Magyar Polgár, 1881. július-december (15. évfolyam, 147-298. szám)

1881-10-23 / 242. szám

ti« 1684*rt mír u uj alapon lesz a földje kivethető. A NÉPSZÍNHÁZRÓL. Budapest, okt. 20. y. hó 10 án felgyultak a „Karácsonyf** 87 o rtyái ” igazin tündér finft árasztottak a népszínház szinpadján Leterrier, Vanloo és Mortier urakra- 10,0 kiállítású látványossága azonban nemcsak azzal a jelentőséggel bír, hogy talán jél-rosszul betölt egy színházi estét: vasárnapi premiere egyszersmind egy új igazgató első estéje volt. Evv a Lajos , aKarácsonyfa“ gyertyáinak világítása aelett lépett először a közönség elé. Hogy minő szerencsével fog megfelelni ensik s legnehezebb szerepkörnek, azt majd jövő mutatja meg. Vannak kik fényes látogatói pályát jósolnak neki, vannak megint mások, és pedig nem csekély számául, kik aggódnak a népszínházért, mert Evva urat nem tartják arra alkalmas embernek, hogy tovább fejlessze azt, amit Rákosi Jenő ur annyi kitartással, szorgalommal és ügyességgel megalapított. Mi sem vágunk elejébe olyan kérdésnek, melyet úgyis csak a tapasztalás oldhat meg. Az igyekezet s a jó szándék bizonyára meg van Evva urban is, s elsősorban ötét fogja sújtani a csapás, ha nem képes megfelelni annak a feladatnak, mire vállalkozott; itt maga és a népszínház érdekében őszintén kívánjuk, hogy azoknak legyen igazuk, kik Evva Lajos urnak fényes sikereket jósolnak.• Azonban mindjárt aKarácsonyfa s nem látszik előttünk olyan lépésnek, mely esek felé a fényes sikerek felé vezetne. A budapesti lapok, alig siámbavehető kivétellel igen kedvezőleg nyilatkoztak ugyan róla, de mi ezekben a jó akaratú kritikákban inkább az új igazgató buzdító (s mindenesetre dicséretreméltó) bátorítását, mint azon meggyőződést láttuk átcsillám- Úgy hogy ez a darab Budapesten hosszas életre számíthat. A második, harmadik és negyedik előadás csakugyan amellett szól, hogy a fővárosi közönségben a Karácsonyfiú nem fog gyökereket verni, a ház alighogy félig telt meg. Mert nagyon igaza volt egy színházi dologban kitűnő férfiúnak, mikor azt mondotta, hogy a darab kiállítása fényes, a díszletek nagyon szópak, E jelmezek pompásak, a színpadon óriási tömegek mozognak — de nincs az egész darabban semmi kiváló mozzanat, mely lekötné a közönség figyelmét, s tartósan megmaradna emlékében; nincsen meg a darabban az a szükséges változatosság, amely megmentené a szemet a kifáradástól és a látottak megunásától. Amikor a színpad előttünk áll, szemünk káprázik, elismerjük, hogy az, amit látunk igen szép , de az előadás után gyorsan megfeledkezünk az egész dicsőségről s néhány nap múlva alig emlékezünk reá. • 8ppen azért, mert az egész darab ilyen üres, nem is teszünk kísérletet ismertetésére. Ha hozzá fognánk ehhez a nagy munkához, úgy egyenként le kellene írnunk mind a 15 képet, összes jelmezeivel és bolond szituáczióival. Ez pedig nem fizetné ki magát. Jellemző a történet ostobaságára, hogy a franczia szerzők is annyira megdöbbentek tőle, hogy Magyarországba tették a színhelyét: ilyesmi csak ebben a barbár, keleti országban történhetik meg. Igazán boszankodnunk kellene, ha az eljárás nem volna annyira naiv, hogy a mulatság tökéletes legyen, hozzá állott Grévin úr, aJournal Amu tant* genialis karrikírozója rajzolt olyan magyar jelmezeket, melyekben minden van, csak magyar nincsen úgyszólván semmi. Rendkívüli meglepetés — mint például azÖrdög pilulái*-ban — nincsen egy aim, legfeljebb a balletet vehetjük ilyennek s ezt sem sem a legjobb