Magyar Polgár, 1879. január-június (13. évfolyam, 2-147. szám)

1879-03-28 / 72. szám

^­sze zakatolta az egész Kalotaszeg vi­dékét- szegedieknek kell mulatói. összemutatunk több mint 720 fo­^^Hát nem 87^P eredmény ez egy akkora , AahA­­mely mindenestől elfér egy szegedi Viher tanyájának a szögletébe ? e® Egész011 igazságtalan lennék, ha a szép .. upn nem vennném észre a közvacsora « „m­lezője báró Jósika Sámuelné ő «orva ága s mellette B.­Hunyad derék urhöl- Depinek érdemét. 1181 Valódi gyönyörűség volt nézni ezeket asszonyokat, leányokat. Csupa szív, csupa *n mindenik. Észre se vetted, s a közvacso­­*7* meg voltál adóztatva, anélkül, hogy bán­­td Még jól esett ez a kis koppasztás. DM Gyarmathy Zsigáné, Kaszó Dénesné, Ig­­icz Károlyné alig győzték szedni a pénzt. A vendégek önkéntesen szórták azt. A A Gyarmathy Zsiga piros pozsgás arczán minte látszott, hogy hízik a mája a jó szü­rete" A felszolgáló derék hölgyek fáradsága dús jutalmat nyert a siker teljességében. Elkelt minden, — még a szivarvég is! * # ái A­mi a hangversenyt illeti, a program­­mot ismerik olvasóink, s így most csak any­ait jegyzek meg, hogy egy kis változáson m­ent keresztül. Szentmarjai Róza k. a. nem népdalokat, hanem a „Cornevilli harangokéból énekelt egy coupletet, Wendelin úr pedig a kitűzött darab helyett Berlioznak »Alis varies“-ét játsz­­ta hegedűn, a kedves és köztiszteletben álló Gajzágó Antalné asszony pedig átalános saj­nálkozásra nem vehetett részt a hangverseny­ben, családi gyásza miatt. A hangverseny többi része aztán ment a maga rendes kerékvágásában, még­pedig szép sikerrel. Gyarmathy Zsiga felolvasását remélem, hogy eddig már beküldötte. (Még nem, de minden postával várjak. Szerk) Nem dicsé­rek meg senkit külön, hisz az érdem ma kö­zös volt. Bár minden magyar városnak olyan lelkesült, minden szép és jó iránt olyan fo­gékony közönsége lenne, mint Hunyadnak van, — s bár minden városnak akadna egy­­egy’ Gyarmathy Zsigája ! Egy örmény. H N­AHA.R.A-M­IS. Kolozsvárit, 1878. márcz. 27. A SZEGEDIEK JAVÁRA! Lapunk szerkesztőségénél folytatóla­­osan adakoztak: fzt.dr. Horváth Lajos...........................................5 lede Ida gyűjtése Kutyfalváról . I. Bornemisza Elemér .... orda Ar. megye tanfel. gyűjtése . I.­Hunyadi hangverseny jöved. kez­őcsora és a közvacsorán tett ada­kozások................................................708 ^ egy arany és egy 20 fokos arany értéke 14­84 kolozsv. redoutban márcz. 22-én tartott gyermekbál feleslege ... 40 — Összesen begyült: 2651 33 * Lapunk­­ előfizetőit tisztelet­it kérjük, méltóz­tassanak előfizetéseiket egujitani, mert az évnegyed végéig már ők néhány nap van, s a későn érkező ófizetőket teljes számú példányokról nem utosíthatjuk. Általában lapunk tu­d­ófu­­­tói egyenként inkább megtehetik, hogy 11 nappal előbb küldjék be előfizetéseiket, sőthogy a kiadó­hivatalt küzködni enged­­k a legkellemetlenebb reclamatiókkal,mi­­eknek legtöbbször (a későn érkezett meg­­indelés miatt) nem tehet eleget. Sok -gi vidéki előfizetőnk megvárja, hogy a spot újabb megrendelés nélkül 19 foly­ása kiadóhivatalunk , ám­de ez a t­e­he­­titlenségek