Magyar Polgár, 1875. január-június (9. évfolyam, 1-146. szám)
1875-06-11 / 131. szám
IX. évfolyam. 131-dik szám. Kolozsvárit, 1875. péntek, junius 11. MAfii AE POLGÁR POLITIKAI NAPILAP. 13-ELŐFIZETÉSI FELTÉTELEK. Tn Égisz évre..................................10 11. — hr, Kilétre.......................................— „ Egy negyedre............................. . „ — » Egy hónapra ........................ 1 B 60 „ “1. SZERKESZTŐSÉGI IRODA: A lyceumi nyomdában. Kiad.ótivatal : A lyceumi nyomda „ központi irodájában“ főtér gr. Teleki Domokos-ház. gy HIRDETÉSI DIJAK: 7. Ötször halábozott garmond sor ára, vagy annak területe 0 kr. Minden hirdetés után 80 kr. bélyegilleték külön számittatik. Nagy hirdetéseknél kedvezmények. NYILTTÉR soronként, vagy annak helye 25 kr. Reclámok: hirfüzérbe soronként 1 frt. 7. KOLOZSVÁR, JUNIUS 10. A románok a választás előtt. A románok között élénk mozgalom fejlődött ki a választást megelőző munkálatokban. A román nép — úgy látszik — felfogta a legszebb polgári jog fontosságát s igyekszik azt érvényesíteni is. A n.szebeni határozatok daczára a román nép választani fog. Nemcsak az aktivisták, hanem a passivisták közül is többen belebocsátkoznak a választásokba, s amint előre látható volt, a n.szebeni határozatok csak azokra nézve lesznek érvényesek, akik döntő befolyásuk folytán azokat megteremtették. A román választási mozgalmak ezen új fugalma vihart is csinált a budapesti román lapban. Constatálja e lap, hogy a renegátok, s azok, akik a román nép ügyét szívükön nem hordozzák, a választókerületekben kezdik bolondítani a népet, hogy hagyja cserben eddigi, érdemekben gazdag, képviselőjét, mint Babesiu, Polit stb. egy úttal ugyan e lap ajánlja, hogy azokat válaszsza meg, akik eddig is nyílt homlokkal küzdtek a zsarnokság ellen. Amint látszik tehát a románság mérsékelt része megunta már a sok komédiát s egyszer már végét akarja szakítani. Igen helyesen. Az ország s a külföld hazánk nem magyar ajkú nemzetiségeit a legnyughatatlanabb, legéretlenebb népeknek ismeri a műveit Európában azok után, amiket e nemzetiségek képviselői csináltak a magyar törvényhozó testületben. És méltán, mert a nép közakarata képviselőiben nyilvánulván, ezek a nép eszméinek kifejezésére vannak hivatva. Nálunk románoknál azonban mindig nagy szerepet játszott a „gura satului“ s a nép lehetőleg ennek mindig az első helyet biztosította. így történt az is, hogy nálunk a nemzetiségek különösen a románok részéről a legnagyobb szájhősök jutottak be a parlamentbe. S igen szerencsétlenül járt, mert eljátszta a román nép jó hírnevét és hitelét általuk. Mert hol küzdöttek ők a román nép érdekeiért, hol álltak szemben a „ zsarnokok “-kal, hogy a román népet a végromlástól megmentsék ? Sehol. Hősök voltak ők a napidíjak incassálásában, ez volt az érdek, a nép koldusbotra juthatott tőlük. Mutassanak ezen urak egyetlen tette, melyet a román nép érdekében véghez vittek volna? Jó indulatoknak bár egy jelét mutassák, vagy azt, hogy valamelyik a román nép oltalmára áldozatul egy fillért dobott. Egy jótékony intézetet a humanismus érdekében, egy társulatot állítottak-e fel azok, akiket a románság nagy része a legelső polctra felemelt? a sok tekintetben éhező népnek nyujtottak-e egy falat kenyeret? Itt mindezeknek egy tizedrészben tettek volna eleget s ha a törvényhozó testületben valóban a román nép valódi érdekeiért és nem önző czélokért emeltek volna szót, meghajolnék előttük, s megválasztásukat óhajtanám. Ki kell fejeznem abbeli észrevételemet, hogy a román túlzók csak ott emeltek szót, ahol bombastkus nemzeti modorban szólhatak, de soha az adó és más nemű fontos javaslatok tárgyalásakor. Legyünk csak őszinték s ne tömjénezzük hiúságát egyeseknek s ne engedjük őket hágni a fejünk tetejére, akkor a midőn minden érdem nélkül állanak előttünk. Sőt nemcsak érdemük nincs, hanem határozottan a nép romlására vannak. A Babesiu-cultus odáig haladt már, hogy Babesiu házaló-zsidó gyanánt nem utálja saját arczképét lelkesítő szavak mellett árusítani; nem bírják a szemérem egyetlen szikráját, a midőn kiáltozzák, ,,ne azokat, hanem minket válaszszatok meg!