Magyar Polgár, 1880. január-június (14. évfolyam, 1-148. szám)
1880-04-22 / 93. szám
ge valószínű, a bizonyítékokat hivatalból felhasználni. Az úrbéri perek, melyek függőben vannak, vagy olyanok, hogy a volt jobbágy van tényleges birtokban, és a volt földesúr követeli a birtok allodiális természetének elismerését; vagy megfordított viszony áll fenn, s harmincz éves birtoklás után bármelyik fél részére ítélhető oda az ellenfél kezében levő birtok, ami a lehető legnagyobb zavarokat idézendi elő. És hogyan fognak ezen perek eldőlni a gyakorlati eredmény szerint ? A bírói határozatok alapjául vehető bizonyítási módozatok közül a beismerés elő nem fordulhat, mert különben nem lenne függőben a per 1862 deczember 31-től, mint az úrbéri perek beadhatására kitűzött utolsó határidőtől fogva. Szakértőkkel ugyan mit lehessen bizonyítani egy úrbéri állomány colonicelis vagy alodialis természetére nézve ? Az esküvel való bizonyítás ki van zárva az úrbéri pereknél, különben sem lévén az használható nyomozó eljárásnál. Fennmarad tehát az okmány- és tanúbizonyítás. Ámde okmányokkal nem rendelkeznek sem a volt földesurak, sem a volt úrbéresek, hiszen amely vitás kérdésekre nézve ilyen okmányokkal a felek rendelkeztek, azok mind el lettek intézve. Egyedüli okmány a Czirakiana conscriptio , de arra még nem volt eset, hogy valamely állomány természete ezen alapon elhatározva lett volna. Előáll tehát az utolsó menedék: a tanúbizonyítás. A ki hallott életében tanúkihallgatást úrbéri perekben , ennek értékét azonnal könnyen megbecsülheti. —1848 előtti, sőt 1819- től 1843-ig terjedő időra visszamenve, bármely felszabadult ember, állításai megbizonyitására, községenként ézen annyi tanút talál, a hány paraszt-gazda lakója van azon községnek. A miniszteri javaslat szerint, a nyomozó eljárásnál fogva kiszáll a bíró a községbe, ahol a per-tárgya fekszik, és akár követelő fél a volt árbéres, akár követelt fél, az ő álláspontja szerint fog az ügy kitisztáztatni, mert a volt földesurak, a gyakorlati eredmény szerint, nem tudják és nem is tudhatják állításaidat bebizonyítani tanukkal, minthogy azon eutorbéri perekből 99-el szemben 1 per lett ellenkezően elhatározva. Hogy ezen eredmény elérhető legyen, a nyomozó eljárás mellett is a peres feleknek éveken át kell várakozniuk; az államnak minden bíróság területén legalább egy bírót ezen kérdésekkel kell foglalkoztatnia, és azon kívül a kártalanítási munkálatok befejezetlenül állanak ugyanannyi éven át. Ha már a végeredmény bizonyos, ha az úrbéri viszonyok gyors rendezése országos szükséglet, miért ne lehetne annak megoldását áldozattal is keresztül vinni ?! Erre vonatkozólag, nézetem szerint, lehetne egy nagyon indokolható módozat, amiről egy további czikkben. F.IRTA : A Klára arczán menynyei boldogság kifejezése ömölt el , ártatlan, angyali bizalommal simult az ifjúhoz s ráemelte gyönyörű, szerelemittas szemeit, késedelem nélkül viszonzá: — Én is szeretem önt, Alfréd! Egész lelke, érzelmeinek teljessége benne volt e néhány egyszerű szóban. Egy perezre sem jutott eszébe, hogy talán „illenék“ egy kissé vonakodnia, egy kissé függőben tartania kedvesét, egy kissé ostromoltatnia magát, mielőtt kimondaná az esdeklett „igen“-t, amint a legtöbb „szende“ kis leány tenni szokta, hasonló alkalmakkor. A Klára nyílt, őszinte, bizalomteljes lelke nem tehetett így. Hitte, hogy szentül és igazán van szeretve, a mint ő szentül és igazán szeretett. Szerelme imádságvolt é s ő az imádság szavának kimondásában nem habozhatott. Nem sütötte le szemeit, mikor szerelmét bevallá, nem kerülte kedvese tekintetét az „igen“ kimondása után, mint tenni szokták a mi szende, ártatlan kis leányaink: ő szemébe nézett