közé tartozik, mert­­ha sem tudhatja, hogy ki szándéko­s tovább is járatni a lapot, és ki marja beszüntetni ? — találomra kül­sős pedig 8—900 embernek sok kel­­lvetlenséggel járna. Ismételve kérjük te lapunk t. előfizetőit, kegyeskedjenek a rendeléseiket a lehető leggyorsabban egtenni. Lapunk ára évnegyedre 4 frt. dévre 8, áprilistól az év végéig 12 frt. 4 fr Az uzsorások ellen a monarchia­indkét felében dicsérettel méltó mozgalom in­­dt meg. Egészen üldözőbe vették a gaz­­éberek e legundokabb faját; olyan ü­­­d­ö - f9 ez, mely közbecsülésre érdemesíti mind­­okat, kik részt vesznek benne. Bécsből is­­et kiutasítottak három általánosan ismert El(árást és a rendőrség buzgón folytatja haj­­óvadászatát. A Bécsből kitiltottak közt egy­szer Francziska nevű asszony is volt, lem-­érgi születésű 45 éves és férjezett. A faá­­k kettő Edelstein Salamon, tarnovai szüle­­,aki, 32 éves, nős, és Ilulles Móricz lembergi életény, 26 éves, nőtelen. Ez utóbbi kato­­diszteket, előbbi­ vasúti hivatalnokokat, az leény pedig rendőröket tartott karmai között.­udapesten a­­Magyar hírlap“ közleni kezdi fővárosi uzsorások névsorát. Az a­lső köz­­veény a következő: „Herschler, lakik Ka­­' y*körut 9. szám alatt. Rivesitsnó, lakik a czi­m gazdán. Hauser József, Ki­'y*utcza 1. Fröster, Laudon-utcza 1. Feld­­r*ter Rombach utcza 10. Kovács Ödön, ügy* . Képiró-utcza 6. Grezsó Ernő, ügyvéd, k­s bazár." Nagyon kérjük olvasóinkat az etöai erdélyi részekben, tegyék le* T.7' hogy a mi ilytárgyu közleményeink is a ' taabb legyenek. Semmi ,kiméletet se- 8' A kik már rendelkezésre ál-­­ó adatainkat (köztük nem egy nagyon sen­­sationalis) szaporítani akarják, kérjük, kö­zöljék velünk az illető­t. uzsorás hölgyek és urak nevét, társadalmi állását, lakhelyét. 4(1 Az egyesült erdélyi takarék­pénztár tegnap tartotta meg közgyűlését. A közgyűlés örömmel vette tudomásul, hogy az intézet forgalma, ereje, tartalék­tőkéje, s ál­talában tekintélye folytonosan emelkedik, gya­rapodik. Az igazgatóság ajánlotta, hogy a 9482 frt 26 kr. tiszta jövedelemből 4500 írt­tal váltassanak be a múlt évi szelvények, mely összeg 10°/o-nak felel meg részvényen­ként ; továbbá kérte a közgyűlést, hogy 3085 frt 81 krt csatoljon a tartalék­ tőkéhez, az alapszabályok értelmében pedig az igazgató­ság és felügyelő bizottság részére szavazzon meg 1896 frt 45 krt. A közgyűlés elfogadta az igazgatóság ajánlatait, s így ma már a tar­talék­ tőke 8478 frt 9 krra emelkedett, az igazgatóságból kilépett elnököt dr. Bánffy Albertet, Gárdán Zsigmondot, továbbá a szin­tén kilépett felügyelő bizottság tagjait: Gyar­­m­athy Miklós, Finály Henrik, Biasini Domo­kos, Tauffer Ferencz, K. Papp Miklóst újból megválasztották. Az igazgatóság jelentését és a mérleget közelebbről fogjuk adni a Nemzeti színház. Tegnap lépett föl Bogdáni Vanda asszony, van der Meere grófnő (mint a színlap mondja­ ,a párisi olasz opera­ énekesnője.) Szép számú kö­zönség gyűlt össze a színházban, mely nagy tetszéssel fogadta a művésznő valóban szép énekét. Bogani Vanda asszony kedves, meg­nyerő jelenség, énekmodora rendkívül kelle­mes és finom. Hangja nem nagyterjedelmű, de