Magyar Polgár, 1875. január-június (9. évfolyam, 1-146. szám)

1875-06-10 / 130. szám

Magyar Polgár“ és „Történeti Lapok“ előfizetési ára félévre 8 forint, évnegyedre 4 forint, személylyel és csupa gyöngéd dolgokat mond neki. — De Teban-You-Ngo oly szép ! — árado­zik Li Jen-Jo — Arcza oly kedves, oly bájoló! Ho­gyan kívánhatod tehát, hogy ne legyek belé sze­relmes ? .. — Fájdalom, hogy szereted tekintetét, mely ragyog, mint a forrás vize­­s szemöldeit, melyek oly szép feketére vannak festve — kesereg Livu- Chi. De gondolj koczkáztatott hiteled, hírnevedre; gondold meg, hogy homloka, mely a fol­yon virág zománczával bir, a házakra vészt hoz; hogy ajkai, melyek pirosak mint cseresznye, üdék, mint a ba­­raczk, elnyelik a férfiak lelkeit, bár lehelletök kedetes, mint a szegfű illata. Egy szélfuvalat csak s mind e virágok, melyeket te imádsz, el­tűnnek előled. Li-­en-Yo érzéketlen marad neje könyeire, s Tchau-Ju-Ngot nemsokára elébe vezeti. De Li­­vu-Chi, magánkívül, nem akarja elfogadni. A férj kényszeríti. Vita keletkezik, mely csakhamar éles­sé lesz. — Vigyázz, ne­hogy nevetségessé tégül ki­áltja Thhan-Ju-Ngo. Mit mondasz, te szemtelen asszony! mond­ja Livu-Chi. — Mindjárt megkéselem önt! .. Ah! látni fogod, hogy nem vagyok vala­mi kegyes, ha megharagstanak. És Livu-Chi megüti a courtisanet. Li-­en-Yo! kiált ez ekkor, — te nem azért hozattál ide, hogy nőül végy, hanem, hogy meggyilkoltass. Ha őt szereted, úgy küldj vissza engem, de ha engem szeretsz, akkor kergesd el őt! Livu- Chi e szavakra elájul, görcsöt kap s r meghal' — Oh, törvényes nem! kiált fel ek­kor lelkifurdalás közt Li-Yen-Yo. De a kérlelhetlen Thhan-Ju-Ngo nem enged. -L.;Yen*Yo! mit akarsz látott száddal s . ZI v .L!1“ mie *'• "Sy. mint mondta, — verd ki házadból; ha meghalt, vitesd el hal- fáját........... E kegyetlen szavakra Li-Yen-Yo kétségbe­esetten távozik. Távollétét Thhan-Ju-Ngo arra használja, hogy a házban található minden érték­­neműt magához vesz s azokat kedvesének Wei- Pan-Yennek őrizetére bízza, kinek a Lo folyam partján találkátód, s miután még a házat felgyújtot­ta volna, maga is eltávozik. Mi következtetik már egy ilyen első felvo­nás után ? Alig öt jelenet folyt le s Th­an Ji­-Ngo minden cselszövényei sikerültek; hűtlen férj megérdemelt büntetését elnyerte, mert neje ha­lott; háza rom s még azt sem tudja, hogy fia ki­­menekült-e a lángokból, s végre a még bűntetté­nek élvezetében sem részesül. Ezek után mi foko­zat, miféle crescendo lehetséges? A dráma Chinában hasonlít egy aranyos szö­vetből és indiai rongyból összeférczelt öltözethez. Az erkölcsi irányú vígjátékok azonban már sokkal maradandóbb becscsel bírnak. Ezek­ben már határozottan, élesen körvonalazott ala­kokkal találkozunk, melyek életteljesek, valódiak. Csak egy példát idézünk : a­­kincs rablás-*t, mely Harpagonnal magával vetekedik. Egy szegény ember, Kon-Jiu, naponként imád­kozik a szerencse istenéhez, hogy vezesse valami elrejtett kanca nyomára és erényes életet fog élni. Történik, hogy egy pap, midőn családjával együtt Pekingbe a tudósok gyűlésére menne, kincseit egy titkos helyre elássa, és a szerencse istene (Poussah) Kon-Jiut most csakugyan a kincs nyomára vezeti. A pap visszatérvén, nem találja elásott kincsét; vigasztalhatatlan lesz, nem tud­ván mitevő legyen. Végre megtudja hogy egy gaz­dag egyéniség egy gyermeket akar venni: e gaz­dag ember senki más, mint Kon-Jiu. A szegény pap elhatározza, hogy eladja neki fiát s a kapott pénz­zel visszatérvén Pekingbe, szerencsét próbál. Azon­ban mikor már aláírták a szerződést, Ken-Jin nem akar fizetni. — Ön eladta nekem gyermekét — mondja mert nem képes eltartani. Nagyon természetes tehát, hogy még önnek kellene nekem fizetnie a tartás költségeire. Azonban egy csekély árt mégis ajánl. . 