Magyar Polgár, 1879. július-december (13. évfolyam, 148-291. szám)
1879-09-21 / 216. szám
XIII. évfolyam. 216-dik szám. Kolozsvárt, vasárnap, 1879. szeptember 21. MA&TARPOL&IB POLITIKAI NAPILAP. HIRDETÉSI DUAK: ÖW.Ör hMábo.ott gumoadaor, T4IJ UrtlHOa.b 4» a Kr. HART HIRDETÉSEKNÍl. KEDVEZMÉNYEK. SZERKESZTŐSÉGI IRODA : ELŐFIZETÉSI FELTÉTELEK: Egész évre.................................10 frt. — Félévre........................................8 frt. — Évnegyedre..............................4 frt. — Egy hóra...................................1 frt 50. MladM hlrd.U. ott. 10 kr. kélj^UlMOk kotta ..4HlM.uk, ITILUTlR: Bomnokínl, tut uba h«l« B5 kr. UCLAJnOK: _________________Hlrkor-ikm »orocké.1 1 Ért.________________ » »■•*»« Pol»Ar*‘ .«7.. NtfMwEI koklIIMM ktxl. kAikil (Itt NnmMu lobotok i HokikátotlM klilrotok 01 iiáKitiok In T ki. ■torok oeo ktitNotook, Imorotloo «■ logoOtalaok ol. m oéotiok blooio. (béri t lap iü*t6 I KIADÓ-HIVATAL: A LroooB-oywOt kill OKI I IrotfA-ltku, MMr |r. TotokJ tioikn-llll (km u OUhHii pOu.k, hiirUMuk, K/tlWri oalkktk lnti.mdok.) Keleti dolgok. Andrássy gróf politikájának fényes eredménye : keleti befolyásunk és hatalmunk tetemes megszilárdulása, — kezd mind szembetűnőbbé válni, nem kis zavarba ejtve azokat, kik a követett magatartásból Ausztria- Magyarország egyenes vesztét jósolták meg. de nem vesztünk el. Hanem e helyett békés után elfoglaltunk jelentékeny tért Oroszország elől, megnyirbáltuk vérrel kivivőit sikereit, s biztosítottuk vele szemben hatalmi érdekeinket, úgy, hogy most már nemcsak ki van zárva annak lehetősége, hogy veszéllyel fenyegethessen, de ő, az északi kolosszus, aggódva félszszel kiséri minden lépésünket, s az oroszkülpolitikai időjárást már-már osztrák-magyar barometrum szerint ítéli meg. Megnyertük Németország szövetségét, positiónk támogatására. Egy hatalmat, melynek szava nagy horderejű a keleti ügyekben, s a mely teljes barátsággal állott Oroszország oldalánál még kevéssel ezelőtt. És mind a kedvező alakulások mellett, monarchiánk még kezébe keríté a kelet bonyodalmainak legveszélyesebb tűzfészkeit, s nevezetes stratégiai állást foglalt bennük, hogy esetleg annál több súlyt adhasson akaratának, ha a dolgok reánk nézve hátrányos fordulatot vennének. Hogy a porta is belátta szándékaink őszinteségét, s fölismerte, hogy az osztrákmagyar politika megegyezik a török birodalom érdekeivel, — ennek a legközelebbi napokban is sok jelét tapasztalhattuk s a két hatalom közti jó viszony ma már nem hagy fenn kívánni valót. Szóval Andrássy „végzetes vaksága“ a legjobb tisztánlátásnak bizonyult. Működésének sikereit el nem vitathatja senki, s ellenségeit a tények leghatalmasabb fegyverével győzte le. Az osztrák magyar-német viszonyok szorosabbá tétele, amint hírlik, a czár lemondását fogja maga után vonni. Azt mondják, hogy a czár azon aggodalommal hagyta el Alexandrovát, hogy a konfliktus Német- és Oroszország között aligha lesz elkerülhető. S azon világosan előtérbe lépő tény, hogy herczeg Bismarck ezen eshetőségre előkészülve már jó hosszú idő óta fölszerelte magát az ebből Németországra háramló veszély elhárítására, a czárt azon meggyőződésre bírta, hogy a netáni összezörrenésből Oroszország nem kelhet ki, mint győző. Sándor czár érzületével semmi sem ellenkezik inkább, minthogy bátyjával s barátjával szemben ellenségként álljon; azt érzi azonban, hogy az orosz s