Magyar Polgár, 1874. január-június (8. évfolyam, 1-145. szám)
1874-01-13 / 9. szám
mi. évfolyam . 9-lik szám. POLITIKAI NAPILAP. *■9. előfizetési feltételek. Eggi évre ........................16 ft. — kr. Félévre . ........................a » » Egy negyedre...................* » ~ » Egy hónapra ........................ 1 10 00 » 2n IST SZERKESZTŐSÉGI IRODA: A lyeeumi nyomdában. Kiadó hivatal: lyeeumi nyomda „központi irodájá-ban, főtér, gr. Teleki Domokos-ház. “2n «5 HIRDETÉSI DÍJAK Ötarftr baiokozott sor ára 6 hr. Minden hirdetés után 80 kr. bélyegilleték. Br agy hirdetéseknél kedvezmények. ______ Kolozsvárit, 1874. kedd, január 13. NYILTTÉR soronként, vagy annak helye *6 kr. Reelamek, hlrfflérbe soronként 1 ft. KOLOZSVÁR, JANUÁRIUS 12. «. Kemény Gábor magatartása az iorszáifisan.) Gyulafehérvár, 1874. jan. 11 -én. Az országgyűlési párt bomladozatait alkalmával némely képviselők egy tündékké alakulva azon nyilatkozatot tettek, hogy ők a Deák-pártnak tagjai maradnak ugyan, de a 8 sávú-minisztériumot nem pártolják, vagyis jobban mondva, sem a balközép, sem a szélse bal, sem a Ghyczy-párt, sem pedig a kormánypárt elvét nem követvén, működésükkel egy pártot sem támogathattak. Nem magába azt, hogy minő ezért tűzhetett maga elé egy oly töredék, melynek nézete, hogy ns mondjuk a kisebb pártok, de még az egymással mérkőző két nagy párt valamelyikének elvével sem egyeztethető össze, — jelenleg-mint minket legközelebb érdeklőt azon körülményt emeljük ki, hogy ezen kis töredéknek Gy.Fehérvár szabad kir. város egyik országgyűlési képviselője báró Kemény Gábor is tagja. Nem tudjuk, hogy midőn a báró úr ezt a lépést tette, gondolt-e azon választókra, kik őt bizalmukkal megtisztelték, midőn képviselőjükké megválasztatván ügyük védelmét kezébe letették s politikai hitvallását saját hitvallásuk gyanánt elfogadva annak érvényesítésére fölkérték ; vagy ha ezekre gondolt, számba vette-e azt, hogy a jóhiszemű választók méltán várják tőle azon legális s a kölcsönös bizalomnak megfelelő eljárást, hogy ha már hitét elhagyta, legalább a törvényt tartsa meg s jelentse be magát a papoknál, akarom mondani a választóknál , kérdezze meg őket, hogy uj hitvallását helyeslik-e s azon őt tovább követni akarják-e vagy nem. Erre a báró úr körülbelől igy felel: én nem változtattam meg elvemet, én nem vagyok hithagyó, én most is deák-párti képviselő vagyok ; következőleg nem érzem magam sújtva a felhozott vádak által s nem vagyok felhiva arra, hogy választóimnak szán lépésemről beszámoljak. Csalódik. A jelenlegi kormányt a Deák-párt állította az ügyek élére ; tehát vagy akkor sem volt deák-párti a báró ur, midőn a Szlávy-kormány *) E czikket egy gy.fehérvári deák-párti polgár tollából visszük, s miután nézetét teljesen osztjuk, készséggel helyet adunk sorainak. Valóban ideje volna, hogy a báró úr politikai szélkakaskodásának egyszer már vége legyen. A miniszteri tárczát nem lehet a Alahommed koporsója álláspontjából bevárni. Legtisztességesebb dolog volna egyszerűen lemondani, egy új választásnál szerezni meg a képviselői széket. Szerk. megalakult, vagy most is pártolni kell azon kormányt, melyet a Deák párt saját kebeléből alkotott. Azonkívül a választók, midőn megbízó levéllel tisztelték meg, nem azt akarták, hogy személyes érdekek miatt az ország érdekét háttérbe szorítsa, hanem azt, hogy az uralkodó pártot védelmezze , mert ellen esetben azon körülmény is beállhatna, hogy a most uralkodó kormány viszszalépése után ismét olyanok vennék át az ügyek vezetését, kik a képviselő