Magyar Polgár, 1874. július-december (8. évfolyam, 146-297. szám)
1874-10-14 / 233. szám
táson az ott egybegyült külföldi szaktudósok surytaggá és szakosztályi előadóvá választása által részesítették ; továbbá hogy a nagyméltóságú minisztérium dr. Genersich Antalnak a kórboncztani intézet gyüjteménytárának megalapítása körüli érdemei elismeréséül 500 forintot utalványozott; valamint hogy dr. Ajtai Sándor tanárnak tudományos czélokból általa tett külföldi utazásokra 600 frtnyi utazási átalány engedélyeztetett. Most áttérek a tanári kar létszáma és a tartott előadások rövid vázolására; a) a jog és államtudományi karban volt 12 rendes tanár, 1 tanító; b) az orvosi karban a téli félévben 9 rendes, 2 rendkívüli ; a nyári félévben 7 rendes, 1 rendkívüli, 1 magántanár, kik közül kettő egyszersmind mint helyettes tanár is működött; c. ) a bölcsészeti karban 10 rendes tanár, 2 nyelvtanító, 1 gyorsírás tanító; d. ) a mennyiségtan-természettudományi karban 7 rendes tanár, 1 magántanár, 4 tanitó; összesen a téli félévben 38 rendes, 2 rendkívüli, 1 magántanár és 4 tanitó ; a nyári félévben 36 rendes, 1 rendkívüli, 2 magántanár, 4 tanitó, és 2 helyettes tanár. Ezeken kívül az orvosi karban volt 8 tanársegéd, egy műtőnövendék, a mathematicai-természettudományi karban 5 tanársegéd. Hirdettetett a téli félévben : a. ) a jogi karban 25 tárgyból 99 óra; b. ) az orvosi 31 tárgyból a gyakorlatok óráit is ide számítva 122 óra ; c. ) a bölcsészeti karban 34 tárgyból 88 óra; d. ) a mennyiségtan-természettudományi karban 22 tárgyból gyakorlatokkal 99 óra. A nyári félévben hirdettetett: a.) a jogi karban 26 tárgyból 101 óra; b) az orvosiban gyakorlatokkal 24 tárgyból 120 óra; c. ) a bölcsészeti karban 31 tárgyból 92 óra; d. ) a math. karban 22 tárgyból 93 óra . Mely előadások öt kivételével mind megtartattak. Az egyetem tanférfiainak irodalmi működését jelentésem toldaléka tünteti fel, e tekintetben csak azon örvendetes körülményt tartom kiemelendőnek, miszerint az erdélyi muzeum egylet egy bár szerény terjedelmű közlöny alapítása által megnyitotta a teret, helyben tudományos irodalmi működésre. Minden egyetemnek a tanerőkkel egyenlő jelentőségű tényezői a különböző tudományos intézetek ; ezek között első, miután minden kart egyenlőn érdekel, a könyvtár. Az egyetemi könyvtár, melynek eddig külön helyiségekben állott három része, u. m. az évi dotatiokból szerzett könyvek, a volt jogakadémiai könyvtár, és a Benigni-féle gyűjtemény most már egyesítve van, folyó évi október 1-sejéig 11,134 darabra szaporodott. Az egyetem használatába átjött a múzeumi könyvtár, mely 1873. oct. 1. 30,408 kötetet és füzetet tett, a lefolyt tanév alatt vétel utján 300, adományozásokból 3398, s igy összesen 3748 darabbal 84,156 kötet és füzetre gyarapodott. A múzeumi könyvtár részére a mult hónapban megvétetett a több ezer kötetre menő gróf Csáky könyvtár is, melynek állásáról, miután csak a közelebbi hónapokban lesz számbavehető, és berendezhető, nem szólhatok. Az egyetemi könyvtár dotatiója évi 5000 írtból áll, hogy ezen évi dotatio mellett évtizedek lefolyása alatt sem lesz képes egyetemi könyvtárunk oda emelkedni, hogy az egyetemünkön képviselt tudományszakok mindenikére a legbecsebb műveket kellő számban egyesíthesse, hosszasan fejtegetni feleslegesnek tartom. Az egyetemi tanács ezen sajnosan és mélyen érzett hiányon és bajon segíteni óhajtva, a lefolyt két év alatt ismételt felterjesztéseket tett a nagyméltó minisztériumhoz , azonban a lefolyt tanévben, könyvtárunk csak annyit nyerhetett meg, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter nagy méltósága könyvtárunk számára az „Annales de chemie et physique“ teljes folyamát a rendes dotation kívül megrendelhetni s árát 400 tallérban utalványozni méltóztatott. A fennebb említett