a német közvélemény sokkal erősebb lesz a már mélyebben meggyökerezett viszály kiegyenlítésének sürgetésében, mint az ő akarata. S azért, amint a dolog megérik, más kezekre akarja bízni ezen esemény elintézését. E konjektúrával nincs ellentétben a hir, mely azt tudatja, hogy Gorcsakoff helyét Lobanoff foglalná el. Lobanoff nem a pánszlávizmus hive, de kinevezésének hire még megerősítésre vár. úgy látszik, hogy e kinevezés előtérbe helyezése az utolsó orosz kísérlet arra, hogy megakadályozható-e a német-osztrák-magyar intimitás oroszellenes jellege. Zendülésforma mozgalmak mutatkoznak ismét Herczegovinában és pedig újból csak Nevesítőben, hol 1875. nyarán támadtak ama végzetes mozgalmak, melyek lassankint aztán lángba borították az egész keletet. Szerencsére most más kezek kormányoznak ott , nem lehet nagyobb mérvű zavaroktól tartani, mert a tudósítás szerint az újonnan támadt mozgalom csírájában el fog fojtatni. A tényállás következő : A zavargók pandúrok voltak, ezelőtti montenegrói pártütők, kik nem tudták szívelni az osztrák-magyar zsandár szolgálat fegyelmét. Fellázadtak főnökeik ellen s a montenegrói határokra menekültek, honnan Nikita fejedelem által visszautasítva lőnek. Erre a zavargók a hegyekbe futottak, pusztítva és rabolva s felgyújtottak néhány karaulát, őrházat. Gyalogcsapak küldettek ellenök, folyt is az összeütközés a katonák és volt pandúrok között, de eldöntetlenül maradt. Mostárból egy zászlóalj katonaság rendeltetett a zendülés elfojtására. TARCZA: A görög és latin classicusok jellemképző hatásáról. E kor önző, anyagias iránya legmeg- s döbbentőbben az idealismus, az erkölcsi érzés és jellem megtámadásában s cynikus hidegséggel szétrombolásában nyilatkozik. Nem új tünemény az emberiség életében, de dicsőségére legyen az emberi jobb természet?ek, mindig elmúlt s a hosszabb-rövidebb ■deig tartott kórállapotot egészségesebb és nemesebb váltotta föl. E czélra a vallás lön használva a tömegeknél, a poezis és szépművészet, a szabadság és cultura a népek felsőbb osztályál. ... Azt hiszem, alig gondolható gyakorlata az érdekben a régi classicus írók olvasmánál. E férfiak nemzetek lángelméi voltak, ros gondolkodó fők, szép lelkek és ..koruk, népek felett kimagasodó jellemek. Ők magánk teremtettek maguknak egy eszményies fit azon tényleges mellé, melyben éltek , díszítették képzelődésök ezer szépségeivel, agtestesitették az erényt, hazaszeretetet, Wgot nagy lelkitulajdonokat, azoknak a legdöf f a*alta^ adva; ideálokat alkottak, kórok i°t mutatva irántok sziveikben, arra bírni sírkezve másokat is. ko ma* kor Görögországéhoz és Rómáé * hasonlítása az ős természet, eredeti erő, irina . Ízlés és egyszerűség bámulatkeltő gitaképeit tünteti elénk. Philosophiájok mély ke, történetírásuk varázsa, politikai életök, vili k ’ ^dítészet és szépművészet rendki- 1^11 hatást képesek gyakorolni, kivált az ifjú *a U ^ ^ ezeket olvassa és tanulmányozva’ttvetlen, hogy a szép és jó, az igaz és ky iránt fogékonyává ne váljék, tánym képzelem én őket, mint a kereszt ember prófétáit ; úgy vagyok velük, mintha istenekkel társalkodnám. Két-három évezredes idő bölcsességét és tapasztalatait tárják föl előttem írásaik. Mintha magát a vén időt hallanám beszélni, midőn szólnak, mintha az emberiség megdicsőülését látnám, midőn képeik s szobraik előtt állok. E sok nagyság, e magas tökélyességi alakok előtt lelkem tisztelettel