bámulatosan iskolázott s kivált pianot elragadok. Négy dalt énekelt s köztük legin­kább a­­Sevillai borbély­ nagy áriájával és a rákövetkező kolerával a legélénkebb hatást idézte elő. A közönség zajosan tapsolta és éljenezte a művésznőt, ki szives volt két dalt ismételni Ámbár a magyar közönség sohasem kívánja meg külföldi művésznőktől, hogy előt­tük ismeretlen nyelvünkön énekeljenek, s grófnő előzékenyen elénekelt egy magyar concert-dalt is. Az érdekes és kitűnően si­került ének-piecek közt a „B e c s ü l e t sz ó” egyfelvonásos vígjátót adatott elő. Szigeti e darabja kétségkívül egyike a legjobb ma­gyar vígjátékoknak. A tegnapi előadás élén­ken folyt le, a szereplők jól működtek s ki­vált Gerő Linát (Róza) a közönség nyílt jelenetben is kitapsolta. A függöny legördül­­tével őt és a többi szereplőket is többször kihívták.­­ Patti Charlotte holnap tartandó hangversenyére a már áruba bocsátott ülő­hely-jegyek elkeltek. A hangverseny rende­zője a közönség kényelme érdekében úgy in­tézkedett, hogy állóhelyek a teremben ne le­gyenek. E helyett a terem falai hosszában, pamlag-ülőhelyeket rendezett be, melyek 2 írtjával Stein­e könyvkereskedésé­ben még kaphatók, valamint álló helyjegyek 1 írtjával. Állóhelyek csak a társalgó teremben és a karzatokon lesznek. — Színházi hírek. Szigligeti­­n­é asszony jutalomjátéka ápr. 5-re van ki­tűzve; színpadra kerül, mint már említettük „F a t i n i c z a*, melynek cziraszerepét Szig­ligetié ez alkalommal játszi nálunk először. — „Egy katona története“, D’En­­nery hatásos drámája, szombaton fog előadat­ni. A rendezőség nagy gondot fordít az elő­adásra, melyre felhívjuk a közönség figyelmét — „A kis herczeg“ operetté a folyó szin idényről el fog maradni. Valószínűleg a nyár hónapok alatt kerül színpadra. Ekkorra tar­togatják a­ Piros bugyellárisait, mely a kolozsvárin kívül az összes vidéki színpadokat bejárta már. — Az árvaházi közvacsorára vo­natkozó számadásba tévesen volt bevezetve Si­pos Gáborné adománya 1 írttal; ez adomány 2 frt volt.­­ A szegedi apáczák disznói. A napokban Szegedről a következő furcsa esetről tudósítanak: Midőn Szegeden a vész kitört, az apáczazárdát a viz körülfogván, a szegény apáczáknak nem volt más módjuk menekülni, mint felmászni a padlásra, hol a háztetőn lyukat vágtak és onnan szedték le őket, mentő csol­akokra rakták és Temes­­várra szállíttatták. Magukkal semmit sem menthettek meg a rajtok levő kis ruhán ki­vül. Odaveszettnek hitték minden kis va­gyonkájukat s a többek közt a hátulsó ud­varban levő két darab másfél mázsás disznó­jukat is a napokban pedig visszafordultak Temesvárról, m megtekintendők, hogy vagyonuk és a zárdaépület hogyan áll ? És bámulatra, a két disznó a legvigabban mulatott a pad­láson. A­mint az apác­­ák elmenekültek, a padlás ajtaját nyitva hagyták és az ár a disz­nókat erre­felé sodorván, szépen felmene­kültek ide. A padláson számtalan zsák volt felhalmozva liszt ■ és gabonával teletöltve. A szegény menekültek kihasogatták a zsákokat, és csillapították éhségüket. Bámulandó, hogy a szegény disznók nem pusztultak el a szom­júság miatt I­tt Fischer Vilmos herendi porczel­­án minta raktárába az éjjel három jó ma­dár, kulcsokkal és baltával felfegyverkezve, szerencsét ment próbálni, de a raktárban nyugvó 14 éves fiúcska által hamar észrevé­telén, ez a háziakat felköltötte, kiknek meg­jelenésére a két tolvaj megszökött. A harma­dik az üldözésben megbújt, azonban a köz­bejött rendőrség által mégis elfogatott.