hiányt az erdélyi muzeum könyvtára, mely rendeltetésénél fogva az egyetemi könyvtár minden czéljának nem felelhet meg, csak némi részben pótolhatja, s még kiesebb részben enyhíthetik a szükség folytonosan érzett kellemetlenségét a r. cath. lyceura, ev. református és unitárius collegium könyvtárai. Az egyetemi és múzeumi könyvtár eddigi tiszti személyzete (a múzeum által fizetett könyvtárnok, írnok és szolga, s az állam által fizetett segédkönyvtárnok) nem lévén elégséges ily terjedelmű s közhasználat alatt lévő könyvtár kellő kezelésére, a lefolyt tanévben a létszám szaporítása iránt indokolt felterjesztés létetett. Az egyetemi tanács eziránti részletes javaslata nem fogadtatott ugyan el, azonban ideiglenesen 3 napi dijnok és egy szolga felvétele engedélyeztetett, s ezáltal a szükség némileg pótolva lett. Élen kevéssé örvendetes körülmények melladán?z«gyvtárunkra igen kedvező előhadási mozzanatot sorolhatok fel, nevezetesen hogy a legközelebbi szünidő alatt az egyetemi és múzeumi könyvtár négy külön helyiségben állott alkatrészei az egyetemi épületben, — a volt erdélyi főkormányszéki levéltár Budapestre szállítása folytán megürült s az egyetem és érd. muzeum által kellően felszerelt helyiségben, — egyesittetik, s valamint a tiszti személyzet számára 2 szoba úgy a 40 személyt kényelmesen befogadható olvasóterem és a folyóiratok olvasására berendezett szobabútorral kellőleg el van látva. S még csak 10—12 napi megfeszített munkát kívánó rendezés szükséges, hogy a könyvtár az olvasóközönség számára megnyitandó 8 naponként 5 órán át használható legyen. Ezáltal az egyetemi hallgatóság tudományos önképzésére nézve, mely az eddig két helyen volt szok és alkalmatlan olvasószobában igen meg volt nehezítve, e tekintetben minden nehézség és akadály teljesen el lesz hárítva — miért az elismerésnek anagi fáradozás által megérdemlett adóját, bármennyire tiszteljem is ismeretes szerénységét, lehetetlen, hogy ismételve le ne rójtam Szabó Károly tanár úr iránt, aki csakis nagy ügybuzgalma és lankadatlan fáradozása által hajthatta ez átköltözést oly csekély erővel oly rövid idő alatt végre. — Fölöttébb bosszúra nyúlna jelentésem, ha az összes egyetemi intézetek felszerelése, állapotára ki akarnék terjeszkedni, azért legfőkép csak általánosságokra szorítkozom. Az orvosi és menynyiségtan-természettudományi karban elhelyezett intézetek folytatólagos felszerelésére a lefolyt tanévben , eltekintve az egyes intézetek rendes évi domttorának felhasználását, mely ha az erdélyi múzeum-egyletnek gyűjteményei használatáért fizetett évi 5000 írt. bért hozzá vesszük, nem üti meg a 10,000 irtot, mult évben tett több megrendeléssel együtt mintegy 20,000 frt lett felhasználva. Az orvosi karban kiosztatott a folyó tanévben : Együtt : 4973 frt 93 kr. A két karban kiosztatott e szerint együtt 12009 frt 14 kr., mely mind kiutalványoztatott és felhasználtatok, a személyzeti, kórvegytani és államorvostani intézeteknél megnevezett összegeken kívül, melyek ama tanszékek megüresedésekor ideiglenesen visszatartottak. Ezen évi dotatiók, valamint a rendkívüli felszerelési összegek elég támpontot nyújtanak az intézetek lehető állapotának megítélésére, melyhez azonban ama mindannyira vonatkozó megjegyzést csatolhatom, hogy helyiségeik alkalmatlanok és elégtelenek. Nem mulaszthatom el ez általános megjegyzéseim után az intézetek körében egyes főbb jelenségeket kiemelni; e tekintetben örömmel említhetem, hogy egyetemünk a lefolyt évben dr. Konitz Ágost szaktanár fáradozásai által egy 3 hold 660 000 nagyságú modern rendszer szerint elrendezett szép növénykert birtokába jutott, s az tánszálokra tényleg használatba vétetett. Kevésbé örvendetesen szólhat jelentésem a vegytani intézetről, mert jóllehet a várakozást felülmúló volt a hallgatók, de