Magyar Polgár, 1874. január-június (8. évfolyam, 1-145. szám)

1874-04-22 / 90. szám

kát, mely összes vasutakkal összeköttetésben áll gabonaraktárnak szándékoznak berendezői. — Az ultramonton „Vaterland“ apr 19 -i száma az államügyészség által confiscáltatott. H­IRHÁRA ÍNH. Koloz­várt­. április 21-én — Az Iparos kölcsönpénztár folyó hó 12-dikén tartott rendes közgyűlésén alapító vá­lasztmányi tagságra 186 szavazatból Vincze Ist­ván kapott 138 szavazatot, a folyó hó 19-diki folytatólagos közgyűlésen alelnökségre 229 szava­zatból kapott Máté György 181 szavazatot. Ala­pító és választmányi tagságra Deák József 133 szavazatot. Kolozsvárt április 20-án 1873 az igaz­gatóság. A gy.-szt -miklósi tiszkárosultak javára szerkesztőségünknél újabban adakoztak : Csik­koz­­mási Pál István Szamosujvárról 5 írt, Babaleu De­meter Szamosujv. 1 frt, Kelemen Károly Szamosujv. 1 írt, id. Jakabfy József M.-Vásárhelyről 10 frt, Ajtai Sándor 1 frt, Bányai Ferencz 50 kr, Mezey Victor 40 kr, Valaki 20 kr, detto 8 kr, detto 6 kr, detto 10 kr, Magyari Gézi 50 kr, Maczedonfy Papp Helene 1 drb, arany, Maczedonfy Papp Vincze 1 frt, Gerey Lajos 1 frt, Orbán Lázár 60 kr, Tor­nyain 10 kr, Bodokán 15 kr, Vizi Endre 1 frt, Földesy Sándor 60 kr, Beskovics B. 50 kr, Szath­­mári Elek 50 kr, Demjén László 1 frt, Gamauf Vilmos 1 frt, Szász Gyula 6 frt, Kozma Döme zárdafőnök Szamosyj B. 1 frt, Kocsis Ottilia 50 kr, Wernb­ip Ernő 2 frt, Mihály László 2 frt, Csiky Lukács 1 frt. Begyült eddig összesen 318 frt 73 kr és 1 drb. arany. Szamosujvárról azon hírt vesszük, hogy se ottani buzgó műkedvelő társulat legközelebbről előadást fog tartani a gyergyó­szentmiklósi égettek részére, Placsintár Dávid polgármester úr pedig nemes buzgalommal karolja fel e szerencsétlen vá­ros ügyét, s külön gyűjtést rendelene, melyhez Sza­­mosujvár városa reméljük, első­sorban a legszebb összeggel járuland. Szerda­hely­iné Prielle Kornélia asz­­szony hétfőn, ápril 20-án lépett fel először Feuil­­let Octáv :Delila E­czimü 3 fv. színművében. Mint előre látható volt, a kolozsvári színház ismét szűk lett befogadni azokat, kik ma Kornéliát látni akar­ták. Reggel, pénztár-megnyitás után azonnal min­den jegy el volt kapkodva, úgy hogy a földszín két oldalát is félig zártszékekké kellett átalakítani. Kornéliát a közönség a kitüntetés minden jeleivel elhalmozta, s megjelenése perczében alig engedte a felfebriadó tapsvihar és éljenzés szóhoz jutni. Az egész közönség ritkán tapasztalható odaadó figye­lemmel kísérte kedves és kedvencz művésznője minden jelenetét, minden szavát, minden mozdu­latát. És ez legjobb mértéke, legjobb kritikája já­tékának. A­ki egyformán le tudja bilincselni a lai­kus és műbarát figyelmét, a­ki uralkodni tud a szíveken, az a művészetnek igazán fölkent bajno­ka. Közönségünk sokszor látta Kornéliát játszani színpadunkon, de ma mindenki meg volt győződve, hogy szebben még sohasem játszott,­­ pedig egy magyar művésznő sem aratott annyi babért e szín­padon, mint Kornélia ! Valóban csodás teremtés, ritka tüneménye a művészvilágnak. Nem tudjuk, hol veszi az erőt, hol veszi kedélyét, örök ifjúsá­gát ! A közönség mindig azt hallja, hogy gyönge egészségű, beteges, é­s ime, játszik mint egy félisten, teljes erővel, a művészet egész hatalmá­val. Feuillet Octav FalcoDieri Leonát nem látta szebben eljátszani a­­Theatre Francaise­-ban sem, mint mi láttuk ez estre. Az erkélyjelenet, midőn Andrét elbűvöli, mint a kígyó áldozatát, midőn a Camioli