Magyar Polgár, 1874. január-június (8. évfolyam, 1-145. szám)

1874-05-16 / 110. szám

_ a tanulmányi alapnak » "*«­*' k»'b Ä SSiÄ'ÄÄkJ Mgy t TJ£*« kSLodtt kör­­é, aílj szerű gyorsabb fejlesztésére a főpapság a közokt. miniszter felszólítása folytán egész készséggel ajánlott fel a f. 1874. évre negyven, a jövő 1875. és 1876. évekre ötven ötven ezer forintot a nél­kül, hogy hazafias és teljes elismerésre érdemes ajánlatát feltételekhez kötötte, vagy eziránt akár a püspöki kar, akár annak valamely tagja és a vallásügyi miniszter között bármely irányú vagy természetű ígéretek váltottak, kikötések, compro­­m­issumok létesültek, megállapodások történtek, vagy csak szőnyegen is forogtak volna.­­ A közös activák felosztása Holzgethan közös pénzügyér közelebbi nyilatkozata szerint a megoldás küszöbén áll s miután itt is a 30—70 arány fogadtatott el, Magyarország a közös aktí­vákból, melyeknek nettó-értéke körülbelül 50 millió forint, 15 millió forintot kapna,meg Ausztriára 35 millió maradna. A tárgyalások már csak egyes tételek körül forognak, melyeknél kétséges, vájjon egyik vagy másik államfél, avagy az öszbirodalom tulajdonát képezik. Külföldi politikai szemle. Kolozsvár, május 15 én. A spanyol csatatéren új és heves küz­delmek állanak kilátásban. Don Carlos proclama­­tióban iparkodik híveinek megapadt bátorságát föleleveníteni. .Helyezzétek bizalmatok — mond­ja a proclamatió végén — az isten te és én be­lém , ne csüggedjen bátorságtok. Eljő a nap, mi­dőn bevonulunk Bilbaóba, midőn zászlóink diadal­masan fognak Verától Cadixig lobogni mindenütt, a­hol arról van szó, hogy forradalmat és az isten­­telenséget kiirtsuk.* Egyelőre azonban csak Bil­bao tájékán lobognak a zászlók; a lázadók zöme körülbelül 6 — 10 kilométernyire áll Bilbaotól, me­­get Concha, kinek főhadiszállása Portugalettében van, újólag élelmi­szerrel lát el, s a környéken levő magaslatokat megerősíti, hogy a város min­den esélylyel szemben biztosítva legyen. Portuga­­lette a a Nervion torkolata is megerősíttetik, úgy hogy a vidéken semmi veszélytől sem kell tartani. A legújabb hírek szerint úgy látszik, hogy a car­­listák nem is Bilbao ellen akarnak vonulni, ha­nem déli irányban az Ebro vonalat fenyegetik vagyis az ország belsejébe készülnek törni. Ma azonban a madridi kormány már oly se­reggel rendelkezik, mely ezen terv megvalósítását biztosan megakadályozhatja. Ellenben San Sebas­tian helyzete igen kedvezőtlen; a várost a láza­dók ostromzár alatt tartják s már az élelmisze­rek fogyni kezdenek. Minthogy a hely a tenger partján fekszik, remélhető, hogy a hajóhad lega­lább élelmi­szerrel el fogja látni a szorongatott várost. A sokat emlegetett Berga a múlt hóban ismét visszaverte a carlisták támadását; azóta a kormány 3000 embert küldött e vidékre, mely kellően ellátta a várost élelmi- és lőszerrel. Em­lítettük volt, hogy Alforja városát árulás folytán a carlisták hatalmukba keniték s a polgármestert a 28 önkénytest meggyilkoltak. Ennek folytán Ser­rano Bedo a tábornok, Catalonia kormányzója, következő rendeletet bocsátott ki. .Alforja város több lakosának árulása, mely hős védőinek meg­­rohanását és azon iszonyatos gyilkosságot vonta maga után, mely az önkényteseken elkövettetett, vandalt tette ama pártnak, mely azt állítja, hogy a vallást védi, valósággal pedig félreismeri és meg­­becsteleniti. Az öreg Laberán zokogásba