értelemben. Nem is csoda ! A nemzeti színház balletje nagyon elkényeztetett s most nem vagyunk megelégedve semmivel, ami nem olyan jó, mint operánk tánczkara. De ne legyünk követelők. Az Evva ur által szervezett tánczkar vasárnap mutatta be magát először s így ez mentheti, ha még hibái vannak; igyekezettel lehet csinálni belőle olyan balletet, a mely operettekben és látványosságoknál igen jó szolgálatokat fog tehetni. • Vasárnap a balletten kívül a népszínház új tagjai: Nagy Ibolyka k a Ditróinó asszony, Ditrói úr és Réthi Laura k. a. is bemutatták magukat. Réthi k. a., mint halljuk, vasárnap volt először színpadon , ezt tekintetbe véve, meg lehetünk elégedve vele. Úgy hisszük, másodás harmadrangú szerepekben a színház jó hasznát fogja. Ditróiné asszony orságszerte ismeretes, mint ügyes színésznő. Nagy Ibolyka k. a. szintén a népszínház deszkáin aratja 8 mini pályájának álló babérait. Szép alak, kellemes hang és sokat ígérő tehetség: ezek jellemző tulajdonai. E mellett az a hibája, hogy nagy pathosazal mondja a legjelentéktelenebb dolgokat is, de e felett nem szabad csodálkoznunk, hiszen csak a tavasz**al hagyta el a nemzeti színház színi tanodáját. A kisasszony előtt bizonyára szép JOTŐ áll. De ha nyert is néhány jeles tagot ** Evva Lajos úz igazgatásába átment műntézet, veszteségei szintén vannak. S 8*o k között első helyen kell említenünk Gantal Zsófi k. a.-t. A fiatal művésznő, mondják legalább, saját jószántából h*gyta el a fővárost, mert megunta azt a joásodrangu szerepkört, melyet itt oly kitenően töltött be, de melynél magasabbigr nem emelkedhetett. Távozása a Sríg- Rrara határozott veszteség, de azt hisz szük, hogy Cantay k. a. sem nyer tele sokat, ha Beszterczebányán elsőrangú szerepeket énekel, ahelyett, hogy bodnárnék (Bokkacscso) ügyes bemutatásával a fővárosi közönség tetszését vívná ki. A dicsőség útja különben mindig s mindenütt tövises , a kisasszony csak dicséretet érdemel, ha ambicziója oly nagy, hogy még a vidéki szinészélet nyomorúságai elől sem riad vissza. Az utóbbi hat év alatt a népszínházban alig hoztak színre darabot, melyben Csatár k. a.-nak kisebb-nagyobb, sokszor jelentékeny szerepe ne lett volna, melyet ő úgyszólván mindig közmegelégedésre töltött be. Jó hangja van, Ügyesen énekel, a színpadon nagyon otthonosan érzi magát — szóval, számos oly tulajdonokkal bír, hogy pótolását rendkívülien nehéznek tartjuk, s mindig őszinte örömmel foguk üdvözölni Csatai kisaszszonyt a népszínház deszkáin, bármikor térjen vissza hozzánk, megunva a vidéki viszontagságokat. • Csatai Zsófi kisasszonyon kívül még Herczeghné-Dancz Nina, Linczné-Jenei Anna asszonyok és Tamási József úr távoznak a színháztól. Tamási úr távozása szintén veszteség a színházra, de miután ő azért távozik, mert Rákosiék iránt — bár ezek mindig a legnagyobb előzkenységgel bántak vele, nagyon indokolatlan ellenszenvvel viseltetik, elhatározásához szó nem fér. Pedig nagyon rosszul teszi, hogy megy, a közönség most még szereti, de művészete kétségtelenül inkább hanyatló, mint emelkedő csillag . Így épen azon ponton áll, mikor a távozás a legkönnyebben vonja maga után — a feledést. Lehetetlen, hogy ez alkalommal Rákosi Jenő úr igazgatóságáról is ne mondjunk néhány szót. Nem statisztikai adatokat akarunk felsorolni; az ilyen kimutatásokat úgyis kevesen olvassák el s azoknak, akik elolvassák, sem nyújtanak ha tükröt arról a hat évről, mialatt — reméljük és kívánjuk legalább, hogy úgy legyen — a népszínház