borul le. A jelen és jövendő századok, az élő és utánunk következő embernyomok hálával tartoznak az ó világ ezen nagyjai iránt azért, mert feltalálták s megalapították a tudományokat, s a szépről és jóról magasztos fogalmat adtak a világnak. Avagy nem tőlük jött reánk a bölcsészet, a mathesis, physica, a csillagászat és a világegyetem törvényeinek első ismeretei? Utolérte e máig a kétezer év óta fejlődő világ Görögország és Róma szobrászatét, festőművészetét ? túlhaladta e azok költészetét ? Midőn philosophiáról, politikáról, hadi tactikáról van szó, angol, franczia és amerikai nagy államférfiak és írók nem olvassák-e, nem tanulmányozzák-e ma is Plato és Aristoteles, Herodotus és Plutarch, Tacitus és Livius, Cicero és Quintilianus műveit ? Nem lélekemelő-e az erkölcstan, melyet Socratas és Seneca beszédeiben és leveleiben olvasunk ? Hol vannak az erény, a szabadság, a haza- és emberszeretet, ezek az égi virágok szebben rajzolva, mint a classicus íróknál ? Plutarch életrajzai a szó- és lélekképzés legnemesebb iskolája. Az ó világ történetírása a szellemnek az örök szépre és dicsőre irányzása. Képzelhető e szebb példája a hazaszeretetnek, mint Volumniáé, Coriolán nagylelkű anyjáé, aki midőn Rómát végveszély fenyegetné, menyétől, unokáitól s a derék Poplicola nejétől Valériától kísérve a Volscusok táborába ment s fia elé térdelve, őt erőteljes beszédével Rómának megkegyelmezésre bírta. „Ám menj — mondd a gyászba öltözött anya — de mondom neked, hogy te és táborod csak anyád elgázolt testén át fogtak Rómába jutni.* Képzelhető e nemesebb elszántság, mint Hersináé, ki sabinus nőtársaival, gyermekeiket ölükben, s kézen tartva, a Rómára törni akaró sabinusok táborába menvén, őket lelkes beszédével visszatérésre bírta ? A női nagy léleknek lehet e magasztosabb kifejezése Corneliánál, a ki a Gradiusokat növelte s ezek halála emlékére Rómának könyvtárt és színházat építtetett? És a szűz erkölcs s igaz női erény jelent e meg valaha felségesebb alakban mint Penelope élete történetében, a ki az LQuaág és szépség minden báját bírva. Ihaka csábos ifjúinak 12 évig állott ellent, hű maradván hív férjéhez, Ulysseshez? Nézzük az ó történeteknek a görög és római nagy emberek fényes tetteit örökíti lapjait, a kegyelmesség és emberszeretet szebb példáját adta e valaha halandó, mint Pelopidas, Epamitondas, Phocion és az Antoninusok, kik soha egy meggyőzöttet sem ölettek meg, sem szolgává nem tettek; az igazságnak és önzéstelen méltóságviselésnek volt-e szebb mintaképe, mint Miltiades, Aristides és Epaminondas, akik oly szegényen haltak el, hogy közköltségen kellett eltervettetniök ? az egyszerűséget és önmunkásságot dicsőítette meg ember szebben, mint Marius Curius, a ki háromszor volt triumphator, mégis egy kunyhócskában lakott s földét maga mivelte ? a kit midőn a Lamnitesek arannyal kínáltak, azt felelte: „a ki úgy tud élni mint én, nincs szüksége aranyra; ón a kik aranynyal bírnak, legyőzni szeretem, de aranyaikat nem;való vagiasságot és megbocsátást ki gyakorolta szebben, mint Caesar, a kit midőn leggyőzött ellenfele Pompejus irányában visszatolásra unszoltak, ezt felelte: „a kit legyőztünk, nem kell többé üldözni,* —■ később hamvait nejének küldötte, széthányt szobrát fölemeltette s katonáinak vagyonát és szabadságát viszszaadta? Elismerte Róma nagy fia nagy lelküségét, a kegyelmesség templomát (templura Clementiae) építtetve tiszteletére. Hibázik, aki a classicismust ostromolja. A gyümölcstermő-fa gyökerei kivágásához hasonló az, vagy a pusztai forrás bedugása A Lim-vonal megszállása. A katonai jelentés a Lim vonal megszállásáról a „Pol. Corr.