Magyar Polgár, 1870. július-december (4. évfolyam, 76-175. szám)
1870-11-02 / 129. szám
199-ik szám. __________ finotöszegecskét hiáta keressük: míg Dmoden Királyhágónál levő államintézetbeli tanári'égietése föl jön emelve, addig ama reánk szánt összegecskét az országgyűlés kitörölte, hogy pedig ezen valóban mostoha atyai eljárásnak ellen valaki a kormány részéről az igazság és méltányosság érvével hozott volna, sehol sem olvastuk. Nem igaz tehát az igen ügyetlenül cáfoltatni törekvőnek emez állítása,hogy a szebeni tanárok a kérdéses ügyben nem kérelmeztek volna, nagyon is igaz ellenben, miszerint ezen tanárokat lakpénzt és fizetésfölemelést illetőleg a ministerium, de még inkább az országgyűlés föltűnően mellőzte. Simon Péter, m. kir. államfőgymnasiumi tanár, Tours. A „Constitutionel“ írja, hogy a Francziaországban alakulóban levő négy hadtest egy millió emberből fog állani. Az első az északi hadsereg, Amiens és Lille között, a második Mansban, a harmadik Bretagneban, a negyedik Bourgogne-ban szerveztetik. . A L’ Italien tours levelezője szerint Thiers iránt a katonák és polgárok egyaránt nagy bizalommal viseltetnek. Jelenléte eltávolíthatja az összekocczanásokat, melyek már nagyon régóta a hadi kezelés és belügyminiszérium között felmerültek. Fourichon tengernagy visszalépése nem bírt különös indokokkal. Bármit akarjon is Thiers, nagyon valószínű, hogy kénytelni fogják a hadügyi tárcza elvállalására. Odaadó viselete eléggé ismeretes és biztosak lehetnek abban, hogy beleegyezését nem fogja megtagadni, bárminő ellenokai legyenek is. A lapok azt kívánják, hogy Thiers, Jules Favre példája után, küldetéséről nyílt jelentést tegyen. Azon hrit, mely szerint Párisban a marhavész uralkodik, a kormánynak ide érkezett sürgönyei meghazudtolják. A hatóság folyton egyenlő számú marhákat szolgáltat a mészárszékeknek. Tekintve pedig a gabnanemüeket, liszt, bor és száraz főzelékeket, Páris négy bóra van ellátva. Pária tarthatja magát s következéskép a daczháború lehetséges. Toursból írja a „France“ e hó 23-áról: Tegnap tartottak a kormány tagjai egy rendkívüli értekezletet az érseki palotában. Thiers is résztvett e gyűlésen, mely több óráig tartott. Elmondhatjuk róla, hogy miután a kitűnő történész küldetése eredményéről, s az ez alatt tapasztalt benyomásokról jelentést tett, a választási kérdést újból szőnyegre hozták. Azt mondják, a kormány tagjai e kérdés tekintetében eltérnek egymástól, a többség egy alkotmányozó gyűléshez ragaszkodik, míg Gambetta ellenkező nézetet vall. Beszélik, hogy megtörténhetik, miszerint Thiers Párisba fog menni, s ott e pontot a kormány elé terjeszteni, egyidejűleg pedig lord Lyonénál az érintkezést továbbra is föltartani. Eugenia és a békealkudozások. A „Daily News“ 24 iki számában a következő sorok közlésére van feljogosítva: „Daczára némely angol lapok insinuatióinak, sőt erősítéseinek, melyek állítólag a leghitelt érdemlőbb informatiók alapján tétettek, Eugénia császárné legcsekélyebb részt sem vett a béke, avagy fegyverszünetet illetőleg világba dobott különböző combinatiókban. A chislebursti termek semmi tekintetben sem váltak hivatalos termekké, s a száműzetés egyszerű menhelyei maradtak. S ha ajtaik nyitva állanak azok előtt, kik bebocsáttatást kérnek, nem következés, hogy bennük béke és háborúról vitatkozzanak. „Boyer tk., Bazaine küldötte talán Poroszorország elé terjesztendő béke, avagy háboru-feltételekkel közeledett a császárnőhez, de előzékenyebb fogadtatásban nem