megalapíttatott és jövője biztosíttatott. Mindnyájan tudjuk, hogy Rákosi úr a lehető legnehezebb viszonyok között vállalkozott a színház igazgatására — mindent egész újonnan kellett teremtenie. S neki sikerült a nagy munka, és méltán megérdemelte azt a babérkoszorút, melyet búcsúzáskor a színház személyzete átnyújtott neki. Sokat — és egyet-mást talán jogosan — szemére vetnek a távozó igazgatónak, de igazságtalanság volna el nem ismerni, hogy sok érdemet szerzett magának a színészet és magyarosodás körül. Embereivel a leghumánusabban bánt, segített rajtuk ahol csak lehetett, és tőle telhetőleg azon volt, hogy megtartsa a színháznál mindazokat, kiket egyszer odavett. Az épen elmúlt hat év mindenesetre olyan idő a népszínház történetében, melyre a személyzet minden méltányos tagja szívesen fog visszaemlékezni. De Rákosi Jenő úr nemcsak a személyzet hálájára és rokonszenvére számíthat ; az ő neve elválaszthatatlanul öszszeforrott a népszínházzal, s bármily fényes jövő derüljön ezen műintézetünkre, a következő igazgatók diadalai nem fogják elhomályosíthatni annak dicsőségét, ki az alapköveket rakta le ezekhez a diadalokhoz. Almaviva. IRODALOM. „Iparogügyi Közlöny“ czím alatt indítja meg Deésen Havas Gyula azt a szaklapot, melyről néhány nap előtt e helyen említést tevénk. Mint örömmel értesülünk, úgy az erdélyi, mint a Királyhágón túl eső nevezetesebb vidéki központokból, valamint a fővárosból, sőt külföldről is oly nevezetes szellemi erőket nyert meg, hogy a legnagyobb érdekkel nézhetünk az új vállalat elé. A mutatványszám, s egyszersmind előfizetési felhívás, jövő november hó 1 én bocsáttatik szét. A lap hetenként egyszer jelenik meg. Előfizetési ára : egy évre 5 frt. * A trónörökös, mint író, Rudolf trónörökösnek két kötetes munkája jelent meg, mely legutóbbi keleti útjáról szól. A munkából egyelőre azok kaptak példányokat, kik résztvettek az utazásban. • A közlekedési eszközök, a vasutak, posták, távirdák és a gőzhajózás története“ czímű műből újabban a 9 és 10 ik füzet jelent meg s küldetett be szerkesztőségünkhöz. A Währl Jákó által alapos szakismerettel kidolgozott közhasznú műre felhívjuk olvasóink figyelmét. Egyes füzet ára 40 kr. A mű mintegy 25 füzetből fog állani. • Ismeretlen magyar költő a 18- ik századból. A .M. Áll“ jelenti, hogy Pauer János, székesfehérvári püspök Cziráky János gróf lovasberényi költő munkájára akadt, melyet saját költségén, 236 lapra terjedő csinos kötetben most ki is adott. A felfedezett uj író nemes Völcsei Tóth István, hősköltemény féle, 12 énekből álló munkája pedig ily czimet visel .Tóth István verezeti az istenben boldogult néhai méltóságos gróf Cziráky József ezeres kapitánynak életéről, táborozásáról, haláláról, 1742-ben. (Régi kézirat után.)* — A második belső czim igy szól: „Diarium, azaz: A jó emlékezetű Migdos Dépesfalvai Gróf Cziráky Jósef ur Fölséges Királyné Asszonyunk Tanácsa, Komornókja, Ezeres Kapitánya, T. Vasvármegye fölkelt Nemes Vitézeinek hadi Feö Vezérje, Ausztria, Morva, Slezia és Cheh Országokban viselt hadi dolgainak. Életének és utollyán Prága alatt vitézül történt halálának emlékezete, melyet Hivség jeleképpen csekély versekben összefűzött és szerzett eö Ngaa Secretariusaa T. I. Krisztus urunk születése után s.151– 1843. esztendőben.* .Erdélyi Muzeum.