Magyar Polgár, 1879. január-június (13. évfolyam, 2-147. szám)
1879-03-28 / 72. szám
kupáczió nem tárgyaltatott a házban. Ez megtörtént akkor, midőn az egyesült ellenzék bizalmatlansági szavazatot, a függetlenségi párt pedig vád alá helyezést indítványozott. A berlini szerződés előterjesztését csak addig ellenezte, míg remény volt a törvényhozás faktorainak megegyezésére, ma azonban nem ellenkezhetik azzal, mert e szerződés képezi a létező nemzetközi viszonyok alapját keleten. Feltűnőnek tartja, hogy míg a függetlenségi párt mérsékelt szellemű határozati javaslatot terjesztett be, addig az egyesült ellenzék függetlenségi szelleműt. Eötvös beszédére megjegyzi, hogy az általános népszavazati jog behozását nem tartja nálunk czélszerűnek, mert Magyarország csak a történelmi jog alapján existálhat. Különben Bosznia okkupácziója benne van a koronázási esküformában s az ország törvényei közé iktattatott. A beadott határozati javaslatok közül egyiket sem fogadhatja el; az egyesült ellenzékét azért nem, mert az rosszalását fejezi ki a kormány politikája fölött, a függetlenségi pártét pedig azért nem, mert a szultán souveranitásának megvédésével oly térre akarja vinni a magyar parlamentet, hol az nem teljesítheti feladatát. A kormány eddig követett politikája legjobban megfelel azon kívánságnak, hogy Törökország megerősíttessék Európában, s e meggyőződést kész minden támadás ellen megvédeni. Ajánlja a törvényjavaslat elfogadását. (Helyeslés a jobboldalon.) Ezzel az ülés 23. órakor véget ért. A képviselőház ülld márczius 25. Elnök: Ghyczy Kálmán. Elnök bemutatja a miniszterelnök átiratát, mely szerint 5 felsége megengedte, hogy ezüstlakodalmuk emlékére emlékérmek vezettessenek. Zichy Ágost gróf, a kérvényi bizottság előadója, beterjeszti a letárgyalt kérvények 13. sorjegyzékét. Következik a berlini szerződés beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalásának folytatása. Orbán Balázs hosszú beszéd után nem fogadja el a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, hanem az Eötvös által benyújtott határozati javaslathoz csatlakozik. Apáthy István kifejti, hogy a népek jól felfogott érdekeikben különbséget tesznek a szerződések egyes kategóriái közt különbséget tesznek, amennyiben t.i. alkotmányos országokban a regulatív természetű szerződések érvényességéhez kivétel nélkül a képviselet jóváhagyása, hozzájárulása szükséges ; ellenben a constitute természetű szerződésekre nézve általában azt látjuk, hogy ezek érvényessége az egyes országok képviselőtestületének jóváhagyásától nem függ. Alkotmányos országokban az ily szerződések megkötésének joga a korona souverain jogai közé tartozik olykép, hogy ezen szerződések érvényességéhez a képviselőtestületnek sem előleges, sem utólagos jóváhagyása nem szükséges. Így van ez Amerikában, így van ez Angliában, de így van ez nálunk is, ha törvényeinkbe mélyebben belepillantunk. Az első törvény, mely a magyar országgyűlésnek a nemzetközi szerződésekre vonatkozó jogáról intézkedik, az 1867. XII. és ugyanezen évi XII.czikk. Köttettek korábban is a monarchia és a többi államok közt nemzetközi szerződések, de ezen szerződések, amennyiben nemzetközi jelleggel bírtak akkor is, midőn a nemzet alkotmányának teljes élvezetében volt, annak hozzájárulása nélkül jöttek létre, és ha az ily szerződés a magyar országgyűlés elé került, ennek a puszta beczikkelyezésnél egyéb jelentősége, egyéb