részesült, mint Bismarck emissarinsai egy korábbi alkalommal. Midőn ugyanis nemrég az északnémet kanczellár küldötte békefeltételekkel megjelent s kinyilatkoztatta, hogy Vilmos király kész megelégedni 250,000 franczia lakossal, Strassburgot is ide értve, — a császárnő amaz erélyes választ adta, hogy mig egyetlen ellenség lesz Francziaországban s mig a legcsekélyebb területátengedésről lesz szó, ő távol fogja magát tartani minden alkudozástól. A közelebbi hó eseményei legkevésbé sem változtatták meg elhatározását és Boyer tábornok öröködése, amenynyiben e pontra voltak irányozva, tökéletesen meghiúsultak. „Boyer tk. küldetésének tárgya tovább nem is lehetett az, hogy tanácskozzék a császárnővel Mett feladásának lehetőségeiről a jelen pillanatban. Ez csak ürügy lehetett ide jövetele valódi czéljának elpalástolására. Bazaine marsal bízván szilárd állásában, mint oly tábornok, ki vereséget nem szenvedett s élén amaz egyetlen franczia hadseregnek, mely még létezik, feljogosítottnak érzi magát nem csekély befolyást gyakorolni ama kérdésre, váljon béke köttesséke, vagy tovább folyjanak az ellenségeskedések. A marsal szeretné magát nélkülözhetlenné tenni, szeretné azon dictator szerepét játszani, kivel az ellenség kénytelen lenne alkudozni megelőzvén mind a Toursban székelő, mind a Párisba zárt kormányt. Dicsőségét lelné benne, ha Francziaország egyedül neki köszönhetné a békét vagy a győzelmet. Ez nagyszerű és taláng túlzott becsvágy, ebből azonban nem szabad azt következtetnünk, hogy Bazaine marsal hajlandóbb oly békét kötni, mely inkább a Napoleon dynastiának, mint az ország valódi érdekeinek kedvezne. „Eszerint egyetlen betű sem igaz ama közleményekből, melyet a chislehursti találkozásról keringenek, s alig szükség felemlítenünk, hogy a császárnőnek Vilmos király főhadiszállására leendő közelebbi utazásáról szárnyra eresztett hirek is ama mesék országába tartoznak, melybe Poroszország fondor geniusa, jelen zavarának segélyére sietve a mait hetek alatt bennünket vezetni iparkodott! „Napoleonig. azoknak pártjára illván, kik talo azt óhajtják, hogy a császárod valami india __________________________— 681 cretiot kövessen el, hasztalanáradozott, a menynyiben heves recriminatiói a császárság múlt politikája ellen egyedül azt eredményezték, hogy kényszerült némely kemény igazságot meghallgatni felséges nagynénje szájából s kissé sebtében elhagyni a chislebursti kastélyt, hol fogadtatása valóban a leghidegebb volt.“ Napoleon hg. és a békealkudozások. Napoleon hg. a következő levél közzétevésére kérte fel a „Daily News“ cz. angol lapot: London, 1870. oct. 26. „Szerkesztő ur. Lapjának 26-ki számában egy czikket olvastam, mely nevemet is felemlíti s oly fellépést tulajdonit nekem, a mely tökéletesen valótlan és a melyet én részemről határozottan megczáfolok. Én Angliában magán ügyekben jöttem; én nem láttam Bourbakibookot, ki megérkezésem előtt utazott el; nem láttam Boyerékot, kinek küldetéséről hírlapokból értesültem. A mi érintkezésemet Chislehursttel illeti, erre nézve a valódi tényállás a következő: megérkezésemkor bemutattam tiszteletteljes hódolatomat nagynénimnek és gyermekének s onnan egy távsürgöny által elhivatva tértem vissza. A mi köztem s a császárnő között történt, bocsásson meg, ha ezzel nem foglalkoztatom a közönséget; kik engem ismernek, tudják, hogy érzelmeim mindenkor ép oly loyálisak, mint szabadelvűek voltak. Én a legnagyobb becsüléssel vagyok Bazaine marsais dicső serege iránt, mely oly nagy ragaszkodást tanúsított Francziaország és adott esküjéhez, s melynek megmentésére nézetem szerint mindent meg kellene kísérteni. „Sajnálom, hogy nem tudom ki által felhatalmazott czikke kényszerítőit megtörnöm a hallgatást, melyet megtartani óhajtottam. Fogadja szerkesztő úr kiváló érzelmeim biztosítását. Napoleon (Jerome.)