tört ki, majd fiát ölelte meg s könytől­ázott csókjai­val halmozta el, majd a Thomas nyakába borult. Mi lett édes atyám? Te olyan külö­nös kedvedben vagy ma, majd nevetsz, majd sírsz. Aggódtál érettem, hát veszélyben fo­rogtam ? — Szó sincs róla! — sietett a felelet­tel az öreg úr, azután titkosan megszok­ta Acosta kezét. — Na látja barátom, ugy­e, hogy ez meglepő ? — De ne feledje, hogy valaki vár Önre, keresse fel, ossza meg vele örömemet, mondja, hogy áldom a végzetet, mondja meg, hogy csordultig van szívem a boldogságtól. Felkeresem én is, csak egy kicsit beszélges­sek Olivérrel, mi régen nem fecsegtünk, hoz­zá kell hogy magamat szoktassam. Az ifjú marquis gondolatokba merülve hallgatott, s koronkét atyja gyerekes öröm­től sugárzó arczára tekintett. Valamit meg­akart magának magyarázni, de mit, mi az, a­mmit nem értett? szintén meglepetve nézte az ifjú soha 01\ v 7^° kedv^'hangulatban nem kapta Sietett leányát felkíVoS­­it , nyári lakban várta aggódva Mylat Elbeszél mindent nek,­ de nem merte tanácsol,hoz Újból mutassa magát. A betegnek nyugalom kell, ne háborgassa semmi mást lelkét,hadd erősödjék, hadd pihenje ki rázkódását. Egy pár óra múlva az öreg marquis is felkereste őket. A beteg mély álomba szen­­derült. — A­ gyermekem, én e pillanattól kezd­ve házam őrangyalának tekintem, ön mint a teremtő, egy tekintettel életet adott egy lé­lekben haldokló embernek! Fiam föleszmél, visszatérnek emlékei, két óráig olyan dolgok­ról beszélt előttem, melyekről oly rég nem szólott. Egy végzetes nap megfosztá lelke vi­lágától, s íme, újra lángra kél értelme, olyan váratlanul, mint csapása érte. — Marquis úr az én örömöm kétszeres, mert e pillanatban én is remélek. Hiszem, hogy jó szolgálatot tettem a végzet kezében. Az ilyen eset nem ritkaság, egy idegrázkódás csodákat mivel, néha öl, néha életet ad. A Misantropea meggyógyítja csakugyan bete­günk­et! — Ah milyen csodások a végzetnek utai! Egykor egy virág terem­té ama catastrophát elő, mely majdnem megölte fiamat, s ime ma egy virág adja vissza nekem legdrágább kin­csemet ! — Marquis ni* — szólt Thomas — én ama catastropháról nem tudakozódtam soha, de e pillanatban azt hiszem merhetem kérni. — Ah az gyászos történet lesz! — De elmondom, s legyenek bírái fiamnak ! (Folytatása köv.) Hogy az ily véres tetteknek határt szabjunk, a legszigorúbb büntetéssel való fenyegetés szüksé­ges. Ennélfogva 1. mindazon carlista, kik Apor­jában születtek, és fegyverrel kezükben elfogatnak, főbe lövendők; 2. a hasonló carlisták atyái, fiai vagy testvérei Alforjából kiűzendők s házaik azok családainak kárpótlására eladandók, a kik árulá­suk áldozatává estek; 3. mindazon lakosok, kikre bebizonyul, hogy az árulásban részt vettek, ugyan­­ily büntetéssel sújtandók.“ Itt tehát a küzdelem már valóságos mészárlássá fajult. Az egerbegyi tűzvész. Május 11-én éjjel 11 órakor Egerbegyen — még nem tudni miből — tűz támadt — éppen a helység délkeleti szélében — és a nagy szélvihar által három óra alatt a város legszebb része kö­zépen egész a nyugati széléig a lángok marta­léka lett. Borzasztó volt látni az a mértföld terüle­ten majd­nem egyszerre égő házak és gazdasági épületek lángtengerét. A szélkorbácsolta lángözön miatt még oltani sem lehetett — s csak nagy bajjal sikerült a tü­zet a református templom irányából azzal megfor­dítani, hogy a papok melletti házakat a