Magyar Polgár, 1873. január-június (7. évfolyam, 1-147. szám)
1873-05-16 / 112. szám
a világtörténelem eléggé bizonyítják, mert államot az államban alkotni annyi, mint azt lerombolni."A jelenkor követelménye az, hogy az állami igazgatás egyszerű és egyforma alakokon nyugodjék, s minden kiváltság, mint az alkotmányos állam keretébe nem illő, ha látszólagos jogosultsággal bir is, megszüntessék. Ugyanazért tisztelettel kérjük a képviselőházat: méltóztassék a Királyföld törvényhatósági- és községügyét egy alkotandó törvényben az egyenlőség elvénél fogva rendezni.*— Ugyanezt kéri Küküllőmegye f is. .Tekintve — úgymond — hogy hazánkban az egyenlőség nagy elve törvényhozásilag kimondatott, s ebből folyólag a múltból átjött kiváltságok megszüntettek ; s tekintve, hogy ama sarkalatos elvek alapján hazánk állami egysége s alkotmányos kormányzási formája megállapítva lett, országunk bár- ■ mely területkörének igazgatási különállását nemcsak jogosultnak nem tartjuk, sőt ellenkezőleg az ilyetén különállást hazánk állami egysége és az egyenlőség elvével egybeférhetőnek sem találjuk. Ezek szerint nem tehetjük, hogy . . a magas képviselőházhoz a magunk részéről is ne folyamod- junk az iránt, hogy a királyföldnek föntartott igazgatási különállást, mint jogosulatlant, törvény által megszüntetni méltóztassék.“ — Lipó megye „a szász nemzeti egyetem ismert tizenkét pontjának netaláni foganatosítását a hazára és egyéni szabadságra nézve nemcsak károsnak, de fölötte veszélyesnek is tartja.“ Árvamegye szintén arra kéri a képviselőházat, hogy aKirályföld közigazgatása jogi különállásának megszün- t tetése tárgyában .... törvényt alkotni kegyeskednék.* I ------------ ■ Bécsi nemzetközi kiállítás. Bécs, május 13-án, 1873. A múlt héten összesen 95,938 látogatója volt a nemzetközi kiállítási palotának, mégpedig kedden 15,000, szerdán 14,500, csütörtökön 14,400, pénteken 8800, szombaton 12,300 és vasárnap 30,938 egyén. Vasárnap volt az első ,ötvenkrajcárosi nap, s e napon örvendett a kiállítási palota, mint a fennebbi számokból is kitűnik, a legtöbb látogatónak ; még reggel ugyan vészterhes felhők tornyosultak az égen, de délfelé a ki-ki törő napsugarak, már reményt öntöttek azötvenkrajczáros*-ok ezreibe és b. Schwartz sokat gyötört szíve is némileg megkönyebbült. A rotunda belseje és néhány osztály zsúfolva volt emberekkel, s csak nagy bajjal lehetett az egyes kiválóbb tárgyak körül gyűlt csoportokon keresztülhatolni. Épen igy a vendéglők és sörcsarnokokban is. A nagy köröndben levő szép orgona közel van a vízbe fulladáshoz. Az óriási mű sipjai tele vannak vízzel, a fedélzet nyílásain keresztül behulló eső maholnap a legszánandóbb állapotra fogja az orgonát juttatni. Az eső egyébiránt még más helyeken is okoz kellemetlenségeket és károkat, így az osztrák papíripar csarnokaiban a kiállító firmaszekrények helyett bátran oda állíthatott volna minden pontra egy-egy kádat, legalább, naponta friss fürdőt vehetne. A Fratelli Sardinelli trieszti elég gyönyörű kiállítmánya a szó szoros értelmében tönkre ment. Mily kellemes benyomást tehetnek az ilyenek a vendégekre , kivált a megkárosult kiállítókra. A chinai osztály, május 20-ika előtt nem