Magyar Polgár, 1877. július-december (11. évfolyam, 148-297. szám)
1877-11-17 / 263. szám
sz-élet KOLOZSVÁR, NOV. 16. Dolni-Dubnikból távirják aDaily News*-nek nov. 9-ról, hogy Plevna kihüszároltatása most már teljesen végre van hajtva; minden részen gyalogság helyeztetett el s lovasság számára hely sincs többé. Az egész körülzárolási vonal 30 angol ménföldet tesz, mely 120,000 ember által van megszállva. Hogy Ozmán pasának van-e elég elesége, kétséges. Nemrég az oroszok még láttak vagy 5—6000 darab marhát, melyek legelni hajtattak ki. Egyéb jelek továbbá valószínűvé teszik, hogy Ozmán még 30—40 napig, hacsak tovább nem, tartani fogja magát. Az ételadagok igen kicsinyek, 10 katona kap naponkint 27 font bust, a kenyér szinte kevés. Az oroszon kényelmes kunyhókat építettek maguknak Plevna körül az egész hadállásban, s az ostromzárt, habár ez erős tél sok bajt fog la nekik okozni, könnyen föntarthatják. Szilisztriából jelentik, hogy az oroszok folyton erősítik a dunai szigetet. A Standardnak, szintén Sumlából — ezt jelentik. Tegnap nagy erőt küldöttek kémszemlére Kara Hasszánkiejből Opaka és Polomarcsa felé, a törökök közeledtére az oroszok elfutottak, és mindent cserben hagytak. A törökök sok készletet, élelmiszert találtak. A Szalonikból kiindult kémszemlélő csapat nem talált ellenállásra. Ozmán Gázárból Verbovka irányában nyomultak előre. Kirilár és Kadikicj közt oroszokkal találkoztak, kik visszavonultak, miután Manzurt felgyújtották. Az ellenség ez alkalmakkal sok hatottat és sebesültet vesztett; egy kozák kapitány és négy közlegény elfogatott. Szüleimán pasa Belgrádba érkezett. i t e§ « e-t Sók », itt Itt fáil,er at ló, át e»a gumiéból jelentik a Daily Telegraphnak november 1- ről. A törökök nagy activitásuk folytán éppen most végeztek be egy nagy kémszemlét. Négy különálló hadtestet küldöttek különböző irányban, hogy az oroszok állásáról pontos tudomást szerezzenek. Az egyik sereg Polomarcsa faluig hatolt előre, aonnan az ellenség rohanva menekült el, fegyvereket, lőszert, több lovat és egy kozákot hagyván hátra a törökök kezei közt; egy másik Kaesély evőig haladt, hol az oroszok azonnal visszavonultak ; a harmadik Ozman-Bazárból Kazem-Köpriig ment, és onnan könnyűszerrel kiűzte az oroszokat; a negyedik Opik falut támadta meg és foglalta el, úgy látszott, hogy az oroszok nem voltak nagy számmal. Valószinü, hogy innen Bokát küldöttek Plevna ostromára. Zekerkán pasa a Dobrudsában előrenyomult az oroszok ellen, és kiűzte őket Diaierkade faluból, és többeket elfogott közülök. I I t. I i ,I .I I i * TARCZA. AZ AGG 14. LAJOS — Araene Houssaye után Ttusai G. IV. (Vége.) V. Marie herczagnő a gondatlanságot és vigságot adta; de e vérből való bábunak maró és gyilkoló nagyravágyása volt. Olvasó könyvére e jelmondatot irta fel Virgiltől : BIngentas animos angusto in pectore versant.* De ez nem arra való volt, mintha ezzel azt akarná jelezni, hogy istenhez tért Azt akarta, hogy uralma e világból való legyen.Midőn a Mér-társaságot*) megalkotó, jutott-6 váljon eszébe, hogy a szellemeknek egy oly társaságát alkossa meg, melyben mindenki hűségi esküt tegyen az ő nagyravágyására. De ő nem akart nyíltan játszani. Tudva van, hogy midőn az A. B. C. huszonnégy bégjéből álló sorsjátékát vette elé, az, ki barátai közül az t húzta ki, köteles volt *) Czimo ez volt: Anna Mária-Luiza, Nceau bárónő, a, Méh-társaság örökíts fő- HA .