értelme nem volt. Ám nézzük a II. Rudolf és a török császár közt 1006-ban létrejött zsitva törekibe bekötést, a Corpus jurist megtekinteni. Ezen szerződés a Corpus jurisban egyszerűen előfordul anélkül, hogy az országgyűlés ezen szerződés jóváhagyása tekintetében csak egy betű intézkedést is tett volna. Jelenleg Magyarországban e részben az 1867-ik évi törvények vannak érvényben Mit mondanak ezen törvények? Az 1867. XII. törvényczikk 8. § a azt mondja: „A pragmatica sanctióból folyó közös együttes védelemnek egyik eszköze a külügyek czélszerű vezetése. E czélszerű vezetés közösséget igényel azon külügyekre nézve, melyek az ő felsége uralkodása alatt álló összes országokat együtt illetik. Ennélfogva a birodalom diplomatiai és kereskedelmi képviseltetése a külföld irányában és a nemzetközi szerződések tekintetében felmerülhető intézkedések, mindkét fél minisztériumával egyetértésben és azok beleegyezése mellett, a közös külügyi miniszter teendői közé tartozik. Mivel a berlini szerződés is constitutiv természetű szerződés, következik, hogy ez a magyar törvényhozó testület jóváhagyásától nem függ. Elfogadja a törvényjavaslatot. Ioanovics György az Apathy által mondottak megcáfolását avatottabbanra bízza, s a berlini szerződésben foglalt mandátumot veszi hosszú beszédben bírálat alá. Végre kijelenti, hogy Szilágyi Dezső határozati javaslatához csatlakozik. Szederkényi Nándor nel fogadja el a törvényjavaslatot. •»•“v'tTiVizály Ágost folytonos ellentétet tapasztal hónapok, sőt mondhatná, még hoszszabb idő óta, a kormány programmjai, a helyzet és az eljárás, az ígéretek által felkeltett várakozás és a teljesítés, az indoklás és a javaslatok, az elmélet és gyakorlat között. És ez ellentéteket részletesen elemezi és bírálat alá veszi. Detto a miniszterelnök tegnapi beszédjét, s beszédje végén — azon hitben, hogy a miniszterelnök érveit megczáfolta — kinyilatkoztatja, hogy a berlini szerződés beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot nem fogadja el, hanem Szilágyi Dezső határozati javaslatához járul. Helfy Ignácz nem fogadja el a törvényjavaslatot, hanem Eötvös Károly határozati javaslatához járul. Tisza Kálmán miniszterelnök helyreigazítja szavainak az általános népszavazati jogra vonatkozó értelmét, mit Helfy eltürtcsavart, s tiltakozik az ellen, hogy Helfy a magyar királyt és nemzetet a török szultánhoz, illetve népeihez hasonlítsa, mint ahogy tette. Elnök, az idő előrehaladván, a tanácskozás folytatását holnapra tűzi ki. Tisza Kálmán miniszterelnök : A napirendre nézve kíván egypár szót szólani. Minthogy a mai napirenden levő tárgy fölötti vita folytatása holnapra marad, a házat emlékezteti, hogy mikor a házat, arra kérte, hogy a berlini szerződés beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslat napirendre tűzessék, már akkor is kifejezte azt is, hogy ha a vita nagyobb mérveket öltene, kérni fogja, hogy annak megszakításával is az indimnitási vagy pedig appropriationális törvény napirendre tüzessék. Minthogy ez utóbbi egyfelől még nincs is a ház előtt, s még a pénzügyi bizottság tárgyalja, másfelől az idő is rövid volna, hogy e törvényjavaslat a törvényhozás mindkét házában tárgyaltassék: kéri a házat, a holnapi ülés napirendjére első tárgyul az inderanitási törvényjavaslatot tűzze ki, amely elfogadtatván, azután folytatni lehet a napirenden volt tárgy feletti vitát. (Általános