annak, akinek lelkét átadá. Hogyan is nézhetett volna a fődre, mikor azt is elfeledte, hogy e porföldön létezik ? Hogyan is ne tekintett volna fölfelé, mikor az istent érezte szívében ? Szeretett, hitt és boldog volt, amint csak emberi szív lehet e földön. Ha angyalok szárnyai övezték volna körül, nem hitte volna szenvtelenebbnek ez érintést, kedvese öleléseinél; ha angyalok lehellete érintette volna ajkait, nem hitte volna szüziesebbnek e lehelletét, mint azokat a csókokat, mikkel kedvese elbobtá. Idegen világban. Elbeszélés. Indali Gyula. VI. Klára szerelme. (Folytatás.) A júniusi nap oly hevesen jutött, mintha agusztusban képzelte volna magát s a szobailag fülledt és nyomasztó vala. Néhány percznyi társalgás után Alfrédnak az az ötlete jött, s végtelen szerényen és bátortalanul elő is terjesztette Klárának , hogy tegyenek egy kis sétát a kert fáinak árnyékában s az az napra tervezett próbát a platán-körönd hűvösében, az isten szabad ege alatt tartsák meg. Klára azonnal s örömest megadta beleegyezését. Érdy Alfréd aznap komolyabbnak s tartózkodóbbnak tűnt fel, mint valaha. Keveset beszólt s olyan bizonytalan és tűnődő arczczal lépegetett a leányka mellett, mint mikor az ifju a fölött tusakodik magában: merje ő, vagy ne merje karját nyujtani a hölgynek, a ki mellett lovagoskodik s végre is abban állapodik meg, hogy ő bizony ő nem meri. Megérkezvén a kitűzött helyre, rövid pihenés után hozzáfogtak a próbához. Mint azelőtt, úgy most is, kitűnően sikerült minden. A különbség csak az volt, hogy a szerelmi vallomás jelenetének bevégezte után — ahol az utasítás így szólt, hogy az ifjú „szenvedélyesen átölelik a leszeretett ifjú kebelén Az Üdvözültek mosolyával pihent aányt Alfréd nem elégedett meg az Édes elragadtatással hallgató kedvese egyszerű udvarias meghajlással, mely az' szerelmes szavait — de többé mitsm fe-O Arthl O f/i orr nairnannmbX.t __ ' i ,i. • . -előbbi s főleg négyszemközt tartott próbáknál, az ölelést helyettesítő, hanem valóban átölelte a leánykát, forrón, szenvedélyesen s csengő hangon suttogó: — Klára, én szeretem kegyedet ! VII. A valódi gyémánt, őszintébb örömmel vett részt, barátnője boldogságában. De a bárónénak némi aggodalmai voltak e részben. Szó sincs arról, hogy ő is őszintén ne örült volna kereszt-leánya szerecséjén, kit teljes szivéből szeretett, de Várfalvira terőbe kerül, hogy az arcz és homlok, néban ez idő szerint a „tehetség-kutató“ borulatán áttörjön egy-egy mosoly, de mikép akadályozható meg , hogy a belső gyönyör és megelégedés ki ne ragyogjon a szemek tekintetéből, az arcz vonásaiból ? A bánat elpalástolása még az őszinte és nyílt jellemeknek is gyakorta slkerül, de a gyönyör elpalástolása, őszinte és nyílt kedélyeknél majdnem lehetetlen. Kláránál pedig épen lehetetlen vola. Csak rá kellett nézni s mindenki lát háttá, hogy e leányka boldog, nagyon boldog , s csak egyszer kellett tanúja lenni. Ini fogahatározott felsőbbséget nyert, a csupán szivére hallgató nő felett. Jól ismerte ő a szerelem s főleg az első szerelem mindent feledtető mámorát s közel a perezhez, midőn — annyi meghiúsult kísérlet után — végre egy valódi tehetséggel volt megajándékozandó a világot, attól tartott, hogy e hirtelen és rohamosan fellobogott szerelem a leányka nál a hivatást és dicsvágyat — ha nem is egészen, de legalább némileg — feledtet mikor Klára Alfrédre tekintett, vagy nárán Klára, ki előtt a bárónő ez 8? „XI _ _ w . • .• x,.1 V Lkaimat vs^rrv maamm nt u t f a Af szót váltott vele s bárki tisztában lehetett godalmat nem titkolá, megnyugtatta őt a felől, hogy mi okozza — legalább részben — e boldogságot. Mikor is tudta volna eltitkolni és miért? Hiszen oly büszke és boldog volt szerelmében, hogy szerette volna az egész vi ágnak kikiáltani: „nézzétek, e minden testi és lelki tökélyekkel felruházott ifjú engem szeret, és — én is szeretem őt!