ha a Gebhárdháznál K. D. urat kirabolták volna, az igazság érdekében oda igazítjuk ki K. D. ur felkérése folytán, hogy nem tönént rablás, hanem csupán kísérlet, mely azonban elég idején meggátoltatott. (6 ) Dr. Echardt Lajos szombaton hagyta el Brassót kitűnően sikerült négy felolvasása s megnyerő személyes tulajdonai által kifürölmetlen emléket hagyva maga után e művelt város lakóinak emlékében. Szabad idejében kirándulást tett Brassó gyönyörű vidékére, s Predeal szorosnál átlépett Románia földére, megmászta egyebek között a Brassó megött emelkedő meredek Czenkhegyet, melyről Erdély vidékeinek egyik legregényesb kilátása nyílik. Az égbe nyúló hegy első oldalát egy nagy bükk borítja, melynek csúcsa egy hatalmas, meztelen szikla oly merészen emelkedik, mintha minden perezben lezuhanással fenyegetőé. Balról kúp alakú hegysor csatlakozik a vidéken uralkodó Czenkhez, melynek délnyugati részében egy mély, szűk völgyhasadék gyulik, s a „szép Salamon,, sziklája meredez. Eckhard ép úgy el volt ragadva a szép vidéktől — írja levelezőnk — mint mi kísérői élvezetes társaságától, s a kirándulást élvezetesen fűszerező szellemdús ötleteitől Eckhardt vasárnap nagy közönség előtt Szebenben olvasott Schiller és Göthéről. A szebeniek díszalbummal lepék meg, emlékéül a kedves óráknak, melyeket felolvasásával szász atyánkfiainak szerzett. Rendőrség! A napokban külső magyar mezában nehány fiatal ember hazatértében egy földön fekvő embert talált. Midőn fölemelték alig biit eszméletéhez jönni, s nagy bajjal tudták megérteni tőle, hogy hazament a szél érte fél felét s már másfél órája hogy a földön kínlódik. A fiatalok egyike azonnal besietett a városba, hogy bérkocsit vigyen, ámde a piaczon nem volt már, s így a rendőrséghez folyamodott, hogy hozassanak egyet. A rendőrség e tekintetben megtagadta a közbenjárást, azon indokkal, hogy éjjel nem tud szerezni kocsit. A fiatalember visszatért társaihoz s az utczában addig jártak, mig egy kis szekeret kaptak, de a tulajdonosnak lova nem volt. Ilyen körülmények között mit tehettek egyebet, mint hogy feltették a beteget, s maguk húzták el házáig. A milyen szép példája volt ez az emberbaráti szeretetnek, épen akkora gyávaság a rendőrségtől még csak annyi erélyes sem bírni, hogy 25—30 két és 8 egyfogatú bérkocsiból éjjeli szolgálatra egyet sem tud rendelkezésére tartani, holott ez minden városban, hol erélyes rendőrség létezik, a legelső kellékek egyike. Akármilyen súlyos betege lehet valakinek, akármekkora szerencsétlenség történhetik, 9 órán túl nem lehet bérkocsit lelni a piacon. Miféle rend ez? Csak egy rendeletbe kerül az egész, s a bajon segítve van. A sajtó szívesen elismeréssel registrál minden helyes intézkedést, — ezt eddig is tapasztalhatta a rendőrség — de legyen elkészülve jövőre, hogy a legközelebbről történtek után registrálni fogjuk szorgalmatosan hibáit is. *** Maurer Victortól a következő sürgönyt vettük: A „M. Polg.“ 49 ik számában felhozott levélben sem nevemet alá nem írtam, sem a borítékra nem írhattam, mivel nem én voltam a feladó, csakis egy rosszakaróm írhatta nevemet a borítékra. „E nyilatkozatot ezennel tudomásul veszszük azon kijelentéssel, hogy a kérdéses boríték lapunk szerkesztőségénél minden időben megtekinthető. Ha visszaéltek csakugyan a Maurer úr nevével hite és tudta nélkül, galád tett volt, s e tekintetben a törvényes nyomozást megindíthatja. Elsősorban Maurer urnák felvilágosítással szolgálhatnak a következő (szerkesztőségünknél szintén eredetiben megtekinthető) levél aláírói „Tisztelt szerkesztő ur! Méltóztat ezen ide mellékelt nyilatkozatot,ha? becses lapja nyiltterében felvenni — ide melékelve bátrak vagyunk 5 frtot a költségek fejében beküldeni, teljes tisztelettel lévén a tkts. szerkesztőségnek Karatnán 1870. ápril 21. alólirtak: Gyulai Elek s. k. Vajna Lázár s. k. Bodó Ferencz, Könczei Dávid, Erdő Sándor.