“ Ide arczhöz kell s olyan nagy hazafiság s népszeretet, a minővel Babesiu és társai bírtak. Ki kell tisztítani ezektől a magyar törvényhozótestületet, akik az érdemes románok helyét foglalják el; meg kell tisztítani tőlük a törvényhozótestül levegőjét, hogy az ország levegőjét ne fertőztessék meg. Csak örvendeni tudok annak, hogy a románság komolyabb s hazafias érzelmű férfiak után néz s levetni készül hátáról a Don Quichottekat. Kissé későn, de jobb most, mint későn. A magyarnak pedig ily küzdelmekben kötelessége támogatni a gyengébb románságot, hogy az eredményre jöjjön. Ez a román nép függetlenségi harcza s a győzelem a belbékét s a testvéri egyetértést megerősíti. Sem a magyarnak, sem a nemzetiségeknek nem áll érdekükben, hogy ezek részéről oly képviselők menjenek be az országházba, akik, mint az eddigiek, eszmékről ismeretsek. A csendes haladás, belnyugalom érdeke higgadt és mérsékelt képviselőket parancsol. El kell szigetelni merőben a túlzók befolyását s ezt elérhetni a román és magyar közreműködéssel. Ez teremné meg a békét, a háborutlan haladást, a román nép anyagi és szellemi javát. Moldován Gergely: — A bírói letétek kezelése tárgyában 1874. évi deczember hó 15-én 36,723. sz. a. kibocsátott szabályrendelet 18. §-a szerint, a bíróság részére posta útján érkezett, s a borítékon olvasható adatok szerint valamely letéti zártárgyat magában foglaló küldemények a bíróság székhelyén létező kir. adóhivataloknak kézbesítendők. Ezen intézkedés pontos végrehajtása tekintetéből figyelmeztetnek a hatóságok és magánfelek, hogy a bíróságokhoz intézett s posta útján szállítandó azon értékküldemények borítékára, melyek valamely letéti tárgyat foglalnak magukban, ezen körülményt világosan és szembetűnőleg feljegyezni el ne mulaszszák. Budapesten, 1875. évi május hó 26-án. A m. kir. igazságügy minisztériumtól. — Minisztereink legnagyobb része, úgymint b. Wenckheim Béla, Tisza Kálmán, Trefort, Simonyi Lajos báró, Széll Kálmán és valószínűleg Perczel Béla is nehány napra Bécsbe utaztak, hol ma (10-én) minisztertanács fog tartatni ő felsége elnöklete alatt; azonban nem, mint hirlett, a közös költségvetés, hanem a romániai vámszerződés tárgyában. A katona beszállásolás ügye is ez alkalommal került volna tárgyalás alá; fölmerült körülmények folytán azonban elhalasztatott. r Fölkelek, belekapaszkodom a szellős menbe — Itt kell maradnunk, távozni nem lehet, I ' A D 7 A lyünk körül kifeszitett kötelekbe, s igyekszem tu felelém. ^ AInVjZjA.domást szerezni arról, a mi alattam és körültem — Itt van legbiztosabb menhelyünk, miss ! történik. Herbey, téve hozzá André. Ne féljen semmitől, 1/ A 7 A I I W A Dl A I A Féket vesztve háborog odalenn a tenger s miss . .. **^^***^*^”11 lliAr LiUU/A. magasra hánykódnak az árboczok közt tajtékza, — Oh, én magamért nem is félek, szólt a VERNE GYULA-tól most in,kább halvány, mint fehér habjai. Két só- fiatal leány nyugodt hangon, hanem azokért, kiktét árnyat különböztetek meg a hajó hátsó végének van okuk ragaszkodni az élethez! (Folytatás.) ben. Ez árnyak Kurtis Róbert és a főkormányos Egy negyed kilenczkor a főkormányos átki-Az éj beállt, a szél elcsöndesült, de a ten- Beszédjük a nagy zajban csak töredezett