“ Az erdélyi muzeum egylet tört. szakosztályának hav közlönye a következő tartalommal jelent meg. Adalékok az erdélyrészi sóbányák a sószállitás és árulás történelméhez. Természettudományi és művészeti oktatás. Irta Szelméri Lajos. Adományjegyzék.s * Magyar érzelmű lap Bécsben. Több előkelő bécsi polgár társaságot alakított egy uj népszerű napilap kiadására. Szerkesztőül a helyben jól ismert Schnitzer Ignácz hivatott meg, ki ezúttal régi tervét, Bécsben magyarbarát lap élére állam megvalósíthatja. A lap ,Wiener Tagblatt* czim alatt január elején fog megindulni. • MŰVÉSZET. Nemzeti szinház. Gerő Lina jutalomjátékául tegnapelőtt Scribenek ,No nem lehet király, czimü 3 felvonásos vígjátéké adatott, Mátrai Béla fordításában. A jutalmazottat lelkes, hoszszantartó taps, szebbnél-szebb koszorúk és bokréták fogadták, élénk bizonyságául ama közkedveltségnek, melyben Gerő Lina nálunk részesül. A szépszámú közönség az előadás folyamában is sokat tapsolta a kedves kis művésziét, ki legjobb sikerrel adta a nőkirály szerepét. A kitűnő darabot a közönség nagy tetszéssel fogadta, s Seribe e szellemes, poétikus vígjátéka kétségkívül állandóan reportoire-on fog maradni. A darab sikerét tetemesen elősegítő a jó előadás is. A két főszerepet Gerő Lina és Demjén Rózsa játszták, egészen kifogástanul, nagy hatással. Mindketten kiérdemelték mai játékukkal is a kiváló elismerést. Gyere bób Tolnai hasonlókép dicséretet érdemelnek ; Vendrei is megtette a lehetőt, bár a nagyherczeg szerepe talán inkább Szentgyörgyinek vagy Gabányinak való. — Tegnap .Szép Helená-t ismételték ; a czimszerepben Pálmay Ilka zajos, sűrű tapsokat aratott és a többi közreműködők is ép oly sikerrel játsztak, mint e régi operette múltkori előadásán. Pálmay Ilka asszony a jövő hét végén vesz búcsút színházunktól. Pénteken (okt. 28.) „B o c c a c c i ó“-ban, vasárnap (okt. 30.) „Sárga esikó“-ban játszik utolszor ama két műfajban, melyekben éveken át annyi sikert aratott a kolozsvári színpadon. E két búcsujátékán kivül Pálmay asszony még ,Falu ládája“ és „A falu rossza* népszínművekben, és„Remetecsengettyüe" vagy ,Toloncz*-ban lép még föl egyszeregyszer. HIRHARANG. Kolozsvár, október 22. * Kinevezés. A m. kir. pénzügyminiszter dr. Lászlóffy István nagybányai ügyvédet, ki a kolozsvári társaskörökben is előnyösen ismeretes — a temesvári kincstári ügyészséghez alügyészé nevezte ki. * Adományozás. Király ő felsége a székelyudvarhelyi görög szert, katholikus templom építésére magánpénztárából 200 frt segélyt adományozott. * Erdélyrészi megyék szükséglete. Azon összegek kimutatása szerint, melyek a megyék háztartásáról szóló törvényjavaslat alapján az állampénztárból kiszolgáltatandók — az erdélyrészi megyék e szükséglete következőleg van megállapítva: Hunyad megye 72.800, Szolnok Doboka 66.500, Alsó-Fehér 54 300, Kolozs 55.600, Maros-Torda 52 900,Szeben 63.400, Torda-Aranyos 50.200, Nagy-Küküllő 50.100 Háromszék 46 600, Csik 39.900, Udvarhely 38.300, Kis-Küküllő 38.800, Besztercze-Naszód 38.600, Fogaras 38.100, Brassó 36.100. • A költségvetésről szóló vezérczikkünkre — melynek befejező részét jövő számunkban adjuk - e helyen is felhívjuk olvasóink figyelmét. E közleményünk parlamentünk egyik elsőrendű pénzügyi tehetségétől származik, s e czikkek úgy az adatok hűsége, valamint a költségvetés legapróbbb részleteinek megvilágítása által is hivatva vannak a közönséget e kérdésben alaposan tájékoztatni. * A fogyasztási adók ügyében a városi közgyűlés kebeléből kiküldött bizottság már visszaérkezett a fővárosból, ahol, mint az eredmény mutatja, nem valami nagy sikerrel jártak el. A pénzügyminiszter a feliratban részletezett