főleg a laboratóriumokban dolgozók száma ez intézetnél, a felszerelés is a szükségesebb kívánalmaknak megfelel, maga az intézeti helyiség minden tekintetben szűk, elégtelen, csakis az egészség veszélyeztetésével használható. Midőn a fentebbiekben az egyetemi intézetekről rövid körvonalakban szóllottam, sajnosan kellett, mint még eddig megoldatlant, mellőzném egy kérdést, mely már ezen egyetem keletkezése előtt a volt orvossebészi tanintézet idejében élénk foglalkozás tárgya volt, melynek czélszerű megoldásáról az egyetem orvostudományi kara ismételten behatólag tanácskozott, melylyel azóta a békés közoktatási magas minisztériumok által alakított vegyes bizottság és maguk az említett minisztériumok is foglalkoztak, s mely mindennek daczára, daczára annak, hogy e kérdés az orvostudományi karnak s közvetve az egyetemnek életkérdése, daczára, hogy az elodázást a szigorú anyagi viszonyok sem mentik, miután a kórház építésére megvásárolt telkek már több mint két éve parlagon hevernek, s az építkezések megkezdésére is elegendő összeg 120.000 frt áll közvetlen rendelkezésre, még ma is csak a bizonytalan tervezés — mondhatnám a habozás stádiumában áll. Értem az országos Karolina-kórház ügyét. Ezen egyetem orvostudományi kara sikeres működésének és felvirágzásának ugyanis első és mellőzketlen feltétele az országos Karolina-kórház ügyének olynemű elrendezése, hogy a beteg anyag lehetőleg nagy mennyiségben rendelkezésre álljon és tudományos czélokra kellő módon felhasználható legyen. Ez pedig — erős meggyőződésem szerint semmiképpen elérhető nem lesz, ha a beteganyag kellőképen nem szaporíttatik, ha minden beteganyag mely államilag kezeltetik, az egyetemnek át nem adatik, ha a kórodák és illetőleg az egész kórház a nagyméltó belügyministériumtól nem függetleníttetik, s a közoktatási ügyérség által át nem vétetik, s ha a szaktanárok nem egyszersmind korodáik egyedüli főnökei is. Kórodákat a betegkezelés minden eshetőségét magában foglaló szabályok által a tanítástól elválasztani nem lehet; a betegkezelés és tanítás máskép nem képzelhető helyesen és akadály nélkül, minthogy a kórodai tanár a vezetésére bízott kórodán egyedül intézkedjék, minden más a tanítás terén kívül álló közegtől függetlenül. Mint orvoskari tagnak és rectornak nagy örömömre szolgált volna, ha ez ügy előbbreviteléről vagy megoldásáról tehettem volna jelentést. E helyett azonban fájdalommal kell constatálnom, hogy a kórházi ügyben lényeges változás nem történt, de sőt az egyetemnek a kórházházi viszonya ugyanaz maradt, és e szerencsétlen viszony az összes orvosi kar működésére bénítólag hat. A kórházi anyagnak nagy része, csaknem fele a tanításra nézve elvész. A belgyógyászati osztály kénytelen szűkre mért 24 beteg ágygyal megelégedni; más osztályok, melyeken maguk a tanárok egyszersmind osztályos főorvosok, a tanítás lendületére fontos változások tételében a helyzet határozatlan volta és a kettős kezelés lassú mozgása által akadályozva vannak, s így a kórtani anyag nem hogy szaporodnék, hanem napról napra csökken, ami nemcsak a kórodákra nyomasztó, hanem különösen a hullákkal foglalkozó szakokra nézve egész a tanítás fennakadásáig aggályos. Nem lehet czélja ezen a lefolyt tanév történetéről beszámoló beszédnek, a jelzett kérdés szellőztetésével tüzetesebben foglalkozni, messze is vezetne ezen beszéd szűk keretétől ama küzdelmek ecsetelése, melyeket az orvostudományi kar ez ügyben kifejtett; ha mégis ezen ügyről itt említést teszek, teszem azt azért, hogy bekövetkezhető veszélyekre, melyek az egyetem orvostudományi karának, közvetve az egész egyetemnek felbomlása csíráját rejthetik méhükben, a figyelmet felkeltsem, teszem azért, s ezt tennem kettős kötelesség parancsolja, hogy a felelősséget a jelzett ügyben az egyetem orvostudományi karáról elhárítsam (Folyt. köv.) sítják össze, holott a kettő között igen nagy a különbség. Az egyptomi hadsereg csak egy kieszítő része a török hadseregnek, az adó ottani tán nevében juttatik be, kinek a khedive virgos vazallusa. Romániában egészen ellenkezőlett a dolog, mert ha lefizeti az évi járadékot Hutának semmi köze tovább vele. Nagy zajt csinált nemrégiben egy amerkai lapnak sensations cikke, melyben egy vont.