* szerint így hangzik: „Banya a Lim mellett szept. 9. A bevonulás Novibazárba Visegrádból tegnap, a 2-ik gyalogdandárnak a következő, az északi hadoszlopot képező csapatai által Obadich tábornok vezénylete alatt vitetett végbe, és pedig: a 24-ik sz. pármai bísorgyalog-ezred által Schiffner őrnagy parancsnoksága alatt, a 31. tábori vadászzászlóalj által Rasics alezredes parancsnoksága alatt, az Edelsheim Gyulay lovassági tábornok huszár ezredének 3-ik százada által Türkheim br. százados parancsnoksága alatt. Hofmann altábornagy 12. tüzérezredének 4 ik hegyi ütege által Jannies alezredes parancsnoksága alatt, a 2 ik mérnök ezred 14 ik százada által Horny százados parancsnoksága alatt; a 2-ik táborjelző szakasz által Lubanc alezredes parancsnoksága alatt; a hegyi hadosztályi lőszertelep és a hegyi hadosztályi egészségügyi intézet egy egy harmada által; a 17 ik málhás állat százada által Wagner alezredes parancsnoksága alatt; továbbá a 4-ik tábori postahivatal által, segéd Kunster, végül otromba tényéhez. Minél műveltebb valamely nemzet, annál nagyobb tisztelettel van a classicismus iránt. Angol- és Francziaországban tudós színbe sem jő, aki abban járatlan , sőt a valódi tudósok teljesen értik, írják, sokan beszélik is a classikus nyelveket. A nemzeti művelődésre jótékonyan folynak be e nyelvek és classicus irodalmak termékei azért is, mert e letelt évezredek homályai inkább csak a régi társadalmak erényei, az egynek nagy tettei jutott le hozzánk , mintegy ideális világításban tüntetik föl az emberiség életét: az árnyvonások elmosulnak, a bűnök homályba vesznek, a köznapiságot eltemeti az idő árja s igy megmarad a szép és nagy, a mi lelkesít és jobbá tesz, vigasztal és csapások közt erőt ad, a mi alkalmas arra, hogy a jóban megerősítsen, s hitünket az emberiség folytonos tökéletesedésében föntartsza. Az embert gyarló természete, a pillanati érdek s sorsa felett hatalommal uralkodó jólléti ösztön folyvást e föld göröngyéhez vonja, csábítja élvezetre, az anyagiakra feszíti figyelmét, erény színében mutatja föl gyakran még a rosszat is, mások boldogsága, világi tekintete s éleskényelmei hasonlóra törekedni készek, feledve a nagyobb erkölcsi tekinteteket; a classicismus, az óvilág nagy emberei életének és fenkölt gondolkozásának írásban fenmaradt emlékei azok, a mik a lelket raagasb czélokra irányozzák, a szép, jó és igaz oltárain az áldozat tüzét kialudni nem engedik, az eszményiség cultusát védik s az emberiség életében a szellemiség és magasb erkölcsiség érdekeit ápolják. — Előttem tisztelet tárgya minden classikai műveltséggel bíró; vonzódom hozzá s a tudomány valódi hívének, nemzetünk igaz barátjának tartom. Homerus és Horatius magyarázója, Platon és Virgilius értője szép lelkek előttem. Magas érzést, erős hazafiságot, tisztult ízlést s rendithetlen jellemet csak ez antik nagyságoktól sajátíthatni el. Az iskolák, melyekben ezeknek híven áldozunk, megérdemlik a nemzet áldozatát; a férfiak, kik ily intézetekből kerülnek ki, az élet az 1 hegyi távirói osztály által, hivatalnokok Dobler és Maltzek. Mint vezérkari tiszt Gerba főhadnagy szerepelt, a többi dandári kar állott Babel alhadbiztosból, Grivicsics főhadnagyból, parancsőrtiszt, Andrássy gr. hadnagyból, Stenzel ezredorvosból, végül Réseh beosztott vezérkari századosból. E csapatok részben Visegrádból már a bevonulás előtt a határ felé az Urac folyóig előre tolattak, részben valamennyi intézettel Visegrádban állottak A parancs a bevonulásra Visegrádba szept. 