lesz készen, mivel eltekintve azon, hogy a tárgyak felerésze úszik, a kiállítmányok többnyire sérüléseket szenvedtek a hosszú út alatt, s a javítás legalább tizennégy napot igénybe vesz. Phineas T. Barnum New-Yorkból különös szórakoztatásról gondoskodott a nemzetközi kiállítás látogatói számára. Ez nem egyéb mint negyven indián nő, kik gyermekeikkel, két indián orvossal és egy tolmácscsal harcz-, béke-, nász-, halotti- stb. tánczokkal fognak minket európaiakat mulattatni. A magyar osztály magyartalansága felől napról-napra több panasz merül fel. A kiállító biztosok , a kiállítók egy nagy része teljesen elfeledte, hogy Magyarország nem valami német provinczia, s a magyar embernek el kell pirulnia azon némethez való dörgölőzés miatt, melyet az ügyetlenség minden lépten-nyomon elkövet s a felőlünk úgyis zavaros véleményű külföldnek bizonyítani törekszik, hogy Magyarországon voltaképen német ajkú nép lakik. A miveltségben sokkal hátrább álló nemzetek nem tartották érdemesnek e dörgölőzést, s a nemzetközi versenyben török vagy japáni oda tette saját nyelvű föliratát. A magyar a német nyelvhez folyamodott. E menthetlen eljárást s a biztosok osztráknál németebb felfogását a ,P. Napló“ helyesen tolja meg, kérdezvén gr. Zichy minisztert is, hogy van-e ezekről tudomása ? Mi nem hisszük, hogy az országgyűlés azért szavazott volna meg sanyarú pénzviszonyaink közt jelentékeny összeget a kiállításra, hogy ott nemzetiségünk etég éreztessék s a germanizálási Schwindelt elősegítsük. Az iparpalotában a magyar kiállítás fölött e nagybetűs felirat boszant: .Ungarn.“ Az egyes tárgyakon csak elvétve találunk magyar feliratot, még a debreczeni István-gőzmalom is a magyar mellé oda tette a német szót, míg más nemzeteknél az internationalis felirat franczia. Tisztán magyar fölirattal csak Ráth Mór könyvkereskedő elégedett meg. A magyar kiállítók szégyelhetik magukat a nálunk ügynökséggel biró angol gépészet előtt, kiknek minden tárgyán a főfelirat magyar, s alatta angol. A magyar csárda is hírhedté vált, mert míg minden kiállítási vendéglőben franczia, angol és német étlap van, itt német az is és a kiállítás legeslegritkább tárgya egy magyar étlap volna. Tökéletesen igaza van a .P. Naplódnak, hogy a magyar osztályban nem volna szabad semmi oly tárgyat fogadni, melyen nincs magyar felirat. Az orosz czár június 1-én érkezik Bécsbe és egy hétig mulat itt. H. üllföldi vegyes kkoli — ,Páris története* Ily czimüma első kötete jelent meg Párizsban, Hachettenél. írója, Du Camp, mint a mű előszavában kijelenti, roppant anyagot halmozott összes évekre lesz szükség, míg a munka a maga egészébenmegjelenhet. Du Camp Páris történetét írja le, kezdve a legrégibb időkön s folytatva és kiegészítve a legújabb korszakig. Föl van itt jegyezve mindaz, a mi a franczia főváros fejlődésére vonatkozik s minden a legnagyobb korhűséggel van kiszinizve Nem száraz adatok egymásutánját kapjuk ; Páris áll előttünk, a régi Páris, a mint a középkor alkonyában hajnalként tündököl s Európa csodálatát már akkor is kivívja magának. Nagyobb és érdekesebb munka újabb időben alig jelent meg a franczia könyvpiaczon. Pár adatot mi is idézhetünk belőle. Páris, mint a fényűzés s az elvek városa, már a 15-ik században híres volt. Guillebert de Metz szerint: Páris 1400-ban nagy virágzásnak indult, (,estoit en safleur.