Magyar Polgár, 1881. július-december (15. évfolyam, 147-298. szám)

1881-10-23 / 242. szám

ti« 1684*rt mír u uj alapon lesz a föld­je kivethető. A NÉPSZÍNHÁZRÓL. Budapest, okt. 20. y. hó 10 án felgyultak a „K­a­r­á­­csonyf** 87 o rtyái ” igazin tündér­ finft árasztottak a népszínház szinpadjá­­n Leterrier, Vanloo és Mortier urak­ra- 1­0,0 kiállítású látványossága azonban nemcsak azzal a jelentőséggel bír, hogy talán jél-rosszul betölt egy színházi estét:­­ vasárnapi premiere egyszersmind egy új igazgató első estéje volt. E­v­v a Lajos , a­­Karácsonyfa“ gyertyáinak világítása aelett lépett először a közönség elé. Hogy minő szerencsével fog megfelelni en­­sik s legnehezebb szerepkörnek, azt majd­­ jövő mutatja meg. Vannak kik fényes látogatói pályát jósolnak neki, vannak me­gint mások, és pedig nem csekély szám­ául, kik aggódnak a népszínházért, mert Evva urat nem tartják arra alkalmas em­bernek, hogy tovább fejlessze azt, amit Rákosi Jenő ur annyi kitartással, szorga­lommal és ügyességgel megalapított. Mi sem vágunk elejébe olyan kérdésnek, me­lyet úgyis csak a tapasztalás oldhat meg. Az igyekezet s a jó szándék bizonyára meg van Evva urban is, s első­sorban ötét fog­ja sújtani a csapás, ha nem képes megfe­lelni annak a feladatnak, mire vállalkozott; it­t maga és a népszínhá­z érdekében őszin­tén kívánjuk, hogy azoknak legyen igazuk, kik Evva Lajos urnak fényes sikereket jósolnak.• Azonban mindjárt a­­Karácsonyfa s nem látszik előttünk olyan lépésnek, mely esek felé a fényes sikerek felé vezetne. A budapesti lapok, alig siámbavehető ki­vétellel igen kedvezőleg nyilatkoztak ugyan róla, de mi ezekben a jó akaratú kriti­kákban inkább az új igazgató buzdító (s mindenesetre dicséretreméltó) bátorítását, mint azon meggyőződést láttuk átcsillám- Úgy hogy ez a darab Budapesten hosszas életre számíthat. A második, harmadik és negyedik előadás csakugyan amellett szól, hogy a fővárosi közönségben a­­ Karácsony­­fiú nem fog gyökereket verni, a ház alig­hogy félig telt meg. Mert nagyon igaza volt egy színházi dologban kitűnő férfiú­nak, mikor azt mondotta, hogy a darab kiállítása fényes, a díszletek nagyon szó­pak, E jelmezek pompásak, a színpadon óriási tömegek mozognak — de nincs az egész darabban semmi kiváló mozzanat, mely lekötné a közönség figyelmét, s tar­tósan megmaradna emlékében; nincsen meg a darabban az a szükséges változa­­tosság, amely megmentené a szemet a ki­fáradástól és a látottak megunásától. Ami­kor a színpad előttünk áll, szemünk káp­­rázik, elismerjük, hogy az, a­mit látunk igen szép , de az előadás után gyorsan megfeledkezünk az egész dicsőségről s né­hány nap múlva alig emlékezünk reá. • 8­ppen azért, mert az egész darab ilyen üres, nem is teszünk kísérletet is­mertetésére. Ha hozzá fognánk ehhez a nagy munkához, úgy egyenként le kelle­ne írnunk mind a 15 képet, összes jelme­zeivel és bolond szituáczióival. Ez pedig nem fizetné ki magát. Jellemző a törté­net ostobaságára, hogy a franczia szerzők is annyira megdöbbentek tőle, hogy Ma­gyarországba tették a színhelyét: ilyesmi csak ebben a barbár, keleti országban tör­ténhetik meg. Igazán boszankodnunk kel­lene, ha az eljárás nem volna annyira naiv,­­ hogy a mulatság tökéletes legyen, hoz­zá állott G­rév­in úr, a­­Journal Amu tant* genialis karrikírozója rajzolt olyan magyar jelmezeket, melyekben minden van, csak magyar nincsen úgyszólván semmi. Rendkívüli meglepetés — mint például az­­Ördög pilulái*-ban — nincsen egy aim, legfeljebb a balletet vehetjük ilyen­nek s ezt sem sem a legjobb