8 án 2 és fél órakor reggel érkezett. Ennek különös története van. Egy Visegrád fölött dúlt vihar a távirói összeköttetést előre és hátra megszakította. Ennek következtében a parancsot az utolsó távirói állomástól, Rogaticzától lovas küldönetök által éjjel kellett továbbítani Visegrádba, így ez nem szept. 7-én 5—6 órakor délután, hanem csak éjfél után érkezett Visegrádba. Ennek legelső következménye az volt, hogy Obadich tábornoknak, a parancsnak eleget teendő, a Visegrádban állott csapatokat és intézeteket 3 órakor reggel kellett fölriasztatni és a Visegrád előtti csapatokhoz a külön parancsokat az Uracz-híd melletti összpontosításra lovas küldönczök által éjjel kellett küldenie. Mindennek daczára a csapatok pontban 2 órakor délután mind az Uvacznál a híd mellett állottak a bevonulásra készen, ami mind a parancsadás, mind a parancsok teljesítése mellett dicséretes bizonyságot tesz. Ugyanez időben a táborba érkeztek az Uvacz híd mellett a novavárosi kaimakam, Szulejman bej, a határ melletti katonai parancsnok, egy bimbasi (őrnagy) továbbá egy priboji notabel számos kísérettel. Ezek azért jöttek, hogy a két részbeli csapatok iránt a végbevitt bevonulás után megegyezzenek. Az osztrák-magyar csapatok által elfoglalandó állások a török tisztviselőknek pontosan megmagyaráztattak. E mellett kitűnt, hogy a török katonai parancsnok pontatlan utasításokat kapott. Míg a Husni pasával létrejött megegyezések szerint a császári csapatoknak oly állást kellett elfoglaltak a Novavárosba vezető úttal közvetőleg, hogy a Priepoljébe vezető tápot kellőleg biztosítva legyen. A török katonai parancsnok Banyát mondta a számára kitűzött állásnak, mely megtartandó, miáltal az út, mely fölött Banya uralkodott, épen katonailag nem látszott biztosítva. Minthogy a fejtegetések nem lévén a helyszínen, nem vezettek czélhoz. Obadich tábornok tudatta a török katonai parancsnokkal, hogy a kapott parancsokhoz híven bevonulni, előrehatolni és állást csábjaitól nem könnyen fognak eltántoríttatni. Ilyenekben növekedett Kölcsey és Berzsenyi s irodalmunk sok más dísze. A görög és római classikusok olvasása s mivelése ránk magyarokra nézve soha szükségesebb nem volt, mint az anyagiság tóv- ösvényein járó korunkban. A—a. Külföld, Bukarest, szept. 19. A „Pressa” írja : A kormány három pontban foglalja öszsze az alkotmány megváltoztatására vonatkozó tervezetét, éspedig: a kérdéses elvet be akarja osztatni az alkotmányba; ez elvet egyenként való honosítással akarja alkalmazni ; végre a földbirtokra nézve komoly biztosítékokról kíván gondoskodni. A kormány által a parlamentben előterjesztendő tervezet alapjául ezek fognak szolgálni. A kormány kijelentette, hogy az előbbi minisztérium által indítványozott osztályonkint való honosítás rendszerét nem fogadja el, ellenben szükségesnek tartja a 44 ik cikk alkalmazását, hogy Európa kijelenthesse, hogy Románia megtartotta a berlini szerződést, és ugyanezen szerződésre támaszkodva felkérte Európát, hogy az »Alliance Israelite” túlságig menő kivonatait visszautasítsa. a jelenlegi cabinet osztja aze a nézetet, hogy a névjegyzék rendszere czélhoz fog vezetni; ha azonban az ellenzék más megoldást nem ajánl, akkor , az említett hírlap véleménye szerint, a kormány ezen névjegyzék rendszeréhez nem fog ragaszkodni. Bukarest, szept. 