“ Természetes, hogy a báródé és Henriette előtt sem maradhatott sokáig titok a Klára szivének állapota. Mindketten nagyon is hamar beláttak, hányat ütött az Klára nem csupán szavaival, hanem tettekkel is megnyugtatta keresztanyját. Kimeríthetetlen buzgalommal készült, tanult s a próbákon sem lehetett soha észóra, s ha még lehetett volna helye némi adani, hogy szerelmei volt hivatásába s kikételkedésnek, a Klára saját nyilatkozata hatásszerűnek érezte szerelmét föl inuon ol nur/l o ff n nnf Li o :X _ 1 K1 a TlPm URlin.In teljesen eloszlatta ezt, ki a báróné ez iránti bizalmas kérdéséra épen oly egyszerűen és nyíltan vallotta be érzelmeit, mint tette volt kedvese előtt. No, hisz e szerelmi viszony épen nem revenni, hogy már eddig is kimutatott tevolt valami meglepő, vagy hihetetten. A hétségei legkevésbbé is lankadtak volna, báróné és leánya semmi bámulni valót nem i s a báróné végtelen örömmel és megnyugtattak abban, — mint bizonyára más sem talált volna— hogy e két szép és szellemű ifjú lény meglátta és megszerette egymást. Ugyszólva egymás számára látszottak teremtve lenni s Henriette a legvással vette tudomásul, hogy a szerelem némely esetekben nem nyűgözi le a tehetséget. , Sőt a Kláráénak meg új szárnyakat látszott kölcsönözni, lett vissza neki. Hiszen mit is mondhatott volna még? Megmondta a legkevesebbet s a legtöbbet, amit csak mondhatott: — Én is szeretem önt, Alfréd! Teljes igazuk van azoknak, kik azt mondják, hogy a boldogságot nehezebb eltitkolni, mint a szenvedést. Egy kisaka— Méltóságos asszonyom, — szólt a rendező színész, a végső próbák egyike után — ha Klára kisasszony csak felónyi művészettel is fog játszani az előadáson, mint a próbákon játszik, úgy nemcsak egyszerű sikert, hanem határozott diadalt merek jóslani. A kitűzött nap végre elérkezett. Ha a bárónő és a rendező vérmes reményeket tápláltak az előadás sikere iránt, a meghívott közönség nem volt hasonló véleményben. A Várfalvy ház vendégeinek közvéleménye, mely az első bemutatás alkalmával annyira kitüntette Klárát, most, meg kell vallanunk: ellene fordulni látszott. S e fordulat nem a leányka, hanem a báróné rovására történt. Várfalvynét, az ő felfedezéseivel, a legtöbben nem tartották másnak, mint egy tiszteletreméltó, ártatlan rögeszmében szenvedőnek, kit annyi kudarcz sem gyógyíthatott ki abbeli hitéből, hogy végre is egy valódi lángészszel fogja meglepni a világot. Számtalanszor történt már, hogy Várfalvy báróné örömsugárzó arczokkal s borzasztóan elCigázott reményekkel harangozta be ismerőit a hírrel, hogy Végre megtalálta az „igazit“ s az eredmény — Oh, kedves keresztanyám ! — szólt mély meggyőződéssel — mit se tartson ettől. Amint nem lehettem volna tökéletesen boldog csupán hivatásommal, úgy nem lehetnék az csak szerelmemmel. Nekem együt és egyszerre van szükségem mindkettőre, hogy valóban létezni tudjak. A leányka e néhány szóval tőkéje mindig az volt, hogy e fölecgázott temetésen jellemezte lelkületét. Valóban e két injek a kenyér törés perczében sem raivéeszme: hivatása és szerelme közt oszlott meg s olvadtak össze, egész lénye, élete. Csodás módon szövődtek . Bizonyára nem igen akadt volna azok egymásba. Azt lehetett volna monj *enki az egész közönségben, ki meg ne i * L .. 