ö-'e- A hátterén a kas felé siető méh látható .• jelmondattal: „igaz, hogy kicsiny vagyok, e mél) sebet tudok ejteni.“ A társaié" lovagjai ködenemél?rellelett,“k felf »ásukkal: „Esküszöm ravidéríi/el onopci-wl a •rend "fekü* főnöknője iránt hitftjsa sas--. ii/A £* A". íc* Comédiát, az, ki az O-t, Operát, ki a B-t, Balletet előadni. Miért nem kötelezte az A kihúzóját arra, hogy szerelmet (Amour) játszék , talán a szerelem kissé elvonta volna őt a politikától. A régens anyja kíméletlenül festi Maine herczegnőt: „Nem nagyobb egy tíz éves gyermeknél. Ha befogja száját, nem csúf. Ruf, össze-vissza álló fogai vannak. Nem testes; tömérdek festéket használ; szemei szépek; arcza fehér, szőke; ha oly jó volna, mint csintalan, mit se lehetne ellene mondani. Egész nap nyugodt, egész nap kártyázik ; de ha a nap elmúlik, akkor következik a harag és vihar ; annyira boszantja férjét, gyermekeit és cselédjeit, hogy azok azt ne tudják, mit tegyenek.* Saint-Aulaire marquis volt az udvar költője. 1643-ban Limousinban született. Egész ifjúságát ott töltötte, körül véve az urak által kik nemességükből és tudatlanságukból parádét csináltak. Egyszer aztán megunta az élőkkel való társalgást, s a halottakhoz fordult, az az : jó egyetértésben élt Homérral, Virgillel, Regnier-val, és Montaigue-nyel, költéskel és elbeszélőkkel. Azt senki se mondja, hogy várjon Ámorral jó viszonyban volt . De élete terén sokkal szerelmesebb volt, semhogy April gerjesztő hajnalán ne ömlengett volna. Egy napon elhagyá magányát, hogy háborúba rackjoz. S nem tette le kardját, míg tábornok nem lett. De akkor minden, háborúból jövő marquis aranysarkantyús volt. Katonaságából hazatérve, belépett a világba. Versaillesban keveset járt, mert volt egy más köre, melyet a költészet kedvelő urak látogattak, t. i. n Marie herczegnő udvara, ki Saint-Aulaire marquist nemsokára az ő öreg pásztorának nevezte el. Saint-Aulaire marquis száz éves korában halt meg, mint mestere, Anacreon , mint barátja: Fontenelle. Oh szép idők, midőn az ember egy századot ért meg forradalom nélkül, tábornok lehetett csak mert átlépte a Rajnát, a akadémia tagjává választatott egy strófa versért. Nem, ezek nem voltak szép idők. Mennyivel inkább szeretem én a mi szenvedélyeinket, komoly bolondságainkat, viharainkat, hajótöréseinket s ők apályban voltak, mi élünk a dagályban ; ők éltek száz évet, naptár szerint véve, mi élünk ezer évet sziveink szerint számítva. Fontenelle mondá haldoklásakor: „Csaknem egy százada, hogy én se nem kaczagtam se nem sírtam.