értelemben. Nem is csoda ! A nemzeti színház balletje nagyon elkényeztetett s most nem vagyunk megelégedve semmivel, a­mi nem olyan jó, mint operánk tánczkara. De ne le­gyünk követelők. Az Evva ur által szer­vezett tánczkar vasárnap mutatta be ma­gát először s így ez mentheti, ha még hi­bái vannak; igyekezettel lehet csinálni belőle olyan balletet, a mely operettek­ben és látványosságoknál igen jó szolgá­latokat fog tehetni. • Vasárnap a balletten kívül a nép­színház új tagjai: Nagy Ibolyka k­ a Ditróinó asszony, Ditrói úr és Réthi Lau­ra k. a. is bemutatták magukat. Réthi k. a., mint halljuk, vasárnap volt először színpadon , ezt tekintetbe véve, meg le­hetünk elégedve vele. Úgy hisszük, másod­ás harmadrangú szerepekben a színház jó hasznát fogja. D­i­t­r­ó­i­n­é asszony or­­ságszerte ismeretes, mint ügyes színész­nő. Nagy Ibolyka k. a. szintén a nép­­színház deszkáin aratja 8 mini pályájának álló babérait. Szép alak, kellemes hang és sokat ígérő tehetség: ezek jellemző tulajdonai. E mellett az a hibája, hogy nagy pathosazal mondja a legjelentékte­lenebb dolgokat is, de e felett nem sza­bad csodálkoznunk, hiszen csak a tavasz­­**al hagyta el a nemzeti színház színi ta­nodáját. A kisasszony előtt bizonyára szép JOTŐ áll. De ha nyert is néhány jeles tagot ** Evva Lajos úz igazgatásába átment mű­­­ntézet, veszteségei szintén vannak. S 8*o k között első helyen kell említenünk Gantal Zsófi k. a.-t. A fiatal művésznő, mondják legalább, saját jószántából h*gyta el a fővárost, mert megunta azt a joásodrangu szerepkört, melyet itt oly k­i­­tenően töltött be, de melynél magasabb­igr nem emelkedhetett. Távozása a Sríg- Rrara határozott veszteség, de azt hisz szük, hogy Cantay k. a. sem nyer tele sokat, ha Beszterczebányán elsőrangú sze­repeket énekel, a­helyett, hogy bodnárnék (Bokkacscso) ügyes bemutatásával a fővá­rosi közönség tetszését vívná ki. A dicső­ség útja különben mindig s mindenütt tö­vises , a kisasszony csak dicséretet ér­demel, ha ambicziój­a oly nagy, hogy még a vidéki szinészélet nyomorúságai elől sem riad vissza. Az utóbbi hat év alatt a nép­színházban alig hoztak színre darabot, melyben Csatár k. a.-nak kisebb-nagyobb, sokszor jelentékeny szerepe ne lett vol­na, melyet ő úgyszólván mindig közmeg­elégedésre töltött be. Jó hangja van, Ügye­­sen énekel, a színpadon nagyon otthono­san érzi magát — szóval, számos oly tu­lajdonokkal bír, hogy pótolását rendkívü­lien nehéznek tartjuk, s mindig őszinte örömmel fo­guk üdvözölni Csatai kisasz­­szonyt a népszínház deszkáin, bármikor térjen vissza hozzánk, megunva a vidéki viszontagságokat. • Csatai Zsófi kisasszonyon kívül még Herczeghné-Dancz Nina, Linczné-Jenei An­na asszonyok és Tamási József úr távoz­nak a színháztól. Tamási úr távozása szintén veszteség a színházra, de miután ő azért távozik, mert Rákosiék iránt — bár ezek mindig a legnagyobb elő­zkeny­­séggel bántak vele, nagyon indokolatlan ellenszenvvel viseltetik, elhatározásához szó nem fér. Pedig nagyon rosszul teszi, hogy megy, a közönség most még szere­ti, de művészete kétségtelenül inkább ha­nyatló, mint emelkedő csillag . Így épen azon ponton áll, mikor a távozás a leg­könnyebben vonja maga után — a f­e­­ledést. Lehetetlen, hogy ez alkalommal Rá­kosi Jenő úr igazgatóságáról is ne mond­junk néhány szót. Nem statisztikai ada­tokat akarunk felsorolni; az ilyen kimu­tatásokat úgyis kevesen olvassák el s azoknak, a­kik elolvassák, sem nyújtanak ha tükröt arról a hat évről, mialatt — re­méljük és kívánjuk legalább, hogy úgy le­gyen — a