1 1S.Z,eU f, áron mé« eW bábot sem lehet venni pattan fel az apja. .. ~ Ig®n de a báb nem is kér enmi — vet» ellen Kon-Jiu. 1 Végtére is egy szolga fizeti m­eg a gyermek- árat, s a fukar, hogy megjutalmazza szolgáját egy darabka _ mir penészenfenek ind°'«is­t­­kétszer aultet ad „aki,­­,ogy . “ mártogassa b­eába... ’ majd ~ — Tisztelettel kérjük e lapok 1. előfi­zető közönségét, méltóztassanak elő­fizetéseiket a jövő félévre minél korábban megtenni, hogy kiadóhi­vatalunk még idején tájékozhassa magát. Uj előfizetőink száma már e pillanatban olyan arányban szaporodik, hogy teljes számú példányokkal nem szolgálhatnánk minden későre érkező régi előfizetőnk­nek. A már megindult választá­­si mozgalmak alatt lapunk t. előfizetői folytonos első rangú források után táviratokból érte­­sülnek a választások eredménye­iről. E tekintetben semmi áldozatot sem fogunk kímélni. Tárcza-rovatunk folyton Kon-Jiu özvegygyé lett. Öregen, beteg, ösz­­szeesett testtel fogadott fiának karjára támasz­kodva lő. — íme mily beteg vagyok! A napok oly hosszúnak tetszenek ! Öt éve hogy megvettem ezt a fiatal bolondot, magamra semmit sem költök: ő tönkre tesz. Nem tudja, mily aggodalomba ejt, mi­dőn egy krajczárt kell érte kiadnom. — Atyám nem óhajtanál valamit enni ? kér­di a fiatal ember. — Hát nem tudod, hogy beteg vagyok mi­napi felgerjedésem miatt, midőn sült részére lővén étvágyam a piaczra mentem. Épen akkor sütöttek meg egy réczét. Azon ürügy alatt, hogy megvá­sárlom, jobb kezembe vettem a sültet, mind az öt újammal erősen átfogtam és szorítva tartottam mindaddig, mig újaim bőven megteltek zsírral s ekkor anélkül, hogy csak egy zsint is elköltöttem volna, hazatértem . . . Otthon aztán főzettem egy tányér rizst, és minden kanálnál belemártottam egy újamat... Hanem a negyedik kanálnál elaludtam, és jött egy arczátlan kutya, hogy megnyalja ötödik ujjamat, mely talán a legjobb volt! Midőn szendergésemből magamhoz tértem s ily módon történt szomorú megraboltatásomaat és észrevettem, dühöm oly nagy volt, hogy megbe­tegedtem belé. S fájdalom­­­betegségem nem en­ged, érzem, hogy végem közeledik. Mondsza csak fiam, ha megtalálok halni, micsoda koporsóban­ban fogsz eltemettetni? — Kedves atyám! ha csakugyan az a sze­rencsétlenség érne, hogy elveszítenélek, a legszebb cédrus-koporsót választanám ki számodra, mely kapható. J Ne, ne tégy ily nagy ostobaságot! A czéd­­rus a drága, s ha az ember egyszer meghalt, nem tesz különbséget a czédrus és fűzfa közt. Aztán -a ház háta­­égett ,van egy ócska jászoly, bb°l P°mPás koporsót készíthetsz számomra . . . Hová gondolsz?! E jászoly szélesebb, mint hosszú, tested soh­a sem férne bele. Hát hiszen semmi sem könnyebb, mint megröviditni testemet.­­Végy egy fejszét s vágj ketté, igy majd elférek benne. Csak arra figyel­meztettek, hogy ne az én jó fejszémmel vágj ketté, inneni kölcsönözd el a szomszédét. . _ , 7" t)e hát miért kölcsönözzünk, midőn ne­künk is van? Miért / Miért? Hát mert nekem jvégtele­mány ilyen és ehez hasonló rendszabályoka az IéL olasz királyságra akar kiterjeszteni, de a javaslatot tárgyalt bizottság és ennek előadója, Denreis, valamint a képviselőház nagy része azo­kat csak Siciliára akarja szorítani. Siciliából pedig a Mardan által nagy mértékben terrorizált egyes hatóságok és testületek erélyes tiltakozást nyúj­tottak be a képviselőházhoz a célbavett rém­­­szabályok