1 ab I I LinniLn K .1 alai ! pf f tf 1 n (1 CT \J A A/'l it/\ __" 1 1 « lett volna győződve arról, hogy e kisérszenves fiatal leányka fölött, kinek pár óra múlva a megbukott génnek szánalomra méltó szerepe jutnod osztályrészül, a katona gyógyithatatlan rögeszméje miatt. a Várfalvy-ház dísztermében, hol a színpad fölállítva volt, már tolongott a tarka barka vendégsereg, legtöbbnyire a fat illetőleg esti leendő főeseménye felől társalogva. (Folyt. köv.) AZ ORSZÁGHÁZBÓL. nyozott uj szakaszt elvetni. (Élénk helyeslés jobbfelől) Elnök: Kérem azon képviselő urakat, akik az indítványozott uj szakaszt elfogadják, vááltóztassanak felállani. (Megtörténik. Mellette f e 1 á 11 a n a k: Orbán, Csanády, Csatár, Derültség a jobboldalon.) A ház az inditva miniszter már számtalan műemlékek felhangozott új szakaszt nem fogadja el, kutatására és fenntartására nézve intézkedett. Tudja azt is és nagyon helyesli, amit e vár irányában a miniszter már tett, és épen azért, csak egyszerűen a ház figyelmébe ajánlja a dicső Hunyady-kornak, e dicső emlékét és kéri, hogy határozati javaslatát fogadja el a ház. (Helyeslés) Ezzel az ülés véget ért, kettő is . . . Csanády és Csatár volt. Orbán Balázs új szakaszt indítványoz a törvényjavaslathoz. Súlyt fektet ugyanis arra, hogy a Szeged részére begyűlt könyörület a segítő adományokból semmi el ne vonassék. Márpedig ez öszszegből a tanács fentartására máris elköltetett 40 ezer forint. Ennélfogva azt egy évvel bejelentett törvényhozási műveletőtörvénykönyv irott malaszt, a csődtörvénykönyv alig hogy kikerült az igazságügyminiszter fiókjából, a polgári törvényköny vagyon- és kötelmi jogi része a codificatorok tollában funnakadva, a pollen esetre, midőn valamit indítványoz áspári perrendtartás születés előtt szörnyet indokol, méltóztassék legalább azt meghalva : ez a mai igazságügyi prospektusunk. A törvénykezés nehézkes, az ügyforgalom nagy. Ily állapotban igazságügyi viszonyaink javulását a mai rendszer mellett még remélni is képtelenség. Végül a következő javaslatot terjeszt adni, amit mindenki tud, és indokolását ne olyannal toldani meg, ami tetszetős ugyan, de mindenki tudja széles Magyarországon, hogy alapja nincsen. A t. képviselő úr azt mondja, hogy óhajtandó, hogyhatározati a könyöradományokból mentül több marad- ti be jön a szegediek részére, hogy a biztosi tanács s az ott eljáró közegek ne apasza mint a múlt évben is, eszerint 40,000 forinttal apasztottak. (Egy hang a szélsőpalon : 60,000 javaslatok kidolgozását haladéktalanul ve forinttal.) Ki az uj szakaszt indítványozta, hogy minen nem tudom, hogy a képviselő urak honnan veszik akár a 40,000, akár a 60,000 irtot, de egyet tudok, s ez az, hogy azon könyöradományokból egy árva ki sem leültetett sem a biztos, sem a biztosi tanács, sem semmi néven nevezendő ott működő közeg részére. (Egy hang a sz első balon : Az államéból !) Engedelmet kérek, ez talán mégis könböző dolog s azért, hogy valami tetszetősebb, oly dolgot állítani, mi a rögtöni helyreigazítás nélkül maradt, felzúdítja a külföldi közönséget, nem én ellenem, hanem Magyarország ellen. (Helyeslés a jobb oldalon), és ami azon hiedelmet kelti, hogy a könyöradományok nem fordíttatnak teljesen a maguk czéljára, hanem kormányzati teendők költségeinek fedezésére fordíttatnak: ez oly könnyelműség, melyet én megbocsáthatatlannak tartok. (Élénk helyeslés a jobb oldalon.) Ami a másikat illeti, biztosíthatom a képviselő urat, hogy amint a szegedi viszonyok, melyeket talán ismerek, állnak, a biztosi tanács tagjai bizony azokból az az összes igazságügyi reformok közül a nyilvános szóbeliség és közvetlenségre, mint mielőbb elérendő czélra legyen tekintettel. A királyi táblák decentralizácziója iránt oly időben adjon be törvényjavaslatot, hogy abból még a jelen országgyűlés alatt törvény válhassék. Teleszky István némi részben megegyezik Veszlerrel igazságügyi teendőinkre nézve, csak a reformok keresztül vitelének ügyrendjére nézve nem ért vele