népszínház megalapíttatott és jövője biztosíttatott. Mindnyájan tudjuk, hogy Rákosi úr a lehető legnehezebb vi­szonyok között vállalkozott a színház igaz­gatására — mindent egész újonnan kel­lett teremtenie. S neki sikerült a nagy munka, és méltán megérdemelte azt a ba­bér­koszorút, melyet búcsúzáskor a szín­ház személyzete átnyújtott neki. Sokat — és egyet-mást talán jogosan — szemére vetnek a távozó igazgatónak, de igazság­talanság volna el nem ismerni, hogy sok érdemet szerzett magának a színészet és magyarosodás körül. Embereivel a leghu­­mánusabban bánt, segített rajtuk a­hol csak lehetett, és tőle telhetőleg azon volt, hogy megtartsa a színháznál mindazokat, kiket egyszer odavett. Az épen elmúlt hat év mindenesetre olyan idő a népszínház történetében, melyre a személyzet minden méltányos tagja szívesen fog visszaemlé­kezni. De Rákosi Jenő úr nemcsak a sze­mélyzet hálájára és rokonszenvére szá­míthat ; az ő neve elválaszthatatlanul ösz­­szeforrott a népszínházzal, s bármily fé­nyes jövő derüljön ezen műintézetünkre, a következő igazgatók diadalai nem fog­ják elhomályosíthatni annak dicsőségét, ki az alapköveket rakta le ezekhez a dia­­dalokhoz. Almaviva. IRODALOM. „Iparogügyi Közlöny“ czím alatt indítja meg Deésen Havas Gyula azt a szaklapot, melyről néhány nap előtt e he­lyen említést tevénk. Mint örömmel érte­sülünk, úgy az erdélyi, mint a Királyhá­gón túl eső nevezetesebb vidéki közpon­tokból, valamint a fővárosból, sőt külföld­ről is oly nevezetes szellemi erőket nyert meg, hogy a legnagyobb érdekkel nézhe­tünk az új vállalat elé. A mutatványszám, s egyszersmind előfizetési felhívás, jövő november hó 1 én bocsáttatik szét. A lap hetenként egyszer jelenik meg. Előfizetési ára : egy évre 5 frt. * A trónörökös, mint író, Rudolf trónörökösnek két kötetes munkája jelent meg, mely legutóbbi keleti útjáról szól. A munkából egyelőre azok kaptak példányo­kat, kik résztvettek az utazásban. • A közlekedési eszközök, a vas­utak, posták, távirdák és a gőzhajózás tör­ténete“ czímű műből újabban a 9 és 10 ik füzet jelent meg s küldetett be szerkesz­tőségünkhöz. A Währl Jákó által alapos szakismerettel kidolgozott közhasznú mű­re felhívjuk olvasóink figyelmét. Egyes füzet ára 40 kr. A mű mintegy 25 füzet­ből fog állani. • Ismeretlen magyar költő a 18- ik századból. A .M. Áll­“ jelenti, hogy Pauer János, székesfehérvári püspök Czi­­ráky János gróf lovasberényi költő mun­kájára akadt, melyet saját költségén, 236 lapra terjedő csinos kötetben most ki is adott. A felfedezett uj író nemes Völcsei Tóth István, hősköltemény féle, 12 ének­ből álló munkája pedig ily czimet visel­ .Tóth István ver­ezeti az istenben bol­dogult néhai méltóságos gróf Cziráky Jó­zsef ezeres kapitánynak életéről, táboro­zásáról, haláláról, 1742-ben. (Régi kézirat után.)* — A második belső czim igy szól: „Diarium, azaz: A jó emlékezetű Migdos Dépesfalvai Gróf Cziráky Jósef ur Fölsé­­ges Királyné Asszonyunk Tanácsa, Komor­­nókja, Ezeres Kapitánya, T. Vasvármegye fölkelt Nemes Vitézeinek hadi Feö Vezér­­je, Ausztria, Morva, Slezia és Cheh Or­szágokban viselt hadi dolgainak. Életé­nek és utollyán Prága alatt vitézül tör­tént halálának emlékezete, melyet Hivség jeleképpen csekély versekben összefűzött és szerzett eö Ngaa Secretariusaa T. I. Krisztus urunk születése után s.151– 1843. esztendőben.* .Erdélyi Muzeum.