ellen s ezen tiltakozásokban is látszik, mily messze terjed és mily befolyásos a­z a hatalma. Az olasz parlament tárgyalásainak és eredményének mindenki a legfeszültebb híre em­mel néz elébe. Belgium az élet ellen irányzott me­rényletek hazája kezd lenni. Mint ugyanis őrö­léiből távírják, ott e hé­t­én egy ember a boule­­vardon háromszor lőtt revolverrel Ollivier ezredes­re. A dandriai gróf, a király öcscse, ki épen arra ment, Danier hadsegéde kíséretében, rálőtt az at­­tentátorra és veszélyesen megsebesítette. Maga Ollivier ezredes pedig karján sebesíttetett meg. Eddig még nem lehet tudni, hogy váljon e merény­letnek oka politikai-e vagy pedig magánboszú. Képviselő - választási moz­galmak. Kolozsvár, június 8. A központi bizottság e hó 8-án tartott gyűlésében a következő határo­zatokat hozta: 1. A képviselőválasztás napja július hó 3-ára tűzetik ki mindkét kerületben. 2 Az első (úgynevezett felső) kerület vá­lasztási helye a városház nagy term­e. A má­sodik (alsó) kerület választási helye a tornavi­­roda helyisége. 3. Választási elnökök lesznek az első kerü­letben Filep István. Helyettes elnökök adott ügyvéd Petrán, itt Tamási János. 4 Jegyzőkül választottak: az első kerületbe Sugár József, helyettese Debreczeni József, a má­sodik kerületbe Hegedűs István, helyettese V­áradi Károly. 5. A városrészek szavazási rendje a követ­­kező lesz: a­) Az első kerület: 1) Belmonostor. 2) Belszén 3) Külmonostor külszénnel. 4) Hideive és Felek községe b) A második kerület: 1) Belközép. 2) Belmagyar. 3) Külközép és külmagyar. 4) Két­­vízköz. 6) Óvár. A szavazás tehát tizedenként a fent előso­rolt rendben fog történni. A­ki a sorrendben fel­hívott tizedben nem lesz jelen, az csak akkor gya­korolhatja jogát, ha az összes tizedek bevégezték szavazásukat. * Szamaosujvár. A központi választmány ha­tározata folytán Szamosujvártt a képviselő vá­lasztások a jövő hó 1-én fognak megtartatni. Je­löltekül emlegetik Molnár Antalt és Lukács Bélát. Itt az egyik kerületben ellenjelölt is lesz, ugyancsak a szabadelvű párt részéről. * Tordáról, jan. 8-áról a következő értesí­­tést veszszük: A tordai választó­kerület „ szabadelvű párt“ tagjait tisztelettel fölkérjük, hogy a folyó évi ju­nius 17-én d. e. 10 órakor Tordán Tisza László volt képviselő követi beszámoló beszéde alkalmá­ból tartandó gyűlésben megjelenni szíveskedjenek. A szabadelvű párt választmányának T­ordán 1375. jun. 8-án tartott üléséből. Gróf Beth­len Géza elnök, Rediger Béla jegyző. * Sepsi Szent-Györgyről a következő sür­gönyt kaptuk. S.-Sz.-György jun. 8. d. u. 4 óra 10 p. Szentiványi Gyula zajos eljenzések kö­zött foglalta el ma Háromszék főkirálybi­­rói székét. Beszéde köztetszéssel találko­zott. Átalános rend és nyugalom. Válasz­tási mozgalmak élénkülnek. * Csíkszereda, június 7. Városunkban csak egy párt van, a szabadel­vű párt, melynek egyhangúlag kikiáltatott képvi­selőjelöltje, Márkus István tegnap mondotta el programmbeszédét. Az egész város ott volt, hallani akarta az elveket, melyek alapján a kép­viselőjelölt bizalmunkat kérte. És Márkus István minden tekintetben ki is elégítette kívánságainkat. Már maga megjelenése megnyerte a választók tetszését, s alig szólt erőteljes hangjával és kel­lemes előadásával néhány mondatot, mindjárt érez­tük, hogy Csik­ Szereda leendő képviselője, Már­kus István a képviselőház egyik legügyesebb szó­noka lesz. A­mi pedig a programmot illeti, az ha­tározottan szép szónoki mű, mely irányánál s a benne foglalt elveknél fogva oly híven fejezik ki Csik Szereda város szabadelvű pártján­ak óhajait, hogy senki e