“) exírta azt is, hogy ha az ember a párisi Grand Ponton keresztül megy, „minduntalan szürke baráttal vagy szürke paripával találkozik,“ — e mondást utóbb a párisi nép közmondássá tette. Páris a 15-ik század elején elhanyatlott s régi fényéből sokat vesztett. Francziaországban angolok uralkodtak s magukhoz ragadták a fővárost; nyavalyák és polgárháborúkközepette a népség nagyon sokat szenvedett. De Páris nagyszerű életerejét semmi sem nyomhatta el; a roppant szenvedések, a nagy adók, a háborúk , annyi meg annyi nyomor daczára Páris újra föllendült s újjászületett. Phönixként még szebb színekben ragyogott a tizenhetedik században. I. Ferencz már igy irt V. Károlynak : Páris n’ est pas une villé, c' est un monde.) s a nagy király e büszke mondatát egész Európa kénytelen volt igaznak ismerni. Legalább a külállamok képviselői — köztük Lippomano Jeromos, a velenczei nagykövet — akkortájt mind hasonló értelemben nyilatkoztak. —Lippomano Jeromos (ki III. Henrik udvarában időzött) a velenczei kormányhoz írt jelentéseiben nem győzte eléggé magasztalni Párisnagyságát és szépségét.“ Pedig mi volt Páris akkori nagysága a maihoz képest. Az ötszáz boldogi területen fekvő, fallal bekerített város összesen 250.000 lakost sámlált. Igaz ugyan, hogy gyönyörű palotái, nagyszerű műemlékei már akkor is voltak, de maga a város szűk utczákból állott, hol estefelé nagyon silány világítást vetett maga körül a füstölgő olajlámpás. Páris mai nap kilenczszer nagyobb s hétszer népesebb, mint a Ferencz korában. Fakerítését öszszesen 10-szer törte át, hogy mind tovább s tovább nyomuljon a Szajna völgyébe. XVI. Lajos alatt a falakhoz nem volt szabad nyúlni, akkor tehát külvárosait terjesztette odább s felnyomult a halmokra, honnan a mai Montmartre néz el a nagyszerű főváros és a kanyargó Szajna fölött. Ha Páris már a 158 a 16-ik században anynyira elbűvölte a külföldieket, hogy mint csádéról beszéltek róla, mit mondjunk a 19-ik század Párisáról? (v) Koronázás. Stokholmból írják május 12-ről, hogy a királyi pár megkoronáztatása végbement. Bécsi hírek — A bécsi börzeválságra következő újabb részletek vetnek világot . Vasárnap délelőtt egy küldöttség, mely az ipar és kereskedelem kiválóbb képviselőiből alakult, ment az osztrák miniszterelnökhöz azon czélból, hogy a kormányt intézkedésekre hívja föl a börzeválság enyhítésére. A kormányelnök biztosítá a küldöttséget hogy működési körében minden eszközt fel fog használni a veszélyes baj megfékezésére , s e végett még aznap minisztertanácsot hívott egybe Egyúttal figyelmezteté a küldöttséget, hogy a kormány már hosszabb idő óta törekszik az alapításokkal és börzejátékkal összeköti veszélyeknek elejét venni, és amennyiben hatalmában volt, igyekezett különféle rendszabályokkal egy pénzkicsis elejét venni. A miniszterelnök a kihallgatás után rögtön tanácskozott a pénzügyminiszterrel és De Pretis egy perczet sem szalasztott el, noha az alapító etique-k közlönyei a szerecsétlenség okozójának egyenesen őt kürtölték. A pénzügyminiszter magához hivatá a