* Sajnáljuk, sajnáljuk azokat, kik sohasem neveltek, de még inkább azokat, kik soha sem sírtak. Sajnáljuk őket: az uj bájnál nem koszorúzta homlokukat isteni sugaraival; az érzelem, mely minket istenhez közelített az által, hogy a szeretet és szabadság két hallhatatlan könyvének: az evangéliumnak és a természetnek elragadó szépségeit velünk megismertette, s sohasem dobogtatta az ő szíveiket. Szóval: ők éltek anélkül, hogy szerettek volna. Sajnáljuk őket, amint az ördögről mondó szót, Teréz, e keresztény Sapka, ki az érzelmek magas szikláiról a vétlenségbe veté magát alá. Diában dicsérik előttem Maine hercegnő Elyséumit, mert én többre tartok egy szögletet Boubon herczegasszony kemenezéje mellett, hol az ő három Irányát hallom őgyelegni: „Három kedves leány, Clermont kisasszony nagyon szép, de én testvérét, Conti herczegnőt mégis szebbnek találom.“ A harmadik Cendriilon, Azon kor festői olympusi istennők alakjában álliták őket elénk. Az anya Vörblil volt közöttük, mint egy idősebb testvér. A Palatinusnő, az igaz,ság e kis festője szerint: Az anya nem szebb leányainál, de több kelleme, jobb kinézése, megnyerőbb modora van ; szemeiben csak úgy csillog azész, mint a gonoszság; hasonlít egy szép macskához, mely játszás közben érezteti körmeit! Kicsibe veszi a világot; nagyon mulatságos ; s oly tréfásan tesz mindent nevetségessé, hogy az ember nem állítatja ki nevetés nélkül.* Mikor Burbon herczeg Chantillybe volt száműzve, Chantilly épen olyan udvar volt, mint Sceau. Atyja, Bourbon Condé herczeg belé csepegtette volt a szépművészetek érzékét; Chantilly őrzi is ennek emlékét. Segítette Wateaut, Saniertet és Nabtiért. Mondák is aztán, hogy e három festő visszahagyta az utókor szántára Boubon Condé kedves mosolyát. A 1.rereg az orleansi herczeg halála után ádamaminiszter levén , kissé igen művészi tremptusból kormányzott. Nagyobb királyérzelmű volt a királynál, s radio ezt megházasította, adót vetett le. Lajos leendő születésének örömére tervezett még egy más adót is „a királyné öve” név alatt. Ez igen költői volt ugyan, de miután azok, kik fizettek, az évet nem oldogatták: egész Francziaország felzúdult az államminiszter ellen, ki azonban nem volt államférfiu, a 115 i S . I TUDOMÁNYOS MOZGALMAK. Értesítés a kolozsvári orvos-természcturtományi tirrsulat f. é. okt. 26-án tartott természettudományi szűküléséről. A szakelnök betegsége miatt meg nem jjelenhetvén, helyette a szakértekezletet Abt Antal társulati elnök vezettte. Bejelentetett, két előterjesztés: 1.) Apró állattani közlemények Dezső Bélától, 2.) Adatok a fluorescentiához Egyed Mózestől. A kitűzött tárgysorozat szerint felkéretik De- 7, s ő B. tárgya előterjesztésére. Kolozsvár egyik, a külfölddel élénk , összeköttetésben álló fűszeres üzletének raktárában 1877. telén egy addig ismeretlen rovarfaj nagy mennyiségben tűnt elő. E rovarok mindent felfaló természetekkel szerlelett alkalmatlanokká váltak. Kiirtásukra mindent elkövettek, de kipusztításuk nem sikerült. Csak annyit tudtak tenni e rovarokkal, hogy megkeresztelték. Elnevezték őket Jserna- sjeffeknek. „,, E rovarok közül 2 kifejtest példaoyt , és egy álcát, a helyi állattani intézet is kapott, melyeket itt bemutatni szerencsém van. E rovar a B1 a 11 a germanica, Fab. A Blatta germanica Csaknem az egész világon el van terjedve. Nevezetes e rovar elterjedésére nézi, hogy némely vidékről, hol azelőtt nagyon jól tenyészett, nyomtalanul eltűnt, így hazánk közép és déli részéből teljesen kipusztult, pedig Koy szerint még 1800-ban Budapest körül előfordult. Felső megyéinkben, valamint a Szilágyságban