Magyar Polgár, 1877. július-december (11. évfolyam, 148-297. szám)
1877-10-14 / 235. szám
XI. évfolyam.235-dik szám Kolozsvárt, 1877. vasárnap, október 14. ■ 1 M&IREPOL& ESTI KIADÁS: ELŐFIZETÉSI FELTÉTELEK: Égési évre...................................16 frt. — Félévre • • Egy negyedre Egy hónapra 8460 kr. SZERKESZTŐSÉGI IRODA: A LYCEUM NYOMDÁBAN. KIADÓHIVATAL: A LÍCEUMI NYOMDA „KÖZPONTI IRODÁJÁBAN. Főtér gr. Teleki Domokos-ház. HIRDETÉSI DIJAK: Ötször habozott garmondzoróra, vagy annak területe 6 kr. Minden hirdetés után 80 kr. bélyegülleték köWn szétaiztatik. Nagy hirdetéseknél kedvezmények. NYILTÉR: Soronként, vagy annak helye 25 kr. RECLÁMOK: Hirlyeérbe soronként 1 KOLOZSVÁR, OKT. 13. A bolgkörnkgi harcrtérről Tolleben tbnok Szisztovác és környékén kiterjedt erődítéseket készít. A rosz időjárástól az élelmezésre szánt marhában is nagy a dög,láb és körömfájás etött ki Bukaresthez közel. A háboruellenes közvélemény Romániáért egyre hatalmasabb lesz. A konzervatív , , „ sajtó mind erősebben kifakad a Bratianua ,D. Tel.* a következő sörgey tabinet öngyilkos politikája ellen. hozza: . ! Bukarest, hétfő. Múlt kedden heves csapata, okt. 8 Épen most kaptam a hírt ^ ^ # JaQtra vonaton, a törökök megtáhogy a távirati összeköttetés Plevora r madták az oroszok vonalát, de vissziveretvan állítva. Chefket Vetek, azonban nagy veszteséget okoztak az meg kellett érkeznie több erősítéssel. Itt az oroszoknak Qaütörökön éjjel az a rendelet a hir van, hogy Ozmán pasa «87- jött a bukaresti kórházakhoz, hogy bocsássák e len intézett újabb támadást v»HMtert. A l lehetőleg a betegeket, hogy képesek legyerészletek azonban még Most távírók Plevnába, nem ismereteseknek befogadni a Janka hadseregtől útban levő ban a nézetben van, hogy az oroszok nem lesznek képesek Bagariában kitelelni,sában előrenyomulnak. Az időjárás igen hűvös nagy hó esett. Hallom, hogy Miklós alig, a közhangulatnak engedve egészségürügy alatt viszszalép a bogár hadsereg főparancsnokságától, és visszatér,Szentpétervárra, magával vive Levinczkit, kit az eddigi regime főintézőjének tekintettek. A trónörökös a gárda-hadtest főparancsnokságát fogja elvállalni, az orosz kormány 3426 pajtát rendelt a hadsereg számára, melyek Sziszlova körül fognak felállíttatni, ahol a czár is a telet tölteni szándékozik TARCZA. ^ REGÉNY. Irta: JÓNÁS. III. Egy elszalasztott szó (Folytatás.) Szegő Andris lassanként felgyógyult- Sajgó Balázs még egyszer megpróbálta, hogy fészket rakjon ennek a kóbor madárnak. Tudta, hogy nehéz lesz vele boldogulni , az apjára ütött, az is a bolondok útját járta egész életében Darabig azt hitte, hogy fogott a jó tanács. Az a fiú egészen megcsendesedett. Elhagyta szilaj kedve, komolyabb, gondolkozóbb lett. Visszatért az ekeszarvához, s kijelentette, hogy most már állandóan Berektet fog maradni. Sajgó uramnak egész öröme telt abban, hogy ezt a fiút mégis emberré teheti. Milyen kár lenne érette, ha csak Ufu számtalanul eltűnne egy ilyen derszál ember. Mintha csak remekbe enne teremtve, egyik kiváló példánya an!'a. az, ‘gaz‘ bs fajnak, melyben a föltlmulni, erőteljesSég egyUást akar'nák Egyszer aztán hire kelt a faluban, A 1 3 h02 Piszto« Berektóre költözött. Mit akarhat várjon? Talán uj szerencsét próbál. Beszélték azt is, hogy férjhez is szeretne már menni. Megunta az özvegység szomorú napjait. Szegő Andris egykedvűbben fogadta a hirt, mint ahogy gondolták. Nem nagyon bolondulhatott már a kaczkiás özvegy után. Talán épen ennek vette a