Magyar Polgár, 1881. július-december (15. évfolyam, 147-298. szám)
1881-12-13 / 283. szám
melléklet a M. Polgár 232. számához. KÖZGAZDASÁGI ROVAT Az olvasó figyelmébe. Legyen a „Magyar Polgár” külgazdasági rovata az erdélyi közgazdási érdekek orgánuma. Tekintse feladatának ez érdekeket helyesen kifejteni, legyen azok őre, védője és előjarczosa. E czért tartják szem előtt, hogy e lap közgazdasági rovatát érdekessé és hasznossá tehessék. Idáig nagyon el voltak hanyagolva ez érdekek a napi sajtóban, habár a székely szorgalom és szász takarékosság az erdélyi industriát az ország határán túlra terjesztő. Külföldön kiváló érdeme a sajtónak, hogy a gazdasági érdekekben igen sokat tesz. Az északamerikai egyesült államokról kivált mindenki tudja, hogy ott mihelyt valahol egy község alakul, első feladatnak tekintik lapot kiadni s e lap leginkább arra való, hogy általa a gazdasági, kereskedelmi és ipari érdekek kifejtve s szélesebb körben ismertetve legyenek. Kis községek, melyek ma még egészen jelentéktelenek, lapot adnak ki, és rövid idő múlva terményeiknek meszsze földről megrendelést képesek kieszközölni, s egyik vállalat a másikat szüli. A társulati szellem szárnyán nagyra nőnek azok s az egész ország mesés gyorsasággal emelkedik és gazdagodik. S mindebben a sajtó egyik fő, és mondhatni intéző tényező. Nem üres szavakat mondtunk ki tehát akkor, midőn azon óhajt fejeztük ki, hogy legyen e lap az erdélyi közgazdasági érdekek előharczosa. Azt óhajtjuk, hogy érdekeink e lapok hasábjain kifejezést nyerjenek. Ez azt jelenti, hogy mindenki előadhassa itt, hogy gazdasági tekintetben mit tart helyesnek, alkalomszerűnek , hol és mit kell tenni, hogy előbbre haladhassunk. Bizalommal kérjük hát honfitársainkat, kik szülőföldjük javát szívén hordják, keressék fel e lapot soraikkal. írják le minél tüzetesebben gazdasági bajaikat, s hogy azok orvoslására mit tartanak kívánatosnak. Idáig csak a politikai téren volt nyilvános életünk: azt igenis közölni szokták a lapok, ha valahol akár restauratió, akár ünnepélyes fogadtatás van, vagy ha más alkalommal egy-egy hangzatos beszédet tartott valaki. De hogy ha valahol egy gazdasági tekintetben nevezetes javítást honosít meg valaki, ha ipari tekintetben fontos anyagot talál valaki, ha egyesek vagy többen szövetkezve vállalatot alapítanak, melynek esetleg fényes jövője lehetne: minderről vajmi keveset olvashatunk a lapokban. Mi tehát felkérjük lapunk minden barátját, értesítsenek minden közgazdasági mozzanatról, amelynek csak némi jelentőséget is tulajdonítanak. S ha vannak — amint kétségkívül lesznek egyesek — akik anyagi körülményeiknél fogva a birtokukban levő földterület, erdőségek, béretek, patakok, álforrások, vagy bármi néven nevezendő vány feltárásra, feldolgozásra vagy felhasználásra való közgazdasági kincseik országos magyar külkereskedelmi egylet. Miután a magyar tengerészeti társaság megalakulása már csak rövid idő kérdése, a kereskedő közönségen a sor szervezkedni , hogy külkereskedelmünket az idegen közvetítő kereskedés gyámsága alól felszabadíthassák s önállóságra segítsék. Nézetünk szerint ezt leghelyesebben eszközölhetik az által, ha országos külkereskedelmi egyesületet alakítanak, amely czélul tűzze a külkereskedelmi érdekek fejlesztését, s ha aztán ennek védszárnyai alatt a nevezetesebb export és import árucsoportok