helyeslés) Pauer Tivadar igazságügy miniszter: A házszabályok értelmében kijelenti, hogy Szabóy képviselő interpellátiójára a holnaputáni ülésben szándékozik válaszolni Elnök a holnap d. e. 10 órakor tartandó ülés napirendjére nézve javaslatot terjeszt elő, mire az ülés d. u. 8 órakor végződik, mára, a halászok helyéhez, s tudják meg, hogy milyen erkölcse van Dusol Georgettenek, — aztán a többi az édes jó apám dolga. — Jól mondod Margót, legyen úgy! — szólott az öreg. — Sok szó nem dagasztja a vitorlát... beleegyezel? — kérdő tőlem. — Édes örömest! — felelem. — S aztán... minden a képen történt. Georgette bejött, férje vállára hajtá fejét, s mosolyogva hallgató beszédét, és midőn oda ért, hogy az esküvő után három napra elhagyták Granvillét, s „utaztak“ Serkbe, a vendéglőt átvenni, — közbe szólt: — Beszálltunk a bárkába. Apám állt a kormánynál, Jean-Claude a horgonyt húzta fel, John mellettem ült. Apám fordított s künn valánk a kikötőből. — Én el voltam lankadva, bágyadva, kimerülve, — fájt a szívem és mindenem ... és mégis boldog, nagyon boldog voltam! — Néztem Johnt és a tengert . John nyugodtan nézett rám, a tenger hullámzott, a bárka hánykódott, fejem szédülni kezdett, — lehajtom fejemet a John ölébe, — ő levevő fejkörömet, a szél kibonta hajamat, összeszedte s leszúrta a fésűvel, és ez nekem olyan jól esett!... Éreztem, hogy van emberem, aki szeret, kit szeretek, ki meg tud védni, a kit én ápolhatok .. . párja lettem a kormoránnak, melyek soha nem hagyják el egymást, s ha az nem fogyik meghal, a másik utána vész, — nap rám sütött, érzém melegét, — a szél fújt, s fáztam tőle, — szivem telve volt örömtől, mert vele megyek, — s csordultig volt a fájdalomtól, mert ott hagyom hazámat, apámat, Margotot, a teheneket, ■ azon partokat, melyeken csigákat, kagylókat, wareckket szedtem ... ki fog a szűzanya lámpájába minden harmadik szombaton olajat tölteni ? ... Serken nincsen templom, hol az oltár előtt térdepelve elmondhassam: Üdvöz légy Mária! malaszttal vagy teljes!... Fejem szédült, gyomrom émelygett, ereim kidagadtak, szivem dobogva vert, szemeimben köny fakadt, s éreztem, hogy ajkaim mosolyganak; — és én olyan boldog... és én olyan szerencsétlen voltam! — Elszenderültem, elaludtam ... s megálmodtam ezt a kis majmot, ti né!--------s kimondhatatlan szeretettel és gyöngédséggel csókolta meg alvó kis leánykáját. — Mikor felébredtem , Serk alatt voltunk, — és ez az én „utazásom1', kapitány úr ! . . . . Olvastam „Anacharsis n t az á sá“-t, — és sokat ásítottam rajta. — Négyszer megjártam Görögországot, — és megutáltam a görögöket___ Georgette „utazása“ sugallott megírni. Utazásomat a Kis-Szamostól a Nagy-Szamosig. (Folyt. köv.) Torontál „védangyala* és a „Budapesti hölgyek. — A „Hl. Polgár ’ eredeti tudósítása. — Zsombolya, 1879. iikcz. 21. Valahányszor egyes személyek hazájuk, kVgyik , J nmzetségük érdekében hősiességük és vitézségük által embertársaik közül kimagaslottak, a történelem neveiket kegyelettel emlegeti, s övéikhez mellékneveket csatol, melyek az elkövetett tényeket híven jellemzik. Egy ily magas szellem tűnt fel körünkben a lefolyt 17 — 18 napi események folytán a szegedi katasztrófa alatt. E magas szellem Csekodics Cziraky Constanz grófnő. Nem vitézség és hősiesség jellemvonásai e derék főurnőnknek, hanem könyörületesség, párosulva a legfőbb honleányi szeretettel. A mióta a katasztrópa bekövetkezett, táplálta