“ Az erdélyi muzeum egylet tört. szakosztályának hav közlönye a következő tartalommal jelent meg. Adalékok az erdélyrészi sóbányák a sószállitás és árulás történelméhez. Ter­mészettudományi és művészeti oktatás. Irta Sz­elméri Lajos. Adományjegyzék.s * Magyar érzelmű lap Bécsben. Több előkelő bécsi polgár társaságot ala­kított egy uj népszerű napilap kiadásá­ra. Szerkesztőül a helyben jól ismert Schnit­zer Ignácz hivatott meg, ki ezúttal régi tervét, Bécsben magyarbarát lap élére ál­­lam­ megvalósíthatja. A lap ,Wiener Tag­blatt* czim alatt január elején fog meg­indulni. • M­ŰVÉSZET. Nemzeti szinház. Gerő Lina ju­talomjátékául tegnapelőtt Scribenek ,No nem lehet király, czimü 3 felvo­­násos vígjátéké adatott, Mátrai Béla fordításában. A jutalmazottat lelkes, hosz­­szantartó taps, szebbnél-szebb koszorúk és bokréták fogadták, élénk bizonyságául ama közkedveltségnek, melyben Gerő Lina nálunk részesül. A szépszámú közönség az előadás folyamában is sokat tapsolta a kedves kis művészi­ét, ki legjobb sikerrel adta a nőkirály szerepét. A kitűnő dara­bot a közönség nagy tetszéssel fogadta, s Seribe e szellemes, poétikus vígjátéka kétségkívül állandóan reportoire-on fog maradni. A darab sikerét tetemesen elő­segítő a jó előadás is. A két főszere­pet Gerő Lina és D­e­m­j­é­n Rózsa játszták, egészen kifogástanul, nagy ha­tással. Mindketten kiérdemelték mai já­tékukkal is a kiváló elismerést. G­y­e­r­e b­ób Tolnai hasonlókép dicséretet érde­­melnek ; V­e­n­d­r­e­i is megtette a lehe­tőt, bár a nagyherczeg szerepe talán in­kább Szentgyörgyinek vagy Gabányinak való. — Tegnap .Szép Helen­á­-t is­mételték ; a czimszerepben Pálmay Ilka zajos, sűrű tapsokat aratott és a többi közreműködők is ép oly sikerrel játsztak, mint e régi operette múltkori előadásán. Pálmay Ilka asszony a jövő hét végén vesz búcsút színházunktól. Pénte­ken (okt. 28.) „B o c c a c c i ó“-ban, va­sárnap (okt. 30.) „Sárga esik­ó“-ban játszik utolszor ama két műfajban, me­lyekben éveken át annyi sikert aratott a kolozsvári színpadon. E két búcsujátékán kivül Pálmay asszony még ,Falu lá­dája“ és „A falu rossza* népszín­művekben, és„Remetecsengettyü­­­e" vagy ,Tolon­c­z*-ban lép még föl egyszeregyszer. HIRHARANG. Kolozsvár, október 22. * Kinevezés. A m. kir. pénzügyminisz­ter dr. Lászlóffy István nagybányai ügyvédet, ki a kolozsvári társaskörökben is előnyösen is­meretes — a temesvári kincstári ügyészséghez alügyé­­szé nevezte ki. * Adományozás. Király ő felsége a szé­kelyudvarhelyi görög szert, katholikus templom építésére magán­pénztárából 200 frt segélyt ado­mányozott. * Erdélyrészi megyék szükség­lete. Azon összegek kimutatása szerint, melyek a megyék háztartásáról szóló tör­vényjavaslat alapján az állampénztárból ki­szolgál­tatandók — az erdélyrészi megyék e szükséglete következőleg van megálla­pítva: Hunyad megye 72.800, Szolnok Do­­bok­a 66.500, Alsó-Fehér 54 300, Kolozs 55.600, Maros-Torda 52 900,Szeben 63.400, Torda-Aranyos 50.200, Nagy-Küküllő 50.100 Háromszék 46 600, Csik 39.900, Udvar­hely 38.300, Kis-Küküllő 38.800, Beszter­­cze-Naszód 38.600, Fogaras 38.100, Brassó 36.100. • A költségvetésről szóló ve­­zérczikkünkre — melynek befejező részét jövő számunkban adjuk - e helyen is fel­hívjuk olvasóink figyelmét. E közleményünk parlamentünk egyik elsőrendű pénzügyi tehetségétől származik, s e czikkek úgy az adatok hűsége, valamint a költségvetés legapróbbb részleteinek megvilágítása által is hivatva vannak a közönséget e kérdés­ben alaposan tájékoztatni. * A fogyasztási adók ügyében a városi közgyűlés kebeléből kiküldött bi­zottság már visszaérkezett a fővárosból, a­hol, mint az eredmény mutatja, nem valami nagy sikerrel jártak el. A pénz­ügyminiszter a feliratban