úr szívéhez nem állanak közel, és kiket ismét nem pártolna, s így megtörténhetik, hogy ő örökösen deák-párti lenne, de a kormányt még sem pártolhatná soha. Minden józan politikusnak be kell vallani, hogy ily eljárás mellett a haza ügyét nehéz üdvösen előmozdítani A haza jó kormányt kíván, a kormány pedig oly pártot, melynek támogatására mindig számíthasson. Márpedig oly eljárás mellet milyent a báró képviselő ur követ, a pártban oly titkos seb támad, mely lassú emésztéssel addig rágja az egység léterejét, mig az egész test elgyengülvén, öneretlenségével buktatja meg azon főt mely belőle növekedett ki. A haza ügye ma egységes működést igényel. A báró ur törekvése épen a működő erők szétzilására irányul. Az elvek lehetnek eltérők, de sem annyira, hogy legalább valamely általános pontban ne találkozzanak. A báró úr elvei nagyon furcsák lehetnek, hogy sem a kormánypártéval, sem az ellenzékével nem találnak, sem középút nincsen számukra. Ha a kiegyezési alapot elfogadja, akkor a kormánypárttal kell tartania ; ha ezt nem fogadja el, akkor a balközép vagy szélsőbaloldalhoz kell átcsapnia, ha pedig a kiegyezési alapon belreformokat kíván létesíteni, akkor a Ghyczy-párttal kell szövetkeznie, ha csak az é-conservativek egyiptomi vöröshagymája és húsos fazaka mellé vissza nem kivánkodik. Ha a báró úrról mint magánegyénről volna szól, akkor nem is említenők föl a politikai elvek ily labyrinthiába bonyolódó eljárását, de föl kell említenünk egy másszempontból, abból tudniillik, hogy minden képviselőnek választói iránt kötelezettségei vannak, melyeket hallgatagon nem lehet háttérbe szorítani. Ily kötelezettsége lett volna a báró úrnak az, hogy miután más álláspontot foglalt el az országgyűlésen, mint minővel őt követté választották, legalább egy pár sorban szerzett volna magának tudomást arról, hogy azon polgárok, kiket képvisel s kik a jelen viszonyok közt nem bonyodalmak előidézését, hanem a zilált helyzetűek rendezését és a szövevényes állapotoknak kibonyolítását óhajtják, helyeslik-e mostani álláspontját, vagy nem. Minthogy pedig a báró úr ezen kötelezettségnek nem tett eleget, most e gy fehérvári választópolgárokra háramlik vissza azon kötelesség, hogy vagy határozottan tegyék magukévá, a képviselő úr álláspontját, vagy ha ezt nem tehetik, szólítsák föl őt nyilatkozatra az iránt, minő okok bírták őt azon lépésre, hogy a jelenleg fennálló kormányt nem részesítheti pártolásában, s mégis sem a középpárthoz nem csatlakozik, sem pedig az ellenzéket nem pártolja. Ez nem kicsinyszerű ellenszenveskedési viszketeg. Ezt kívánja a választók jogai tekintélyének megvédése és becsületben tartása; ezt az önmagunkról való gondoskodás iránti kötelesség ; ezt a haza szent ügyének érdeke, melyet jobban véd az, ki nyíltan megmondja az ország kormányának azt, mi nem jó, mint az, ki speciális elvek és érdmek köpenyébe burkolózva, sem úgy sem viseli magát, mint jó barát, sem úgy, mint ellenség. Polgáry. TÁRCZA. A SZEGÉNYSÉG ÚTJA »»«arcnar. IRTA: JÓKAI MÓR. (Folytatás.) Egy ebéd — otthon. Csodálatos hatalom az a politikai testvéreket úgy össze tud veszíteni, hogy egymáshoz sohasem szólnak, vagy ha szólnak, egymást csak per „előttem szólott ur“-nak czimezgetik, akkor is jól megrakják , azután meg nagy ellenségeket, vetélytársakat úgyegymáshoz kötöz, hogy Orestes és Pylades lesz belőlük. Legfényesebb példa volt erre a bakonyberek-megyei követ pár. Mindenki tudta, hogy Darkaváry Lőrintz, Tarna Elek imádottját vette nőül, tehát arra, hogy valami nagyon jó barátok legyenek