­­ A kolozsvári sakk-kör ünnepé­lyes megnyitása f. hó 2- án d. e. folyt le. A nem nagy helyiséget a megjelent tagok zsú­folásig megtöltötték. A helyiség egyébiránt ig­en csinosan van felszerelve A bejárattal szemben van a kör igen csinosan festett czí­­mere, (a kör egyik tagja jeles fiatal festőnk Sárdi István műve) A falon függnek továbbá csinos aranykeretekben: a házsza­bály és játékszabály. A teremben továbbá több kis asztal áll a játszók rendelkezésére. A sakk táblák és figurák szintén kitűnő szépek. Elnök Szabó Sámuel (ref. főtanodai ta­nár) 11 órakor üdvözölvén a megjelent tagokat, körülbelől a következő megnyitó beszédet tartá: — „A nagy Széchenyi, ki századok folyamá­ban, a czivilizáczióra törekvő magyar embe­rek legkitűnőbb példányképéül szolgálhat, napi életrendjében ezt a szabályt tartotta: 8­ órát álomra, 8 órát munkára, 8 órát szóra­kozásra kell fordítani. A munkában kifáradt ember, egyéni hajlamai és miveltsége szerint, különböző mulatságokban, játékokban leli örö­mét, melyek kétségkívül annál nemesebbek, raputől tisztább szellemi élvezetet nyújtanak! Az avatatlanok azt szokták a sakkjáték ellen gáncsul felhozni, hogy a mulatságnak igen ko­moly, elme­fárasztó! Önök uraim! helyeselni fogják, ha ön ezekkel szemben, a sakkjáté­kot a legnemesebb játékok egyikének, mond­hatnám eszményének nevezem. Nem függ itt a siker a szerencse szeszélyétől, mely más­nemű játékokban igen gyakran a tudatlant, cselszövőt, vakmerőt vezeti győzelemre. Az elme, érzelem és akarat folytonos ébersége és fegyelmezettsége: figyelem, higgadtság és kitartás biztosítják itt az eredményt, mely tulajdonok gyakorlottsága más viszonyok közt is hasznunkra válik. Örömömre szolgál, hogy e helyen Erdélynek tudtomra legelső sakk­­körét megnyithatjuk s ezzel egyszersmind Kolozsvár társadalmi osztályainak egy újabb érintkezési központot szereztünk. Köszönetet mondok azon buzgalomért, melylyel önök ezt létrejönni segítették s melylyel — hiszem — fentartásához is járulni fognak. A tagok szá­ma jelenben 60, s csak tőlünk függ ezt a helyet oly vonzóvá tenni, hogy egyletünk sza­porodjék és virágozzék. Sehol sem tanulhat­juk meg annyira még az ellenfél méltánylá­sát és becsülését is, mint sakkjáték közben. Annyival biztosabbnak tartom, hogy az egy­ezésért lelkesülő társak iránti előzékeny fi­gyelem és barátságos jó­indulat, kedvessé és keresetté teendik a mai kolozsvári s­a­k­k­ k őrünket, melynek helyiségét van szerencsém ezennel megnyitottnak nyilvánitni.