jelenleg is előfordul. A jelzett helyekről való eltűnésének nagyon érdekes oka van, melyet nemsokára megismerünk, ha előbb ez érdekes rovar életével közelebbről megismerkedtünk. Ezen, Kolozsvártt Tsernajeti'eknek nevezett rovaroknak mindenütt kijutott a gúnynevekből. Oroszországban a nép poroszoknak nevezi, a tiroli és felső-ausztriai pedig muszkának hívja. A muszkák azt hiszik, hogy a két éves bábomból hazatérő oroszcsapatok czipelték be, mert azelőtt Petersburgban nem észlelték. Az ausztriaiak pedig azt mondják, hogy ezen muszkák oda Csehországból kerültek, Csehországba pedig muszka alattvalók által vitettek be, akik az üveghutáknál lettek napszámosoknak telle- Igadva. Hozzánk valószínűleg Ausztriáitól hozattak ide Kolozsvárra portékával. Ezen Tservajeffek egyik helyről a másikra nagyon könnyen eljuthatnak. Boroszló egyik serházában úgy elszaporodtak, hogy az asztalokon futkostak, s a vendégek kabátnyakai alá bujtak, s így szállitottak egyik helyről a másikra. El vannak terjedve Syriában, Egyptomban, Németország igen különböző vidékein, s hazánkban az említett helyeken, Nordhausenben, úgy 10 év óta ismerik a serfőzedékben. Dr. Matt I rus*^ ‘ sauban észrevette, hogy ott annyira alkalmatlanokká lettek, hogy az emberek kiköltözésre kényszerültek. Hideg télben kiköltöznek, mindent nyitva hagynak és pár nap múlva az utálatos rovarok elpusztulva hevernek, és aztán akkor az emberek lakásaikba ismét visszaköltöznek. A hőmérsék változása, a hideg léghuzam öli meg őket, a X XI. évfolyam. 263-aiék szám. Kolozsvárit, 1877. szombat, november 17. POLITIKAI NAPILAP. ELŐFIZETÉSI FELTÉTELEK: Egész évre..................................16 frt — Ur. Félévre.............................. 8 „ —• „ Egy negyedre...............................4 „ — „ Egy hónapra ...............................1 „ 60 . SZERKESZTŐSÉGI IRODA: A LYCEUM NYOMDÁBAN. KIADÓHIVATAL: A LYCKHMI NYOMDA „KÖZPONTI IRODÁJÁBAN" Főtér gr. Teleki Domokos-Jiks. HIRDETÉSI DIJAK: Dzsiftr hasAloott garmandsor Ara, vagy annak területe n kr. Mintfan hirdetés ötén 30 kr. kél«sglitték kClln trialtUtik Nagy hirdetéseknél kedvezmények. NYILTÉR: Soronként, vagy annak helye 26 kf. HEGLAMOK: Hirfűrérba Boronként 1 !! A A békehírek most már nemcsak a tényekben, hanem a félhivatalos lapokban 19 erélyes de mentire találnak. Azon felhívást, melyet a porta a mediatió ügyében állítólag Reusz herczeghez intézett, a Fremdenblatt békesóhajtásnak mondja, melyre nézve a német nagykövet, ismerve a mérvadó orosz körök nézetét, nem akart közvetítést vállalni. De a Fr. szerint a nagykövet azon tanácsa, hogy a porta közvetlenül Oroszországhoz forduljon, még felvilágosítást igényel. Talán nem is volt az komolyan gondolva, de annyi bizonyos, hogy ez idő szerint még semmi sem mutatja, hogy a porta Reusz herczeg e tanácsát követte volna. Konstantinápolyból egy hivatalos távirat a legkategorikusabban koholtnak mondja a Pol. Corr. hírét s a gyilkosságokkal párosult összeesküvésről. Murad néhány szolgáját el kellett bocsátani és másokkal helyettesíteni. E tisztán házi esemény rágalmazó módon elferdítve közöltetett a Politische Corr.