“ E levél a mellékelt s már közölt nyílttéri czikkel a kézdi - vásárhelyi postán van feltéve ápril 21 ki kelettel, s igy az odavaló postahivatalnak tudnia kell ki a levél feladója, miután az vevénnyel indíttatott útnak. Ennyit az igazság érdekében s Maurer úr tájékozására. *** Antalfy Boldizsár a kolozsvári Ferencz rendiek elhunyt karnagya helyére mint haljuk a közvélemény legszívesebben ajánlja t. p. Andrási Rafaelt, kit széles körben ismernek és becsülnek. E derék férfiú egyike volt a Józsefvári foglyoknak azvenes években. Őszintén örvendenénk ha e kinevezési hír valósulna. *** A rendőrségnek még semmi intézkedése nem látszik, mely jövőre meggátolhatná a lapunk múlt számában felhozott bivaly históriákét. Az egész város a legnagyobb indignalióval értesült amaz esetről, s a rendőrség egyedül fogadná közömbösen? Ez példátlan eset lenne! Ha a rendőrség sem akar őre lenni a közbiztonságnak, olyan szegénységi bizonyítványt ad magáról, mely gúnytárgyává teszi még a legutolsó falusbíró előtt is. Ne követeljen tekintélyt magának sem most sem jövőre, ha ily eclatáns eseteknél is tétlen tud maradni. Ajánljuk külömben ez ügyet a városi képviselt figyelmébe is. © Erdély történelmének fáradhatlan búvára Szilágyi Ferencz az akadémia május 2 diki ülésében „Egy erdélyi országgyűlés II. József korában“ czimű értekezést olvasott. Egy nő a trónon czíme Szilágyi Sándor érdekes történelmi rajzának, melynek közlését a mult szombaton fejezték be a „Fővárosi Lapok.“ Az értekezés Mária Kristiernának, Báthory Zsigmondnénak viszontagságos fejedelemaszonyi éveit vázolja 8 igen becses adalék Erdély ujabbkori törénelméhez. (.ö.) Herbich Ferenczet, múzeumunk természeti tárának kitűnő segédőrét Csikszék geológiai ismertetésével bízta meg Gorove I. kereskedelmi ügyét. Gorove ur kitűnő szolgálatot tesz a bonismének, midőn Erdély tudományos szempontból fontos tájainak ismertetésével oly kitűnő férfiakat biz meg, a minő Herbich is, ki Erdély geológiájára nézve a külföld előtt is előnyösen ismert első rangú tekintély. Az iparos tanonczokat figyelmeztetjük, hogy a vasárnapi iskolában Simó rajzmester halála által félbeszakadt rajztanítás a jövő vasárnappal újból megkezdődik. Mártius és Április sok tüdőbetegséget idéztek elő; amint alkalmunk volt egy kimutatásból meggyőződni, az orsz. Karolina koronában ez idő alatt dr. Szőcs főorvos által 37 tüdőlob és 39 börghurut gyógy kezeltetett, nagyobb számban még előfordult a nevezett főorvos úr osztályán gyomor- és bélhurut 29. Hagymáz (Typhus) 11. A Buriánféle classicumokban kitűnő könyvtárt f. hó 24 én árverezik a helybeli piarista atyák épületében. Az árverezés körülményeiről „hirdetési“ rovatunk bővebb felvilágosítással szolgál. Lapunk múlt számának „A hol nincs ott ne keress“ kikezdésű újdonságába egy értelemzavaró sajtóhiba csúszott be. Azon férfi, kinek a honvédelmi ministérium máig sem adott alkalmazást, nem „a 31-ik honvédzászlóaljnak parancsnoka volt,“ hanem a „31-ik honvédzászlóalj