az éhezőket, éjjelien át hajtatott végig utczáinkon, hogy az éhezők számára elegendő kenyeret vásárolhasson össze, kórházat állíttatott fel a betegek számára, ruházta a mezteleneket. Figyelme kiterjedt a° tavbiának ('Sericait) is, a' laiveiy't hírét vette, hogy a Szeged környékén tartózkodó polgárok meleg étkek hiányában betegeskedni kezdenek, számukra konyha állíttatott fel. Ezen nemes tettei elismeréséül a nép őt „Torontói védangyala* czimmel tisztelte meg. És ime! Alig lettek e tények sor szerint befejezve, a kifogyhatlan emberi és hazai szeretet is nagyszerű tetteket csatol a tények hosszú sorába Folyó hó 23 án érkeztek városunkba a „budapesti hölgyek“ küldöttei, névszerint: Nagyméltóságu özv. gróf Waldstein Jánosné, Adler Antalné, sz. Bancalári Hedvig és Simigh litvánná. Magokkal hozván több ezer darabra menő minden rendű férfi és női ruhákat, melyek itt sorakoztatni fognak és Makón, Szegeden, Szőregen, N.Kanizsán szükséghez mérten ki fognak osztatni. Biztos kutforrásból értesültünk továbbá, hogy ugyanily czélból a bécsi hölgyek is útban vannak s nemsokára Szegedre érkeznek. Örömmel veszünk tudomást továbbá azon valódi tényeken alapuló meglepő hírről is, hogy a bécsi hölgyek a budapestiekkel Szőregen egyesülni fognak, s úgy mint a grófnőnk által felállított konyhát egy nagyszerű népkonyhává fogják átalakítani, melyben mindazon száraz étkek, melyek az országból Hertelendi szegedi főispán in kezei alá befolynak, fel fognak dolgoztatni, és a melyben több ezer ember fog napota ízletes meleg étkekben részesülni. Éljenek soká hízónk és külföld ily derék honleányai ! K. L. A szegediek javára. Brassó, 1879. suárcz. 24. A végzetes szomorú katasztrófa mán, mely hazánkat és közvetlen Szeged szerencsétlen lakosságát sujtá — a többi városok hazafias magatartása melett. — Brasó városa is nemzetiségi különbség nélkül sietett, hogy a közös csapás fájdalmaiban osztozzék, és tartózkodás nélkül elmondhatjuk azt, hogy hazafias kötelességének érzetében, Brassó városa is talpon volt, hogy a szerencsétlenek és földönfutók részére könyöradományok és segélyezések gyűjtése által, őszinte fájlaló részvétének kifejezést adhasson, és a rémitő nyomor ínségeit némileg enyhíteni segítsen. Mindenekelőtt meg kell említenem a magyar casino egyes Ügybuzgó tagjainak lelkes működését, kik aláírási ívek kibocsátása, adakozások és gyűjtések folytatása és az ügynek lelkiismeretes felkarolása által kiváló hazafias buzgalmat tanúsítottak. Mert csak is így volt elérhető azon eredmény, hogy pár nap alatt azonnal közel 1 2000 frt. összegyűjtetvén, az mbs. Szentiványi Gyula főispán úr által a belügyminiszter úrhoz mindjárt fel is küldetett a szegediek javára. De lássuk még bővebben. Minthogy egyesek és társulatok nemzetiségi különbség nélkül adakoztak egyaránt és nyújtanak segélyt a szükség és csapás első perczeiben, úgy érdemes és méltó, miszerint azt részleteiben is ide jegyezzük. Ugyanis a főispán úr által tekintélyes összegű aláírással kibocsátott ivén a megyei és városi tisztviselők részéről az első napon begyűlt 223 frt Ifj. Perczel Mór vasúti felügyelő urnák gyűjtése folytán a m. keleti vasút tisztviselői részéről 235 frt. Vasadi József egy buzgó városi polgár gyűjtése folytán 253 frt. Az izraelita nőegylet és jótékony egylet részéről száz, száz forintban tett adományozásból 200 frt. Az izraeliták között folytatott közös adakozásokból 200 