programmon változtatni nem akart, sem úgy, hogy valamit hozzá tegyen, sem úgy, hogy valamit elvegyen belőle. Egy tudósítás kere­tébe alig fér bele e programm ismertetése, s azért csakis azt említhetni itt fel, hogy pártunk és kor­mányunk vezérének Tisza Kálmánnak szellemében beszélt. A programm elmondása után az össze­gyűlt választók maguk közt büszkén mondták, hogy Csík-Szereda városnak és a szabadelvű párt­nak érdekeit Márkus Istvánnál jobban, méltóbban senki sem képviselhetné. Nem is lesz ellenjelölt­je, mert azok a választók, kik a szabadelvű párt gyűlésébe nem jöttek el, és a Sennyey-programm­­ra kacsingatnak, ezzel nem mernek nyíltan ki­lépni, s így aligha fognak valamire való embert találni, ki úgy el tudja rejteni a véka alá bölcse­ségüket, a zempléni pontokat, hogy a­­tíz választó­polgár is utánuik menjen. Isten­ egész város újból megtisztelte a képviselő,elő­tét, zászlóval, lámpásokkal lakása elé ment s a hymnusz eléneklése után kifejezte Davi­dr a maga és polgártársai nevében a választok ra­gaszkodását Márkus Istvánhoz. ^ képviselője!^ röviden, meghatottan és talpraesetten fc e zaio­u nyilvánulására, s erre a választok ■ ‘■Ijc“ Márkus István!* felkiáltással szétoszlottak. * Torda, junius. 8. Örvendetes változása az i­d­ő­kn­e­k*, hogy Torda megye szabadelvű pártjána­k tagjai között teljes egyetértés létezik arra nézve, hogy — mind önzetlen hazafiságánál, mim pedig a jövőben létesítendő országos reformok ke­resztül vitelére befolyással biró statusbölcse­­s­ég­én­él fogva leginkább van hivatva, megyénk . Különösen Torda várossá érdekeit képviselni a jövő parlamentben is volt követünk Tisza László. A tudat látszott vezérelni a mai napon tartott bizottmány­­ülésen megjelent bizottmány­­tagokat és azon elhatározásuk kimondásával, hogy uj­jólag fel fog kére­tni Ti­sza L­ászló a képviselő­jelöltség elfogadására június 17-én a midőn azon czélból jön meg városunkba, hogy számoló jelentését megtegye választó polgárai előtt. Szeretett követünk Tisza Lászlónak ünnepélyesen fogadtatása indokából fényes küldöttség fog Gyéresen a jelzett napon reggel a vasúti indóháznál megjelenni — előzete­sen is üdvözlendő volt képviselőnket Torda városa nevében. Éljen Tisza László, mint Torda város leendő képviselője!! N. A. * Medgyesen jun. 7 én tartották beszámoló beszédeiket Sachsenheim Albert és Bausznern Guido volt orsz. képviselők. Mindkettőt ismét fel­léptették, és HÍRHARANG. Kolozsvárt­­, június 9-én a legérdekesebb közleményeket fogja hoz­­ni a többek között két eredeti re­gényt. A „Magyar Polgár“ és „Tö­r­­téneti Lapok* előfizetési ára fél­ évre 8 frt. évnegyedre 4 frt. Ujei0. fizetőink részére rendkívüli előfizetést nyi­­tunk julius, junius, augusztus szeptember­­re 5 írt. 50 krral. junius - deczem­­berre 6 frt 4*0 kr. Az előfizetési öszszeg lapunk kiadóhivalához utasítandó. (Ko­­lozsvári főtér gr. Teleki ház.) K. PAPP MIKLÓS: Király ő Felsége megengedte, hogy a kolozsvári színház számára az udvartartási java­­dalmazásnak művészi czélokra szánt alapjából 15.000 (tizenötezer) forintnyi segélyz és ez évre­ folyóvá tétessék. Z_ . Blaháné asszony tegnap lépett fel a „Rokkant huszár"-ban. A nyári színházas kora közönséget régen nem látott együtt, s mig régebben nem volt ilyen élvezetes előadás bent mint ma. A vendégművésznőt szűnni nem akar, tapssal és éljenzéssel fogadták, úgy hogy alig tu­­dott szerepébe kezdeni. Jelenetei alatt a színpa­dot egyedül uralta s dalaival akkora hatást kel­tett, hogy a közönség nem nyugodott addig, mig néhányat ismételve el nem énekelt. Blaháné asz­szony játékával is