volt parancsnokának bizonyítványa szerint vitéz századosa volt. E helyreigazítás kapcsában felemlítjük, hogy az illetőt, ki a forradalom után egy évtizednél tovább száműzött volt, 1848-ban egy 6093 számú ministeri rendelet tette át a hadseregből a honvédséghez, hol mindvégig becsülettel szolgált. dr. Eckardt Lajos felolvasásai ügyében annyi helyről érkezett hozzánk magány interpelláló, hogy azokra egyenként nem győzünk válaszolni. Szolgáljon együttes válaszol a kérdezősködöknek, hogy a kitűnő tudós csötörtökön érkezik körünkbe. E napon délutáni öt órakor tartja a reboutban első, pénteken ugyancsak délutáni hat órakor második felolvasását. Bővebb értesítést a falragaszok adnak. * A székesfehérvári honvéd lovas főtiszti központi iskola fővizsgái m. hó 28. és 29 . tartattak meg főherczeg József honvédfőparancsnok által. Úgy az elméleti minta gyakorlati részszel kitűnően meg volt elégedve. A fővizsgát 29- kén délelőtt nagy lóverseny fejezte be, mely 3 akadály és 1 pályaversenyből állott, melyek mindegyike kitűnő eredménnyel sikerült nagyszámú közönség jelenlétében, kik között főherczeg József, gróf Andrássy miniszterelnök s több honvédkitünöségek voltak. A legérdekesebb azonban a II. nagy akadályverseny volt, 8 akadálylyal főtiszti szolgálati lovakon. l'/a ang. mértföld. Futtatott 15 honvéd huszár főtiszt, kik a fővizsgát letették. Elsők értek a czélhoz Perczel József hadnagy, Derkó Péter főhadnagy és Röszler Alfréd hadnagy. *** Küküllőmegye értelmisége részéről, rokkant honvédek mendázára május 7-re tervezett tánczvigalom, előre nem látható ki ,ülmények miatti Június 11-re elnapoltatott.— Mely napon azonban visszavonhatlanul ezen jótékony czélu táncz vigalom Dicső Szent Mártonban Gróf Béldi Ferencz nagy vendéglőjében fog megtartatni.— Bálanyául a közszeretetben álló Gróf Bethlen Farkasné fog felkéretni. *** Nemes Kolossmegye törvényszékének 1870 dik évi május 5 én következő napjain tartandó nyilvános ülésben előadásra kitüzettek. 1-or Brád Onutmnak Ranka Mihálynak ellen folyó örökségi pere. 2 or Csörögi Mihálynak Csőrögi István ellen egy házas telek tulajdonjoga iránti pere. 3-or Böjte Józsefnének a Böjte József hagyatéka ellen folyó kiszakasztási pere. 4-er Grt. Béldi Györgynek Popovics János és társai ellen, 1653 írt. 40 kr- végetti kártérítési pere. 6-ér Dobrán Jávosné Ágota Katalinnak Báró Apor Györgyné ellen 39,532 frt. végetti pere. Előadó ülnök Bokros Elek 1ör Décsi Ferencznek Kovács Mihály 2400 frt. végett folyó Ugye. 2 or Szász Jánosnak Baláz Vonucz hagyaték tömege ellen fekvöségek kibocsátása iránti Ugye. 3 or Krasznai Istvánné Krasznai Márton ellen fekvöségek kibocsájtása iránt folyó pere. 4 er Dinbán Tódornak Bokk Flóra ellen 60 frt 30 kr. kártérítés iránti Ügye. 5 ér Igon Mikutai és neje Szejke Máriának Steffán Vaszilíka ellen fekvőségek kibocsájtása végett folyó pere. 6. Br. Bornemissza Jánosnak Dobrán Jánosné ellen betáblázás érvénytelenitése iránti ügyét. 