“ Ezután elnök felkérte a tagokat, hogy rend­re magát kiki nevezze meg, hogy így a ta­gok egymást megismerhessék. E bemutatás­ból kitűnt, hogy a mintegy 60 tagból álló kör valóban a kolozsvári intelligencia szép részét képezi. Az ünnepélyes megnyitás után kezdetét vette a sakkjátszás. A legkitűnőbb erők mérkőztek meg, minden asztalt számos figyelő vévén körül. A játékokat még érde­kessebbé teszi a választmánynak azon helyes intézkedése, hogy játszmakönyv vezettetik, melyben minden egyes játszma a vesztő és nyerő fél megnevezésével megörökítve lesz, s egyúttal bizonyos idő múlva nemcsak játék­­statisztikát nyujtana, de kitünteti a kör leg­jobb játékossait is. Bástya: A Nemes Elek bölcsészet-tudón szi­gorlatát tegnap 26-án tette le egyetemünkön. Tudori tanulmánya „Az 1606-iki bécsi béke­kötés létrejöttének története“ beküldetett szer­kesztőségünkhöz is. Ha lapunk tere engedni fogja bővebben fogunk szólani ez értekezésről. — A „tud. egyet kör“ f. márt. hó 30-án (vasárnap) d. e. 11 órakor közgyű­lést tart, melyre a „kör“ tagjai tisztelettel meghivatnak. Tárgyak: I Jánosi Béla e. i. elnök lemondása. II. Elnökválasztás. III. Folyó ügyek. Kolozsvárit, 1879 márcz. 27. Csató Gábor, e i. alelnök. Csernátoni Gyula, e. i. titkár. — Chorin Zsigmond, a_ „Magyar Híradó“ könyoraatu lap szerkesztője, tevé­keny életének 50 évében, kedden, e hó 25 dikén meghalt. Életéről a következő adato­kat közöljük : Chorin Zsigmond 1829-ben szü­letett. A technicai pályára szánta magát . Bécsben végezte tanulmányait, de az 1848— 49-ki szabadságharcz fegyverre hívta és be­állt honvédnek. Rövid szolgálat után 19 éves korában hadnagygyá lett s Guyon Richard alatt részt vett Nagy-Szombat ostromában. Itt egy zászlóaljjal elfogták s besorozták az osz­trák hadseregbe, hanem hamar kiszabadult s ezen időtől fogva élete a szépirodalomé s fő­leg a hírlapirodalomé volt. Megindította az „Ungarisches Fremdenblatt“ czim­ü hetilapot mely most XVIII ik évfolyamát éli. Irt sokat német lapokba, társasczikkeket, regényeket melyek közül az „Utolsó Honvéd“ (Der letzte Honvéd) czim­ű, nagy keletnek örvendett s közelebbről magyar nyelven is megjelenik. Leg­nagyobb vállalata a „Magyar Híradó“ kőnyo­­matu lap, melyet 1873 ban indított meg s a hírlapirodalomnak igen hasznos szolgálatot tett vele. Mint nem politikai magyar kőnyo­­matu lap, első volt e nemben a ma is szük­séget pótló vállalat. Chorin élete a főváros nyilvános társaséletével össze volt nőve. A bábokban, iskolaszékekben igen élénk tevé­kenységet fejtett ki. Az izr. közm­ű- és föld­­m­ves egylet választmányában, a tisztviselők orsz. egyesületének választmányában, a hon­­védegyletek központi választmányában évek torán át tevékeny tag, a VI. ker. polgári kör alelnöke, a Baldácsi hadastyán-egylet elnöke volt. 1877-ben a czeglédi küldöttséggel Kos­suthoz zarándokolt, kinek hive volt s mint függetlenségi lépett fel az utolsó választá­soknál körmöczbányai jelöltül. Mint ember és polgár híven teljesítő kötelességét. Béke hamvaira! — Bécs város felirata a Felségeik­hez az ezüstlakodalom alkalmából a „N. W. Tbl.