hirét, — talán épen ez ingerelte. Az asszony furcsa teremtése az istennek, amig imádják, addig szeret poklot csinálni a szerető szív egéből; ha aztán elfordul az imádó, felébred hiúságuk, s boszúságból is visszahódítják még egyszer áldozatukat. Ahol a mosoly nem használ, ott van segítségül a könyhullatás. Melyik férfi tudott ennek ellentállani? Egy hónap múlva már azt beszélték, hogy ki vannak békülve. Ez még nem volt ugyan épen bizonyos dolog, de az is igaz, hogy nem zörög a harasztok nélkül. Sajgó uram engedte a dolgot a ma-ga mentére, s most már egész szívvel a Borcsa jövőjével foglalkozott. Már régen észrevette, hogy a külágosi bíró fia, Kelemen lerkó, aki egy kicsit rokonságban is tartotta magát Korcsával, jó szándékkal járkál a házhoz. Talán bőveli batyafiságba is akar keveredni. Derék, jó módú gazdaember, meg- érdemelné, hogy olyan leányt vigyen haza mint Borcsa. De hát az a fiú olyan szótalan! Nem akar kirukkolni a szíve hajával. Olyan mint a szeményetes koldus, nem lehet megérteni tisztán, hogy mit akar. Ami Borcsát illeti, arról már tud annyit, hogy mikor bizonyos benne, hogy Kelemen Ferkó Berektőre jön mulatságba, olyan kedve kerekedik, hogy alig tud bírni vele. A világnak minden nótáját eldalolgaja magában, na már az pedig tiszta dolog, hogy mikor a leány sokat szeret énekelni, akkor rabbá tették már a szivét! Hogy Sajgó uram alaposan tisztába jöhessen a dologgal, megszólította Róka uramat. Csak messziről, kerülő utakon fogott a dologhoz. Róka uram átlátott a szitán. Az ilyen dolgokban úgy váltott az esze, mint a legjobb fiskálisnak. Egy pohár bor mellé telepedtek le. Csak egyedül voltak otthon. — Judith asszony ma estére nagy fonót rendez, épen oda volt meghívni az ismerősöket. Amig megjönnek, beszélgethetnek. Tudja Sajgó uram, amit én látok, az meg van nézve ! Az ifjú pár épen egybe illenék, — s talán nem is valami sok kínálgatást várna már az a bolond fiú. Kínálásról szó sincs itt! Nekünk Borcsa nem kidobni való jószágunk. A jobb kezemet adom oda a házamból , s akiért megteszem, ember legyen a talpán! — Csak annyit mondok erre, hogy Ferkot sem szőtték polyvából! Van ám annak annyi esze, mint a fél falujának. Hogy aztán a sok beszéd között a jó borról meg ne feledkezzenek, Róka uram minden alkalmat megragadott a kaczintásra. — A biró uram jóvoltára ! Ezzel aztán egyhuzamban végig szaladt a kancsó tartalma a Róka torkán. Valóságos virtuóz volt az ivásban. Más ember is tud inni, de Róka olyan jóízű tempóra fogta a dolgot, hogy a ki látta, megszomjazott utána. Ez az ember volt egész Berektőn, akit keresztény lélek még nem látott kapatosan. Mint a száraz szivacs, úgy nyelte a bort, de a fejébe nem ment soha. Bizony sok fából faragták még a te bölcsődet is, Miska! Bajos az eszed járásán elmenni! — Akár a szent írást hallja kend, olyan igaz az, amit arról a fiúról mondottam. — Azt hiszed, hogy Ferkó . . . — Bomlik a lány után , ha nem tudja kend, nincsen a fiúnak elég kurázsija. Hja persze! A mostani legények ! És hogy valami képen túl erős véleményt ne kellessék mondania a mostani legények felett, — inkább koczczintott ismét a Sajgóval. Mikor a kancsót ajkához emelte, szájából egész tölcsér alakult, s hallani lehetett azt a taktusra menő kotyogást, melylyel a bor végig korcsolyázott a torkán. — Biz azok nem rontanak be kapustól a leányos házhoz, mint a te idődben. Jobb is ez így Miska! — Egy kicsit rátartó a fiú. Ismerheti kegyelmed az egész famíliáját, apja nagyapja a csillaghoz is