felfedezései után még egyszer elámitja Andrét, s midőn búcsút vesz tőle, midőn a paradi­csom kígyója a gyámoltalan szeretőt utolsó meg­vétó tekintettel elhagyja ; — ezek egyenként olyan momentumok, melyeket nem leírni, hanem látni kell! Azt hisszük, hogy ha a Kornélia jelenete a felvonás végén van,­­ tízszer hívták volna ki. A többi szereplőkről egyszerűen annyit jegyzünk meg, hogy mindent elkövettek az előadás értékesítésére, de különösen E. Kovács Gyula a harmadik fel­­vonás első felében igazán szépen, sok bensőséggel, sok természetes igaz vonással játszott. Kőrösme­zei Carnioliját persze nem lehet összehasonlítani a színpadunkon utoljára látott Carniolival (Szerda­helyi) de mégis elismeréssel szólunk játékáról, mert a rendes mértékénél egy fővel magasabb volt, ereje össze volt szedve, egy szóval: Kornelia lépett fel, s a pályatárstól szép volt, hogy jobb játékkal tisz­telte meg, mint­­­a rendes hétköznapokon ne­künk jut. Szertoriást Veres jó felfogással játszta, kiesebb szerencsével küzdött meg Vincze Mariska Márthával, mert e szentimentális német leányka egy vonással költőibb kedélyű, mint a mennyit Vincze kisasszony megengedett neki. (1—8) * Idősebb­ Zeyk Miklósnak hátra ha­gyott irataiból Tettei Nándor és társa két érde­kes kötetet adott sajtó alá, Zeyk Ádám rendezése után. Az első kötet már megjelent, s tartalma meg­érdemli, hogy közfigyelem tárgya legyen. A kiadók ama és írójára vonatkozólag következőket írják : férfin a királyhágóntúli rész egyik kitűnősége volt, kiről egy negyedévszázad előtt azt állítják hogy agyában egy "tudományos akadémi­át" képviselt s rólla többek közt Salamon Ferencz kitűnő publicistánk, ki a boldogoknak egyik ta­nítványa volt, ezeket mondja: Azon közmivelődési vagyon közt, mely II. Egyed 1849. január 6-iki felégetésével odaveszett, egyik nagyértékü és örök­re pótoláatlan veszteség volt id Zojk Miklósnak kéziratban, nyomtatásban készen állott összes mun­kát. Ezen titánő természettudós a világirodalom minden nevezetesebb részében szintoly jártas, mint számos iparág titkait nemcsak elméletben ismerő, hanem sajátkezüleg is többeket gyakorolt férfiú bámulat tárgya volt mindenki előtt, a ki őt látta s annyival inkább bámulták, mivel az 1848 táján már hetven körül járt agy a kevésbé koros férfiak emlékezetét meghaladott idők óta a betegségig gyenge testalkatú volt — mellbeteg, ki csak sut­togva tudott beszélni. Hosszú éveken át nem járt kívül azon ház udvarán, mely experimentumainak, könyvbúvárlatainak, észleleteinek és elmélkedései­nek helye volt. Ha ismerői bámulták végtelennek látszó ismereteit, annál még jobban kellett bámulni az agy, a beteg, a világtól félreismert vagy alig ismert s látszólag mintegy hiában fáradozó férfiú példátlan lélekvidorságát, szeretetével mindent be­ölelni látszó lelkületét. A magas, szokatlanul vézna, első pillanatra csaknem kísérteties alak arcza sze­mei a legsympathicusabb és megnyerőbb kifejezés­sel vonzottak magukhoz gyermeket és meglett em­bert, nőt és férfit, s a műveltség legkülönbözőbb fokán álló embert egyaránt. A szives, megnyerő mosolyt, a­mely a legnemesebb szivek egyikének mesterkéletlen kisugárzása volt, alig­ha fátyolozta valaha mogorva és fanyar kifejezés. Egész tudo­mánya mintha ezen szeretet eredménye lett volna. Minden iránt érdeklődött, mindenben tudott valami rendkívüli érdeklődést találni s szeretettel vizsgá­lódott mind az élettelen, mind az élő természet minden tüneményei körül. Ha valaki, ő valóban