nemzeti bank kormányzóját és titkárát, pontos adatokat kérvén az intézet állásról. Azután magához hivatá dr. Wodianer álkormnyzot, b. Uppfent a földhitelintézet elnökét, e. Kipakyt az alfeld-bank elnökét, b. Majrant a hírlegylet igazgatóját. S az itt kifejtett értekezleten melyben Lasser belügyminiszter és Landau az alsóausztriai escompte-társaság képviselője is részt vett, a nemzeti banknak szívére kötötték a legtapintatosabb eljárást, és ezen kívül világosan kifejtették, hogy e válságos időkben tartalékalapjának határáig is elmehet, miután a minisztertanács jóváhagyása után azonnal meg fogják kezdeni Magyarországgal a bankadó felfüggesztésére vonatkozólag az alkudozást. Negyvennyolcz óra lefolyása alatt azután mind a minisztertanács határozott a bankadó fölfüggesztésében, mind a magyar kormánnyal érinkezésbe lépett, hogy a jóváhagyást kieszközölje. Irodalom és művészet. — Shakespeare élet- és jellemrajza magyar nyelven. A karácsonyi pályadíjnak a meddő színi pályázatokról maradt négyszáz arany a kiküldött albizottság javaslata szerint, amely legközelebb fog az akadémia nyelvtudományi osztálya elé terjesztetni, arra lenne fordítandó, hogy azon Shakespeare élet- és jellemrajza készíttetnék. E szerint megbízás, és nem pályázat útján oly munka lenne készítendő, mely Shakespeare életének, jellemének és hatásának rajzát adná, műveinek s nagyobb alakjainak kritikai magyarázatával leírva egyszersmind azt is, hogy hazánkban, ki és mint fordíták az ő műveit és színpadunkon kik és mint ábrázolták az ő alakjait. A munkának legalább is negyven évre kellene terjedni a magyar Shakspeare könyvalakjában. Az elkészítés határideje pedig óhajtásképpen két évre volna kitűzendő. Irodalmunk és a műveit magyar közönség érdekében óhajtandó volna, hogy e javaslatot mind az osztály, mind az egész akadémia elfogadnák. * — AKépes kiállítási Lapont- ból már három szám jelent meg. A második számot Grégus Ágostnak a kiállítás megnyitására írt ünnepi költeménye nyitja, csinos kezdő vignettel illusztrálva; a harmadik élén gr. Zichy József kereskedelmi miniszter arczképét és életrajzát találjuk. Mindenik számban számos kép van, melyek részben a kiálltó népeket, részben a kiállítás helyiségeit és tárgyait ismertetik, így az első szám a nagy körcsarnok belsejének látképét, a magyar erdészeti pavilion, a török bazár, orosz vendéglő, rajzát és K. Schwarcz-Lenbornnak, a kiállítás főigazgatójának arczképét közli; a másodikban a császári pavilion, a lapplandi és szamojéd csoport, a norvég halászház, s a magyar kiállítási szekrények mintájának rajzát, a harmadikban gr. Zichy József arczképén kívül az egyiptomi alkirály épületét, az elzászi parasztházat, az angol virágkioszkot, és a dunagőzhajó-társulat pavillonját találjuk. Mindenik száma kiállításra vonatkozó sok czikket és terjedelmes .Kiállítási métért tartalmaz, amelyekben főtekintet van magyarországi dolgokra. Ez egyetlen magyar nyelven megjelenő kiállítási lap iránt, mely a Franclin-társulat kiadásában jelenik meg, mint értesülünk, máris szépen mutatkozik a közönség részvéte. AKépes kiállítási Lapokéból, melyet Steinacker Ödön Bécsben több szakférfi közreműködésével szerkeszt, hetenként két