nyögés- áll embereihez: ger nagyon hullámzik. A haid, mely már délutánként hat fülemhez. Miről beszélhetnek? — Heti ott előti négy órakor jött fel, csak olykor-olykor bukkan E perezben egy matróz ki feljött a vitor- — Mi baj, főkormányos url felel a matrózok ki a felhők mögül. Ezeknek nehánya vöröses szia- fákhoz, hogy egy kötelet megerősítsen, épen mel egyike, ha nem csalódom, O’Readyben fénylik, mi szelet jelent holnapra. Adná is lettem halad el. — Ott van a csónak? Jen, hogy északkeletről fújjon e szél, hogy part- — Mi történt? kérdem. — Nincs, főkormányos úrhoz tereljen bennünket, minden más szélirány ve- — Más irányt vett a szél . .— Na, akkor elvitte a viz! szedelmes volna ránk nézve, ha egyszer tutajon Még mondott pár szót, de nem érthettem A csónak csakugyan nincs helyén, s szinte vagyunk, mert akkor már csak arra mehetünk, meg. Azonban úgy tetszik,ezt is mondta: „Épen ellen egyidejűleg vesszük észre, hogy mr. Keart Sundy Silas merre a szél hajt, kező irány.“ úgyszintén egy skót és két angol matróz eltűntek. Kurtis Róbert nyolcz óra tájban feljött a Ellenkező irány" Hisz akkor a szél északke- Most már értem, miről folyt mr.Kear és az exkapitány nagy árbocz kosarába. Úgy látom, hogy a pir az létről délnyugatra fordult, s bennünket most a kezté,é,lkt.Kaalgis. Félve, hogy a Chancellor igen aggodalmat okoz neki, s előre szeretné ki- nyit tengerre hajt ki! Sejtelmeim tehát nem a tutaj elkészülte elött elsülyedhet, pénzzel megfürkészni, milyen idő lesz holnap. Egy negyedóráig csaltak , vesztegettek három matrózt , hatalmukba kenték vizsgálja a láthatárt, aztán hallgatagon kezet szór ,, „ ... ,, , , „ a kis csónakot. A fekete pontot is, melyet futólag int velem s ismét lemegy a felső-fedélzetre, lassanként világosabb lesz. A szel ugyan láttam mult éjjel, most meg tudom magyarázni Megkísértem az alvást, de nem tudok. Go- ITl Jön,ult meg egészen’— a siem kerés* magamnak. A nyomorult elhagyta nejét! A becsnosz sejtelmek nyugtalanítanak. A levegőt „nagyon !*.é *J ^ î*iknî.U8*tl-! m " * Uv0’ télen kapitány hajóját! Ellopták az egyetlen csolis csöndesnek* találom. Alig lengett időnként egybt minket a száraz ostő . . 08 ot bibnyira van na]›0t mely számunkra még megmaradt! bkIM«Im a kötélzet«, de a te„gw .érez- T,,,“ fV \ ‚ “ ‚**■ _ öt ,„eMküUI momW , «■“*‹- — « »füvén egy ,4- t ^ athf,,“ - öt e.veezet,, fe.elé , ,» .Had. volt vihar visszahatása alatt áll. az esőreszen levő emelvény, valamint a felsö fe- . . . Tizenegy óra felé a hold teljes fényében tüdészet egy 87,nvonalban valnnak a tengerrel, mely- A tenger állapota inkább a Ready szavainak nik elő s a viz ragyog, mintha alulról világítanák hullámai Ulin,lesre áll'3aPDak rajta- kurus ad igazat. Felállók és széttekintek. Különös! Úgy tét- Róbert emberei Pihenés illilkl11 folnton dolgoz- Még huszonkettőn vagyunk a hajón! Meddig szik, mintha pár perczig egy sötét pontot "látnék "ak a tutaj elkészitésén’ (le a tenger háborgása fog még apadni e szám? mely majd emelkedik, majd lemerül a fényes fe matt ,sak hissan haladnak s legnagyobb vigyázat- Midőn megtudják a matrózok a gyáva szökést bér vizen. Szikla nem lehet, mert együtt mozog a 10. szü semb , ne íogy a talp szétszakadjon, H az egyetlen csónak eltovajlását, hangos átkozóhabokkal. Hihetőleg szemkáprázat, semmi egyéb! mu olt megeszm öszszt lenne állítva. (Sárban adunk kifejezést dühöknek, s ha a vélet-Aztán a hold ismét felhők mögé rejtőzik, Betöm neur ur és tin mellettem állanak. Az len visszahozná a szökevényeket, bizony súlyosan mély sötétség lesz ismét s én nyugalomra hajtom a PR Átölelt gyermekét, hogy el ne essék a hajó lakomának árulásokért 1 fejemet. ' ingadozása