7. Br. Bornemissza Jánosnak Dubrán Jánosné ellen szerződés megsemmisítési perét. Kolozsvártt Május 7 én 1870. Kiadta: Péterffy Domokos, tanács jegyző. ■T1 annak eldöntése végett, hogy a mit én sehol és senkitől nem kértem, oklevelem orvosi gyakorlat tzére jogosító es mire — mert ez törvény által soha még kétség alá nem volt helyezve — válaszoltatok hogy egy 1753, egy 1770 és egy 1820- ban kelt udvar rendelet alapján a törvényhozás aő intézkedéséig a külföldi oklevél belföldön orvos, gyakorlatra nem jogosít; de a tudon czem használatát, miután azt az idézett rendeletek sem tiltják, érintetlen hagyta és referens ur mégis elég méltányos volt egy martius 24-dikén 1180. szám és ismét a tisztség köpenye alatt hozzám intézett rendeletbe becsempészni, miszerint: „intem a tudom czim jogtalan használatának megszüntetésére,amely forró kivonatának természetesen eleget nem tehetek mindaddig, amíg keservesen kiérdemelt tudori oklevelemnek birtokában leszek; de utógondolat nélkül kijelentem, hogy ez által ref. ur tudom határainak nymbusát érinteni dídes szándékomban. Sajnálni lehet, hogy ref. ur az „egy szakértő“ ről mondott szavakat, noha megnevezve nem volt, egészen magára vette és azt elárulja az által, hogy nyakrafőre mentegetődzik; hanem miután úgy tetszett, s a tüzet sem én szítottam, csakis barátságos sütkérezésre lettem meghiva, a többek között nem „mosolyogva“ ugyan, mert kárörvendő soha nem voltam, de egyszerűen csakis szentsimoni G. Károly ur anyjának, szentkirályi T. Károly ur nejének, szentléleki Sz. József urnak, taploczai M. D. ur nejének s legközelebb szentimrei T. Ferencz ur nejének és tőlem a ref. ur székhelyét közbeejtő csicsói G. Kálmán urnak esetét emlitem meg, mint olyanokat, kiket előttem ugyanazon bajban ref. ur gyógykezelt, anélkül, hogy a részletezés által ref. ur mosolyában kárt akarnék elkövetni. Én ezt nem tanúsíthatom ugyan az egész székkel, hanem ha kell, az illetők bizonyítványával igen is. S hogy ref. ur igen nagyon ne „sajnálkozzék“ a fölötti kételyében, miszerint közel és meszszetájakról vétetik csekély orvosi működésem igénybe, ennek igazolására bátor vagyok megtekintés végett a tkts Szerkesztő urnak egy csomag levelet eredetiben bemutatni; sokkal többet kénytelen levén diseretio tekintetéből megsemmisíteni. Hogy pedig nem csak refur székhelyére, hanem Udvarhely és Háromszékre is többször szólíttattam betegekhez, vagy onnan jöttek hozzám, ezt — a nélkül, hogy „csodaorvos“ lennék — ref. urnak is szívesen kész vagyok bebizonyítani, hisz ref. az is emlékezik, hogy volt administrátor Szabó Ádám úr is épen a miatt akart hivatalos fegyelmi kereset alá vonni, mert betegeim orvoslása végett gyakran valók kénytelen járásomból eltávozni. De ez egy kis igyekezet, jó szerencse és bánni tudás mellett megesik más orvoson is minden csoda és „nyegleség“ nélkül, például, hogy meszsze ne menjek, dr. Sinkovits kézdi vásárhelyi és dr. Otrobán brassói orvos urakkal s ezért nincs miért sajnálkozni rajtam, mert oly igen eltemetve nem vagyok; a vidék pedig lehet, hogy amig egyik orvosnak „szegény,“ a másiknak nem az; aztán nem is mindig mammon, a mi az orvost fáradságaiért jutalmazza, hanem gyakran az öntudat, s ez a legszebb jutalom. — mmmm ■ —in ■ ■ in---------———————» T. és felelős szerkesztő K. PAPP MIKLÓS, — 247 A közönség köréből. *) Oklevelemet nem azért terjesztettem be, hogy annak alapján orvosi gyakorlatra szabadalmat kérjek, mivel ezzel már pesti oklevelem alapján bírtam, hanem csupán czímem jogosultságát akartam kimutatni, s igaz, hogy a bizottmányi gyűlésen legelőbb alkirálybirók és P. F. úr emelt szót ellene, hanem már több, mint nyílt titok, miszerint hogy ez megtörténjék, ref. ur—bármint mossa kezeit — a legnagyobb erőfeszítéssel előzetesen minden eloquentiáját felhasználta. És a hegy megszülte az egeret. A kérdés, lehet gondolni, minő rokonszenves ajánlatával a ref. urnak, felterjesztetett a belügyministeriumhoz, is. *) Michin e rovatunkat a közönségnek közérdekű ügyekre felajánljuk, kijelentjük egyszersmind, hogy minden e rovatban közölt czikkekért csak a sajtóhatóság irányában vállal felelősséget a szerk. Illyiktér. *) Ifj. Ajtai György ur rólam a „M. P.