körülmények és okok alaposságáról meggyőződvén, a hús és borfogyasztási adókra nézve három évi időtartamra a nyílt kezelést engedélyezte ugyan, azonban a cukorkávé- és sörfogyasztási adókra nézve a zárt kezelési rendszert fenntartotta. A bor és hús fogyasztási adóra nézve a küldöttség a városi közgyűlés utólagos jóváhagyásának fenntartása mellett 64000 frtot ajánlott fel, melyet azonban a miniszer nem tartott elfogadhatónak, minthogy egyesek részéről ennél sokkal magasabb ajánlatok tétettek, s így ha a nyílt kezelést akarja mondta, hogy tévedésből. E beteg város megtartani még néhány ezer forintot kell felajánlani, tehát az eddiginél épen 17000 írttal többet. Eddig ugyanis fizetett a város e cziten 46 ezer frtot, most fizetnie kell 68 ezeret. A mint köztudomású dolog, a megelőző tárgyalások alkalmával a kincstár a bor- és húsfogyasztási adó megváltási árában 14 ezer írttal kért többet a megelőző időbeni öszszegnél, s a város ezzel szemben alig ment túl a 8500 frton, míg most 17 ezer frtot kell fizetnünk, ha meg akarjuk menteni magunkat a zárt kezelési rendszer hátrányaitól, tehát van a városnak évenként 3000 frt., a három évre tehát 9000 f. olyan vesztesége, amelyet elkerülhetett volna, ha annak idején fel tudták volna kellőleg fogni a helyzetet, azok a szájaskodó férfiak, akik a város és kincstár között mint közvetítők szerepeltek, s akiknek elsősorban lett volna kötelességük a garasoskodás helyett — a helyzet által megkövetelt méltányos kiegyenlítést minden áron megkísérteni, nem tendi ki a várost annak az essélynek, hogy most még a korábban előírt 14000 írtra is háromezerét ráfizessen, ha nagyobb hátrányoknak elejét akarja venni. A városi bizottság e tárgyban kedden közgyűlést tart, amidőn az egyezes, vagy el nem fogadása felett fog dönteni. Ekkor mi is hozzászólünk még e tárgyhoz, most előzetesen csak konstatálni kívántuk a küldöttség eljárásának eredményét. A tárgyalások tovább folytatásával és illetőleg a szerződés megkötésével a pénzügyminiszter a helybeli pénzügyigazgatóságot bízta meg, s így a tárgyhoz hozzászólásra tulajdonképen akkor lesz alkalom, midőn a szerződés megkötésére kerül a sor. * Sajtóügyi végtárgyalás fog tartatni hétfőn, a helybeli kir. törvényszéknél, Herzfelder Béla magánvádlónak Munzát Albert ellen, a gyulafejérvári „Fortschritt* czimű lapban megjelent sértő közlemény miatt beadott panasza folytán. *A kegyesrendiek temploménak tornyára holnap, vasárnap, d. e. 11 órakor fogják visszahelyezni a keresztet, mely tudvalevőleg villámütés folytán esett le vonaa. A visszahelyezést az öreg Horváth építész eszközli. * Fegyelmi tárgyalás: Keresztes Árpád, azelőtt bántihunyadi, jelenleg mocsi albiró több részbeni munkásságáért egy napra járó díj helyett két napot számolt fel szabályellenesen, azonfelül előlegeket kért és nem számolt el róluk, végre pedig a végrehajtást szenvedetteket rend ellenére magas díjszabásával 6, 2, majd 30 frtig megkárosító. A marosvásárhelyi kir. it. tábla, melynél az ottani főügyészség a fent nevezett albíró ellen vádat emelt, a vádat elvetette; vádló főügyészség felebbezése folytán a legfőbb itélőszéki fegyelmi tanács e nevezett ügyet tárgyalta (előadó Szentgyörgyi) és megváltoztatva az első birósági ítéletet, vádlottat főügyészi helyettes, Fekete indítványához képest, II. fokú büntetésben, azaz rosszalásban marasztalta el. Elrendelte ezenfelül, hogy a megkárosult felek javára a kár erejéig az albiró fizetésére letiltás