hozzá rúgott volna büszkeségében. Az is igaz, hogy telve van a piros jungyeláris, még pedig öreg bankóval! — Na na, jó gazda legény. Nekem tetszik a fiú, jó szive, egészséges eszejárása van, meg tud élni a jég hátán is. Egy szó mint száz, szívesen odaadnám neki Borcsát. Hanem annyit mondhatok ám édes öregem, hogy leánynak aztán leányt kapna a házához! — Egyikőjüknek sem esik porba a pecsenyéjük! — szólt a meggyőződés hangján Róka uram, s elkezdett neszelni. — Mintha nótát hallanék oda künn. Bizonyosan gyűlni kezd már a fonó, jönek a gyerekek, itt van a Ferkó is , — hátha most tudod úgy okosan szóba ejtenéd a fiú előtt a dolgot? Nyissál ablakot a szivének. — Megpróbálom. Régen forgatom a fejemben ezt a dolgot, ha jól elsülne, haj de öreg napot csapnék ! — Ne busulj, itthon leszek akkor is ! Hát aztán Judit asszony mit mond mindezekhez ? — Az én feleségem egy áldott jó teremtés, bizonyosan örömmel látná dolgot. Ő fogadta örökbe a leányt, s úgy szereti mint a maga gyermekét. A fiú becsületes, semmi kifogása nem lehet ellene. A közeledő vendégsereg zaja mind élénkebb lett, a dal betöltötte az egész környéket. Néhány percz múlva egy sereg leány, menyecske, ifjú legény köszöntött be, élükön maga Judith asszony ki most is a legszebb virágszála volt Berektőnek. A szives házigazda eléje ment asszonyának, s meleg vendégszeretettel köszöntötte az érkezőket , ~ isten mindnyájukat! Na édes öregem — igy hívta a feleségét — gondod legyen mindenről, hogy vígan a Görögországból A „Nordd. Alig. Zig * egy athéni levele szerint az ottani angol követ három ízben interpellálta Trikupis külügyminisztert a görög üzelmek és hadikészületek iránt. A miniszter azt felelte, hogy Görögország nem mérsékelheti hadi készületeit a porta fenyegetéseivel szemben, sőt inkább ezekben indokot talál arra nézve, hogy e készületeket A Balkánon a lehető leggyorsabban befejezésre juttassa. A dologban az a legjellemzőbb, hogy nemcsak a német lap levelezője, hanem maga az officiosus lap is igen hevesen megtámadja az angol követet azért, mert a görög külügyminisztert lebeszélni igyekszik az actióba lépésről. Ugyane lap sir Stafford Northcote angol minisztert is megtámadja legutóbbi beszédéért, mlyben azt mondotta, hogy következhetik be olyan „meglepetés“, mely a küzdő feleket döntő csap nélkül békekötésre bírhatja, a ,Norod. A Z.“ szerint ilyen meglepetés csak a szlávok javára képzelhető. Jól Romániából. Plojestből írják a ,Hon“-nak oki , sok dinora-dánom közepette az utczában zavarták az éjjeli csendet, a hány magyar fiút itt találtak útlevél nélkül, mind besorozták. Ezek egy része már Az oláh hadseregnek, bármi történjék playnánál arathatja a búzát a szent ország is, a legközelebbi napokban vissza kell jönni k ijedöségéért Oláhországba ; mert abban az esetben, ha a Alánokban egy magyarországi egyén miniszterelnök össze nem hivná is a kamara . . .?. ».„„v miután a tagjait ők maguk fognak önként összegyü-1 tovén h°7-zá,ra, az t mondá hogy miután a »Bi•»•». ° B magyar légió hazánkban meg nem alakulhatEhíSk hadsereg mielőbb tfy12.