“ Francziaországi események. Kelet-Francziaország. A „Manb. Journál“ több f. hó 14—16-ról Epinalból kelt levelet tesz közzé, melyek a badeni hadosztályhoz tartozó katonáktól származnak. Ezen levelekből a következőket veszszük át: „Előrenyomulásunk Elsassból, a Vosgeseken keresztül Felső Lothringenbe, a talaj- és időviszonyokkal való küzdelem szakadatlan lánczolata volt. E mellett folyvást harczban álltunk a franczia szabadcsapatokkal, úgy, hogy semmi időnk sem volt a pihenésre. Osz. 11-én Levoirren keresztül Bruyeres felé vonultunk. Bronvelliérer mellett az 1. század, mely oldalvédnek volt detachirozva, a franc-tirennök által megtámadtatok A franctireurök azonban visszaverettek. Bruyeres mögött ismét csatát álltak a fracziák, de ismét elűzettek. Lavalettében a mire és több franctireur háza felgyújtatott általunk. Okt. 12-én Fauxempierre rekognoszczkroztatott; itt azonban csak elhagyott táborhelyet találtunk. Az innét tovább vezető útón két ízben kellett hidat verni. Okt. 13-án Epinalba érkeztünk, hol a lakosság elég józanon mutatta magát, mert nem sok zajt ütött bevonulásunk alkalmával. A Vogesekben a franc-tireurökkel folytonos harczot viseltünk, mely harczokban azonban csak néhány halálozás, s sebesülés történt. Az elfogott franc-tizeurökkel röviden végeztünk.“ Cambriel tábornok sürgönye a legutóbbi besangoni ütközetre vonatkozólag következőleg hangzik : „Werder tábornok túlnyomó erővel ismét megtámadta, Chatillou le Dacot, de 7 óráig tartó heves harcz után visszavettetett. A következő év miatt nem üldözhettük a visszavonulókat, de számos fogoly került kezünkbe. Az ellenség abbeli félelme hogy visszavonulása elvágathatnék, Epinalnál öszszevonja csapatait, hol Beyer tábornok landwehrhadosztályával egyesül. Cambriel.“ * * Garibaldi főhadiszállásáról f. hó 20 dikán keltezett egy leveléből a következő helyet veszszük át: „ A Poroszok a mait éjjel megszállták Greyt- úgy látszik, ez alkalommal megfeledtkeztek Besangon és Belfortról, valamint az általnk megszállott helyek közti összeköttetésről. A franc-tizennek sietve hagyták oda a fenyegetett pontokat, s a Donba folyó felé vonultak vissza. A zavar átalános. Egyedüli Garibaldi ismeri ki magát e nagy zűrzavarban ki nem veszti fejét. A panique akkora,fokot ért el, hogy a prefektusok, kik valamenyien bonapartisták, ha egy urirárist pillantanak meg, már egész egy hadtest közeledtével ijesztgetik a népet. Pedig minden túlzás nélkül el lehet mondani, hogy több, mint 1.800.000 franczia áll fegyverben. Ezen szám természetesen ezer felé van osztva az ország nagy területén, s mi még roszabb, mindenki egy-egy jeles tábornokot vél rejteni magában; a legénység azonban általában harczias tekintetet nyújt; csaknem valamennyi derék szál legény. Van egy század, mely csupa milliomosokból áll; legalább igy hívják őket, Garibaldi hadtestében levő szabad lövészek a többi csapatoktól külön és függetlenül akarnak működni. Francziaország ma roppant bonyolult köztársaság. Sokat tartanak Bouroakira és Bazainera. Itt a jezsuiták és a papok mindenhatók. Olvashattott ön a Rómából visszatérő pápai csapatok győzelméről. Ez azonban csak a balh. lapok szemtelen hazugsága. A pápai zuávok először Orleansnál verekedtek hol harminczhat embert vesztettek. — London 122.10. — Ersi 120.75. — Cs. k. arany 5.83. Napoleonhol 20 franc 9.83. Földtehermentesitési kötvények: Magyar 77.50. — Temesi 77.50. — Erdélyi 75.25 Horvát 80.