nem azért tanult, vizsgálódott s tett fölfedezése­ket, hogy bámulják őt, vagy úgynevezett elis­merést szerezzen. Neki minden nemes élvezet volt, mely magában leli jutalmát. De ezen inkább nyelvismeretei és mechanikai vagy tudományos ta­lálmányai által bámult férfiú ugy látszik vizsgáló eszét különös előszeretettel az emberi lélek vizs­gálatára fordította, nem a philosophok magába mélyedésével, hanem egy természettudósnak nyílt szemével és objectivitásával, mely mindamellett mint minden egyébb dolgaiban a részvéttel és kimerithetetlen jóakarattal párosult. — Midőn 1849-ben II.­Enyedről Kolozsvárra menekült, — életén át gyűjtött iratai ott égtek. De az agg, beteges férfi szokott lelki vidorsággal kez­dette, többnyire ágyban fekve jegyezni legalább töredékeiben azon eszméit, melyeket leginkább óhajtott az utókorra meghagyni.­Jegyzeteit 1849. első hónapjaiban kezdte újra írni, de csak 1850 őszig vihette; ekkor bekövetkezett sajnos halála, mely véget vetett azon férfiú munkásságának, ki egy újkori természettudós éles látásával párosította Hellas bölcseinek derült életkedvét és egyszerű­ségét. Jegyzeteit maga külön használatára készí­tett gyorsírói jegyekben irta, mintegy húsz évig hevertek azok rejtett kincsüi, míg Zeyk Ádám azon fáradságos, de mindnyájunk köszönetét ki­érdemelt munkára adta magát, hogy a gyorsírói jegyzeteket közönséges írásba foglalta a legna­­gyobb pontossággal. A munkák részben egyes szak­­gatott eszmékből állanak, Pascal ,Pensée­-i, vagy Eötvös „Gondolatai“ modorában. A két kötet elő­fizetési ára 6 frt. — A székely­keresztúri pädagógiai kör III-ik és ez évben utolsó felolvasási estélyét folyó évi ápril hó 25-én tartja. Az előadandó darabok műsorozata következő: 1.) Vadászdal, Ast­­holz A.-tól, énekli a tanitóképezde magán ének­kara. 2.) Szép Ilonka, Vörösmartitól, szaval­ja Lőrinczi Dezső unitar, gymn. tanitó. 3.) A doc­tor és gyógyszerész, tréfás kettős Ditters A­dóm­tól, zongora kiséret mellett énekli Pap György 111-ad éves és Bodor Miklós Il-od éves képezdei növendékek. 4.) A társadalmi és családi élet, felolvasás Sándor János unitar, gymn. tanár­tól. 5.) Sonatina (G. moll) Schuberttól, hegedűn és zongorán előadják Bodor Miklós H-od éves ké­pezdei növendék és Horváth Gyula képezdei zene­tanár. 6.) Pázmán lovag, Arany Jánostól, szavalja Sándor Domokos képezdei tanár. 7.)Nép­­dalok, énekli a tanitóképezde magán énekkara.— Kezdete esti 1/a8 órakor, Ülőhely 60 kr, álló 40 kr. tanuló­jegy 20 kr. — Az előadás a tanitóké­pezde helyiségében lesz. — A mentelmi bizottság közelebbi ülé­sében tárgyalta Becze Antal és Haller Ferencz képviselők kiadatási ügyét. Becze iránt a bizott­ság azt határozta, hogy miután az illető bíróság a szükséges adatokat és irományokat a kérvény mellé nem csatolta, a kiadatás megtagadandó. Hal­ler iránt a bizottság még nem hozott határozatot.­­ A szászok hangulatát legjobban jel­lemzi az, hogy az egykor dühös Rannicher Jaka­bot is excommunikálják. Ugyanis a királyföldön aláírásokat gyűjtenek egy iratra, melyben helyesel­ve van a szász képviselőknek a Deákkörből való kilépése s ugyanebben kijelentik a szászok, hogy Rannicher Jakab megszűnt a szász nép meggyő­ződésének képviselője lenni. Pedig ezt a Ranni­­chert a szebeni és kolozsvári országgyűléseken dicsőítették. Hja! Tempora mutantur. — A csik­szeredai törvényszékhez te­lekkönyvvezetővé Schön Vincze segéd-telekkönyv - vezető neveztetett ki. — A „Földmívelészi Érdekeink” 26 szá­tok a következő