‘ neki támad a romániai kormánynak, hogy dókat igy meg úgy sanyargattatja és Wozu Semmi kétséget sem szenved, hogy Románia legkissebb sympathiát sem érez a nép iránt, sőt szenvedélyesen gyűlölik őket de „ a miképen sem politikai , hanem társadalmi kérdés és épen társadalmi utón várja megoldását a kormányt nem lehet azzal vádolni, hogy a zsjfkát kizárná minden jogok élvezetéből, mert példa rá a bukaresti választásnál azon eset, mikor három zsidó nem vétetvén föl a választók lajstromába, reclamáltak, és azonnal megkapták a választói jogot. .. a) a boneztanra . . . 587 frt. 25 kr. b) az élettanra .... 1813 „ 50 „ c) a kórbonettanra . . . 646 „ 86 „ d) a sebészetre .... 840 „ — „ e) a belgyógyászatra . . . 480 „ — „ f) az általános kór-ésgyógytan 859 „ 20 „ g) az állatjárványtanra . 140 „ 40 „ h) a személyzetre . . . 621 „ — „ i) a kórvegytanra . . . 540 „ — „ k) az államorvostanra . . 507 „ — . Együtt 7035 frt 21 kr. A mennyiségtan természettudományi karban : a) a vegytanra b) a növénytanra c) a természettanra d) az állattanra e) az ásványtanra f) a csillagászatra g) az elemi mennyiségtanra 2100 frt — kr. 1200 frt — kr. 450 frt — kr. 1163 frt 89 kr. 398 frt 40 kr. 240 frt 14 kr. 122 frt — kr. Bukaresti levél. Bukarest, 1874. okt. 9. A porta hatalmaskodásai felett való panasz általános a romániai Bajtóban. Mikor lesz már vége annak a szőrszálhasogató kicsinyeskedésnek, mely szünetlenül oly bosszantó alakban nyilvánul ? Ez a panasznak refrainje. Hogy a betegség egy bizonyos stádiumában a beteg ember ingerlékeny szokott lenni, az bizonyos. Nincs ínyére ekkor semmi, s kívánságai túllépik az orvosi rendelvényeket is. Ilyen ingerlékeny állapotba hozza a török portát minden függetlenségi mozgalom, mely az aldunánál történik, s nem akarja feladni azon hitét, hogy Románia ma is török provinczia. A párisi szerződés szerint Románia saját tetszése és belátása után rendezheti a maga belüegyeit, és mégis Konstantinápolyban duzzognak, hogy az új vámturista megállapításakor a bukaresti kamara nem kérte ki a porta magas beleegyezését. Most még abban akadékoskodik, hogy miképen merészel Románia kereskedelmi szerződéseket kötni külhatalmasságokkal, az ő tudta és beleegyezése nélkül, mely jogot pedig Románia mindig gyakorolta és számtalan praecedens esetre lehet hivatkozni. Ezt a jogát Romániának a külföldi nagyhatalmasságok is elismerték akkor, mikor közvetlen alkudozásokba bocsátkoztak vele és postaszerződéseket kötöttek Ausztria-Magyarország, Német- és Oroszország Csupán a rokonfaj népek mutatnak jelenben kevés sympathiát Románia iránt, ami érzékeny fájdalmat is okoz a románoknak. Különösen Francziaországnak ez ügyben tanúsított magatartása boszantó. Csak nemrég történt, hogy a román hazafiak Thiersnek egy medaillont küldöttek, az agg franczia diplomata érdemeinek elismeréséül, s a hozzá intézett adresse-ben kifejezést adtak a román nemzetnek a franczia nemzet iránt táplált és minden időben kimutatott rokoni indulatáról és ma már a „Le journ. de Buc.“ sajnálkozik, hogy „a franczia diplomáţia oly kevés érzéket tanúsít egy rokon nép igazságos jogai iránt* — és kérdi: „épen Francziaországnak kell-e lenni mely késedelmeskedik választást tenni a sínylődő Törökország és az ifjú, életerős Románia közt melynek olydicső jövő áll előtte? Egyébaránt hisszük, hogy eljön az idő mikor Románia a szabadító Francziaországot ép oly lelkesedéssel fogja üdvözölni, mint a minővel a felszabadított Francziaországot köszöntötte.