szám jelen meg, s előfizetési ára egy negyedévre 4 frt, félévre 8 frt. — A bécsi kiállítás tervrajza fog leglegközelebb a Franklin-társulat kiadásában megjelenni, mely nélkülözhetlen lesz mind a kiállítókra mind a a kiállítást látogató közönségre s azért előre is szükségesnek tartók e tervrajzra, mely három nyelven : magyar, német és franczia szöveggel adatván ki, magyar kiadása az egyetlen magyar nyelven megjelenő tervrajz lesz — a figyelmet fölhívni. A kolozsvári színtársulat M.-Vásárhelyt május 10. 1873. „A Bosi Boszorkány“, vig dalmű 3 felvonásban. Irta: Koszta Károly. Zenéjét: Zaytz Jenő. Szövegét nem mondhatni úgy valami nagyon mulattatónak, szellemdusnak, de unalmasnak sem. Zenéje jóval többet érő, sajátszerű fülcsiklandó szerzemény. Nincs minden szellem és phantázia nélkül. Szóval ha az operetteket azoknak vesszük, amiknek szánvák, pár órai szórakoztató, az élet gondjai egyhangúságát kellemesen tarkázó, féligmeddig művészeti eszközöknek, ez ellen sem tehetünk semmi alapos kifogást. Az a körülmény, hogy először adatott itt, s hogy egy új művésznő is mutatta be benne magát, minden bizonnyal nagyobb közönséget gyűjtött volna egy szombati napon mint a mai, ha az egek csatornáinak irgalmatlan áradozásai agyon nem hütik, s le nem locsolják az élvezetek után sóvárgó lelkek lángolásait. De mikor egész nap, sőt az előadás kezdete előtt, és kezdete alatt is folyvást dürgött, villámlott és zuhogott az eső , csuda, hogy félig is megtölthettük a színkört. Mi kik jelen voltunk, teljes elégültséggel távozhattunk. A mi legfőbb, a zenemű szabatosan, egybevágóig gördült le. Czakó nét (Saint Luci herczegnő) ma láttuk először. Megjelenése nem tett kellemes benyomást reánk, de gyakorlott játéka, jól iskolázott éneklési modora, a majdnem elegánsaknak mondható öltözködései csakhamar kibékítettek bennünket vele, s teljes elismeréssel adózunk nem mindennapi énekművészetének. S hogy a társulatnak hasznos érdemes tagjává lesz, azt ez estei sikere is kétségtelenné tette. Gyakori taps és kihívásban részesült. Osztozott e dicsőségben Dékány Róza, (De la Roche Melania) ki szép hangja és eleven játéka által már határozottan kedvenczünkké vált. Mar cz e 11. (Croque, ferbence lovag) így is tetszett. De ha előadási modorába több változatosságot, illetőleg több egyéni tés-félét vegyítene, ha éneke oly darabos, szaghatott nem volna hellyel-közel, bizonyosan ie£„ jobban tetszenek. Különben rendezői érdemeink a darab gördülékeny menetéért ma is meghódolni, Abonyinéról (Favorit) nem tudtuk, hogy énekesnő is egyszersmind. Hasonló elevenséget s természetességet, mint ma tanúsított, színműi szerepeiben is örömmel fognánk üdvözölni.Több kedéllyel, helyesebb otthonossággal mozgott, játszott, enyelgette szerepében mint az eddigiekben Török nem rontott, de nem is épített. Kis elismerésre méltó igyekezettel és sikerrel töltötte be Kamarási szerepét. Figyelmet érdemlő új tagja a társulatnak. Lánczi (Flageolett) pár fia ma jobban kielégített, maradjon Operette szerepeknél. Szép juhászat,felette gyönge kísérlet volt Operette szerepeihez, képest. E téren talán végkép meg js barátkozunk vele. Kendit (korcsmáros) sokszor raegneveztük, még pedig jó