én Ga, felb indulak átmenni a szülőföldjére visszahívások. Dunáo, ^ Triparten npm feh'tgégeg _ A muszkák iránt az ellenszenv napról Galaciou tízet közülök elfogtak, másnap napra gyarapodik a románok között, főteg egyet főbe lőttek, s harmadnapján a többi, azóta, hogy látják mily nagy a sebesültek kettőt kivéve, mgszökött. Úgy hallotta, hogy száma, kiket még ellátni sem képesek, projektre érkeztek, ahova el is követte őket. Most igy beszélnek a románok. Hiszen nem csakugyan megtudta, hogy besoroztatni kellett volna a hadseregünket a Dunán at tak ijjment, pajtásait meglátogatni a presz távírók névnapa, orosz sebesülteket. A czári gárdacsapatok ereszteni, csak is a határ szeleit védeni, hogy ferturára, ahol mondák neki, hogy már elé Cáe“ Lí, az orosz «87TM vonulnak át Bukaresten. Ezek nai idegen hatalmasság sem orosz, sem torokra inditották Plevna idé, hanem öt megött 1. tudósiója. 1z s 1 |J7 |n nagyobbrészt erős, jól megtermett emberek, meg.?k közelíthesse mert látni való, hogy marasztották s csak három nap múlva azabadseregben mintegy 17 — 18,000 ember az Sumia) vasarnap este. Mehemed Ali az oláh katona még nagyobb ellenszenvvel badulhato, amidőn itt a magyarok által uralt Hírtől Útlakban lekve Papa ma ment el Konstantinápolyba. Elme- viseltetik az orosz mint a török iránt. Még utikötséggd elláttatott s eltávozott, azokat, kik Plevna előtt a sátrakban lekszek homárabb beszédem volt vele. Megvett zászló vésett is maival a románok azokat, kek becsügiedés és elégedetlenség uralkodó"ea arról értesített, hogy azért bocsádik az egész orosz-román hadseregben, főleg, tolták el mivel nem akart fejre, a falnak predziaztek közöt rohanni. Mehemed Ali a hadjáratot ez idénre "Miklós alig beteg. Nagyon szenved, s egésien befejezettnek tekinti, és erősen adnem szabad neki lóhátralni, orvosaira azonban nem igen hallgat Azt hallom, hogy Kotzebue tbnok magas korára való tekintetből nem akarja elvállalni az aktív szolgálattal járó felelősséget és fáradságot. Valószínű, hogy a négek egyike helyett Kaufmann tb.nek fogja a főparancsnokságot megkapni. Hozzám jött más hírek szerint nagyon valószínűtlennek tartom, hogy a román hadsereg Bolgárországban teleljen ki. A buaresti kórházak jól megfelelnek feladatuknak, Erzsébet Ágnő fáradhatlan buzgalmat tanúsít a sebesültek körül. Tegnap (vasárnap) nagy haditanács tartatott az orosz főhadiszálláson, melyre valamennyi hadtest és hadosztály parancsnoka meghívatott az elvett zászló végett is, melyet a románok a törököktől nyertek: egymást a puskatusával ütlegelni kezdték, a midőn ugyan az el- Londonból vevőknél maradt a zászló, de kettő közülök megsebesült. Írják az ,A. Alig. Ztg."-nak : rAkou-A szept. be 17-én kelt külügyminisztert antinápolyi „Vakít"-ban megjelent s Aliri rendelet mindenik egyháznak meghagyta Suavi, a Galata Serai jelenlegi igazgatója ál- Ahmed Ejub és Rifat pasa a lörzakar ! felekezet különbség nélkül, hogy a Plevnáv által aláírt czikkel a mai „Daily News“ arra főnöke szintén elutazik. Mehemed keserűen elvérzett oroszok és románokért gyász isten használja fel, hogy vele új törökellenes izgapanaszkodik miattuk. Az oroszok a Dobrud tisztelet tartassák a nevezett hó 20 án, a rést kezdjen. Ali Suavit a helybeli poltikumit a legnagyobb szigorral meg is tartattak sok egy kis köre azon időből, midőn Londona rendőrök. Kiváncsi voltam az itteni gyászban roint száműzött tartózkodott, jól ismeri, isteni tiszteletünk után az itteni izraelita köz- Akkor a „Mukhbir"-t adta ki, melynek többségnél is meghallgatni ezen gyászistentiszte- száma 1867-ből, midőn e sorokat írom, keletet, hanem sajnos, csak a végére érhettem nem közt van. — Barátai és munkatársai oda, a midőn azt mondá a rabbi: Az isten Ziabey és Aglain effendi voltak, kik szintén hozza mielőbb vissza Károly fejedelmet had itt töltötték száműzetésük idejét, az utódseregével Plevnától. De ma úgy látom, hogy b. egykor