miatt. Mrs. Kear előtt titkoljuk férje szökését. A ház árboczkosár le fog törni ! kiáltja Betour- szánandó állapotban levő aszonyt rémitően kinozneur úr, ki a szűk térben, melyben összeszorulva za a láz, melyet nem tudunk enyhiteni, mert Deczember 6-án. - Aludtam pár órát, vagyunk, valami ropogást hallott, gyógyszereinket sem menthettük meg, oly gyor-Negy órakor szélsüvöltés ébreszt föl s hallom Mis Herbey föláll e szavakra és a mellette san sillyedt a hajó. És ha lett volna is gyógyszer Kurtis Róbert hangját, mely áthat az árboczokat fekvő mrs. Ke arra mutat, ránk, aligha segíthetnénk már e szegény nő állarázkodtató szélvész zúgásán. . — Mit tegyünk uraim ? kérdé. potán. XXVIII. Folytatás deczember 6-án. — A Chancellor most nincs egészen egyensúlyban s folyton sülyed. Szerencsére készen lesz ma este a tutaj s rögtön rá szállhatunk, ha Kurtis Róbert nem szándékozik még várni holnap reggelig. A tutaj talapzata igen szilárdan van épitve. A gerendákat erős kötelek kötik össze, s minthogy azok keresztbe vannak fektetve, az egész mintegy két lábnyira áll ki a vízből. A felső lap a védgát deszkáiból készült, melyeket a hullámok letéptek, a tutajépítésnél pedig ügyesen felhasználtattak. Már délután kezdik átszállítani, amit élelmiszerek, vitorlák, műszerek és szerszámokban sikerült megmentenünk. Sietni kell, mert küzépárbócz kosara csak tiz lábnyira állván már a tenger fölött s az előárbocznak csak a hegyét látjuk még. Csoda volna, ha holnap nem az utolsó nap virradna a Chancellorra! És minő lelki állapotban vagyunk ily körülmények között ? Tisztába igyekezem jönni emnagammal, s úgy tetszik, inkább öntudatlan közöny, mint megadás érzete tölt el. Letourneur úr csak fiáért aggódik, ez viszont csak apjáért. André egyébiránt bátor, nemes elszántságot tanuait, melyet nem tudok találóbban,mint a miss Herbey elszántságával öszszehasonlítani. Faisten most is a régi 8 uram bocsáss! ez a mérnök még mindig számokat firkál jegyzőkönyvébe ! Mrs. Rear, daczára a miss Herbey gondosságának, melyben én is telhetőleg segélyére vagyok, közeledik halálához. A matrózok közül kettő vagy három békésen viseli magát, a többi azonban majd elveszti az eszét s némelyek még lázadásra is hajlandónak mutatkoznak. Azok, kik Owen és Jynxtrop veszélyes befolyása alatt állanak, nehezen lesznek féken tarthatók, ha majd a szűk tutajon kell velük együtt élnünk. Walter hadnagy egészen elgyöngült,noha bátor férfi, de kénytelen felhagyni a szolgálattal. Kurtis Róbert és a főkormányos edzett, erős férfiak, kiket „jó kedvében teremtett az isten.“ Este öt óra tájban egyik balsorsosunk megszűnt szenvedni. Mrs. Kear kínos haldoklás után, talán külföldi politikai szemle. A külpolitika terén beállott a „holt idény.” Az udvarok kezdik elhagyni a fővárosokat, előkelő államférfiak vidéki birtokukra vonulnak, szóval a politikai actio egészen szünetel. Egy német lap részleteket közöl azon eszmecseréről, mely annak idején Andrássy Gyula gróf s Buchanan bécsi angol nagykövet közt folyt. Andrássy Anglia közvetítését nemcsak azért utasította vissza, mert a három császár szövetségében a béke szilárd biztosítékát látta, hanem azért is, mert Károlyi gróftól azon értesítést vette, hogy Bismark hg. határozottan kijelenté, hogy mi sem áll távolabb tőle, mint a háború. „Amint én meg nem engedhetném, — mondotta a lap szerint ez alkalommal Andrássy gróf — ha valaki az én szavamban kételkednék, úgy nem vehetek részt olyan lépésben, mely engem akkér tüntetne föl, mintha Bismark herczeg szavát nem tartanám elegendő kezességnek.“ Buchanau úr később ismételte előterjesztéseit, de Andrássy gróf ragaszkodott nézetéhez s az egész hadi lármát „szédelgésének