szerint külkereskedelmi szövetkezeteket alapítanak. Meg lehetne ugyan közvetlenül is kezdeni az ily szövetkezetek alakítását, ha ez irányban már történtek volna előmunkálatok s ha a czélokról és eszközökről az érdekeltek kellő tájékozottsággal bírnának, nehogy a mozgalom intézésére külön közegre nem is volna szükség. De bizon külkereskedelmi direct összeköttetések létesítésére vajmi kevesen gondolnak. Kereskedőink nagy része beleélte magát a tényleges állapotokba s hogy azokon változtatni lehetne és kellene, erre nem igen gondolnak. A társulási téren nincs mozgalom kereskedő körökben. S ha csak itt vagy ott egy-egy nagyobb kereskedő saját privát érdeke által sarkalva nem tesz valamit, nem is történik úgyszólván semmi külkereskedelmünk felvirágoztatására. Külkereskedelmi egyletre tehát szükség van, hogy ez folytonosan és rendszeresen ápolja a külkereskedelmi érdekeket, hogy kikutassa az e téren mutatkozó bajokat, hiányokat, a haladás eszközeit, s hogy erélyes munkássággal orvosolja a bajokat, pótolja a hiányokat s megszerezze a haladás eszközeit. Az egylet feladatául tekinthetné a külkereskedelemre vonatkozó szakmunkák beszerzését, szakközlönynek kiadását, szakkérdések megvitatását s külkereskedelmi vállalatoknak initiálását, ami természetesen feltételezi azt is, hogy a magyar külkereskedelem számára a hitelviszonyok is reformálhassanak. Az egyesületi munkásság számára nyitva a tér s e téren munkálkodni nem lesz kárba veszett idő. Értesülésünk szerint Budapest előkelő kereskedő köreiben már régóta átérzik annak szükségét, hogy egy ily egyesület alapíttassék. A mozgalom ez irányban már meg is indult, de a kezdeményezők még nem léptek a nyilvánosság elé. Ha sikerülne Kolozsvárit az erdélyi export-egyesületet olyan formán, mint azt e lapokban nemrég kifejtettük, létrehozni, az a Budapesten létesítendő egyesülettel karöltve munkálkodhatnék külkereskedelmünk önállósításán és felvirágoztatásán. .. TÁRCZA. Egy kis nefelejtsről. Csöndes estén, késő estén Adtad nekem e virágot, Csak a csillag sütött reánk, Csak az égnek szeme látott. Még először váltunk akkor, Ki tudta, hogy utóljára? Csak egy évre . . . Hej, azóta, Mennyi tenger év lejára ! Az a virág, az az eskü Mind feledve lett ezalatt — Neked egy szép boldog jövő, Nekem Csak az emlék maradt. Édes álom, boldog álom, Dicső álom — tündérálom ! . . . — Mi az oka, hogy én nyugtom Többé sehol nem találom ? — — Hosszan nézem ne felejtsed, Eszembe jut minden nekem, S azon veszem észre magam, Hogy a szemem törülgetem. .. Győrffy József számára vállalatot létesíteni hajlandók : értesítsenek minket körülményeikről, szándékukról s terveikről, s mi, a menynyire tőlünk telik, segédkezésükre leszünk, s a reális közgazdasági érdekek kifejtésére e lapokban mindenkor készséggel tért nyitunk. Magyarország áruforgalma Ausztriával és a külfölddel. Nemzetközi forgalmunkról a statistikai hivatal most már elismerést érdemlő gyorsasággal közzé teszi a hivatalos adatokat. Az 1881. év szept. havi forgalom A hesdáti porczellánföld. „Arra — a búzaföldek farkánál — fehér föld van“ . . . Hét év sem törölhette ki emlékemből e sajátságos megjegyzést. A mészkős székely ott az átoltelki halomnál hálás akart lenni a kapott „masináért“, s mialatt barátságosan nézett reám, meggörbített mutató ujját jelentősen rázogatta a szindi határ irányában. Rösteltem megváltani, hogy nem tudom, hol a farka a búzaföldnek. Azért csak megtartottam az addigi irányt a Pardépatak mentében, a kupaczok vonalán, mikbe összehalmozza e vidék szokása az eke alól kiszedett cserép-, tégla- és kavicsdarabokat. A Hesdáthegy szélső hullámainál (a Szőkedomb körül) a vetések fölött aztán megpillantam csakhamar az üregeket, honnan a „fehér földet“ kiásták. Valóságos fiók-barlangok voltak, két-három ölnyire bemélyesztve. A fehérlő boltozaton itt-ott kitetszett a domb csontváza, a zöldes porphyr; a többi rész, a két oldalhajlás és a talaj mészforma anyagból állt, helyenként narancsvörös pontokkal tarkázva. Az ásás pár helyen egészen friss lehetett. Amig lementem a dombról az aljba a forráshoz, s amig ennek pontjánál „tizóráztamu”, mind azon törtem a fejemet, mi lehet az a különös fehér föld ! A vízbe eresztettem egy egy csipetet belőle, hogy lássam, váljon nem mész, a mi épen nem volna ritkaság Torda környékén. Apró alkotó részei koraiakban szétfutottak s mint por szálltak le a fenékre, de a viz nem pezsdült meg tőlük. Itt Kolozsvárt elbeszéltem később ezt a nagy hirű Fleischer egyik tanítványán , s mondám, hogy az alighanem porczellánföld lesz, a néhai Eresei is annak állítja a Nemzeti Társalkodóban (1837). A fiatal tudós épen tordai lévén, nem csoda hát, hogy lehurrogatott: Kaolin és Erdélyben és épen Tordán — nevetséges dolog! Van Szászországban a Böttger országában, a Rhone vidékén, a Reaumur hazájában és van Chinában; de hogy nálunk legyen, az képtelen absurdum. Nem csodálkoztam valami nagyon válaszán, de azon már igazán csodálkozom, hogy rövid félszázad alatt, szakférfiaink algieri és kopenhágai tanulmányain keresztül is eljuthatott a magas kormány fülébe : „kincs hever lábainknál, csak le kell hajolnunk érte, hogy fölvehessük“. Az ország szájai, a lapok, szélében hirdetik: „Torda-Aranyosmegyében (Erdély) kimeríthetetlen porczellánföldre bukkantak s az ipar és keresk. miniszter a kolozsvári kereskedelmi és iparkamara által mutatványt küldetett be a királyi földtani intézetnek elemzés végett“. S az öreg Vasárnapi Újság utána teszi: „Porczellánföld nálunk eddig csak kevés ismeretes, s ha a tordai telep csakugyan valódi kaolin, vagy jelentőséggel bir“. Nagy jelentőséggel bir az, s ez okból szándékom lejegyezni, a mi keveset tudok e „telepről“, ha ugyan ennek a helylyel nem ismerős szakférfiak valami hasznát vehetnék. A közel, amelyben előfordul, zöldes színü, alkalmasint fisiiporphyri, a földpát, itt ortoklás (melynek szétmállta tudvalevőleg a kaolin vagy fejér agyag) mint fehéres foltocski sűrűn mutatkozik benne. Vagy 3—4 üregben néztem meg s úgy találtam, hogy a tiszta fehér föld alig mutat quarezszemeket. Innen gondolom én, hogy az anyagkőzet felsitporphyii, mert mivolta még nincs meghatározva, szerfölötti messzi távolság választván el e vidéket tudósainktól. Hunfalvy is a Magyar birodalom leírásában, mint sajátságos zöldszinü kőzetről tesz az e fajtáról említést s csak talánozva sejti az angitporphyr valamely vállfájának (II. kr. 33 —9. 