gyéresi­­ek megmentették, — különben az egész helység­nek vége lett volna. A tűz 114 házat minden gazdasági épületek­kel, gazdasági eszközökkel — gabna és más élel­mi­szerekkel — minden házi bútorokkal — fehér­nemű s öltöny-darabokkal a kertekben lévő gyü­mölcsösökkel — s veteménynyel, ültetésre kész káposzta palánttal, — mely utóbbi kiváló üz­letét képezi a szerencsétlen helységnek — minden szárnyas majorsággal, — semmisített meg. A házak, épületek a kerítéssel együtt földig leégtek — a pinczék beomlottak — a vész an­gyala mindent, a­mi a föld fölött volt, megsemmi­sítve a földig letarolt. A legjobb gazdák égtek el ! Még látni is borzasztó a vész hagyott ro­mokat. S biztosítva alig volt egy pár ház. A kár többre megy kétszázezer p­­é forintnál. A nemes keblű Paget János, — Egerbegy­­nek vész nem sulytott lakosai és Gyéres mindent elkövettek eddig a szerencsétlenek rögtöni segé­lyezésén, — de ennyi családnak nyomorát tűrhe­­tővé tenni országos adakozásra szorulnak. E szomorú okból hozzátok fordulok szere­tett s tisztelt hazám fiai és hölgyei — ha nélkü­lözhető filléreitek vannak, adjátok azt a sze­gény leégett egerbegyi volt székely huszárok fel­segélyezésére . Kik 1848 ban és 1849-ben életükkel s min­denükkel áldoztak a minden oldalról megtámadott hazának s nem kevés dicsőséggel küzdöttek an­nak léte és életéért. Férfiasan tűrve abból felmerült csapásokat, börtönt, családuktóli elhurczolást, lenézést, és mel­lőzés soha nem kérve, nem zúgolódva, várván sor­suk jobbra fordultát, s hangyaszorgalommal igye­kezvén azon javítani. Minden begyülendő adományt kérek az Egerbegyen e czélra alakult segélyző bizottság­hoz küldeni; — a részletes számadás hírlapok ut­ján fog közzététetni. Szentgyörgyi József: 1874 ápril 26-án Kolomártt az elnök ö nagy­­méltósága házánál tartott első alakuló üléséről. Jelen voltak : Gróf Mikó Imre, ö nagymél­tóságú elnök. Bizottsági tagok: Finály Henrik, Dr. Kor­­buly Imre, Kővári László, Ladányi Gedeon, Gr. Lázár Miklós, Nagy János, Dr. Óvári Kelemen, Sám­i László, Simon Elek, Szász Béla. Jegyzett: Nagy János. 1. ) Elnök­i nagy méltósága az ülést megnyitva, constatálja, hogy a bizottság tagjainak nagy része jelen van és igy a bizotságot megalakultak je­lentheti ki. Ezután felolvastatja a folyó évi ápril 7-iki derekas értekezlet üléséről felvett jegyző­könyvet, melynek hitelesítése az ügyintéző bizott­ságra bízatott. A felolvasott jegyzőkönyv teljes szerkezeté­ben egyhangúlag hozott határozattal hitelesíttetik. 2. ) Elnök előadja, hogy a derekas értekez­let Jakab Eleknek, mint a Székelypályadíjalap gyűjtése és a Székely történt megírása indítvá­nyozójának köszönő iratot szavazván, az a száma­dások alóli felmentvénynyel együttesen ezen ülés­ből volna kiadandó; a számadások megvizsgálása azonban nem lévén még befejezve, felhívja a bi­zottságot, határozzon ez ügyben. A bizottság egyhangúlag hozott határozatból felhívja a számadásvizsgáló bizottságot jelentése mielőbbi beadására, hogy a köszönő irat és fel­­mentvény indítványzónak már a jövő ülésből ki­adható legyen. 