“ idei 24. és 37. számaiban valótlanságot tett nyilvánossá, ezt a legjobban tudja, de igen azt másolt ia. Eperjesi Imre nagysás urfi, honvéd vitézségével állott be hamis tanúnak, s csak amúgy hányja nekem a „b ó r e n c z ké p“-et, mit én azonban egyszerűen visszautasítok s ajánlom azt jövőre is önmagának tartani meg. Lázár György és Bocskor Lajos urak hasonlólag hamisan nyilatkoztak, hogy f. év jauár Ildikón az általuk említett helyen, t. i. a fogadóban, tőlem hallottak volna valamit beszélni, mint ezt f. bór én be is ismerték, s csak azzal a silány logiával akarnak engem elnyomni, s ők menekülni, hogy: „qui tacet, consentire videtur,mest én is mondhatnám. Tehát ezen nem tisztelhető polémia becsületsértési vétséggé nővén ki magát, mint ilyent a törvényes térre valók kénytelen átterelni, miért is részemről e téren befejezettnek tekintem. Septér, april 15-én 1870. Trucza Endre. Helyre igazitás. Utóbb beküldött felszólításomban tévesen íratott Józsa László, kérem helyette László Edét tenni, 's 1870. Gr. Haller Ferencz. Május 4 Beküldetett. Egy betegség sem Atillát ellene a kellemes Revalescière du Barry-nak, mely gyógyszer a költségek nélkül gyógyít minden gyomor-, ideg-, mell-, tüdő-, máj-, mirigy-, nyákhártya-, légzési-, hólyag- és vesebajt, szorulást, aranyeret, álmatlanságot, gyengességet, vízkórt, lázat, szédelgést, vértolulást, fülzugást s a terhesség alatti roszatlétet és ájulást is, fehérfolyást, bakért, elsoványodást, csutot, köszvényt és sápkért. 72,000 gyógyeset, melyekben a betegségeket egy orvos sem gyógyíthatta, mint ezt egy lapnyi vány pápai szentségétől, gr. I.tüskön udvari marachall-tól, de Bréhau marquisnőtől igazolja. Táplálóbb tevén mint a hús, a Revalescière felnőttek- s gyermekeknél 59-szeresen megtakarítja a gyógyszerek árát. Castle Neva, Alexandria, Egyptom, 1869. márt. 10. A kellemes Revalescière du Barry a legmakacsabb idült dugulástól, mely 9 évig rémítően kiűzött s minden orvosi kezelésnek ellenállott, teljesen kigyógyitó, s én meleg köszönetet mondok önöknek, mint felfedezőinek, a természete becses adományáért. Vajha mindazok, kik szenvednek, tudnák, hogy mindazt amit a gyógyszerek nem is gyógyitnak meg, megorvosolja a Revalesciere, mely, ha aranynyal mérnék is fel a súlyát, akkor sem volna drága. Teljes tisztelettel 'Spadaro C. Pléhszelenczékben '/2 font 1 ft 50 kr, 1 font 2. 60 k. 2 font 4. 60 k. 5 font 10 ft, 12 font 20 ft, 24 font 36 frt. — Revalesciere Chocoladée táblákban 12 csészére 1 ft 60 kr, 24-re 2. 60 kr, 48-ra 4. 50; póralakban 12 csészére 1 frt 50 kr, 24-re 2. 60 kr, 48-ra 4. 50, 120-ra 10 ft, 288-ra 20 ft, 576 ra 36 ft. Kapható: Barry du Barry és T.-nál Bécsben, Gold sch m id g ass e. 8, Kolozsvárit Kronstaedter J.-nél (KBI-Monostor utcza 134) Pesten Töröknél, Prágában Fürst J.-nél, Pozsonyban Pisztnynál, Klagenfurtban Birnbacher-nél, Linczben Haselmayer-nél, Bozenben Lazzern-nél, Brünnben Ede F.-nél, Graczban Oberanzmeyer- s Grabblovicz-nál, Lembergben Rottender-nél s postautalvány általi megrendelés utján mindenütt. *) E rovat alatt megjelenő czikkért a szerkesstőség semm,i felelősséget nem vállal el. ÖXLík#