részletezett kö­rülmények és okok alaposságáról meggyő­ződvén, a hús és borfogyasztási adókra nézve három évi időtartamra a nyílt ke­zelést engedélyezte ugyan, azonban a c­ukor­­kávé- és sörfogyasztási adókra nézve a zárt kezelési rendszert fenntartotta. A bor és hús fogyasztási adóra nézve a küldöttség a városi közgyűlés utólagos jóváhagyásá­nak fenntartása mellett 64000 frtot aján­lott fel, melyet azonban a miniszer nem tartott elfogadhatónak, minthogy egyesek részéről ennél sokkal magasabb ajánlatok tétettek, s így ha a nyílt kezelést akar­j­a mondta, hogy tévedésből. E beteg­­ város megtartani még néhány ezer fo­rintot kell felajánlani, tehát az eddiginél épen 17000 írttal többet. Eddig ugyanis fizetett a város e czi­ten 46 ezer frtot, most fizetnie kell 68 ezeret. A mint köz­tudomású dolog, a megelőző tárgyalások alkalmával a kincstár a bor- és húsfo­­gyasztási adó megváltási árában 14 ezer írttal kért többet a megelőző időbeni ösz­szegnél, s a város ezzel szemben alig ment túl a 8500 frton, míg most 17 ezer frtot kell fizetnünk, ha meg akarjuk menteni magunkat a zárt kezelési rendszer hátrányaitól, tehát van a városnak évenként 3000 frt., a három évre tehát 9000 f. olyan vesztesége, a­melyet elkerülhetett volna, ha annak idején fel tudták volna kellőleg fogni a helyzetet, azok a szájaskodó férfiak, a­kik a város és kincstár között mint közvetítők sze­repeltek, s a­kiknek első­sorban lett vol­na kötelességük a garasoskodás helyett — a helyzet által megkövetelt méltányos ki­egyenlítést minden áron megkísérteni, nem tendi ki a várost annak az es­­sélynek, hogy most még a korábban elő­írt 14000 írtra is háromezerét ráfizessen, ha nagyobb hátrányoknak elejét akarja venni. A városi bizottság e tárgyban ked­den közgyűlést tart, a­midőn az egyez­es, vagy el nem fogadása felett fog dönteni. Ekkor mi is hozzászó­­­lünk még e tárgyhoz, most előzete­sen csak konstatálni kívántuk a kül­döttség eljárásának eredményét. A tár­gyalások tovább folytatásával és illetőleg a szerződés megkötésével a pénzügymi­niszter a helybeli pénzügyigazgatóságot bízta meg, s így a tárgyhoz hozzászólásra tulajdonképen akkor lesz alkalom, midőn a szerződés megkötésére kerül a sor. * Sajtóügyi végtárgyalás fog tar­tatni hétfőn, a helybeli kir. törvényszék­nél, Herzfelder Béla magán­vádlónak Mun­­zát Albert ellen, a gyula­fej­érvári „Fort­schritt* czimű lapban megjelent sértő köz­lemény miatt beadott panasza folytán. *A kegyesrendiek templomé­nak tornyára holnap, vasárnap, d. e. 11 órakor fogják visszahelyezni a keresztet, mely tudvalevőleg villámütés folytán esett le vonaa. A visszahelyezést az öreg Hor­váth építész eszközli. * Fegyelmi tárgyalás: Keresz­tes Árpád, azelőtt bántihunyadi, jelenleg mocsi albiró több részbeni munkásságáért egy napra járó díj helyett két napot szá­molt fel szabályellenesen, azonfelül előle­geket kért és nem számolt el róluk, vég­re pedig a végrehajtást szenvedetteket rend ellenére magas díjszabásával 6, 2, majd 30 frtig megkárosító. A marosvásár­helyi kir. it. tábla, melynél az ottani fő­ügyészség a fent nevezett albíró ellen vá­dat emelt, a vádat elvetette; vádló fő­ügyészség felebbezése folytán a legfőbb itélőszéki fegyelmi tanács e nevezett ügyet tárgyalta (előadó Szentgyörgyi) és meg­változtatva az első birósági ítéletet, vádlot­tat főügyészi helyettes, Fekete indítványá­hoz képest, II. fokú büntetésben, azaz rosszalásban marasztalta el. Elren­delte ezenfelül, hogy a megkárosult felek javára a kár erejéig az albiró fizetésére letiltás