“ közlése szerint — igy hangzik: Felséges császár és urunk! Legkegyelmesebb császárné! Ama huszonöt év előtti feledhet­­len naphoz, melyen Ausztria ifjú uralkodója a neki eljegyzett, bájos kellemben sugárzó arát szülőföldjére és a legbensőbb életfrigy megszentelésére oltárhoz vezető, ma egy nem kevésbé ünnepélyes, a birodalom első váro­sának leggyöngédebb érzelemvilágát megkapó nap sorakozik: a császári pár ezüstlakodal­mának ünnepe. Rég idők óta megszokva, hogy az ősi uralkodó háznak úgy öröme, mint bá­nata emberileg közeli viszonyba jő minden egyessel: e nagy lakosságnak minden egyes tagja úgy érzi, mintha a mennyei kegyelem teljéből neki magának jutott volna a mai napon kiváló része. A­mi ezelőtt huszonöt évvel örömüdvözlések közt mindenkinek aj -­­kára szállt jámbor óhajtás gyanánt, az tel­jesedésbe ment. Egészségben és megtörhet­ni férfier i­ben k­özepet­e egy oly tevékeny- Sl-c­­yak, in y sohi­­m ernyedve, a nagy haza legfőbb feladatainak szenteli magát — tölti­­ be a szeretett fejedelem uralkodói tisztét. Oldalán: életének drága fele, gyermekeinek anyja! Egy nagy tehetségű herczeg, kinek erényein a birodalom szemei csüggn­k, emeli császári szüleinek boldogságát, úgy, hogy je­­­­len és távol jövő fényes koszorúba egyesült-­­ nek látszik. Felséges császár és urunk ! Leg-­­ kegyelmesebb császárnéi Ódon, szűk vár-ár-­i­kok közt vonultak be Felségtek e nagy vá­ros falai közé, mely méltó büszkeséggel di­csekszik azzal, hogy a biro­alom gyáradját és oltalmazóját drága kincsként magában fog­lalja; a fényes mozgalmaiban egy messzete­­kintő fejedelem szemei előtt fölvirágzott Bécs újítja meg ma lakosságának minden rétegében hódoló hűségének, legforróbb kívánatának akkori üdvkiáltását: Az isten áldja meg a mai napot! Üdv és boldogság a szeretett uralkodó párnak! — Bécs, cs. k. birodalmi fő- és székváros községtanácsa 1879. ápr. 24. Lovag dr. Newald Gyula polgármester, dr. Lederer Móricz, Uhl Edvard, polgármester­helyettesek. — A katonai hivatalos lapból a következő nevezetesebb intézkedéseket emel­jük ki: Salvator János főherczeg tábornok, mint a 33 ik gyaloghadosztály parancsnoka, Pozsonyba helyeztetett át; Maywald Károly tábornok, a hadügyminisztérium osztályfőnö­ke, eddigi állása alól felm­entetett s ugyan-­­akkor a Lipótrend lovagkeresztjét kapta. A csapatok helyváltoztatásával több főtiszt is áthelyeztetett, így Schmiger Gyula altábor- f­rnagy a 7-ik gyaloghadosztályhoz, Török Jó­­­zsef altábornagy a 14 ik gyaloghadosztályhoz,­­ Papp tábornok a 4-ik­adosztályhoz, Killici ezredes az 1 fő gyalog dandárhoz, Villec ez­redes a 7-ik gyalog hadosztályhoz, König ez­redes a 8-ik gyalog dandárhoz stb. Végül megemlítjük, hogy Bud­ báró tábornok, a miskolczi gyásznapokból ismert derék pa­rancsnok, saját kérésére nyugalomba helyez­tetett. — Újabb merénylet. Pétervárról sürgönyzik, hogy márcz. 24-én este a Néva­­rakparton egy egyéniség Drentelen tábornok­ra lőtt, anélkül, hogy megsebesítette volna ; a merénylő megszökött.­­ A novarai csata évfordulójának ünnepélye Milanóban igen szomorúan vég­ződött ; a köztársaságiak, kik napról-napra merészebben emelik fel fejüket, ez alkalmat nem akarták tüntetés nélkül elszalasztani. Köztársasági zászlót hordoztak körül; a rend­őrség felszólítására a demonstráló csoportok nem oszoltak szét; a rendőrök fegyveres be­avatkozást kísérelvén meg, oly ellenállásra ta­láltak, hogy kénytelenek voltak segítséget kérni. A katonaság konzignáltatott, s a via