1.). A kaolin nem telepben, mint a lapok írják, hanem inkább tömbökben fordul elő a fészkekben, mint az én tordai nyelvem mondaná. Hogy kimeríthetetlen, vagy tán kiáshatatlan volna, az is a hirlapstylushoz tartozik ; de hogy tetemes mennyiségben fekszik ott, s hogy egy mértföldnél hosszabb vonalon lehetne találni, az is bizonyos. Mert a porphyrtömeg, mely a Torda- hasadék malom-rétegeit fölszakitá, s mely a koppándi Dobogóhegy nyergétől a mezőség felé úgy egy puskalövésnyire üti fel fejét s a Heldátvonalt kelet felől szüntelen kiséri (vagy tán megfordítva) tisztán e zöldes kőzetből, vagy nevezve: tisztán felsiporphyrból áll s már Túr és Koppánd közt nagy helyen kitakarva a szabad légnek, hogy az eső, a hó, a meleg és a fagy kaolint nemzzen a sivár anyakő kemény kötésű szövetének feloldásából. Maga a felsitporphyr tudtomra csak a Tordahasadékig terjed s egyenlőtlen szélességben. A koppándi hasadék körzete pédául teljesen abból áll. Szind felett pedig már (a csorgópatak forrásfejénél) szorosan oda lapul a Hesdát gerinczéhez, míg a tordahasadéki völgynél egy csermely ismét elszakitni látszik attól. S az eoczén mészkő, sőt neogén homok is beférkőzik itt, a másodkorszak kezet fogott neptuni és plutoni alkotásai közé. Lenn a hasadék előtti völgyben néhány „érdekes“ kőszál szökken föl még belőle s tovább aztán azon barnavörös s aczélkeménységü testvérének enged helyet, melyet Hunfalvy J. angitporphyrnak nevez. Északkelet felé, a hasadók völgyétől számítva, a szindi tarbórézek teljesen felsitporphyrból valók. Csakhogy a legtöbb helyen neogén márga fátyolozza, másutt meg fajtamészkő ül homlokán. Az egyiknek tetején Salinae kőbányáit is megnézhetjük, a másikon meg a Trajánvár fészkel. De hogy tudósaink modorát kövessem: e halmoknak még lehet folytatásuk délfelé. A hasadékot fedő Atal-teluki hegy, meg a többi azonos vonalú mészkői dombok talán szintén földpát, akarom mni, kaolindús felsitporphyrból alakultak. Annyi bizonyos, hogy a „felszínes talaj“ itt egész az Aranyosig egybeütő a szindi határ porphyrjának takarójával, s az eoczén alkotást gypsz („talán eoczén márgában“, Hunfalvy, II. kt. 339.) szintúgy feltalálható itt, mint ahogy a szindi határon találunk máriaüveget, igen szép alabástromot és még szebb zsoboki márványt. Tetemes, sőt óriás terjedelmű, tehát a kaolin itteni „lelhelye”. Ahoz pedig, hogy a kérdéses anyag valóban porczellánföld, kétség se férhet. Bors Albert úr tanúskodása szerint máig is hordják Görgényre, Parajdra s Eresei, a jó öreg tordai táblabiró már a harminczas években ezt írja róla: Szind felett pedig (meg fogjuk látni) azon porczellán agyagfészket, melyből a batizi, nagy görgényi sat. porczellán gyárokba hordják az agyagot. (Nemzeti Társalkodó, 1837. I-ső félév. 340. I.) Tehát csak finomsága jöhet még kérdésbe, a miről azonban szakértőktől vezetett „helyszines kutatások nélkül“, azt hiszem, a magas minisztérium sem győződhetik meg. A kétségkívül találomra felküldött mutató után talán csak nem fogják porba hullatni a nagyhomlokú tudósok az egész vidék fölkelt érdeklődését. Mert hogy mily fontosságú és nemcsak e vidékre nézve, a tüzetes utánjárás az eddig hallott kincs haszonra fordításának, azzal szót szaporítanom bizonyára egészen fölösleges. K. F. ról is megkaptuk már a kimutatást. Egész kereskedelmi életünket visszatükrözik ez adatok, sőt iparunk állását is ki lehet azokból olvasni. Azért is két kis táblázatban ideigtatjuk a vámtarifa osztályai szerint a behozatalról és kivitelről szóló adatokat, megjegyezvén, hogy a forgalom fejlődésének feltüntetésére párhuzamban a megelőző havi adatokat is közöljük. Behozatal: Kivitel, cserző anyagok . . . Szövő, kötő anyag, fona 176,489 360,078 lak............................. 2 465,673 1.978,763 Szőtt, kötött áruk, ruhák, pipereáruk .................... Áruk sörtéből, háncs-, káka-, kókusdió rostfű-, nád-, szilánk-, széknád- és szalmából való papiros és papiros-áruk . Kaucsuk és guttaperda-, viaszos-vászon-, bőr- és összesen: 34,291,361 39 696,293 S ha a behozatalt a kivitellel összehasonlítjuk, kitűnik, hogy a 1. év szept. havában nagyobb kivitelünk van a következő csoportokban: Dohány és dohánygyártmányokban 1.027.000 frttal, kerti és mezei terményeknél 16,5 millió frttal; állatok és állati terményeknél 3.529 ezer frttal; zsírok és zsíros olajoknál 160 ezer frttal; italok, ételeknél 1.405 ezer frttal; tüzelő, építő , műanyagoknál 2.903 ezer frttal; szövő, kötő-;anyagoknál 651 ezer frttal ; kocsik, szánoknál 13 ezer frttal; hulladékoknál 589 ezer frttal. Ellenben nagyobb behozatalunk volt: gyarmatáruk és déli gyümölcsökben 298 ezer frttal; gyógyillatszer, festő, cserző anyagokban 972 ezer frttal; szőtt, kötött árukban, ruhák és pipere árukban 9.826 ezer frttal; sörte-, háncs-, kokusdió-, rost-,nádstb árukban 220 frttal; kaucsuk és guttaperda, viaszkos vászon, bőr- és szűcsárukban 1.233 ezer frttal; fa-, csont-, üveg kő-, agyagárukban 352 ezer frttal; fémek és fémárukban 1.035 ezer frttal, hangszerek, gépek és apró árukban 817 frttal; vegyésztáruk, gyógy-, festő , gyújtószerekben 447 ezer frttal, irodalmi s műtárgyakban 21 ezer ffrttal. Ámbár igen sok oly iparczikk hozatik be az országba, amelyet magunk készíthetnénk, kereskedelmi mérlegünk mégis 10 millió frtnyi többletet eredményezett a t. év szept. havában. (x. y.) Vegyesek. A magyar jelzálog-hitelbank elkészítő a jelzálog-kölcsön üzletre vonatkozó értesítését, melyből kitűnik, hogy e bank 40 évi törlesztésre 6.16% os záloglevelekben a melyek a mai árfolyam szerint 99.15 99,66 jegyeztetnek s melyek értékét a bank készpénzben kifizeti. Miután a 6.150/0 faliban a törlesztési járulék is benfoglaltatik, a magyar jelzálog hitelbank kölcsönei a legolcsóbbak közé tartoznak s igy drága kölcsönök convertálására kiválóan ajánlhatók. A kölcsönök földbirtokra és házakra adatnak. A feleknek nem kell közbenjárót keresni, mert a bank közvetlenül érintkezik a kölcsönkérőkkel. Földbirtoknál mellékelni kell a telekkönyvi kivonatot, a földkönyvi (cataszteri) kivonatot, s az adókönyvet vagy adóhivatali bizonyítványt, mely a birtok utáni egyenes földadó összeget tünteti ki. Házaknál mellékelni kell a telekkönyvi kivonatot, hitelesházból jövedelmi vallomást, adókönyvet, tűzbiztosítási tárczát vagy más oly okmányt, melyek a birtok vagy ház értékének meghatározására adatul szolgálnak.A kölcsön a lekötött jelzálog értékének félösszegéig első helyen leendő betáblázására adatik, vagy ha teher már előtte van, az a kölcsönösszegből levonatik. Az Adria magyar tengerészetitársaság megalakítása iránt élénk érdeklődést tanúsítanak a fővárosi körök. Az előmunkálatok jóformán be vannak már fejezve. A kormány és az országos bank közt az egyezmény létrejött. A társulat alaptőkéjének fele 2 500,000 frt, a megalakuláskor, másik fele jövő év tavaszán fog kibocsáttatni. Az igazgatóság székhelye Budapesten lesz. Legjelesebb szakférfiakkal folynak alkudozások az igazgatóságba lépés iránt, tekintet nélkül a