vezettessék. * Gázlámpákat kap a nagyma­­lom-utcza nemsokára. Mint halljuk, a ha­tóság oly intézkedéseket tett, hogy ez ör­vendetes újítás a legközelebbről bekövet­kezik. Ha ehez vesszük ez utczának terv­be vett gránit­járdáját is, csak gratulál­hatunk a hatóságnak, hogy a város egyik legfrequentáltabb pontján csinos utczát törekszik átadni a közforgalomnak! * A mértékhitelesítő hivatal új helyisége a katonai fűtő­ház mögött már készen van. Alkalmunk volt meggyőződni, hogy a hivatalhoz kötött feladatoknak és igényeknek teljesen megfelel. Rövid időn a teljes berendezés is megtörténik, mi a szüreti évszak miatt bizonyára megszapo­rodó forgalom következtében közönségünk­re nézve kívánatos is ! * Verekedés. Gál Ferencz határ­pásztor a Szt. Györgyhegy alatt levő ká­posztás földekben találta V rág Horváth József külvárosi gazda­g tehenét. A gazda fiától, ki a marhákat őrző, zálogot kért. Erre neki rohan a közelben von­ atya egy karóval, s úgy fejbe üti a pásztort, hogy ez leesik, így leesve, még több ütést is kapott; sőt még komolyabb ki­­menetele is lett volna a dolognak, mert Horváth József ásót ragadt elé, de ezt a pásztor kiütő kezéből a botjával, mely al­kalommal a Horváth fején is vért eresz­tett. A pásztor sérülései fején, arczán, és térdén könnyű sértéseknek vannak je­lezve. * A kiporozott ruha. Egy hely­beli vendéglős túlbuzgó cselédje gazdájá­nak ruháját nemcsak a portól, hanem a zsebeiben talált pénztől is kitakarította. Nem ártana a szeme­t-szemért el­vénél fogva a tettes ruháját is kiporozni, de a hátán! * Uj szita — nem függ a sze­gen. L. Gy-né mosónő Gazdag Annát megfogadta cselédnek, s még azon nap a nyilvántartási hivatalba ment, hogy beje­lentse. Mikorra hazaért, uj cselédjének hűlt helyét leli. Mig ő fennjárt, a leány összeszedte asszonya ruháit, s tovább il­lant. Most már ismét föl kellett jelenteni, de a rendőrbirósághoz, hol nyomozzák is. * Tévedések — szomorujátéka. T. A. külvárosi leány őrölni ment a pa­pok malmába. Hazamenet a maga da­rabja mellett egy más asszony lisztes zsák­ját i­s magával vitte. A törvény előtt azt­ség ellen hathatós orvosságot adtak a­z, tévedt nőnek. * Tőrbe esett szarka. Csató An­nát ajánljuk a gazdasszonyok figyelmébe, mint oly cselédet, ki a dolognál jobban szereti az idegen tulajdont, főleg a fényes tárgyakat. Minden gazdájánál kellemesnél kellemesebb emlékeket hagy, így a leg­utolsótól ezüst kanalakat vitt magával, a beállott arany ezüstművesnőnek: áruba bo­­csátotta verejtékkel szerzett ezüst nemű­jét. De egy rendőr megrontotta vásárját, s most ezüst helyett pléh, vagy épen fa­kanállal eszik,­­ ha kap. * A képviselőház fölirata, me­lyet csütör­tökön írtak alá a házban s pe­csételtek le, hogy aztán Tisza Kálmán el­nök-miniszter átnyújtsa a királynak, ele­gáns kiállítású okmány. Egyes lapjai min­den czikornya dísz nélkül valók, de azért nagyon ízléses leirásuak s keskeny nem­zeti színű szalag által füzvék össze. A szöveg borítéka barna sajtolt bőr, első ol­dalán aranyba nyomott ország czimerével, hátsó lapján az év, „1881* felirással. A boríték belső oldalai fehér atlaszszal van­nak bevonva. * Kemény Gábor báró földmive­­lés-, ipar és kereskedelmi minisztert Kéz­­­márk városa a szepességi vászonipar buz­gó felkarolásáért s átalában a felföldi ipar felvirágoztatása körül kifejtett munkássá­gáért díszpolgárává nevezte. A díszpolgári oklevelet Kóler Pál vezetése alatt, egy több tagból álló küldöttség legközelebb fogja a miniszternek átadni. * Báró Edelsheim-Gyulai álla­pota jobbra fordult. Telj­esen nyugodtan