egyet, így a szóbeliséget ő is pártolja, de nem tartja azt rövid egy pár év alatt behozhatónak. Ami a szóbeliség behozatalával járó kiadásokat illeti, a budapesti ügyvédi kamara véleményét nem fogadja el. A legfőbb ítélőszéket egybe kívánja kapcsolni a semmitőszékkel, hogy az eljárás egyszerűsíttessék. A szóbeliséget csak fokozatosan, átmeneti intézkedések által tartja Magyarországon kivihetőnek. A szóbeliségre nézve, hangsúlyozza, hogy ők, kik annak barátai, nem doctrinarek, mert ők nem akarnak egyebet, mint visszatérést a természetes állapotokba. Említi magánjogi törvénykönyvünk hiányát, s beirigyelt — bocsánat — sokait napi dijakból nem tettek félre semmit, és egyik sem Gyesnek tartaná, ha legalább egy döntvény él meg abból, amit azon czímen kapott codexünk volna. Óhajtja, hogy lépjünk a A képviselőház ápr. 19-ei ülésének (Úgy van a jobb oldalon) Ne méltóztas...................... " ’annak tehát itt, én nem tudom, miféle szempontoktól vezéreltetve, oly — bocsánatot kérek — kicsinyes dolgokkal egyfelől a törvényhozás idejét elfoglalni, másfelől a törvényhozás tekintélyét compro-Iványi és Jókai érdekes felszólalásain kívül, még több általános érdekű felszólalás volt. A történelmi műemlékek tételénél Pogány Károly a következő hat javaslatot nyújtja be: A vajdahunyadi vár, mint műemlék, a m. kir. vallás-és közoktatásügyi miniszter felügyelete és intézkedése alá helyeztetik. (Helyeslés.) Nem kíván határozott összeget felvenni e várra, mert ez csak beható tanulmányozás és munkálkodás következménye lehet; továbbá azért, mert tudja, hogy a váltatási viszonyainkról s főleg a sajtótér- az igazságügyi politika e házból számüze-A ház e javaslatot elfogadta s adó röviden ajánlja a budget elfogadását, s zár a szóbeliség és közvetlenség eszméitságuk. Így biztosabb kilátásaink lehetnek mint F. april 20 iki ülésében Hosztinszky tűzte ki zászlójára, de azt akkor bizonyos cseszi eddig hogy a vajda-hunyadi vár meg fog János részletesen nyilatkozik igazságszol táblabirói velleitások megbukatták s azóta ide, melyb óvaty az enyeszettől. A közoktatási budget után tárgyaltattak: Uj-Szeged egyesítéséről Szeged városával, a szegedi kir. biztosság meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatok. Mindkettő elfogadtatott. Az utóbbinál Orbán Balázs szokott tapintatlanságával botrányos incidenst idevénynek és az esküdszéki eljárásnak rejtett. Az igazságügyet ma már csak fiska formjára hívja fel a ház figyelmét. Ralitási szempontok irányozzák. Az igazság széről az esküdtszéki intézménynek célügyi politika fejős tehenévé lesz a pénz szerű fejlesztését óhajtja úgy, hogy annak, ügyi politikának hitele és jövője biztosíttassák, és általa. Nagyon örvend, hogy Teleszki be biztosíttassák egyszersmind a sajtónak szamutra beszédében a perrendtartási tvjavaslatot, mert ez által fölmentette őt anbadsága, mely nélkül nincs általános fejlődett elé, melyhez saját pártja részéről is idés, nincs általános haladás, nincs valódinak részletes ismertetésétől. Kötelességecsak két támogatót tudott kapni. Ez a népszabadság. E mellett az eljárás reform-nek ismeri azonban azzal szemben dicsérőját sürgeti, mert az eljárást lassúnak tart ,én,könyv mintén nem egyéb e, mint kom“ SA« «.