—. *% A nagym. m. kir. földmivelési, ipar- és kereskedelmi minisztérium f. évi aug. 16 án, 12,442. sz. a., a méz- és viaszkereskedésben előforduló visszaélések czéljából a következő kör rendeletét bocsátotta ki: „Az iránt emeltetvén panasz, hogy a mézkereskedésben szokásjogig megállapított 10 °/o'nyi tara nem tartozik meg, hanem majdnem kivétel nélkül a méz eladásánál oly vastag fadongákból készült hordók használtatnak, melyek a szokásos 10 %-nyi tarát (göngysúlyt) nagyon is túlhaladják. Ezen csalárd eljárás mézkereskedésünknek nagy hátrányára szolgálhat s egyrészt a külföld kereskedőit elijeszti piaczainktól, másrészt azon irányban is mutatja már szomorú hatását, hogy más országbeli méz, különösen a havannai jobban kél el, mint hazai terményünk. Hasonlólag panasz emeltetett az iránt is, hogy a viasz vegyítve és hamisítva jön a kereskedésbe. Nehogy ezen visszaélések által kereskedelmünk tovább is szenvedjen, figyelmeztetnek a törvényhatóságok ezen hazánkra nézve fontos ügyre és legjobb belátásukra bízom, mily eszközök által hiszik az említett visszaéléseket rendőri utón leghathatósabban akadályozhatni, magától értetvén, hogy minden egyes előforduló csalárdság esetén a büntető eljárás egész szigora lesz alkalmazandó.“ A kereskedelmi és iparkamarától. Kolozsvárit, 1870. oct. 31-én. *** A valuta a bécsi tőzsdén az utóbbi napokban nagyon felment, sokan azt vélik, hogy ennek a politikai helyzet az oka. Azonban most az egyszer ennek mégis csak helybeli körülmények voltak indokai. Midőn Metz feladása a tőzsdén köztudomásra jutott, minden értékpapír feljebb ment, de az értékekben nem történt változás. A valuta áremelkedését leginkább az okozta, hogy külföldről nagy mennyiségű papír folyt Bécsbe, ez utóbbi pedig azért történik, mivel a külföld a nagy porosz és franczia kölcsön fogadtatására készül. A magyar királyi udvar alakítására s magyar lábra állításáról, akkor, midőn az országgyűlés először emelte fel a kir. civillistát 3,600,000 írtra, a jobboldali hírlapok azt is írták, hogy a magyar kir. koronaőrség gránátosai egyenruhája, mely ma bakanadrágból quackerből és medvesüvegből áll meg fog változtatni és középkora magyar szabású öltönyyel fog felcseréltetni. Ez sem valósult de ha jól értjük a honvédelmi minisztérium költségvetésének e sorait: „a koronaőrség ruházata és felszerelése első beszerzésének költségei mint díszcsapatnak fejenként 250 írtjával 56 ember után 14,000 fr,“ akkor a miniszterelnök e tervet a jövő évben valósítani szándékozik. Ex miniszteriáliák. Kisült, hogy az az Ollivier Emil, a kit pápaszemmel, borotvált arczczal Szegszárdon b. Augusznál láttak Liszt társaságában, egy jámbor német muzsikás, a kinek semmi része Francziaország mostani veszedelmében. — Dr. Giskra, exminister e napokban azon vette magát észre, hogy otthon feledte a tározóját , nem tudja kifizetni a bérkocsist. A kispesti fiákerek gorombaságát ismeri, annak tehet némi halvány fogalma a bécsiekéről is. Ő excellentiája és a bécsi fiáker között tehát a következő mulatságos párbeszéd keletkezett az arra járók nagy gyönyörűségére. 