bebizonyítá, hogy művészetének tetőpontján áll. Minden jelenete a legtermészete­sebb, nem kapkod, nem keresi a hatást, nem fek­tet súlyt a kiváló momentumokra, hanem egy­formán játszik, olyan jóízülséggel, hogy a kö­zönség szívesen végig nézné az előadást ott illő helyében másodszor is. A­míg énekel és játszik, a közönség elfelejti a 36 fokos mele­get, s a legfanyarabb kedély is beleszeret azokba a dalokba, melyeket Blaháné utolérhetlen kellem­mel tud énekelve eljátszani. Ma történt meg talán 10 év óta először, hogy előadás végén is kihívták a vendéget. Vidtor szorgalommal s több jeleneté­ben jó sikerrel játszott. Ma is bebizonyító, hogy társulatunknak valóban hasznos és méltánylatot érdemlő tagja. A tábornokból Szentgyörgyi egé­szen sikerült alakot csinált. Kassai a kis bíróban ma is túlzott. Hiába, ebből a nagy betegségből egy,­hamar nem lehet kigyógyulni ! /»Színházi hírek. Blaháné aszszony még háromszor lép fel színpadunkon: ma »Striker­­­ban, holnap »Falu roszszá­­ban, és szombaton »Panna asszony lányáéban, mely egyszersmind jutalomjátéka is lesz. Hogy Abonyi népszínművé­nél különb választást is tehetne, az bizonyos.­­ Boér Emma a­s z­s­z­o­n­y j­u­t­al­om já­téka szombaton, jun 19-én lesz. E­z alkalommal Forlcs Leo kitűnő színműve »Gabriela“ kerül színre, mely h­a jól tudjuk, a kolozsvári színpadon még neki adatott. — Feleki Miklós 15-én lép fel Seribe „Pajtáskodás* czimü vígjátékiban. — Legkö­zelebb színre kerülnek a következő új dara­bok: „Mátyás király kalandja“ népszínmű Szí­nül kemény csontjaim vannak, s ha drága jó fej­szém megcsorbulna, kiköszörü­lése több zsinbe kerülne. Képzelhetni már ennél ravaszabb, ki tanultabb fukart? Harpagon felér-e Kon-Jiuval? Az irány vígjátékok és a dráma mellett virá­goznak még az fodérképek, de a­miben a khinai színműírók leginkább kitűnnek, azok a sze­re­l­m­i víg darabok, melyek telvék holdvilággal, vi­rágok és gyöngéd vallomásokkal. Itt utánozhatat­­lanok, csakhogy a megoldás e daraboknál is za­vart, érthetetlen és okadatolatlan. Kézirataikban a khinai szinmúirók a legap­róbb részletekig meghatározzák a színészek öltö­zékét, taglejtéseit, arczfestését, mely jeleneteikre vonatkozik. Darabjaikat néha két részre osztják s mindegyiknek külön czimet adnak; ezenkívül min­den felvonásnak meg van a maga saját czime. A drámaírás tárgyai tizenkét igen különös czimű osztályba sorozvák a következő renddel-e­l­ső oszt. a zsenik és átalakulások (tündér ké­pek) 2. oszt. az erdők, források, halmok és völ­gyek (úti kalandok) 3. oszt. a diszköpeny és ele­fántcsont asztalka (politikai dráma) 4. oszt. a miniszterek és alattvalók; 5. oszt. fiúi kegyeletes­­ség, igazságosság és részrehajlatlanság;6- osz­­ar­átok és gúny, árulók és rágalmazók; 7. oszt. a száműzött m­iniszterek és árvák; 8. oszt. a bar­­czi zaj ; 9. oszt. a szellő a virágok közt, holdvi­­lág a havon (szerelmi darabok); 10 oszt. a bánat és öröm, az elválás és gyász ; 11 oszt. a a virágok és pirosító. .. (genreképek a courlisant­­életből) ; 12. oszt. az istenek és démonok. A rangsok uralkodása alatt, a hetedik és nyolc­adik században már léteztek színdarabok, s az első valamire való darabot Houen-ciou csá­szárnak tulajdonítják. Annyi bizonyos, hogy az ő uralkodása alatt adatott először dráma, melyben versek és énekek is voltak, fénykorát azonban a Jouenek uralkodása alatt érte el a khinai színirodalomi, mely ház a XIV-ik század közepe tájáig uralkodott, a „men­nyei“ birodalmon. Azóta a szinügy neki sokkal haladt előre, lévén a khinainak eszménye, nem túl haladós, de csak utól ér­ni az Ősöket.

Next