„is gyors”- között nagyon könnyű. Igaz, hogy az írás(Helyeslés mint a magánjogi kódexszel balról.) Az ügyvédi kar főhibáját a túltengésben, a számbeli sokaságban találja. A szóbeliség megtisztítja a pályát, a tehetséges és alkalmas ügyvédek meg fogják utolsó tíz év alatt közén gyakorol, s mely felolvasóa lezouik előre tudatott nincseneklsSSrgyakrri aTremTereinit, Douglas Forsyth A, akik a szóbeliség terén alkalmazhatók volnának. Erre csak azt leht mondani, hogy lovagolni addig senki sem tud, míg lóra nem ül. Fölhozzák azt is, hogy a rendszer drága. Ez a legbetegebb pontja az ellenvetéseknek. A jelen bírósági szervezetek kiadásait tekintve, egy millióval nagyobb összeg áll rendelkezésünkre, amelylyel a szóbeliesség keretét megalkothatnék. Kimutatja számadatokkal, hogy a szóbeliség behozatala által jelentékeny megtakarítás volna eszközölhető. De ha nem kerülne is ez a rendszer kevesebbe, akkor, midőn csak szigetet képezünk elavult rendszerünkkel a műveit és nem műveit államok között is, lehet e kornoly és számba vehető érvnek tekinteni a rendszer drágaságát; lehet e ily életkérdésben, midőn sokkal jelentékenyebb, sőt egyenesen inprodukív érdekek előmozdítására, a milyen Bosznia okkupácziója is (Élénk helyeslés balról) milliók költetnek el? A királyi tábla decentralizácziója minek következtében mellett fölhozza, hogy mily kulturális tágyen elszegényedtek. receptio terére s a rasi viszonyok közt átúsztatnék az által az ország külön ■ Ehhez még ne teremtsünk magánjogi codexet. De bö*ő vidékeire, a mi magyar nemzetiség, termények onasi m^pen eip0mit ezen receptióink ne késsünk, mert ez úgy , ^ közművelődési tekintetekből kiszámít Oroszországba a néki , hogy arkatlanul jótékony hatással bírna az érttek az áremelkedés kellő ellenéről is hosszú időt vesz igénybe. _______ állami helyeket, a nem alkalmasak elhuszartja, mivel""a ház fanak- Vissza fognak*adatni eredeti rendben űzetik, mint ezelőtt* dacaira !* megkezdette még mindig azon hangulat benyomása alatt dejteténöknek, mert ha ők nem tudnak hogy az orosz lapok, port hintve öltségvetése áll, mely Horváth Boldizsár minisztersége! e**szán máskép, mint a jóhiszemű felek Ve sz ter Imre határozati javasla-1 szakraParlamenti szónoklatok keretében na 10,0. a l..u..,cl tát pártolja, azonban nem tartja az abban ... ■ . . . mittálni. (Helyeslés a jobboldalon.) Kérem, foglalt elveket, még ezen ülésszak alatt ki-i gyon nehez naegálapitani azt, hogy meny- u -_/i. vihetöknek. Ő is nyújt be egy határozati tag* ,1° szükséges egy törvény keresztül" javaslatot, melyben kéri a ház által utalt vitelére. A jogosulatlannak tartja a firtatás az igazságügyminisztert, hogy a szóbeliség és közvetlenségnek elvein alapuló törvénykezési rendtartás előmunkája10 évet, és oly jogosulatlan volnt mondani két évet is De az az egy bizonyos, hogy ha hozzá nem kezdünk a rendszer fai iránt haladéktalanul terjesszen a ház életbeléptetéséhez, úgy fogunk vele járni, elé törvényjavaslatot. (Beszédét élénk helyeslés fogadta jobbról.) Emmer Kornél beismeri, hogy Teleszkinek sikerült számos érvet megcáfolni azok közül, melyeket Vesztes a szóbeliség mellett, az általa hangsúlyozott sürgősségi alakba felhozott. Ezt annál A képviselőház az igazságügyi miniszteriura kéi.------- —, ____________________ _________, -nek tárgyalását. Máriássy Sándor eső után kezdett lábra kapni Horváth Boldikárával, akkor nekik nincs lejogosultveszedelmesebbnek Beadják: dr. Emmer Kornél, dr. Krajcsik János, Ormay Károly, Dárday Sándor, ifj Latinovits János, Kovács László, Hosztinszky János, Simon Gyula, Apáthy István, Miehl Jakab, dr. Krajcsik Ferencz, Boros Bálint, Plachy Tamás, Bárczay Ödön, Miksa Elek, dr. Antal Gyula, Éber Nándor,nak egyebet, mint visszatérni a természetes állapotokhoz, mint visszadni az életnek azt, ami az élete Kiterjeszkedik itt azon kifogásokra, melyeket a mi viszonyaink között a szóbeliség ellen felhoznak. Ilyenek a magán Bausznern Guido, Mocsáry Géza, Gál Jó jogi törvénykönyv hiánya És itt kiterjeszkedik azon nevetséges vajúdásokra, melyek az alkotmányos korszak beállta óta a magánjogi kódex megalkotása körül észlelhetők. Szakítani kell — úgymond — a