3. ) Elnök­e nagyméltósága tudatja, hogy a jelen ülésnek volna feladata határozni a derekas értekezletben designált író felkérése, a pályadíj összeg megállapítása, a határidő és az írónak adandó előleg kérdésében. Megjegyzi, hogy jónak látta ezen kérdések eldöntése előtt magát az írót az ülésben megjelenésre felkérni, hogy a bizottság előtt annak felkérésére nyilatkozzék. Szabó Károly egyetemi tanár felkért törté­netíró, az ülésben megjelenvén, a bizottság fel­kérésére kijelenti, hogy a derekas értekezlet által rábízott munka teljesítését elválallja, s úgy véli, hogy a Székely nemzet történetét 6 év lefolyása alatt megírhatja. Az előlegre nézve oda nyilatko­zik, hogy évenként kétszer a szünidők alatt van alkalma adatgyűjtés végett utazásokat tenni, ha e czélból évenként 200 irtot rendelkezésére bo­csát a bizottság, azzal megelégszik, s óhajtja, hogy a pályadíjalap véletlen eshetőségek bekövetkezé­sével is csonkulást ne szenvedjen. A bizottság a nyilatkozatát általános éljen­zéssel fogadván, Szabó Károly vállalkozását ör­vendetes tudomásul veszi, s elnök­e nagyméltósá­­gát megbízza, hogy koronként az évi 200 frt uta­zási költség kiadására a pénztárnoknál tegyen in­tézkedést. Egyszersmind határoztatik, hogy ha ezen összeg felett nagyobb előlegezésekre volna szük­sége, a bizottság a felett határozandó, esetről eset­re hivassák egybe. 4. ) Nagy János jegyző előadja, hogy az alap­­­ra való további adakozások elfogadására szüksé­ges, hogy pénztárnok Bányai Vitát is felhatalmaz­­tassék, egyszersmind a nagy­közönség tájékozólag értesíttessék, hogy minden ilyen adakozások ezután a pénztárnokhoz küldendők be, ki azt hirlapilg, az eddigiek szerint nyugtázandja. Egyhangúlag hozott határozattal elnök meg­­fizetik, az indítvány értelmében a meghatalmazás is az értesítés kiadására. ( 5 ) Szász Béla emlékezetbe hozva a derekas értekezlet azon határozatát, hogy az őt Székely­­izék szólíttassék fel egy egy tagnak az ügyintéző bizottságba beválasztására, indítványozza, hogy ezen határozat értelmében felszólítás küldessék el az iletó hatóságokhoz. Jegyzőkönyv: Felvétetett a Székely történeti pályadijalap ügyében kiküldött permanens ügyintéző bizottság HÁROM OROSZ és HÁROM ANGOL KALANDJAI francziából. XI. Fejezet. A­hol Palander urat megtalálják.___ (Folytatás.) — Valóban! szólt közbe sir Murray, a lutya nyomon van. Hallja ön rövid csahoc­­sit, mintha saját magával beszélne, ötven fol­­tot adnék ez állatért, ha Palander lelhelyére vezetne. Strux, a honfitársát illető nyilatkozatok­ra nem tett semmi észrevételt, fogileg előtte Palandernek megtalálása volt melyet mind­nyájan óhajtottak is, kés/^ lévén a kutya nyomait mindenütt követi, mihelyt az a biz­tos utat megtalálandó^ Nem sokára a élénk ugatás köz­ben ugrándozva isi»^ eltűnt a bokrok és fák sűrűjében. / A lovak inatlan tömkelegben nem tudták követ­ a ‘velyé-L s Everest ezredes­nek és társainak igen nehéz volt a mind tá­volabb k­aszó­gatásból magukat tájékozni. Egy Szonyos a reménynek szállta meg A súlyok hasonlókép a méterből képeztet­­tek. Alapul ugyanis egy centiméter kőbtartalmába -1- négy fokú viz létetett s ennek Bulya gramm név alatt képezi a súlyok egységét. Törvényünk szerint létezik 1000 gram vagy kilogram­m 1.785 bécsi font 10 gram „ dekagramm — 0,57 bécsi lat 1 gram­m gram — 0.057 . , Vio 8rana „ decigram zz 0,0057 „ „ Vioo 8ram „ centigram — 0,00057 „ „ Viooo 8ram , milligram — 0,000057 „ íme ez alapjaiban azon rendszer, melynek meghonosítását törvényhozásunk elrendelte. Elő­nyei kétség kívül nagyok , hogy e részben mást ne említsünk, utalunk különösen azon körülmény­re, mely szerint a rendszer már majdnem minden nyugati népnél, különösen