-ben. Az Agence Russe hírét, hogy a porta Reusséget közvetítésre kérte fel, több lap tendentiosus koholmánynak mondja, ennél egyébnek nem is hitte senki. Mi történjék Erzerummal ? Az orosz lapok nincsenek egyetértésben az iránt, mit kell Erzerummal tenni. A „Golos“ ellenzi e város bevételét vagy huzamos ideig tartó megszállását, nehogy az örmények orosz rokonszenvükért az oroszok netaláni visszavonulása után a törökök boszujának tétessenek ki. Véleménye szerint elég lenne a városon hadisarcot venni azon károk fedezésére, melyeket az orosz területre menekült örmények és a Fekete tengerparti orosz lakosok szenvedtek. — A .St. Peterburgskyja Viedemostia erre azon ellenvetéssel válaszol, hogy a hadikárpótlást nem egy város, hanem az egész ellenséges állam üzetni köteles. Az oroszoknak el kell egész Örményországot elfoglalni s birtokukban mindaddig tartani, mig Törökország a hadiköltségekre vonatkozó kötelezettségeit nem teljesíti. Az erzerumi örmény lakosság eddig Oroszország iránt sem rokon-, sem ellenszenvet nem tanúsított , az orosz hadakat csak akkor fogadja baráti érzülettel, ha tudni fogja, hogy őt a háború befejezése után a törökök önkényére nem hagyják Ha Erzerumot el nem foglalják , a Törökországra rovaadott kötelezettségek teljesítéséig meg nem tartják, akkor a mostani háború nem háború, hanem csak gyakorlati harczoktatás. Erzerum megszállása után és átalában a békekötéskor megteszik majd a kellő rendszabályokat, hogy a törökök Örményországban többé ne önkénykedjenek, még azon esetben sem, ha e tartomány a portának visszaadatnék. cs. „Szievernyi Viestnik* szintén Erzerum elfoglalását tanácsolja s bevételének fő hasznát abban találja, hogy az örményországi főváros eleste az egész török hadsereg erkölcsi erejét megbénítja és különösen Karsz védőire oly befolyást fog gyakorolni, hogy nemsokára azután a vár feladása várható. Erzerum bukása után Karsz további védelme czéltalan volna, vagy legalább a Szaganlughon túl levő török hadseregnek a télen át nem hozna lényeges hasznot. A bevétel további előnyét az képezi, hogy az orosz haderő, ha a várost kiüríteni kényteleníttetnék, Erzerum jelentőségét teljesen megsemmisíthe a felszerelés összes anyagi részének, az erődöknek, laktanyáknak, élelmi és lőszerkészleteknek lerombolása által, s ami elhurcrolható, magával viheti, Országgyűlés. A képviselőház ülése nov. 14-én. A mai ülésen a rentokölcsön adómentességéről és a szeszadóról szóló törvényjavaslatok harmadszori felolvasása történt meg, melyek el is fogadtattak. Ghyczy Kálmán, mint elnök figyelmezteti a házat arra, hogy most lenne ideje határozni a már letárgyalt kiegyezési javaslatoknak a főrendiházhoz átküldése iránt. Simbsch Pál rövid indokolással a következő indítványt nyújtja be : Indítványozom, hogy ugyanazon jegyzőkönyvi kivonatban, melyben a szeszadóról szól törvényjavaslat a főrendiházhoz átküldetik, keressenek fel a főrendek, határozzák el részükről is, hogy a kiegyezésre vonatkkozó mindazon törvényjavaslatok, melyeket már a kormány is együvé tartozóknak jelzett, a képviselőház pedig, f. évi okt. 3 átitatott 227. ülésének jegyzőkönyvében határozatiig ilyeneknek nyilvánított, csak együtt és egyszerre terjesztessenek legfőbb szentesítés