“ Nevezett lapnak az esik felettébb nehezére, hogy Romániát minduntalan Egyptommal hason az erdélyi gazdaklünk vándorgyűlése által rendezett kirándulás Petrozsénybe. Az erdélyi gazdák idei nagygyűlése nemcsak látogatottságban, eredményekben múlta felül az eddigieket, hanem szórakoztatási alkalmakban is gazdagabb volt az eddigieknél. Már október 3-án V. Hunyad lovagvárát tekinté meg egy népes társaság , hol az építkezés lassú menete s az eredeti tervektől történt eltérések némi bosszúságot is vegyítettek a hazafias felbuzdulásba. Több munkás és kevesebb hivatalnok kellene ide, hogy teljesen elkészülve lássuk valahára a magyar eme büszkeségét. Október 5-én korán reggel egy külön vonat 80 tagból álló társaságot indított el a dévai indóházból Piskin át Petrozsénybe. Ez a vonal meg is érdemli a fáradságot s nagyon sokan csodálkozva láttuk a munkálatok nagyszerűségét, szégyennel vallván be, hogy mig külföldi idegen tájrészeket fel tudunk keresni, saját otthonunkat még csak figyelemben sem részesítjük. A vonal festői részlete egyébként Hátszeg- Váraljától kezdődik. Veszélyes sziklaalakzatok közt haladunk innen. Az állomás felett egy római őrtorony bámul a mai változott völgyre alá. Jobbra a Retyezát is kimutatja magát néhány perezre, Pujnál igen jó néven vette a társaság Puj Zsigmond szolgabiró frugális reggelijét s a friss hegyiségtől fokozott étvágyunkkal ugyancsak megostromoltuk az indóházban felteritett asztalt. A vendégszerető szolgabirót és kedves családjának több tagját magunkkal vive folytattuk utunkat Krivadia felé. Itt merész kanyarulatok, hirtelen emelkedések gyönyörködtetik a vándort. Krivadiánál sokak szemét bántotta a váróterem német felirata, hanem a főigazgatóság erre járó tagjai alkalmasint a gyönyörű sziklacsoportozatokra figyelve azt mmi idáig nem vették észre. Mi is gyönyörködtünk a vidék regényességében, de bizony csak reá értünk megbotránkozni is ezen a dicsőséges látomáson. Különben innen kezdve még sokszoroznának a látnivalók. Mindjárt balra egy római torony igényli a figyelmet. Sziklacsoportok, mélyedések, márványfalak között haladunk. Mindjárt mindjárt alaguton dübörgünk át, s ha jól vettem észre, ilyen 8 volt Banyiczáig, hol megállapodunk, mielőtt a lejtőre jutottunk volna. Petrozsény felé ugr 8 alankáéal a pálya. Itt is van alagút, s mindjárt azontúl érjük a Jósika rétén Csetatye Bolit. Ez egy felséges sziklaüreg, mely védelmező czélpontja volna a látogatóknak, s még kalauzokról sem gondoskodik senki, a a* kis patak, mely rajta átfoly, képye-kedve sz-^ iszapolja most is. Itt 40 perczig állomásozó ’ mialatt kibotanizáltuk magunkat s megismer ^ tünk a geológiai viszonyokkal is. Felülve * v0 ^ ra, Petrozsényben szálltunk ki újra, hol Veres bányaigazgató előzékeny gondosságából kis 4 J kocsik vártak, így jutottunk ki az állam 4” ^ hoz, rendre érve a Deákbányát, Lónyai-16^^^ 9 Zsigeczet. Egy helyt készen feltárva ta a ^ barna szenet, mely igen jó minőségű szegben fordul elő, hogy a bányaigazgató ur ^ mint 90 ezer millió mázsa vár itt bányáss®1^^ talmas étvágygyal tértünk innen Török vea ^ hoz, ki ennyi embert étellel ugyan elue® ^ látni, de azért olyan számlával ijesztett meg, ha napokig ettünk ittunk volna nyakán. (tt Egy családos kiránduló csak 17 neki. Ez az egy keserűség ért egész után, ^ csak látogassanak el kérem arra a regédre ^ (ill re, hisz van ott még három vendéglő nem rontják el mindenütt annyira az iHu9J^ Külföldi vegyes hirek — Az angol tudományos körök m ken foglalkoznak a tervvel, hogy ai1 go*,r: hoz uj expeditió szerveztessék. A raid és a földrajzi társulat elnökei e a kormányelnöknél is voltak, hogy e . b 1 íratására fölkérjék. A knrmánvelüő®