a velünk legélénkebb forgalomban álló nemzeteknél: a németeknél, az olaszoknál, a francziáknál, a belgáknál és hollan­doknál honos; — de utalunk különösen azon rendkívüli könynyebbségre, mely általa a számí­tásoknál meghonosittatik; mig jelenleg minden mértékünknél a nehézkes átszámításokkal kell küzdeni, s az úgynevezett vegyes számok ki sem fogynak gyakorlati életünkben, a méterrendszer a számolási rendszerünkbe tökéletesen beillik, nem kell semmire átszámítanunk, az egyszerű tizedes jel (,) megkülönbözteti a nagyobb mértéket a ki­sebbtől. őket ekkor, mert alig lehetett kétség, hogy­ az állat az eltévedt tudós nyomában van, melyet ha el nem veszt, egyenesen czéljá­­hoz ér. Csak az volt már a kérdés, várjon el-e Palander, vagy meghalt. Délelőtti tizenegy óra volt. Mintegy húsz percz múlva már nem hallhatták az ugatást, mely a keresőknek eddig irányt szolgált. Vaj­­jon ez a távolság vagy a miatt torcént, vagy a kutya eltévedt ? A bushman és sir Murray kik elől mentek, nyugtalankodni kezdenek. Nem tudj­k már, hogy társaikat mely irány­­ba vezessék, midőn az ugatás újból felhang­zott, mintegy félmértföldnyire délnyugatnak, de az erdőn kívül. Megsarkantyúzva lovaikat erre irányíták. R­övid futam után a csapat egy mocsá­­ros helyre ért, hol a kutya ugatása tisztán kivehető volt, noha azt látni nem lehetett, mivel a talajt tíz-tizenkét láb magas nád bo­rította. A lovagoknak le kellett szállni lovaik­­ról, s miután ezeket egy fához kötötték vol­na, a nád között áttörtetve követték a kutya ugatását. Nem sokára kiértek ezen szűk és alkal­matlan helyről. Egy nagy, vízzel és vízinö­vényekkel fedett sik tér állott előttök. A A bizottság felkéri elnök­i nagyméltóságát, hogy az őt Székelyszék főkirálybiráit egy-egy tag beválasztása iránt szólítsa fel. Ezen jegyzőkönyv hitelesítésével elnök­­i nagy mél­tósága megbizatván, az ülés bezáratott kell mint fenn. A méter-rendszer. (Vége.) A köbmértékek átalában a koszmérték kö­bei s itt eredetileg a francziák szintén külön el­nevezést honosítottak meg és a köbmétert szére­nek nevezték. De ez sem tudott magának átalános elismerést kivivni, s magában Francziaországban is a széret mellőzik és köbmértéknél köbdecimé­­terekkel, köbméterekkel stb. számítanak. A köb­­mértékeknél mindazáltal azon sajátságos körül­mény mutatkozott, hogy a közönséges forgalom számára a kisebb mérő edényeket külön egység­gel kellett meghonosítani. A nagyobb mértékek­nél, pl. egy szoba űrtartalmának meghatározásá­nál a stéreval vagy a köbméterrel az építész ké­­nyelmesen kijött, de búza, liszt, vagy a közönsé­ges életben a folyadékok mérésénél a szére és részletei alkalmatlan mértékekül jelentkeztek. Az u. n. ármértékekre nézve annálfogva új egység­ről kellett gondoskodni. E czélból */,„ motor va­­gyis egy deciméter köbtartalma liternek nevezte­tett , ez fogadtatott el egységül; ebből képezte­tek a tizedes rendszer szerint a többi rész és többszörös mértékek, melyeket törvényünk is is­­mer s melyek összehasonlítva kétféle ármértéke­­inkkel, a folyadékok és száraz tárgyak mérésére valókkal a következőkből tehetők ki: 100 iter vagyis hektoliter — 1,76 bécsi akó I 1 , 2 liter — 0,706 bécsi pint vagy 1,412 l. itere Vio » » deciliter — 0,141 itere vagy 0,28 meszely 7« oo • . centiliter —0,028 meszely vagy 0,05 fólmeixely vagy hetoliter — 1,626 bécsi mérő liter — 0,016 ) .

Next