0 excellencziája: Hajtasson lakásomra, ott az inasom kifizeti. — Bérkocsié: Des gibt’s xuit! will z’erst mein Geld. — Exc. Itt a névjegyem, erre meg kapja pénzét. — Bérk: Könnt a Jeder sagen, — da fahren’s una mit. — Ex: De nem érek rá megmondom a nevemet, az elég, — én dr. Giskra vagyok. — Bérk: Giskra her, Giskra hin! Sans wer’s wollen, machen’s kane Sachen. Will mei’ Geld, i’ zahl’ mei Fader und' s Kosz bab’ i’ a nöt g’stohln, — wanss ka Geld haben, so lahren’s nöt, käogen’s z’Fusz. Den kennen mir schon! — Végre is egy arra menő ismerőstől kellett pénzt kölcsönöznie, hogy a kérlelhetlen Phaetont kielégítse. Necrolog Hallerkől id. gróf Haller Ferencz belső titkos tanácsos és kamarás, arany gyapjas vitéz, Szent István és Lipót-rend nagykeresztese, lovassági tábornok, magyar testőrkapitány stb., benső megilletődéssel jelenti egyelen szeretett testvére királyi kamarás ballerkei gróf Haller Ignácznak folyó hó 25-kén déli 11 órakor végelgyengülés következtében, 76 éves korában, a haldoklók szentségének áhitatos felvétele után történt halálát. A boldogult hűlt tetemei folyó hó 28 kán délelőtti 10 órakor a kerelő szentpáli családi sírboltba elhelyeztettek lelkéért pedig az engesztelő szent mise áldozat ugyanakkor kerelte Szentpálon, és M.-Vásárhelyit oct. 29 kén a kisebb rendű szent ferencziek templomában a Mindenhatónak bemutatni fognak. Legyen nyugodt és boldog a halálban, ki az életben szivjósága által oly sokaknak kívánt jóltévője lenni. Kerele Szentpálon, October 26-kán, 1879. Idegenek névsora nov. -lén. 1. Biasini szállodában: Burján Károly, orvos Csúcsáról. Elekes, ref. lelkész Fejérvárról. Hirsch Emanuel, sószállitó M.-Portus. Gracza György, ügyvéd B. Hányad. Farkas Albert, kereskedő N.-Várad. Zakariás A. kereskedő. N. Kellesch birtokos Fejérvár. Hernán Ring, gyógyszerész. Schapman, válalkozó Londonról. Bányai Károly, kerekedő Sz. Ujvárról. Weber János, kereskedő Sz.-Újvárról. Fekete Lukács, kereskedő Egeresről. Doktor Máténé, Hunyadról. Sebes Ferenczné, birtokosáé Zilajról. 2. Nemzeti szállodában: Némethy Károly Mező Nagycsánból. Dr. Rácz, ügyvéd Tordáról. Konrád Gyula kereskedelmi utazó Neustadtból. Saszberger Móricz kereskedő Pestről. Bakó Lajos, birtokos Zilahról. Klékner Gyula birtokos Zilahról. Szomgoth József, Sy.-Ujvárról. 3. Törökfő fogadóban: Erdélyi György, birtokos Biharmegyéből. Lászlófi Bogdán, kereskedő Deózsról. Rimóczi Gyula birtokos Biharmegyéből. Sauer József, vendéglős N.-Bányáról. Kiskoos mérnök Apahidáról. Szöllösi József, haszonbérlő Ajtopból. Mohai Károly birtokos Kajánból. * hirhaeang. A „M. P.“ távirata a bécsi börzéről. Okt. 31. 5% Metaliques 5745 frt. 57.15. — 60 nemzeti kölcsön 66.85. — 1860-diki államkölcsön 93.20. Bankrészvény 715. — Hitelrészvény 795.60. ______November 2 Gr. Kornis Victor, Benedekről. Nisztur János, orvos Mocsról. Zabolik Lukács, kereskedő Rettegröl. Kápolnai Gyula birtokos Biharmegyéből. Rácz Izsák kereskedő Zabáról. Voger Gusztáv gyógyszerész Szilágy-Csehből. Judovits Móricz, birtokos Sz.Csehből. 4. Veres fogadóban: Fűzi Elek, birtokos Kajánból. May Paulo vasúti épitész Olaszbonból. Baletto Carlo, Brugini Claudio, vasúti építészek Olaszhonból. Barbara Novotur, hárfás Königgrätzból. Angyal János, ügyvéd Sz. Somlyóról. Schilinger György, vasúti felügyelő Würtenbergből. Zachariás Kristóf, kereskedő Sz.-Újvárról. Majer J. segédszolgabiró Száváról. 5. Angolló fogadóban: Csiszér János, birtokos Robiból. Rimai Márton haszonbérlő Szarvadról. Rebak Ferencz, mérnök. Belcső Józsefné Kis Sármásról. 6. Három liliom fogadóban: Ferencz Izsák, haszonbérlő Detrehemből. Goldstein Dávid haszonbérlő Szinyéből. Salamon Sámuel, haszonbérlő Sósmezőről. 