alá, mégpedig csak akkor, mikor ugyanazon tárgyakra vonatkozó törvényjavaslokat, a felsége többi országainak és tartományainak törvényhozása is hasonló értelemben elfogadja és azoknak legfelsőbb szentesítés alá leendő terjesztését elhatározza. A ház az indítványt egyhangúlag elfogadja, s a kiegyezési javaslatokat ily határozattal küldi fel a főrendekhez. Következett Bakcsi Ferencz képviselő mentelmi ügye. A ház a bizottsági javaslat értelmében vita nélkül kimondja a mentelmi jog felfüggesztését, minthogy zaklatás kérdése fenn nem forog Tárgyalta ezután a ház a megyei mérnöki állomások megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot. Mocsáry Lajos nem fogadja el, mert a megyei intézmény megtámadását lája benne, s ez nem komoly eljárás a kormány részéről. Tisza miniszterelnök hivatkozik az intézkedés czélszerűségére, s kéri a javaslat elfogadását. Almásy Sándor szükségesnek tartja a megyei mérnöki állások fentartását, mert az államépítészeti hivatalokban sok az idegen, s ezek törvényeinket sem ismerik. A ház többségre ezután a javaslatot általános ágban és részleteiben elfogadta. Következett a pénzügyi bizottság jelentése a megyék 1878. évi közigazgatási, árva és gyámsági kiadásairól szóló törvényjavaslatról. — A ház vita nélkül elfogadja. A budapesti zálogházi fiókintézet iránt, a pénzügyi bizottság javaslatához, hogy a miniszter az ajánlottnál olcsóbb telket keresjen. Hegedüs előadó kiemeli, hogy a bizottság e javaslattal nem kívánja elodázni a fiók zálogintézet létesítését. Hefy Ignácz nincs ugyan meggyőződve a fiókintézet szükségéről, mert vannak Budapestnél nagyobb városok is, hol csak egy zálogház van, de ha már két éven át alkudoztak arra a telekre, igyekezzenek tulajdonosával olcsóbb feltételek mellett egyezségre jutni. Smonyi Lajos elfogadja a pénzügyi bizottság véleményét. Hellyvel szemben vitatja a fiókintézet szükségét, valamint azt, hogy a zálogüzletet az állam maga folytassa. Kívánja azonban, hogy az épület minél egyszerűbb legyen. A ház elfogadja a pénzügyi bizottság javaslatát. Dr. Szabó Alajos állatgyógyintézeti tanár fizetésjavítási kérelmét a ház a pénzügyi bizottság javaslata értelmében elutasította. Ezzel a napirend ki volt merítve. Az ülés végén Ráth Károly a következő interpellációt intézte a kereskedelmi miniszterhez : 1. Szándékozik e a t. miniszter úr a Magyarország 1876-ik évi be-és kiviteli áruforgalmára vonatkozó statisztikai kimutatásokat — a csak 1874 évig terjedő ebbéli kimutatások pótlására — beterjeszteni, oly időben, hogy azok még a vámtarifa tárgyalása előtt tanulmányoztathassanak ? 2. Ha pedig ez a kellő időben az előmunkálatok hiánya miatt meg nem történhetnék, szándékozik-e a t. miniszter úr a szükséges intézkedéseket megtenni, hogy az országos statistikai hivatal akár az eddigi alapon, akár megbízhatóbb adatok beszerzésével Magyarország ki- és beviteli áruforgalmát jövőre is, a főbb czikkek szerint részletezve évenkint kimutathassa ? Kiadatik a kereskedelmi miniszternek. Ezzel az ülés véget ért. AUSZTRIA, Bécs, nov. 14. A mai lapok mind a tegnapi bankvitáról czikkeznek . A Fremdenblatt kiemeli, hogy a monarchiai egység csekély maradékának fentar