chauvinismussal és lépjünk a reczepczió terére s ne akarjunk erővel a nyugati mivelt nemzetektől eltérő jogviszonyokat alkotni. Hivatkozik a váltótörvényre, a kenő, Mezey Ferencz, Bakon József, Mayer József, Szerb György, Vargics Imre, Pogány Károly. Ezzel az ülés véget ért, álláspontot elfoglalni Utal arra, hogy a ja, végül a kir. tábla deczentratizáczióját,a mai írásbeli rendszer a szóbeliség mellett a Curia különválasztásának megszűntéié annyira hátra áll, hogy választás a kettő sót s a telekkönyvi átalakítások táját. Veszter Imre sajnálattal említi föl,ben a nyilvánosságban díres köszönet, hogy az igazságügyi miniszter által ezelőtti Hangsúlyozza, hogy nem lehet doktrinak Beszéde végén hat. javaslatot nyújt melyben az általa fejtegetett elvek formulázva vannak. Az időpontot most tartja legalkalmasabbnak arra, hogy a belreformok terére lépjünk. Az a baj, hogy eddig e téren nem mozdultunk. Mozduljunk hát! (Általános helyeslés.) A határozati javaslat következőleg hangzik . Mondja ki a t. képviselőház határozatiig : Utasíttatik az igazságügyminiszter, hogy a szóbeliség és közvetlenség elvein alapuló polgári törvénykezési rendtartás elkészítésére s a királyi tábla felosztására szükséges előmunkálatokat vegye foganatba , az e tárgyakra vonatkozó törvénytabeliség meghozta a nyilvánoságot, de e jvaslatok előterjesztéséig, minden javaslatnál a szóbeliségre, mint mielőbb megvalósítandó czélra lehetőleg legyen tekintettel.séggel vádolni azokat, a kik a szóbeliség bereik, kik 1848 elött szolgálatukban , indítványozza, vétessék fel uj §-kép ez, a leteknek az életben semmi nyoma. A bün behozatalát sürgetik, mert ők nem akarvoltak, részint elpusztultak, részint el-' kir. biztos s a biztosi tanács tagjainak távoztak a vidékről; arra pedig négi külön fizetés nem jár „ . „i v ___„„u I Tisza Kálmán miniszterelnök: T. e3et_n,e.m,f?.rd0't EM Mrfc«m * k**oU urho., avagy általában parasztgazdákkal, valamely állomány akodiális természetét be lehetett volna bizonyítani. A miniszteri javaslat szerinti eljárás alapján a gyakorlati végeredmény tehát az lesz, hogy mindazon esetekben, amelyekben a volt jobbágy követelőjét, a volt földesúr tényleges birtokában levő állomány, mint úrbéri természetű, annak kiitéltetik ; ellenben a volt földesur által követelt állomány úrbéresnek fog elismertetni. a képviselő úr Az utóbbi 5 év alatt eldöntött — és közvetlenségnek a polg. peres elreskedelmi törvényre, a beterjesztett csődjárásban leendő behozatalára megkivántató törvényjavaslatra; nem e a reczepczió raüvének kell e azokat is tekintenünk? A londoni Society of Arts termeiben Sőt 16 kán tartotta Vámbéry első felolvasását igy e munkába s ezeknek előterjesztéséig maga a kitünően megalkotott büntetőtör- azon befolyásról, melyet Oroszország az A képviselőház ülése apr. 20 án. A ház utasítja az igazságügyminisztert, hogy 1. a nyilvánosság -— szóbeliség VÁMBÉRI FELOLVASÁSA Londonban.ság között, mióta Time Fayrer, Selwyn teng^MJ 1 Badger, Ersinne PenT J*’.tyffl »zzak azt is, hogy a revu- indiai tanács körében legbetegebb pontja az a nagyszámú hallgatóságban^- J .......... kitűnő vendég volt látható Vámbéryt, midőn az ‘ ^ ta, a közönség igen olvasásában, mely egy"ZrZI'°U f/Wf l/o.Zekki . i-i:.?/ ur»eil l0t; tott, kevésbbé a politikai tóttá szem előtt, mint inkább a néz pontokból indult ki. K0ns, " khauaiusokban, melyekben nagyobb zavarok és véren»?/,Srtak, most nyugalom és renj •' b a khauok despotikusa és teljesen megszűnt. De az „iNJd kizárólag Oroszország er.lu. NiT előtt s a kultúra, mely ott ^ nagy veszedelem a beszülöS*41 Bokhara és Kokand ipara *krt( sokat ir az orosz import Preponderant V a TÍr°sok 111 gáltatott volna; továbbá “értéül s 2 szállító és tevetulajdonos elveszte-!»setét, mert az oroszok most ■ ^681 Irf' _ a nyeri ír, belföldiek viszont az alkotmányokkal maguk jönnek folytan kénytelenek megvásárol?