frt. A brassó megyei központi segélyző bizottságtól, a rendelkezés alatti összeg a vízkárosultak számára fordíttatván, átadatott 700 forint. A protestáns nőegylet részérőli adományozás 50 frt. Az állami iskola részéről folyó hó 18-án rendezett hangverseny és zeneestély jövedelmeiből 273 frt. Gergely Ferenczné gyűjtése 56 frt. A „Kronstfichter Zeitung“ részéről utóbbi számában közlött kimutatása szerint eddigelé begyült 622 frt Stoenescu brassói román nagykereskedő hazafias adománya 500 frt. És végül Brassó város communitása részéről megszavaztatott 1000 frt. Ezekhez még hozzá kell adnunk a folyó hó 22-én a főispán úr és városunk nemeskeblű hölgyei által a szegediek javára rendezett concert és tombola bevételeit, jóllehet e tekintetben még biztos adatokkal nem szolgálhatunk, de hisszük, hogy azon fényes eredmény, melynek ez alkalommal tanúi voltnk, kevés hijjával be fogja hozni a 900 frt. jövedelmet. S minthogy ez estély egyszersmind nemcsak Brassó város intelligentiájának gyülekezetét képezte, sőt mert azt egészben, mint egyes részleteiben is, várakozáson felül sikerültnek mondhatjuk, úgy az e tekintetben tanúsított páratlan igyekezet és buzgó tevékenységért kiváló elismerés illeti azon egyéneket, kiknek lelkes működését — a czél magasztos volta mellett — csupán ily fényes eredmény jutalmazható méltóan. Továbbá meg kell jegyeznünk még azon körülményt, hogy Brassó város különböző ajkú polgárai részéről alakult egyesek külön gyűjtései jelenleg még javában folytattatnak, és hisszük, hogy polgárai- ’-.jaAzauesz ava-,kozásai vggnyift&yfeVel meg fog testesülni az ige, és a felebaráti könyörület és huma- nismus elvének egyik szép példáját mutathatjuk fel abban mi is Brassó városa részéről — Szeged gyászos képéhez. 1. Részletes kimutatások a szegedi károsultak javára tett adakozásokról. Miután lapunk szűk tere nem engedi, hogy minden gyűjtést részletesen közöljünk, a beérkezés napján, külön rovatot nyitottunk e czélra, melyben mindazon adakozásokat közöljük, melyek szerkesztőségünk útján küldettek el rendeltetésük helyére. I. A bánffy-hunyadi hangverseny és közvacsora bevételeinek kimutatása. — A szegedi árvízkárosultak javára Bánffi Hunyadon f. hó 2- án a Casino-egylet által rendezett hangverseny, és a dr. Jósika Sámuelné ő nagysága védnöksége alatt a vidék női által rendezett közvacsora jövedelmeinek. 40 A hangversenyre elkelt jegyekből, felülfizetésekbe befolyt 267 frt 20 kr. Felülfizettek : Br. Jósika Sámuelné 48 frt. Gyarmathy Zsigáné 8 frt. Barcsay Domokos 10 frt. Gajzágó Antal 6 frt. Özv. Kilyén Ferenczné 5 frt. Szentmarjai Dezső 5 frt. Br. Weinhardt Pál 4 frt. Gondolovics Mátyásné 3 frt Modt Allied 2 frt. Deák Izsák 2 frt. Gaszner Sándor 2 frt. Tóth Márton 2 frt. Weisz Izsák 2 frt. Keresztes Sándor2 frt. Gothárd Zsigmond 2 frt. Ágh Ferencz 1 frt. Török Károly 1 frt. Egy hunyadi 1 frt. Pálffi Péter 1 frt Deák Tódor 1 frt. Péter György 1 frt. Mike Lajos 1 frt. Fekete Bogdán 1 frt Kósa János 1 frt. Knapp Izsák 1 frt. Királyi József 90 kr. Pakó Gyula 50 kr. Koleszár Lajos 50 kr. Ravasz György 70 kr. Kudor István 46 kr. Benedek Elek 40 kr. Bács György 40 kr. Marton János 40 kr. Galvncsy László 40 kr. Ábrahám Miklós 40 kr. Benedek János 40 kr. Bálint Domokos 40 kr. Szentgyörgyi Lajos 40 kr Torosa János 40 kr. Borbáth Sándor 40 kr. Székely János 40 kr. Szász Balázs 40 kr. n. A közvacsorára természetbeni küldemények