egyiknek a kettő közül oka nincsen, azért mégis elválhatlanok voltak ők. Összekötő őket az elv! Ha Darkaváryt támadta meg valamely pecsovics celebritás az ülésben, rögtön sietett magát feliratút követező szónoknak Tarna Elek ■ viszszatorolta a követtársa ellen intézett támadást; ha pedig Tarna Eleket tromfolta le valami klerikális szónok, egyszerre ugrott fel: „malleus“ - nak Darkaváry s visszadöngette háromszorosan a csapásokat. E példás hűségük a közös elvhez abban találta e földön jutalmát, hogy a lelkes országgyűlési fiatalság a két kitűnő szónokot, (mint egykor Wesselényit Balogh Jánossal) egy kőre rajzoltatta s úgy jelentek meg arcképeik karöltve, a mi bizony meggondolandó dolog : az embernek örök időkre odakötve lenni egy másik emberhez, akiről még nem tudhatja, hogy hogyan végzi a maga dolgai végét, s akitől már most semmi válóper és sebészi műtét soha el nem választja többé. Hanem ez a siami-ikerlét csak az országháziján tartott. Künn egészen eltértek a nagy férfiak urai. Tarna Elek publicistának készült, egész nap Benthamot, Tocquiilet, Montesquieut tanulmányozta, — Darkaváry pedig — valami egyébbel foglalkozott. Az tudós volt, ez nagy úr; életmódjuk, élvezeteik egészen különböző utakon jártak. Hogy családi ügyeikről soha sem beszélgettek, az megint igen természetes. Az országgyűlés harmadik évét járta már, midőn egy reggel Sarna Elek megpillanta a hallgatóság karzatán Herendy tisztes, ősz arczát. Az alispán feljött megnézni, hogy mit csinálnak a megye követei ? Nem kell e nekik új utasítás ? Darkaváry egy összehajtott papírszeletkére ezt irta Tarna Eleknek: „Ülés után jöjj el hozzám ebédre,a hűeknek nagyot dobbant a szive! Ő hozzá elmenni! Hont meglátni újra! Ejd, hisz veszedelem nélkül teheti már. A seb rég behegedt. Annyit tudott Ilonról, hogy ő már boldog anya, fia van, mintegy másfél éves már. Ilyenkor legboldogabb a nő ; ilyenkor csak egy férfi létezik a számára, akit észrevesz, akit szeret, akit szemeivel kisér, ölel, csókol; az a kicsi kis férfi, aki most tanul szaladni, két kezével kapaszkodva a még mellette álló őrangyal látatlan két kezébe s tanul szavakat gagyogni, amiket megérteni a legkedvesebb tanulmány. Ő hozzá most veszély nélkül ellátogathat. Azt a legtermészetesebbnek találta, hogy midőn az öreg Herendy megérkezett, ennek a tiszteletére ad ma lakomát a veje, a mire őt is meghívja, mint követtársát megyéje elnökével együtt. Alig is várhatta, hogy az ülésnek vége legyen , sietett haza,látogatáshoz átöltözni, fehér keztyűt húzni s mikor már a bérkocsiba ült, csak akkor jutott eszébe, hogy hiszen ő nem is tudja, hogy hol van Darkavárynak a szállása ? még soha sem volt nála. Előbb tehát a főlovászmesteri hivatalba kellett hajtatnia, ott nagy mesterségbe került, míg valakit megfoghatott, aki előkeresse neki a lajstromból, hol van Dajkaváry urnak a szállása ? Az megint messze kinn volt a külvárosban. Tudjuk, hogy milyen sérelmes pont volt ez a természetben kiszolgáltatott országgyűlési szállások dolga a hajdani pozsonyi diaetákon . Klauzál Gábornak egy drasticus philippikéje megörökítette e panaszt valamelyik országgyűlési naplóban. Bizony az a szállás sem volt valami urnak való, ami Darkavárynak jutott, s mikor Elek a szűk bejárat folyosóján végig ment, mind azon töprenkedett, hogyan mehet itt keresztül Darkaváry fogata hintéstől együtt? Lehet, hogy a fogatát más háznál tartja. (Folyt, követ.) Erdélyi vasutak 1873-ban. Az állami felügyelet alatt álló engedélyezett vasutaknak az 1873-ik évben eszközölt elhaladásáról a