viseli magát, félbeszakítás nélkül alszik, láza nincs. * Bolgár Mihály síremlékére. Fölhívás. Fölkérjük mindazokat, a­kik az ország egyik legkiválóbb tanférfiának, az élete delén elhunyt Bolgár Mihály kegyes rendi áldozátnak s a szegedi főgymnasium egykori feledhetlen igazgatójának tani­vá­nyai, avagy barátai és ismerősei közé szá­mítják magukat, hogy e kiváló ember sír­kövéhez, bárha csekély összeggel is, hoz­zájárulni s kegyeletes adományaikat ez év deczember hó 1-ső napjáig „Berecz Antal igazgatóhoz, Budapesten, József-tér 10. sz. a.* beküldeni szíveskedjenek, az öszsze­gyűlt összegen alulírottak egy díszes sír­emléket készíttetnek s az adakozók előle­ges értesítése után kegyeletes ünnepél­lyel a kökényesi (Nógrád megye) sír fölé állíttatják. Az adományok annak idején a nyilvánosság előtt nyugtattatni fognak.Nem szabad annak jeltelenül nyugodni, a ki any­­nyi ifjú ember szivébe oltotta be a haza és az emberiség meleg szeretőtének leg­nemesebb eszméit. Gr. Andrássy Tivadar, Berecz Antal, dr. Kenedi Géza, dr. Wolf Vilmos, s. k. * Egy Esterházy halála a tuni­szi harártéren. Esterházy, ki a 136 dik sorezredben mint kapitány szolgált — az „Egy.“ szerint — Afrikában elesett. Ő fia Esterházy tábornoknak, ki, miként isme­retes, a 14-dik században franczia hadi szolgálatba lépett, magyar gróf Esterházy ágából szakadt. E családnak férfi tagjai nemzedékről-nemzedékre mindnyájan ka­tonáskodtak ; századok óta alig lehet olyan hadjáratot találni, melyben Esterházy tá­bornokok, ezredesek, kapitányok ne sze­repelnének.­­ Valamennyi felvitte tábor­­nokságig, vagy pedig elesett a harcrtéren. A­mi az elesett Esterházy kapitányt ille­ti, ő igen kedvelt egyéniség volt Párisban, hol több éven át állomásozott. Tagja volt a Petit cercle és a Sportingnak és ügyes vívó volt. Ezelőtt néhány évvel párbaja volt egy újságíróval, ki soha sem tartott kezében kardot és élő bizonyságul szol­gált a vívók körében általánosan elfoga­dott azon feltevésnek, mely szerint az egészen tanulatlan, de bátor és tüzes ví­vó, veszélyesebb a tanult vívónál. Ester­házy akkor súlyosan megsebesült, baját azonban kiheverte. Időjárás. . — Október 21-én. — Európában: A depressiók egyike (764—756) a kontinens nyugati, másika 767—758) annak keleti részében; a nagy légnyomás (705) északon van. — Több­nyire keleties, mérsékelt szeleknél az idő általában borús, hűvös, részben csapa­dékos. Hazánkban: Többnyire délkeleti mér­sékelt szelek mellett a hőmérséklet ke­veset változott, a délnyugati kisebb rész­ben általában kisebbedett; a légnyomás nyugaton jóval alább szállt. Az idő több­nyire borús, számos esőkkel, hűvös, rész­ben hideg. A déli rész hűvösebb, mint az északi, Kárpátok alja, Dél volt Pancso­ván és Orsován. Temesvár körül helyi nagy légnyomás és fagypont alatt 1 fok hideg volt. Az e hó 16-án előre jelzett egyre hűvösebb, változó jellegű idő vé­géhez közeledik, s jövő napokra eleinte esős még, de egyre enyhébb lesz. Kilátás a jövőre: Hazánkban általá­ban véve enyhébb, borús időt várhatni esőkkel. M­INDENFELE. Néma quartett Mobiléban nagy szenzárziót kelt ez idő szerint egy néma quartett, melynek tagjai minden hangszer nélkül játszanak s csak tettetik ilyennek használatát. Egy odavaló lap, mely a quar­tett konc­ertjéről ír, azt mondja, hogy a nézők a némajátékhoz áriákat fütyölnek! Mobile lakóinak műérzéke egyébiránt na­gyon különös. Nemrég szomorújátékot (!) adtak at' ottani színpadon a It if h­d darabban két eleven krokodilus lép­­t fel. * Inyenczeknek, a westfáni zoologok egyletének titkára 