gazdag tartalommal jelent meg: Mezőgisztrusj így üzletünk bajai. Barkassy Kálmán. A fentó c­­illeng ügyében. Kenessey Kálmán. Gay­er Vilmos répamivelő eszközei. Thalmeyer Victor. Mák és mákony. Báró Nyáry Gyula. Lótenyész­tési ügyek. A csikók felnevelése és­­domitása Francziaországban. — Közlemények a külső lóte­­nyészbizottmányok köréből. Melczer Gyula — Ló­tenyésztési szemle. Bel- és külföld. — A pesti gabnakereskedés hanyatlásáról. — Az iglói lenter­melési mintagazdaság és kikészítő intézet. — Ösz­töndíjak adományozása. — A magnemesités. — A londoni nemzetközi borkiállítás. — Nemzetközi gabona- és magvásár Budapesten. — Gabonarak­tárak. — a kassai gazdasági gépészeti tanfolyam. Erdészeti előadások a műegyetemen. — Uj földmives iskola. — Magkereskedéseink. — A Fisken-féle gőzeke-kisérlet. — Konkoly mint ta­karmány. — Az országos baromfikiállitás. Hiva­talos kimutatás a termények állásáról. Allgaui ál­latok behozatala. Vidéki tudósítások. Szakirodalom. Szakegyletek működése. Kiállítások, versenyek. Birtok-változtatások. Szerkesztőség levelezése. Üz­leti hírek. A „Földmivelési Érdekeink“ előfizetési ára: negyedévre 1 frt 60 kr., félévre 3 frt, egész évre 6 frt. Az előfizetési pénzek Légrády testvé­reknek (Budapest V. nádor-utcza 6. sz.) kül­dendők. — Hank Minnie megválik a bécsi opera comiquetől, Budapestre jön. — A mi rendőrségünk. A „P. Napló Írja: Szalay Zsigmondot, kinek elfogatása körül­ményét esti lapunkban jelentettük, ma kisérték be Pestre, a­hol a fenyitő törvényszéknek adatott át. Az ő esete mindenképen alkalmas arra, hogy a cause celebre jellegét öltse fel. Az legalább is nem mindennapi dolog, hogy egy törvényszékileg üldözött váltóhamisító az oly nagy közlekedéssel bíró városban, mint Soprony, hónapokon át ügy­védi gyakorlatot folytathasson, a bíróság előtt megjelenjen, egyik rokona ügyvédsegédje lehessen, a­nélkül, hogy a rendőri hatóságoknak erről, hó­napokon át, tudomása legyen. Nem kisebb érdekű lesz azt megtudni, hogy hol járt Szalay, mielőtt Sopronyban ügyvédeskedett: az erre vonatkozó vizsgálat valószínűleg nem kevésbé furcsa adato­kat fog napfényre deríteni. Egészben véve pedig ha még kellett szembetűnő adat a mi vízözön előtti rendőrségi viszonyaink megvilágítására , úgy Sza­lay esete a legszégyenítőbb bizonyítékokat nyújt­ja. Nálunk a rendőrség terén minden javítandó. Az egész rendszer szintúgy mint minden részlete. Elégtelen a személyzet, a rendőri közegek között nincs semmi összefüggés, s az egész kezelésben sincs meg a sikeres szolgálatnak egyetlen egy előfeltétele sem. Már maga a mód is, melylyel egyes megszökött bűnösök köröztetnek, csak­­arra való, hogy lehetetlenné tegye az elfogatást.­­ A ható­ságok fölírnak a minisztériumhoz, a minisztérium aztán körözteti az illető rendeletet a törvényha­tóságok között: míg e rendelet a végrehajtó or­gánumok kezébe jut, az már oly ósdi dolgokat tar­talmaz, hogy alig érdemes elolvasni. Ha nálunk egy-egy szökevényt megfognak, az inkább a vé­letlen, mint a rendőri nyomozások műve. Ha va­laki Magyarországból Amerikába menekül , sok­kal kevésbé van biztonságban, mintha egy-egy népesebb városunk utczáin folytatja kedvteléseit. Ez az igazságszolgáltatás paródiája, mely a leg­­fontosb társadalmi és állami érdekek legnagyobb sérelmével jár. Az országos rendőrség ügye ma mindenképen megérett ügy s ha a képv.ház kilen­­czes bizottsága e felett napirendre is vélt térhet­ni, az ország nem követheti e részben a kilen­­czes bizottságot, szándékokat j­elenteniök kell s ezekre nézve ha­­sonlókép a 104. §. határozatai alkalmazandók, az alapszabály erre vonatkozó §-ének intézkedései szerint visszaadatnak. 