vezettessék. * Gázlámpákat kap a nagymalom-utcza nemsokára. Mint halljuk, a hatóság oly intézkedéseket tett, hogy ez örvendetes újítás a legközelebbről bekövetkezik. Ha ehez vesszük ez utczának tervbe vett gránitjárdáját is, csak gratulálhatunk a hatóságnak, hogy a város egyik legfrequentáltabb pontján csinos utczát törekszik átadni a közforgalomnak! * A mértékhitelesítő hivatal új helyisége a katonai fűtőház mögött már készen van. Alkalmunk volt meggyőződni, hogy a hivatalhoz kötött feladatoknak és igényeknek teljesen megfelel. Rövid időn a teljes berendezés is megtörténik, mi a szüreti évszak miatt bizonyára megszaporodó forgalom következtében közönségünkre nézve kívánatos is ! * Verekedés. Gál Ferencz határpásztor a Szt. Györgyhegy alatt levő káposztás földekben találta V rág Horváth József külvárosi gazdag tehenét. A gazda fiától, ki a marhákat őrző, zálogot kért. Erre neki rohan a közelben von atya egy karóval, s úgy fejbe üti a pásztort, hogy ez leesik, így leesve, még több ütést is kapott; sőt még komolyabb kimenetele is lett volna a dolognak, mert Horváth József ásót ragadt elé, de ezt a pásztor kiütő kezéből a botjával, mely alkalommal a Horváth fején is vért eresztett. A pásztor sérülései fején, arczán, és térdén könnyű sértéseknek vannak jelezve. * A kiporozott ruha. Egy helybeli vendéglős túlbuzgó cselédje gazdájának ruháját nemcsak a portól, hanem a zsebeiben talált pénztől is kitakarította. Nem ártana a szemet-szemért elvénél fogva a tettes ruháját is kiporozni, de a hátán! * Uj szita — nem függ a szegen. L. Gy-né mosónő Gazdag Annát megfogadta cselédnek, s még azon nap a nyilvántartási hivatalba ment, hogy bejelentse. Mikorra hazaért, uj cselédjének hűlt helyét leli. Mig ő fennjárt, a leány összeszedte asszonya ruháit, s tovább illant. Most már ismét föl kellett jelenteni, de a rendőrbirósághoz, hol nyomozzák is. * Tévedések — szomorujátéka. T. A. külvárosi leány őrölni ment a papok malmába. Hazamenet a maga darabja mellett egy más asszony lisztes zsákját is magával vitte. A törvény előtt aztség ellen hathatós orvosságot adtak az, tévedt nőnek. * Tőrbe esett szarka. Csató Annát ajánljuk a gazdasszonyok figyelmébe, mint oly cselédet, ki a dolognál jobban szereti az idegen tulajdont, főleg a fényes tárgyakat. Minden gazdájánál kellemesnél kellemesebb emlékeket hagy, így a legutolsótól ezüst kanalakat vitt magával, a beállott arany ezüstművesnőnek: áruba bocsátotta verejtékkel szerzett ezüst neműjét. De egy rendőr megrontotta vásárját, s most ezüst helyett pléh, vagy épen fakanállal eszik, ha kap. * A képviselőház fölirata, melyet csütörtökön írtak alá a házban s pecsételtek le, hogy aztán Tisza Kálmán elnök-miniszter átnyújtsa a királynak, elegáns kiállítású okmány. Egyes lapjai minden czikornya dísz nélkül valók, de azért nagyon ízléses leirásuak s keskeny nemzeti színű szalag által füzvék össze. A szöveg borítéka barna sajtolt bőr, első oldalán aranyba nyomott ország czimerével, hátsó lapján az év, „1881* felirással. A boríték belső oldalai fehér atlaszszal vannak bevonva. * Kemény Gábor báró földmivelés-, ipar és kereskedelmi minisztert Kézmárk városa a szepességi vászonipar buzgó felkarolásáért s átalában a felföldi ipar felvirágoztatása körül kifejtett munkásságáért díszpolgárává nevezte. A díszpolgári oklevelet Kóler Pál vezetése alatt, egy több tagból álló küldöttség legközelebb fogja a miniszternek átadni. * Báró Edelsheim-Gyulai állapota jobbra fordult. Teljesen nyugodtan