helyett készpénzben Máthé Jánosné és Knöpfler Károlyné ő nagyságaikhoz fizettek Pogány Károlyné 1 frt. Erőss Jánosné 2 frt. Halkievits Ilon 2 frt. Sebe Sámuelné 50 kr. Zecha Nándorné 1 frt. Nagy Lászlóné 2 frt. Dubai Pálné 5 frt. Barcsay Domokosné 5 frt. Balázs Lajosné 5 frt. Perszina Józsefné 1 frt. Bölöni Lászlóné 1 frt. Fái Vilmosné 4 frt. Varjú Imre 2 frt. Koleszár Ludvigné 2 frt. Bruszt Károlyné 2 frt. Valaki 5 frt Kiszely Kálmánná 2 frt. Özv. Seidl Vinczéné 2 frt. Összesen 4 frt 50 kr. III. A közvacsorán Gyarmathy Zsigáné és Ignátz Károlyné ő nagyságáukhoz beszámoltak a pinczérnők következőleg: frt kr. Szentmarjai R. ka. 1 húszárkos arany és 41 42 Keresztes Bella.................................32 Ágh Róza...........................................26 Deák Mari......................................26 Deák Kata......................................24 Varjú Nelli......................................18 Gajzágó Terka.................................18 Knöpfler Károlyné Onga egy arany és 16 Hermann Terka k. a. egy arany és Téglás Jozéfa kisasszony..................... Binder Laura kisasszony ..... Fekete Lujza kiasszony..................... Kilyéni Endréné Onga..................... Horváth Irma kisasszony..................... Özv. Kaszó Dénesné ő nagysága a megmaradt ételesek eladásából . . . Sebe Sámuelné ő nga limonádéból Gondolovits Mátyásné urassz. két üveg megmaradt rum eladásából . . . Ifj. Gyarmathy Zsiga szivarok eladásából ................................................... Megmaradt szivarok elárverezéséből . 69 cs. kr. Összesen 289 frt Egy húsz frankos arany és egy kir. arany. IV. A közvacsorán Gothárd Zsigmond urgyújtó pohár köszöntéssel adakozásra hiva fel a társaságot, s az adakozás beszedésére Gyarmathy Zsigáné ő nagyságát kérvén fel, az aláírást megnyitja ... 50 frt. Br. Jósika Sámuelné io „ I jané 10 frt. Br. Wernharo. fy&nn«, I Keresztes Sándor 6 frt. tS'.TO !| Kósa János 5 frt. Müller i,-- 1% 5. Köszler és neje 5 frt. Csató isUlelne ! " 1 -I László 3 frt. Knöpfier Káról/oT* 5 frt id. Vilmos műfaragó 2 frt. Ignátz l'i Tóth Márton 2 frt. Deák Mártózó*1* 2Iizsák 2 frt. Pálfi Lajos 2 frtpj. frt\'í ! frt. Ágh Ferencz 2 frt 'kuj Via in* frt. Mod* Alfréd 1 frt. M*^ íj*'« Halkievits Ilka 1 frt. Dr m.,TMLajos 1 frt frt. N. N 1 frt. Galvácsi Ivasz György 1 ín. Kovács Halmát In las Károly 1 frt. Nyilas Farkas ? /'^Ji- I Andor 1 frt. Székely János 1 frt v * n^i lós 1 frt. Fekete Bogdán 1 frt .Vajka Viknos 1 frt. Bálint Domokos 1 fr» u”*'1 zsef 1 frt. Alföldi Gyula 50 kr ^ dór 50 kr. Szentgyörgyi Lajos 50?,^ illegi András 30 kr. N. N. 20 kr *r' Összesen 152 frt. Az I. II. Hl. és IV. pontok almi szeg 751 frt 39 kr. és két arany 20 frankos és 1 cs. és kir.) OHA Összes kiadás 44 frt 84 kr. vonva, a bevételből tisztán beadam:', Vert 55 kr., egy húsz frankos és egy 1 t !°ö rany. r *l A rendező bizottságrg_ J— ^ "nyunrathy Zsigmond, Ágh Ferenn Hlodt Alfréd. II. Torda-aranyosmegyei tanf. ügyelő felhívására Nemessányi Ifjm a kisasszony gyűjtése Gyéresen. Zathureczky Károlyné 3 frt. Nemessányi Vilma 1 fit, Nemessányi Mari 50 kr. Özv. Finta Japolt, 50 kr. Özv. Asztalos Sándorné 2 frt .. Zágoni Józsefné 1 frt. Karácsony Sándor 1 frt. Özv. Szentpétery Györgyné 20 kr . A. 50 kr. Fogarasi Gyula 1 frt. Fülöp Mártonné 1 frt. Ifj. Nagy Sándor 50 kr. Benő József 20 kr. N. N. I. 20 kr. Balog Mari 2 kr Tímár Anna 20 kr. Hari