106. §. Ha valamely egyleti tag előlegesen csekély mennyiséget jelentett be kezeltetés végett , nagyobb mennyiséget óhajt kezeltetni, úgy ez a nyomatott munkakimutatáson egyszerű utólagos neve­ aláírásával megerősítendő. 106. §. A kezelési díjak előlegesen fizeten­dők, s a felmerülhető különbségek mindjárt az előlegezési osztály pénztárából egyenlítendők ki, a pénztárra nézve azonban ebből semminemű költ­ségnek, mint szállítási provisiónak stb. nehezedni nem szabad. . (Folytatása, köv.) Közgazdasági rovat. A „Probus“ czimü erdélyi szőllőmüve­­lési, pinczészeti és előlegezési egylet alapszabálytervezete (Folytatás.) Pinczészeti osztály, 104. §. A bor kezelése iránti kérvények és a pinczemesterek munka-kimutatásai egymással egybehangzóknak kell hogy legyenek, ha az össz­­hangzat hiányzik: az ügy megvizsgáltatván, az egyletet megrövidítő pinczemester elbocsáttatik, a hibás egyleti tag pedig az egyletből kizáratik. Az ily tag a befizetett alapítói illetmények évi já­rulékaitól stb. elesik. A törzs és kamatozó beté­tek azonban az ily egyleti tag­ vagy testületnek 107. §. Mihelyt az egylet pinczemestereket fogad fel, az egyleti központon a pinczemester helyett egy főpinczemester fog szerepelni, ki a pinczemesterek felett őrködik. 108. §. Mindazok, kik a pinczeegyletbe be­lépnek, legyenek azok alapító, fizető vagy pártoló tagok, beléptükkor kötelesek az egylet szabályai és törvényeinek magukat alávetni. 109. §. Alapitó tagok az egyletből ki nem léphetnek, némely esetben azonban (104. §•) egyletből kizárhatók. 110. §. Fizető tagok vagy testületek a . §• értelmében zárhatók ki, azok, kik kil­ám­a ar­nak, az év vége előtt három hónappal az egylet központi bizottságának szóval vagy irásban ebbeli Konkoly mint takarmány. A földmivelési minisztérium legközelebb a hengermalom társaságnál kérdést tett, értékesíti e és mi módon az évente nagy mennyiségben bú­zából kiválasztott konkolyt? A társaság válaszá­ban felemlíti, hogy a konkoly mázsája mindeddig 1­art, 30—40 krral nehezen volt értékesíthető, legutóbb azonban, 2—3 hét óta keresett czikk lett, melyért 2 irtot is megadnak. A konkolyt úgy lát­szik a mostani takarmányszűk időben takarmány­­pótlék gyanánt használják, bár keserű íze olyan akadály, hogy még a sertés is, melynek igen ál­talánosan adták, más takarmánnyal keverve sem fogadja el. A konkolyt többen őröltették is, való­színűleg azért, hogy azt feketébb liszthez kever­jék. De úgy látszik, hogy ezen kísérlet sem sike­rült, miután az őrlőtök elmaradtak. Ezen kérdésre nézve lapunk egyik ügybarátjától, ki Heves megyé­­ben gazdálkodik, a következő adatokat nyertük. Említett gazda a lefolyt télen 300 mázsa konko­­lyos buza rostaalgát etetett állatjaival, melynek Vt da apró buza a// d* konkoly, 5/$-da vadbükköny volt. Vásárolta 2 frt 20 kron mázsáját a Coccor­­dia gőzmalomban. Étette jármos ökreivel, gorom­bán darálva, repeze pogácsás szénamurvával stb. keverve. A naponkénti adag 1 */.—2 font volt. A malaczok eleinte nem szerették, de csakhamar megkedvelték. Szomszédjainál, kik nem oly vigyázva kezdték, a sertések hányást kaptak a konkolytól. A konkoly kesernyés izét­forralással nem sikerült megszüntetni, hogy váljon főzés által lehetne-e, az iránt nem tett kísérletet. Ezen adatokból kitű­nik az, hogy a konkolyt étetni lehet. De hogy mi a tápértéke, mi a főkérdés, az iráni adatok­kal, vegyelmezéssel nem bírnok. De ezen mielőbb segítve lesz, miután a kormány, mint értesülünk, a magyaróvári vegykisérleti állomásnál e végett már intézkedett. Kiadó tulajdonos és felelős szerkesztő ML. PAPP MI­KL­Ó« NYILTTER.