19. A kamra tegnapi ülésében Ionescu újólag indítványozta az elnapolást, míg a revízióra vonatkozó törvény elé nem lesz terjesztve. Azon felhívásra, hogy a kormány a többséget javaslatának visszavonására bírja, Cogolniceanu kijelenti, hogy a kormány nem kívánhatja, hogy a többség visszavonja javaslatát; ha azonban az megtörténnék, akkor a kormány kész, egy a megoldásra vonatkozó törvényjavaslatot előterjeszteni, addig azonban a kamra független és a vitát folytatni köteles. London, szept. 19. A „Reuter office” szept. - ról kelt jelentése Capetownból: Cetewayo király elfogásáról érkezett utóbbi jelentés, hogy Lord Grifford, miután értésére jutott, hogy a zuluk királya, kíséretével, teljes kimerültség állapotában egy kraalba menekült — elrendelte, hogy Marter őrnagy dragonyosokkal fogja körül a kraalt. Cetewayo és kísérői minden ellenállás nélkül megadták magukat és Ulundiba szállíttattak, hová augusztus 30 án érkeztek meg. A foglyokat valószínűleg Greytownba fogják vinni, noha ez iránt rendelet még nem érkezett. Wolseley tábornok tudatta azulót-főnökökkel, hogy az ország három európai tisztviselő alatt álló kerületre lesz felosztva. A bolgár fejedelem,hír szerint, meglátogatja a napokban Károly fejedelmet. Ruszcsukból fog Bukarestbe utazni és egy napig marad ott. Sándor fejedelem továbbá Belgrádba is elmegy s három napi látogatást tesz Milán fejedelemnél. A szerb Bkupstinát október végére fogják állítólag öszszehivni Belgrádba vagy Kragujeváczba. Megemlítjük azt is, hogy Gould angol követ fölszólalt Risztics előtt a zsidó emantipatia halogatása miatt. Risztics azt válaszolta, hogy Szerbiában most nem kedvező a hangulat ezen kérdés megoldására, de ő azért rögtön összehívja a nagy Bkupstinát, ha Románia elintézi ezt az ügyet. Egy napom Toroczkón. (Tárczalevél Jónás úrhoz.) Ön, kedves collega, kirándulásairól oly jó humorral, oly ragyogó irálylyal és oly közvetlenséggel értesítő mindig lapunkat, hogy princzipálisunk a szerkesztő úr is,— ki pedig nem egy könnyen kielégíthető — teljesen meg volt azokkal elégedve, s igy tudom, hogy nagy fába vágom a fejszét, midőn megpróbálkozom e tárczával. Önnek könnyű volt, mert minden kirándulásánál egy-egy szép asszonytól merítheté lelkesültséget; de nekem ez nem adatott, mivel feleségemmel utaztam, s majd kapnék én tőle írói honoráriumot, ha mint én egy egy szép és kedves asszonyról zengedeznék. De hogy sok szót ne vesztegessek, elmondom miszerint közös barátunk Moldován Gergely (kit akkor Thalia babérkoszorúval nem ütött még oldalba) meghívott a napokban, miszerint ránduljunk ki Toroczkóra, az erdélyi touristák Mekkájába. A királyi tanácsosnak e tanácsát készséggel elfogadva, egy szép reggel Tordáról kocsival útnak is eredtünk. Felesleges is talán megemlítenem, hogy Toroczkó, Torda-Aranyos vármegyének azon részében fekszik, mely Aranyosszéktől jön az uj vármegyéhez az utolsó kikerekítéskor átcsatolva. E vidék már a tatárdúlás előtt is Tordavármegyéhez tartozott. A székelyeknek a tatárokkal hősi küzdelme jutalmául adományoztatott az Aranyosszék néven a székely nemzetnek, s igy jön az a Székelyföld ötödik székévé.