viseli magát, félbeszakítás nélkül alszik, láza nincs. * Bolgár Mihály síremlékére. Fölhívás. Fölkérjük mindazokat, akik az ország egyik legkiválóbb tanférfiának, az élete delén elhunyt Bolgár Mihály kegyes rendi áldozátnak s a szegedi főgymnasium egykori feledhetlen igazgatójának taniványai, avagy barátai és ismerősei közé számítják magukat, hogy e kiváló ember sírkövéhez, bárha csekély összeggel is, hozzájárulni s kegyeletes adományaikat ez év deczember hó 1-ső napjáig „Berecz Antal igazgatóhoz, Budapesten, József-tér 10. sz. a.* beküldeni szíveskedjenek, az öszszegyűlt összegen alulírottak egy díszes síremléket készíttetnek s az adakozók előleges értesítése után kegyeletes ünnepéllyel a kökényesi (Nógrád megye) sír fölé állíttatják. Az adományok annak idején a nyilvánosság előtt nyugtattatni fognak.Nem szabad annak jeltelenül nyugodni, a ki anynyi ifjú ember szivébe oltotta be a haza és az emberiség meleg szeretőtének legnemesebb eszméit. Gr. Andrássy Tivadar, Berecz Antal, dr. Kenedi Géza, dr. Wolf Vilmos, s. k. * Egy Esterházy halála a tuniszi harártéren. Esterházy, ki a 136 dik sorezredben mint kapitány szolgált — az „Egy.“ szerint — Afrikában elesett. Ő fia Esterházy tábornoknak, ki, miként ismeretes, a 14-dik században franczia hadi szolgálatba lépett, magyar gróf Esterházy ágából szakadt. E családnak férfi tagjai nemzedékről-nemzedékre mindnyájan katonáskodtak ; századok óta alig lehet olyan hadjáratot találni, melyben Esterházy tábornokok, ezredesek, kapitányok ne szerepelnének. Valamennyi felvitte tábornokságig, vagy pedig elesett a harcrtéren. Ami az elesett Esterházy kapitányt illeti, ő igen kedvelt egyéniség volt Párisban, hol több éven át állomásozott. Tagja volt a Petit cercle és a Sportingnak és ügyes vívó volt. Ezelőtt néhány évvel párbaja volt egy újságíróval, ki soha sem tartott kezében kardot és élő bizonyságul szolgált a vívók körében általánosan elfogadott azon feltevésnek, mely szerint az egészen tanulatlan, de bátor és tüzes vívó, veszélyesebb a tanult vívónál. Esterházy akkor súlyosan megsebesült, baját azonban kiheverte. Időjárás. . — Október 21-én. — Európában: A depressiók egyike (764—756) a kontinens nyugati, másika 767—758) annak keleti részében; a nagy légnyomás (705) északon van. — Többnyire keleties, mérsékelt szeleknél az idő általában borús, hűvös, részben csapadékos. Hazánkban: Többnyire délkeleti mérsékelt szelek mellett a hőmérséklet keveset változott, a délnyugati kisebb részben általában kisebbedett; a légnyomás nyugaton jóval alább szállt. Az idő többnyire borús, számos esőkkel, hűvös, részben hideg. A déli rész hűvösebb, mint az északi, Kárpátok alja, Dél volt Pancsován és Orsován. Temesvár körül helyi nagy légnyomás és fagypont alatt 1 fok hideg volt. Az e hó 16-án előre jelzett egyre hűvösebb, változó jellegű idő végéhez közeledik, s jövő napokra eleinte esős még, de egyre enyhébb lesz. Kilátás a jövőre: Hazánkban általában véve enyhébb, borús időt várhatni esőkkel. MINDENFELE. Néma quartett Mobiléban nagy szenzárziót kelt ez idő szerint egy néma quartett, melynek tagjai minden hangszer nélkül játszanak s csak tettetik ilyennek használatát. Egy odavaló lap, mely a quartett koncertjéről ír, azt mondja, hogy a nézők a némajátékhoz áriákat fütyölnek! Mobile lakóinak műérzéke egyébiránt nagyon különös. Nemrég szomorújátékot (!) adtak at' ottani színpadon a It if hd darabban két eleven krokodilus lépt fel. * Inyenczeknek, a westfáni zoologok