izűen. Május 9-év. „A nagy apó“ Népszínmű 3 felvonásban. Irta Szigligeti. Zenéjét: Bognár. Félig telt házban egy igazán édes est ! A színpadon teljes élet, a nézőtéren általános derült rózsaszín hangulat. Bubái (nagyapó) jelenés folyamában is gyakran megtapsoltam«. Medgyaszai I. (Zsuzsi), Dékány R. (Raphael) vetekedve zengették a szebbnél-ezebb eredeti népdalokat. Szentgyörgyi, Krasznai, Földényi igazi jó kedvvel és teljes sikerrel játszottak. Philippovicsné, Izsó, Kiss bármely magas igényeket kielégítettek volna. Egy szóval nincs itt a társulat működése, minősége ellen semmi panasz. A mi volt, már elmúlt. S ha az idő feltisztul, a pénztár tátongó üre is megtelik bizonnyal. XII. Közlemény aVásárhelyet létesítendő székely földhiány árvaház és nevelő intézet javára történt kegyes adakozásokról. Alapítók lettek : Filep Albert nevén: B. Kemény Kati 100 frt, urb. kötv. B. Kemény Karolina 100 frt, urb. kötv. B. Kemény Erzsik6 frt, urb. kötv. összeg 250 frt, urb. kötvényben. A mvásárhelyi kereskedelmi ifjúság ajándékozott 80 frt név szerint: Pátruban Antal 5 frt, Klein Gyula 3 frt, Petelei Márton 2 frt, Jakabfi Antal 2 frt, Gáspár Gyula 2 frt, Gáspár Antal 2 frt, Fülep Sándor 1 frt, Musnár Miklós 2 frt, Meskó Jakab 2 frt, Lörinczi Victor 2 frt, Csiki Miklós 2 frt, Oláh János 2 frt, Eckwerth József 2 frt, Léhner József 2 frt, Méder Károly 2 frt, Szenkovich Lajos 2 frt, Nagy Károly 2 frt, Jakabfi Jeán 2 frt, Vásárhelyi Sándor2 frt, Szabó Ferencz 2 frt Lengyel Dániel 2 frt, Kondrai János 2 frt, Izmáel Károly, 2 frt Törpényi János 2 frt, Istvánfi Márton 2 frt Szemerjai József 1 frt, Boér Domokos 1 frt, Vrat Konstantin 1 frt, Szemerjai József 1 frt, Hegedűs Gyula 1 frt, Dobozi József 1 frt, Zomora János 1 frt, Szongott Gerő 1 frt, Verrár Toni 1 frt, Péter Albert 1 frt, Dragomán Márton 1 frt, Szálasi Miklós 1 frt, Kern Gyula 1 frt Haraga János 1 frt, Istvánffi Antal 1 frt, Lukács Géza 1 frt, Keszler Károly 1 frt, Bacher János 1 frt, Seibinger Károly 1 frt, Hellvig Frigyes 1 frt, Zsombori Gyula 1 frt, összeg : 80 frt, o.é Imre Sándorné ivén ajándékoztak : König Jánosné 12 frt, Vorell Józsefné 1 W. özv. Szenkovicsné 1 frt, Enyedi Ferenczné 1 Bálint Dénesné 1 frt, id. Schönstein 1 frt, Pálna? 1 frt, B. A. 1 frt, K. S. 1 frt, Zsombori Jánosné 1 frt, Oláh János 1 frt, Léner József 1 frt, Kelemen Ilka 1 frt, Rozinger JózsefnD 1 frt Geres Kovácsné 1 frt, Cibulekiné 1 frt, Soós Ferenczné 1 frt, Gruberné 1 frt, Bajnovics Ármin 1 frt, Deutsch Sámuelné 1 frt, Rákosi Józsefné 1 frt, Fiedler Antalné 2 frt, N. N. 1 frt, Bukurenti Jánsné 1 frt. Vége köv. HIRHARANG. Kolozsvárit, május 14 Lapunk előfizetőit tisztelettel kérem, szíveskedjenek megrendeléseiket minél előbb megtenni, hogy a lap szétküldésében semmi akadályunk ne legyen. Későn jövő előfizetőinknek — miután fölösleges példányokat nem nyomathatunk — a legjobb akaratunk mellett sem küldhetünk teljes számú példányokat. Előfizetési feltételeink maradnak a régiek, félévre 8. frt évnegyedre 4 frt. A „Magyar Polgár“ és „Jónás lapjai együtt rendelve meg évnegyedre 5 frt. 50 kr. félévre 10 frt. 50 kr. A Jónás lapjából még néhány teljes számú példánnyal szolgálhatunk. A kiadóhivatal