Moskován, hol a lázongás legnagyobb mér­e­tet ért el, csakhamar lovasság jelent meg, mely rohammal szétverte a zavargókat. A te­­l­metőt gyalogság szállta meg. Számosan meg­sebesültek az összecsapásnál. Egész éjjel őr­járatok cirkáltak. Az izgatottság itt is igen nagy, mindenfelé gyanús emberek kószálá­sáról beszélnek. — Rablók garázdálkodása. Paler­mo vidékén Sziczillia szigetén, az utolsó hét folyama alatt, utasok és rablók közt egész csata volt, melyben Paternostro mérnök éle­tét veszte. A résztvettek egyike így beszéli­­ el a dolgot: Amint délelőtt 10­/5 órakor a kocsi mintegy 1 kilométernyire haladt a Lupo birtokon túl, a kocsi ajtajához két rabló lé­­­pett, kiknek egyike puskával, másika pisz­tollyal volt fegyverkezve. A szokásos „a ter­ra“ felszólítás után kiszállásra szólítottak föl, pénzüket vagy életünket kívánva Én átad­tam a birtokomban levő pár lírát a rablónak, ki pisztolyát mellemre szegezve tartá, kije­lentvén, hogy több nincs birtokomban, ekkor revolver s nyomban reá puskalövést hallot­tam. A rabló engem elhagyva, társának se­gítségére sietett. Én is oda rohanván, Pa­ternostro urat súlyosan megsebesülve talál­tam. Ez azt raondá nekem, hogy a rablóra lőtt, de elhibázta, s annak lövése által sebet­­ kapott. A sebesültet fölemelve a kocsiba vit­­tem. E közben a többi három utas s a gyil­kosok közt csata keletkezett. Az utasok egyik­­ke revolveréből arc­ba lőtte őt, a másik ki­kapva kezéből a puskát, azzal fejét hasította szét. A másik rabló, miután az általa tett­ lövés nem talált, elfutott. Folytatni akartuk utunkat, de a kocsis értesített, hogy az utón még több rabló is lesben áll. Ennek folytán visszatértünk Corleonába. Paternostro úr ut­­­közben meghalt. Caribinieri sehol sem volt [ látható. : __ Uj neme a házassági ajánla­­­toknak. Parisban egy franczia lapban a kö-­­­ vetkező házassági ajánlat jelent meg: „Nem és én nem egymásnak vagyunk teremtve, ha, akad valaki, ki el akarja venni, elválok tőle é s nem követelek egyebet, mint a válóper költségét, öt év alatt eltöltött időm veszteségi kárpótlását, úgy fájdalom-dijaimat. Honoré külváros. Liliom utcza 13. sz. 5. emelet.“ ■ 1 — A félelem hatalma. A bukaresti „Timpulu“ újságolja : Valami járvány volt el­­­terjedve a faluban. Egy családatya éjjel azt­­ álmodja, hogy az ő házából hat személy fog­­ meghalni a járvány folytán. Reggel felébred­­­­ve, első dolga volt rágondolni arra, hogy csa-­­­ládja hány tagból áll s borzadva gondolt ar­­­ra, miszerint vele együtt hatan vannak. Fé­­­lejemtől tetten közré álmát a ház népével. "­­ Az eset különös, de megtörtént, hogy a csa­­­­­­ládtagok egymásután kezdtek elhalni, m­íg a családfő egyedül maradt az élők közt. A sze­rencsétlen helyzete a legszor­orubb volt, —­t perczről perezre várta bizonyos halálát. Egy pár lakostársa felhasználta e helyzeteit és el-­s lopkodták mindenét. Éjnek idején pedig el-­ követték a tréfát, hogy kopogtatva ajtaján, azt adták tudtul neki, hogy a fekete asszony 1­23 2 26 | ---------­ NEMZETI SZÍNHÁZ. Bérlet 156-ik ! /.im. Kolozsvártt, pénteken, márcz. 