7. Vereskereszt fogadóban: Nagy János lelkész Alsó Bánról. Krauchuk Matisné, Podrujáról. Signer Jakab N.Váradról. 8. Három csillag fogadóban: Brüll Farkas kereskedő Sz. Somlyóról. Kohn Lezik kereskedő N. Váradról. Grosz Sámuel, birtokos Banff Hunyadról. 9. Zöldkoszoru fogadóban: Mantyán János, lelkész Aszonfalváról. Kolozsvárit, nov. 1. 1870. Müller Sándor, alkapitány. A kolozsvár-nagy-váradi vasútvonal menetrendje I. Kolozsvárról Nagy-Váradra. II. Nagy-Váradról Kolozsvárra II. Nagy-Váradról Kolozsvárra T. és felelős szerkesztő K. PAPP MIKLÓS Állomások. Délelőtt Délután Érkezik Indul Érkezik |Indul Kolozsvár.6 óra 2 p-12 ó- 61 p Magyar-Nádas6 6. 21 p.6 ó- 22 p-1 ó- 16 p-1 ó- 24 p-Egeres6 ó. 47 p.6 ó- 62 p-1 ó- 68 p-2 ó- 8 p-B.Hunyad 7 6- 36 p-7 ó- 39 p3 ó- 11 p-3 ó- 26 p-Csúcsa8 ó- 17 p-8 ó- 22 p4 ó- 11 p-4 ó- 31 p-Brátka8 ó- 68 p-8 ó- 59 p-6 6- 11 p-5 ó- 13 p-Rév 9 ó- 22 p-9 ó- 27 p-6 ó- 40 p-5 ó- 60 p-Élesd 9 ó- 46 p-9 ó- 47 p-6 ó- 14 p6 ó- 24 p-Mezö-Telegd 10 ó- 6 p-10 ó* 6 p-6 ó- 47 p-6 ó- 67 p-Nagy-Várad 10 ó- 40 p-7 ó- 42 p- Myllttér. * Nyilt levél Gróf Bethlen Istvánhoz! Azon állítás, hogy t. i. én a kötelességemet nem teljesitettem volna, miután azt mindég teljesítettem, és teljesiteni is fogom — nem való. Sőt meg fordítva éppen a méltóságos Gróf úr nem akarja teljesiteni, s mindaddig mig ez meg nem történik az Ön és bérenczei által elterjesztett megalázó és becstelenitő elnevezéseket ezennel, mint valóságot nyíltan Önre ruházom. M. Vásárhelyt 1870 okt. 29 én. Gr. Rhédey István: Beküldetett. Minden szenvedőnek gyógyulást ad a kellemes Revalesciere du Barry, mely által orvos nélkül elmúlnak a következő bajok: gyomor-, ideg-, mell-, tüdő-, mirigy-, nyákhártya-, légzés-, hólyag-, és vesebaj,gümó és vízkór, köhögés, dugmás, aranyér, álmatlanság, gyöngeség, szédelgés, vértolulás, fülzugás,terhesség, alatt hányáéi inger, fehér folyás, bokór, elsoványodás, csúz, köszvény, sápkor — 72,000 betegség, melyek minden orvosságnak ellenállottak. Bizonyítványok pápa ő szentségétől, gr. Pruskou adva a marchall-tól, de Brehan marquis-nétól. Táplálóbb tevén mint a húsz, felnőttek s gyermekeknél 60-szer takarítja meg a Revalesciere az orvosszerek árát. Újvár, Magyarország. Valahányszor köszönetet mondok a teremtőnek azon kiszámithatlan jótéteményeiért, melyekkel a természet gyógyitóan működő erői utján eláraszt, megemlékezem önökről. Több év óta nem örvendhettem teljes egészségnek, emésztésem mindig zavart volt s gyomorbajokkal kelle küzdenem. A bajoktól a Revelesciere 11 napi használata megszabadított, s hivatási teendőimet háboritlanul végezhetem. 8 térner L. I. néptanító. Pléhszelenczékben *, fonti ft 60 kr, 1 font 2. 60 k. 2 font 4. 60 k. 6 font 10 ft, 12 font 20 ft, 24 font 66 frt. — Revalesciére Chocoladée táblákban 12 csészére 1 ft 60 kr, 24-re 2. 60 kr, 48-ra 4. 60 s póralakban 12 csészére 1 frt, 60 kr, 24-re 2. 60 kr, 48-ra 4.60, 120-ra 10 ft, 288-ra 20 ft, 676-ra 36 ft. — Kapható: Barry du Barry és T.-nál- Bécsben, Gol d sch m i dg a s s e. 8, Kolozsvárit Kronstaedter J.-nél (KUl-Monostor utcza 114) Binder K. gyógyszertárában, b.-monostorutcza a Bedönt során. Besten Töröknél, Prágában Fürst J.-nél, Pozsonyban Pisztolynál, Linczben Haselmayer-nél, Brünnben Ede F.-nél, Graczban Oberanz mey era Grabblovizo nál, Lembergben Rottender-nél, s postautalvány általi megrendelés útján mindenütt. *) E rovat alatt megjelenő czikkért a szerkesztőség ««minlösséget nem vállal. Litik.