Kristófné 20 kr Róza Gurissáki 20 kr. Betegh Ferencné 2 frt. N. N. II. 1 frt. Betegh András 1 frt. Betegh Jolán 1 frt. Betegh Jenő 1 frt Hass Károlyné 1 frt. Papp Miklós 20 kr. Az iskolás gyermekek közül adományoztak: Fülöp Ida 20 kr. Fülöp Ede 20 kr. Pataky Lujza 10 kr. Borbély Klára 20 kr. Borbély Gzella 20 kr Incze Klára 10 kr. Deák Ágnes 10 kr. Király Klára 10 kr. Király Zsuzsa 10 kr Nagy Pali 10 kr. Szenkovics Juli 5 kr. Nyitrai Eszter 10 kr. Szenkovics Mari 30 kr. Szenkovics Cornéli 30 kr. Pávai Róza 10 kr Id Deák Ágnes 10 kr. Zafir Kata 2 kr. Balogh Róza 1 kr. Pálfi Vilma 3 kr. Takács Ágnes 8 kr. Gács Juta 3 kr. Pataki Klári 3 kr. Fogarasi György 50 kr. Id. Fogarasi József 25 kr. Özv. Pataki Józsefné 50 krajczár. Turján Mária 50 kr. Rácz Jánosné 30 kr. Szentkovics Kristófné 1 frt. összesen: 26 frt 02 kr. Bede Ida kisasszony gyűjtése Kutyfalváról. Bede Ida 1 frt. Bede Károly 2 frt. Bede Károlyné 2 frt. Magyári Ágnes 1 frt. Magyari Sándor 2 frt. Slávig János 1 frt Nagy Domokos 50 kr. Nagy Ágneske 10 kr Sylvester Róza 15 kr. Sylvester Alberth 15 kr. Olosz Domokos 20 kr. Olosz Rákhel 10 kr. Salamon Izrael 1 frt. Balog József 20 kr. Víg Mihály ifjik 20 kr. Kis Márton 20 kr. Slávigné 20 kr. Hercz Antal 1 frt. Landau Móricz 30 kr. Vig Samuné 20 kr. Bihari Sigmondné 50 kr. Bihari Gizeli 25 kr. Bihari Zoltán 25 kr. Kovács Károly 2 frt Farkas István 10 kr. Kátni János 10 kr. Füzes Szilveszteréé 20 kr. Gita Simon 20 kr. Deák Róza 20 kr. Kávé Itózi 20 kr. Boér József 1 frt. Landau Ábrahám 50 kr. Sigmond János 1 frt. Csontos István 1 frt. Salamon Mendel 30 kr. Boér Ferencz 30 kr. Gurza Va 25 kr. Boér László 25 kr. Csóka Péter kr. Dézsi Samu 25 kr Bencze Dani 40 összesen 23. frt. I. 14 12 12 81 10 10 6 4 10 3 1 32 szt 25 kr. Bánffy-Hunyad, márcz. 24. T. szerkesztő ur. Teleki Sándor ezredes nyíltan bevallja azon gyöngeségét, hogy a nőknek és a fokhagymás pecsenyének sohasem tudott ellentállani, így vagyok én a közvcsorákkal. Van csöndes, békés otthonom, a feleségem úgy főz, mintha a híres regényíró Dumas Sándor mellett kuktáskodott volna, ki köztudomás szerint a Continens leghíresebb szakácsa volt és én mégis képes vagyok az otthon jó vacsoráját feláldozni egy közvacsora kellemességeiért, s ha megtudom, hogy vidéken tartanak ilyent, hát vándorlók utána, így kerültem B.-Nunyadra. Egyike ez azon városoknak, melyek mindig készek a közügyeknek szolgálatába állani. . Van élénk, barátságos vendégszerető társadalma, melyben a miveit ember kedves otthonra lel. E társadalom vezére Gyarmathy Zsigmond. Jó , törzsgyökeres magyar typus. Eszes, müveit ember, jó czimbora, s olyan kifogyhatatlan humorral bir, melyet iigyelhet tőle még a római pápa is. Ha vagy egy város leég, — Gyarmathy veszi az ivet, s három nap alatt szépen megadózik neki az egész Kalotaszeg vidéke-Török sebesülteknek kell? Gyarmathy konczertet rendez. Magyar sebesültekről van szó? Gyarmathy megtánczoltatja a hunyadiakat, s beköt vele egy csomó fájó bakasebet. Ha kell szaval, ha kell szindarabu játszik, ha kell felolvas, s talán ha azt monanák neki, hogy a közügy érdekében nie kell, hát meg vagyok győződve, hogy Kmathy Zsiga énekelne azonnal. Szeretik, csalik, mert ismerik jó indulatát, követik Kran tanácsát, mert tudják, hogy nevét jó ügynek adja oda. Ennek a derék embernek az érnem sok tekintetben most is, hogy ez a hangi®rseny és közvacsora olyan pompásan sikerűl