egyletének titkára 1880. évre szóló jelentésében számot ad, a többi közt, ama tagok működéséről is, kik czéljukul tűzték ki az étlap gazdagítását és az ez irányban néhány állat ellen uralkodó előítéletek eloszlatását. Egy lakomát ir le, melyen a megnyitót medvehúsból készült gőzsült képezte; egy borz is került az asztalra ragott alakban; de különösen ízlett pár frissen lőtt daru, a háziasszony ugyanis ludaknak nézte és gesztenyével, meg szilvával töltve szolgálta fel. Hogy egy két éves fajdtyúk és egy tört szárnya miatt leölt túzok általános tetszésben részesült, a szakácsnő kiváló érdeméül tekinthető. Egy ételről hadd beszéljen maga a titkár. Egy, teknősbékákból, kígyókból és krokodilokból rendezett kiállításon véletlenül kimúlt egy 160 éves krokodil, két nap múlva a lenyúzott hús igen ízletesnek tetszett, s elhatározták, hogy négy fontot kivágnak a farkából és levest késztenek belőle. A leves kitűnő volt és az egylet erősen bízik benne, hogy hasonlóan folytatott kísérletekkel még nagy hasznára lehet az emberiségnek. A „M. POLGÁR“ TÁVNATÁL (Magyar távirati iroda.) Budapest, okt. 22. A delegatio tagjai ma déli 12 órakor értekezletre gyűltek Zichy Ferencz gr. korelnöklete alatt a képviselőházban, hol a delegatio elnökévé Haynad Lajos bibornok-érsek, alelnökévé Tisza Lajos, jegyzőkké: Baross Gábor, Hegedűs Sándor és Majláth György főispán, és háznagygyá Vodiáner Albert báró jelöltettek ki. Ezután kijelöltettek az albizottságok tagjai. A közös kormány előterjesztései folyó hó 28-án fognak a delegátió elé terjesztetni. Bécs, okt. 22. Az udvarnál nagy készületeket tesznek Umberto király fogadására. Két hivatalos ebéd lesz, az udvari operasztlílazsban két díszelőadás, okt. 30-ikán pedig nagy udvari hangverseny. Robilant gróf ismét átvette az olasz nagykövetség vezetését. Hiteles értesülés szerint az olasz király október 27-én érkezik. Bécs, okt. 22. Pessinger báró helytartó, dr. Newald főpolgármester és Marx báró rendőrfőnök legfelsőbb helyről azon utasítást nyertek, hogy csütörtökön, f. hó 27-én, estig 28 órakor Umberto olasz király fogadtatása czéljából díszöltönyben jelenjenek meg a déli vaspálya indóházában. Umberto királyt Mancini külügyér és Depretis miniszterelnök kísérik. Bécsben öt napig fog időzni. A hírt, hogy Robi Hant gróf, itteni olasz nagykövet Németországba szándékoznék utazni, olasz források raegcáfolják. Robilant gróf szerdán elhagyja Bécset, hogy uralkodóját az olasz határon üdvözölhesse. KÖZGAZDASÁG. Lóbetegség. Szász-Lekenczén a lovak között tiphua ütött ki, minek következtében eddig már husz ló hullott el. NEMZETI SZÍNHÁZ. Bérlet 19 szám. Kolozsvárit, vzsárn&p, 1881. okt. 28-Aa Moldován Gergely eredeti népszínműve itt először: A FALU LÁDÁJA. 9 felv. Zenéjét szerzé: Serly Lajos karmester. Személyek: Vékás Kelemen, falusbiró — Eszter, leánya — — — — Bernstein Jonathan, falu zsidója — — — — — Tréfa Marezi, falu strázsa — Veszkán Csucsuj, rostás czigány — — — — — Gajdos Gyurka ) , , k — Harcsa Sándor ) lel«nyel£ — Bálint Jankó, szolgalegény — Második) csendír Dorka Sára Ellő ) Második) Gábris, jegyző — — — — Barnabás, hatósági kiküldött — Tollnok — — — — — Vendrei, paraszt asszonyok _ gazda Szentgyörgyi. Pálmai I. Boránd. Gabányi. Szabó D. Váradi A. Török K. Váradi M. Mezei. Landosz. Dömsödi. Bera P. Osváth. Temesv&K. Krasznai. Tolnai. Szolga-Erődi. Kezdete 7 órakor, vége 9-kor. Felelős szerkesztő: Id. Frits Albert. Lap- és kiadótulajdonosok: K. Papp Miklós örökösei.