“* i pénzen a silány orosz czikkeket mot hia versenye már most lehetett ! t téve s még a theát is Oroszom^ ] nem Indiából kapják. Előadása további folyamában 'libéry kifejtette, hogy mióta (WJ Közép Ázsiában megjelent, Atari.!! Persia is egy sérelmet szenvedett. Sz Qrí rs 1 rr, í t rrr J r, f 4 V, « ~ 0 5?» vedelmi tekintetben. Sőt a rabereskedés is fennáll és ép oly vagy« szemébe, azt hirdetik, hogy a ralkereskedés többé nem létezik. írül sokat szenved, e csapás alatt,híd-i az adókat az oroszok óriási é!?ben emelték s az uj „rendszeres* raányzat sokkal inkább deszpotikus. * volt az ősi hazai regime. A kfaanokásíírek barbár kormányzatát régebbit folyásolták és ellenőrizték a mollikésok, most az orosz despotismus cap. * vetkezetességgel halad előre sere:; semmi nem feszélyezi. ( Vámbéry megengedi, hogy a f okozó elszegényedés pillanatnyi «tűt»;. \ s hogy anyagi tekintetben talán egy jövő fog Közép Ázsia népeire felis de nézete szerint, semmi sem fogja orvosolhatni azon erkölcsi bajokat,^]ket az orosz kormányzat okozottiszoknak legelső dolguk az volt, k rontották és megdöntötték a bec-Li vallási rendszerét, melyen egész támi szervezetük nyugszik s az ott hozott orosz hivatalnokok a legnagyobb s rupeziót hozták létre. Az orosz kormánynak legfőbb.fia volt ezen kívül katonai utak léte, melyek összeköttetéseit lehetőleg bajtak. A nép anyagi és szellemi jólét emelésére azonba mit sem tett fejlődési törekvése legfölebb abból álló: erőszakkal oroszositotta a közép-ázsi pékét e részeken, melyek tényleg új, vándorolnak az oroszok által körmi,Eorfili területekről, vagy valósa lesznek. Sajnálattal emeli ki, hogy , tapasztalatok oda látszanak mutatnij majdnem az egész török faj oroszság alá kezd kerülni s igy elérkezej® vak ide, hogy a moszkovita tőrei'' I nek határ szabassék, melyek nasjoa*kuli urai miszszióval bírnak. Nem nézete szerint, megengedni, hogy 811 ® szók kiterjeszszék befolyásukat «ij ja népekre. Az Oxus határa kell W ^ JLV U.p.aUV. ±M.CJ VAUJ ------- p pezze a jövőben is nemcsak a po*1-’ jegy-zersmind az etnikai határt is,s j. hogy e határ művelődési tekintetbe» ^ teljesen különvált területet jelez. L' j dek befolyása, a talaj és eguaj.». - j járulásával hozták létre e különbség ilyet korunknak nem szabad szem veszteni. . r Emberiességi szempontból 1 j ."»’«latlan dicsv•* , határ hogy Oroszország igazolatlan dicstaj r egyszer mindenkorra határ szi , hogy Ázsia arja nép eleme azon új vezérsége alá jusson, mely Kurep^,, s gas műveltségi fokáról, szótéről és igazságérzetéről is telre^a j, 8 eddig is oly szerencsésen töltő-t eddig is oly vilizátori hivatását. jc 5 Az elnök a felolvasás után, - o különösen végét a közönség tö jt zajos tetszési nyilatkozattal *13 ,’jj megjegyzéseit adta elő, kjem»' ^ J saját tapasztalásából n'0Dl “a J ' a kijemir kormányzata alatt bűntény legnagyobb ritkaság volt, nem lehetett látni s a legna^j1^ i«..t miot ti»1' óhajtása' tonság uralkodott. Most, nü°*■ feji ez megváltozott. Azon óhajt végül ki, hogy különösen ker’jj? i'intetben a kellő lépések a* ' létesitése czéljából megtétesse ^ Sir Erskine Prr.J W'ÍV nem akar politikai 6zemp^a .f(JJ.’ ten’, minek itt nem is voki»^ «».t unja. hogy tf. Len kellene más országok ko bírálatába elegyedni, juk van az angoloknak sajf szer'11*' tukkal is. Közép-Ázsiát, vézeliának és Oroszországnak k unok, és meg van győződ» . A’ hatalomnak valódi érdekei » ellentétesek. / Janaseu ^ Rutherford Alcock tej - teszi Vámbér* nézeteit és ^ Angliának kiígrása megakar *