1880. évre szóló jelen­tésében számot ad, a többi közt, ama ta­gok működéséről is, kik czéljukul tűzték ki az étlap gazdagítását és az ez irányban néhány állat ellen uralkodó előítéletek el­oszlatását. Egy lakomát ir le, melyen a megnyitót medvehúsból készült gőzsült ké­pezte; egy borz is került az asztalra ra­gott alakban; de különösen ízlett pár frissen lőtt daru, a háziasszony ugyanis ludaknak nézte és gesztenyével, meg szil­vával töltve szolgálta fel. Hogy egy két éves fajdtyúk és egy tört szárnya miatt leölt túzok általános tetszésben részesült, a szakácsnő kiváló érdeméül tekinthető. Egy ételről hadd beszéljen maga a titkár. Egy, teknősbékákból, kígyókból és kroko­dilokból rendezett kiállításon véletlenül kimúlt egy 160 éves krokodil, két nap múlva a lenyúzott hús igen ízletesnek tet­szett, s elhatározták, hogy négy fontot ki­­vágnak a farkából és levest kész­tenek belőle. A leves kitűnő volt és az egylet erősen bízik benne, hogy hasonlóan foly­tatott kísérletekkel még nagy hasznára le­het az emberiségnek. A­ „M. POLGÁR“ T­ÁVN­­A­TÁL (Magyar távirati iroda.) Budapest, okt. 22. A delega­­tio tagjai ma déli 12 órakor érte­kezletre gyűltek Zichy Ferencz gr. korelnöklete alatt a képviselőházban, hol a delegatio elnökévé H­a­y­n­a­­­d Lajos bibornok-érsek, alelnökévé T­i­­s­z­a Lajos, jegyzőkké: Baross Gá­bor, Hegedűs Sándor és M­a­j­l­á­t­h György főispán, és háznagygyá V­o­­d­i­á­n­e­r Albert báró jelöltettek ki. Ez­után kijelöltettek az albizottságok tagjai. A közös kormány előter­jesztései folyó hó 28-án fognak a de­­legátió elé terjesztetni. Bécs, okt. 22. Az udvarnál nagy készületeket tesznek Umberto ki­rály fogadására. Két hivatalos ebéd lesz, az udvari operaszt­lílazsban két díszelőadás, okt. 30-ikán pedig nagy udvari hangverseny. Robilant gróf ismét átvette az olasz nagykövetség vezetését. Hiteles értesülés szerint az olasz király október 27-én érkezik. Bécs, okt. 22. Pessinger báró helytartó, dr. Newald főpolgármester és Marx báró rendőrfőnök legfelsőbb helyről azon utasítást nyertek, hogy csütörtökön, f. hó 27-én, esti­g­ 28 óra­kor Umberto olasz király fogadtatása czéljából díszöltönyben jelenjenek meg a déli vaspálya indóházában. Umberto királyt Mancini külügyér és Depretis miniszterelnök kísérik. Bécsben öt napig fog időzni. A hírt, hogy Robi Hant gróf, itteni olasz nagykövet Németországba szán­dékoznék utazni, olasz források raeg­­c­áfolják. Robi­lant gróf szerdán elhagyja Bécset, hogy uralkodóját az olasz ha­táron üdvözölhesse. K­ÖZGAZDASÁG. Lóbetegség. Szász-Lekenczén a lovak között tiphua ütött ki, minek kö­vetkeztében eddig már husz ló hul­lott el. NEMZETI SZÍNHÁZ. Bérlet 19 szám. Kolozsvárit, vzsárn&p, 1881. okt. 28-Aa Moldován Gergely eredeti népszínműve itt először: A FALU LÁDÁJA. 9 felv. Zenéjét szerzé: Serly Lajos karmester. Szem­él­y­e­k: Vékás Kelemen, falusbiró — Eszter, leánya — — — — Bernstein Jonathan, falu zsi­dója — — — — — Tréfa Marezi, falu­ strázsa — Veszkán Csucsuj, rostás czi­­gány — — — — — Gajdos Gyurka ) , , k — Harcsa Sándor ) lel«nyel£ — Bálint Jankó, szolgalegény — Második) csendír Dorka Sára Ellő ) Második) Gábris, jegyző — — — — Barnabás, hatósági kiküldött — Tollnok — — — — — Vendrei,­­ paraszt asszonyok _ gazda Szentgyörgyi. Pálmai I. Boránd. Gabányi. Szabó D. Váradi A. Török K. Váradi M. Mezei. Landosz. Dömsödi. Bera P. Osváth. Temesv&K­. Krasznai. Tolnai. Szolga-Erődi. Kezdete 7 órakor, vége 9-kor. Felelős szerkesztő: Id. Frits Albert. Lap- és kiadótulajdonosok: K. Papp Miklós örökösei.

Next