m. kir. építészeti főfelügyelőség egy öszszeállítást készített, melyből a Királyhágón inneni vasutakra vonatkozó két pontot vesszük ki. Első erdélyi vasút Az első erdélyi vasút már közel 3 év óta forgalomban levén, azon — kivéve egyes csekélyebb — különösen a vasszerkezetű hidaknál eszközölt reconstructiókat — érdekesebb mozzanat nem történt. A pisksi nagy műhely nagyobbittatik — tökéletesen befejezve jelenleg azonban még nincsen. Az Aradon létesítendő külön teherpályaudvar építése még meg nem kezdetett. A vonatkozó tervek azonban az általános elrendezést illetőig már helyben vannak hagyva. Az elhasználás folytán elkopott vassíneket a társulat igen jutányos áron vett (N frt) bessumer aczél-sínekkel cseréli fel. Az 1873. év folytán azonkívül még egyes javítások létettek az árvíz által megrongált vonalrészeken. Keleti vasút. A keleti vasút összes vonalaiból m. évfolyamában a legnehezebbek közé tartozó s csúszós területeken átvonuló két utolsó szakasz is megnyittatott éa pedig a Segesvár-brassói vonalszakasz 1873. évi június 1-én, a kolozsvár-kocsárdi szakasz pedig 1873. évi augustus 14-én, miáltal az összes m. keleti vasút, mely a kamatbiztositásban részesül és melynek hossza a felülvizsgálati adatok szerint 79,72 mértföldet tesz, a forgalomnak átadatott. Ezen két vonalszakasz megnyíltával egyszersmind legyőzőttek ama nagy nehézségek is, melyeket a rendkívüli kedvezőtlen talajviszonyok, úgy a műszaki kivitel, mint költségfedezet elébe gördítettek. A gyéres-tordai szárnyvonal építése, mely a kamatbiztosításban nem részesíttetik, és melynek hossza circa 1 Mértföldet fog tenni, még nem kezdetett meg. Az esetee kiépült vonalak már felülvizsgáltattak. A kolezavár és brassói tatarozási műhelyek már építkezés alatt vannak, melyek közül az eled és főműhely befejezéséhez már igen közel áll. E vasutnak az oláh-moldvaoresági vasutakkal való csatlakozása tekintetéből, mely a keleti vasút életképességének egyik fő feladatát képezi, még az 1872 évben tanulmányoztatott a kormány közegei által a bodzai, tömösi és az ojtozi szoros, melyek közül a talaj biztosságának tekintetében az ojtozi a legkedvezőbbnek bizonyult, de a csatlakozás valósításához megkívántató tárgyalások a moldva-oláhországi kormánynyal ugyan folynak, de befejezve még nincsenek. Külföldi politikai szemle. Kolozsvár, jan. 12-én. A franczia nemzetgyűlés első ülése, jan. 8-án, egészen váratlanul oly események színhelye volt, melyek a Broglie kormány visszalépésére vezettek. Az ülés minden jelentékenyebb mozzanat nélkül kezdődött. A ház a nagyoperában tartandó előadásokra s a franczia nemzetiség elszász lothringiaiakra vonatkozó előterjesztéseket elfogadta,régibb határozata értelmében, napirendre került a maire-ek kinevezéséről szóló törvényjavaslat. Ekkor felállt Tranclieu merquie legitimista képviselő s indítványozta, hogy ajavaslat tárgyalása az általános municipiális törvény tárgyalásáig halasztassék el. Ez indítvány 268 szóval 220 ellen elfogadtatott, miben a kormány bizalmatlansági szavazatot kíván, rögtön beadta lemondását. Msc-Mahon, párisi hírek szerint, nem hajlandó e lemondást elfogadni. Azt cállítja, hogy a szavazáskor a képviselők nagy része távol volt, s a kabinet lemondását csak akkor fogadhatja el, ha a nemzetgyűlés újabb szavazásban világosan kifejezendi :souveraine akaratát. Az elnök eljárása általános ingerültséget idézett elő. Spanyolországból kevés új hír érkezett. Az országban kevés helyen fordultak elő zavarok, s gyorsan elfojtottak. Castolar hír szerint, külföldre megy.