28-án 18', i. A MAMA. Vígjáték 8 felvonásban. Irta Szigligeti. Kezdete 7 órakor, vége 9'­, kor. - —17- ----­ érte jött. Az érzékileg elkábult «.m­. . vba feküdt s ájulásba esett. Társai elvittek min­­dent a háztól s a családfő reggelre, mikor tudomására jutott annak, hogy ő még talán sokáig is elélhetne, nem talált annyit sem a­min egy darab kenyeret vehessen és másnap­ra meghalt éhen. Ilyen hatalmat gyakorol a félelem járvány idején. — Egy bankett a szultánnál. Horn­by tengernagy és az angol flotta tisztjei tisz­teletére kedden nagy bankett rendeztetett a szultánnál. A flotta tisztjein kívül számos tö­rök miniszter, tábornok és tengernagy úgy az angol követség több tagja volt jelen. A szultán Viktória királynő egészségére emelte poharát. Asztali beszédben megemlékezett Hornby tengernagy és a flotta tisztjei érde­meiről s azon reményének adott kifejezést, hogy Törökország és Anglia egyetértése mind­inkább szilárdulni fog. Mr. Malet az angol követség tagja a szultán egészségére ivott s köszönetet mondott a barátságos érzületért, melylyel a szultán Viktória királynő iránt vi­seltetik. A szultán később azon kívánságát fejezte ki, hogy Malet­urnak a tengernagy és a flotta tisztjeinek érdemjeleket óhajtana adni, de értesítve lett, hogy a szolgálati sza­bályzatok értelmében ezek nincsenek az el­fogadásra feljogosítva. — Egy fekete könyv. Mint a „Nuova Gazetta“ írja, a palermói rendőrfőnök San­­tagostino egy fekete könyvet állított össze, mely több mint 4000 Olaszországban élő ban­dita s rabló, azok barátjainak s orgazdáinak életrajzát tartalmazza. Ez életrajzokat szigo­rúan titokban tartják, mert azok sok, jelen­leg előkelő állást elfoglaló egyénre vonatko­zó compromittáló adatot foglalnak magukban. E megjegyzés különben azt látszik elárulni, hogy az említett lap az egész fennebbi új­donságot malicziából közölte. A „M. POLGÁR“ EREDETI TÁVIRATA. Budapest márczius 27. Ru-A Dunán orosz áll, túl még hatvanezer KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL*) A városi főkapitányi hivatalhoz intézett mészáros ezéh házában kora estétől késő éj­jeleken át a szomszédos lakosság nyugalmát boszantó módon háborítja Van-e tudomása, hogy a kérdéses telek­udvarral nem bír­ván, a korcsmalátogatók különböző czé­­lokból a szomszédos utcza és fapiacz jár­dáit szokták használni a gyalázatos sze­mérmetlenség mellett megnevezhetlen sza­vak utánkiabálásával is sértegetvén az ott járó közönség illemérzékét ? Ha van tudomá­sa, vájjon minő czélból tűri meg, miért nem csukatja be, s ha már okvetlenül ott kell annak lenni, miért nem építtet a várossal legalább egy fedett folyósóval kapcsolatba hozandó pissok­et az ott dorbézolni szokott czellengők használatára, mely a járó­kelő kö­zönséget az undortól megóvná? Ily helyeket más, még kisebb városokban csak eldugott helyen szokott megengedni az éber rendőr­ség, s oly helyen, hol a teleknek udvara van legalább, melyet azon czélokra hasz­nálhatnak fel a korcsmalátogatók, mire itt az utcza gyalogjárdáit egész gléda-czellengő hasz­nálja fel mindennap. *) E rovatban megjelenő czikkekért szerkesz­­tőségünk ceupkn & sajtóhatóság irányában válal fe­lelősséget. Szerk. 654*/... 982*/... 67­45 117.10

Next