*) Minden betegnek erő és egészség gyógy-, szer és költség nélkül. Revaleseiere du Barry Londonból. Minden szenvedőnek gyógyulást ad a kitűnő da Bar­ry Revalenciere, mely ellentáll gyomor, ideg, mell, tudó, máj, mirigy, nyakhártya, légzés, hórag és vesebetegségek­nek­ gyógyít gilme és aszkort, aszhmát, köhögést, emészt­­hetlenséget, dugulást, hasmenést, álmatlanságot, gyengesé­get aranyért, vízkört, lázt, szédülést, vértolulást, fülzugást roszullétet, hátnár még a terhességben is, diabetest, mé­lakort, elsoványodást, rheumát, köszvényt, sápkort. — Ki­­vonat 76,000 tanúsítványból oly felgyógyulásokról, melyek a gyógyászatnak ellenállottak. Minden szenvedőnek egészség az Ízletes Revalesciérs du Barry által, mely gyógyszer költség nélkül az alábbi betegségeket eltávolítja: gyomor-, ideg-, mell-, tüdő-, máj­­mirigy, nyálkhártya-, légzési, hólyag- s vese bajok gümő­kór aszkór, asthma, köhögés, emészthetlenség, dugulás, has­menés, álmatlanság, gyengeség, aranyér, vízkör, láz, szédü­lés vértolulás, fülzugás, roszullét és hányás a terhesség alat is ’diabetes, mélakór, elsoványodás, csuz, köszvény Kivont 72,000 tanúsítványból, oly felgyógyulásokról, melyek a gyógyá­sz­at­nak ellenállottak. 76,851 sz. bizonyitv. Tövis, Erdélyben szept. 6. 1873. Legyen szives T. uraságod nekem egy font Unom Revalesciéret postautánvét mellett küldeni. Érzem, hog­y egy ujonszülött gyermek nevelését kisértem meg.— Az el­fogyott Revalisciére a gyermek egészségét a szó szóros ér­telmében helyreállította.’ Ezen kitűnő tápszer mellett min­den dajka nélkülözhető. Tisztelő szolgája, Tóth Lajos. 76,268 sz. biz. Trapani, Sicilia, april 13. 1870. Nem, egy borzasztó idegbetegség és biliosus szen­­vedés által levezetve, egész testét roppant­­kelések, és a a szívdobogás, álmatlanság miatt hypochondriticus, már az orvosok által elveszettnek volt tekintve a midőn a megné­zethetlen Revalescséret kezdte bevenni, s ezen gyógysze­rövid ideig való használata - mindenki bámulatára - úgy helyrehozta, hogy daczára 49 évének, Unczmulattágokba is részt vesz most. Kötelességemnek tartom szönetem mellett tudatni. Atanft910 Bftrbare. Táplálóbb lévén mint a hús, * 8 gyógyszer és gyermekeknek 50-szeres árát g rek^aBádo,szelenczékbeo rá* tonte, ££&£ fontos 4. 60­, 6 font 10 bt. 1* ,/“enczék­bená 2 f. 50 8 41.60 Hevalescsére­k,étwfw^.l0r^s tábla alakban 12 cs­ész­éra Revalesciére d­okoU"« J „.észére 4.50, porban 120 esés »6­­1.50, 24 csészére 1.ov, 576 csészére 86 frt. — re 10 frt, 288 c^8géTM és társánál Bécs, WalflNehira as Kapható: hu B­y/108 gyógytárébam Maga a rakt­a H. sz. 8 álta­l küld utalvány vagy utánvét ellenében. 18 b^f­ovábbi Kolon­svartt: Binder gyógyszerészit ■ Kapható tova á(ian . füroth­et Brünnben. Eder F., De S­­tauben- Mihálovics István gyógyszerésznél, Duna-Föl­d!^ Namera Hálnál, Károlyvároa : Brilli F.-nél Kanizsa . • Lovak Károlynál, Maros-Vásárhelyt: Fogarasi Dömötörn­é, Pozsonyban: Pisztori Feliinél, Székes-Fehérváron:Dsebal­­la Györgynél, Vágujhelyen: Conlegner Ignácznál,Varasdon: dr. Halter A.-nál, Agránban: Irgalmasok gyógyszertárá­ban *) E rovatban megjelenő czikkekért szerkesz­tőségünk semmi felelősséget nem villog el .

Next