posta-igazgató volt Konstantinán volt fehér kormány vagy a törökök fogják polyban visszaküldeni. Zia bey a triumvirátus politikai fejének Miután az a hir, hogy a törökök hala tartatott, Aglavi jámbor, szelíd ifjúnak sátrasnál át is jöttek a Dunán, ma az oláhok szott, ki száműzetésében fájdalmasan visszakozott az istentisztelet egészen a szentiványi vágyódott feleségéhez és gyermekeihez és nótává változott : reggel, délben, éjfélben, s nem fejtett ki különös tevékenységet. Ali mindig a nép egy részét az imaházakban le- Suavi tollával a legéletrevalóbb volt közölhet találni. tűk, egyébként akik közelebbről ismerték. Több katonának való sincs már, legegyéniségéről a legkevésbé előnyös benyomást alább itt Plojesben , mert még a muzsikus nyerték. cigányokat is úgy annyira elvitték Plevna Midhat ellen, kihez bukása előtt ráfelé, hogy ha ma egy örömhír jő a harczgaszkodott, a legkeserűbb dolgokat irta. A térről, már nincs, hogy ki az itteni szalma „Vakit” ide érkezett kivonataiban bizonyára sarkantyus vitézeket mulattassa. És ekkor van egynéhány igazság Angliára vonatkozólag, aki mint a minap is, midőn az a hir jött, de túlozva és eltorzítva. Ily torzítások azon hogy Prevnát bevették s valósággal pedig veszélylyel járnak, hogy az, a mi végső alak akkor szenvedték a legnagyobb vereséget, a jában látszólag a török honszeretet javára szolgál, végül átmenetet szolgáltathat a Oroszországgal kötendő külön megegyezésre. Ali Suavi mindig a mellett küzdött, hogy a mohamedánismusban meg van a képesség oly czivilisatió kifejtésére, hogy a mohamedánismust meg nem dönti. Ez értelemben azelőtt gyakran hivatkozott Guizot könyvére, ,A czilisatió történetére“, és más részrehajlatlanabb európaiakra, kik nem hódoltak azon nézeinek, hogy a czivilisatió csak a „Code Napoleon“-nal jött világra. Ali Suavi az eszméket bővebben kifejtette egy külön művében (Usuli Eikh.) Azon időben mohón kereste a bizalmas érintkezést angol államférfiakkal. Ha ma oly igen kedvezőtlenül nyilatkozik az angol haderőről, sajnos tévedésben van. A csapatok csekély száma, melyekkel anglia rendelkezik, minden időben oly bátorsággal harczolt, melynek kevés hasonló példája akad. Ami pedig Anglia hajóraját illeti, az még eddig a világ első hajóraja. A honszerető töröknek bizonyára keserű tapasztalat volt hallani, mint hangoztatja Anglia szabadelvű pártjának annyi tagja a balga s egyszersmind brutális mesét ,az emberiség embertelen korcsfajáról." Nem kevésbbá kellemetlen feltűnést idézhetett elő a török hazafiaknál, hogy a conzervatív párt, az igazságságtalan ellenzéki mozgalom nyomása alatt, többnyire nem emelkedett magasabbra a "brit" érdekek" szempontjánál. Mint németek, mi csak felfogjuk a törökök ez érzelmeit, ha visszaemlékezünk a schleswig-holsteini, vagy az utolsó franczia háború idejére. De a politikai eszélynek mindig meg kell tanítani arra, hogy nem szabad a fürdővízzel együtt a gyereket kiönteni. Ezt tette Ali Suavi, midőn ezúttal oly módon kelt ki Anglia ellen, mely aDaily News“-nek mostani vigasztalhatlanságában ez egyszer megint egy elégedett órát szerzett.. Politikai hírek. Az osztrák regnicolaris bizottság e hó 1- re tűzte ki legközelebbi ülését. Azon hírrel szemben, hogy a bizottság el fogja határozni, a reichsrabh elé jelentést terjeszteni, melyben a tárgyalások eddigi eredménytelensége fogna constatáltatni: a .Bad. Carr." nak azt írják Bécsből, hogy az osztrák kormány amai ülésben a bizottságot arra akarja kérni, hogy most még ne tér-