pártállásra, így például Apponyi Albert grófot, ki a Lloyd szerződés tárgyalásakor oly erélyesen felszólalt a magyar tengerészeti érdekek mellett, is meg akarják nyerni az igazgatóságba lépésre. A szélsőbalpártról is szóban van egy pár jelesebb fiatal képviselő, a kormánypártról Lukács B., Wahrmann Mór, s többen vannak combinatióban; szó van Tolnaynak, a magok............................. Gyógy-, illatszer-, festő-cserzőanyagok . . . Szővő, kötőanyag, fonalak............................. Szőtt, kötött áruk, ruhák, pipereáruk. . . Áruk sörtéből, háncs-, káka-, kókusdió, rostfű-, nád-, szilánk-, széknád- és szalmából való papiros és papiros-áruk . Kancsuk és gutaperda-, viaszkos-vászon bőr- és szűcs-áruk................... Fa-, csont-, üveg-, kőagyagáruk ................... és apróáruk .... Konyhasó, vegyészi áruk, IVDBV-, festő és gyújtó-380,470 432,034 629,480 633,739 629,816 1.322,744 1.094,749 1.327,369 12.881,706 11.394,036 404,491 426,660 1.159,164 1.668,018 august. szept. Gyarmatáru és dél. gyap. é.fzt. mölcs........................ Dohány- és dohánygyárt-1.675,163 1.922,563 mány........................ 166 130 625,144 Kerti és menei termények Állatok és állati termé-969,268 1.568,714 nyék............................. 699,637 3.114,406 Zsiradék és zsíros olajok 370,728 442,940 Italok és ételek. . . . Tüzelő-, építő-, műanyag 1.766,838 1.534,326 848,617 900,111 Fémek, fémáruk . . . 2.478,624 1.792,661 Kocsik, szánok, hajók Mű- és hangszerek, gépeknok............................. Gyógy-, illatszer-, festő-, szűcs-áruk.................... Fa-, csont-, üveg-, kőagyagáruk ................... és apróáruk .... Konyhasó, vegyészi áruk, gyógy-, festő és gyújtó-13,120 19,420 1 059,967 1.018,218 szerek ........................ 962,615 833,093 Irodalmi és műtárgyak : 118,100 176,337 Hulladékok................... 44,966 80,465 Összesen : 26.493,419 29,414,945 august. szept. Gyarmatáru és déli gyű- p. é. frt. mölcs Dohány és dohány-gyárt-527,215 623,809 mányok........................ 956,172 1.652,515 Kerti és mezei termények Állatok és állati termék 16.612,540 17.796,809 nyék............................. 6.172,829 6.643,560 Zsiradék és zsíros olajok 407,956 603,468 Italok, ételek .... Tüzelő-, építő-, műanyag 1.102,480 1.887,778 1.699,606 3.536,411 188,314 205,741 334,771 301,188 464,563 547,771 Fémek, fémáruk . . . 636,011 660,773 Kocsik, szánok, hajók . Mű- és hangszerek, gépek 15,095 32,698 227,823 200,800 szerek ........................ 780,545 486,892 Irodalmi és műtárgyak . 29,492 44,818 Hulladékok . . . . 495,233 620,013 Kolozsvári állatkiállitás. Állatkiállitásunk létesítéséhez a m.últkor közölt 72 részvény aláírásához újonnan jelentkeztek: Gr. Teleki Károly 5 részvény, Sikó anyt 2, gr. Bethlen Károly 5, b. Bornemisza Károly 1, gr. Wans Béla 5, báró Bárfffy Farkas 6, ifj. gr. Bethlen Gábor 1 Gyarmathy Sigmond 1, Szabó József 2, gr. Kun Károly 1, Ferenczi Miklós 1, Bartha Miklós 1, Szacsvay Sándor 1, Ferenczi Lajos 1, gr. Haller Jenő 10, gr. Kornis Albert 1, Betegh Sándor 1, Klein Frigyes 1, gr. Béldi Ákos 2, gr. Bánffy Albert 5, Betegh Imre 1, gr. Kornis Visler 2, Weér Dezső 1, gr. Bethlen András 1, erdélyi gazdasági egyesület 20, Mikolay István 2, Sárosy Pál 1, Petky Ferencz 1, Benigni Sámuel 4, Balázs György 1, Varkoly János 1, Marsalkó István 1,Nik Pál 1, Kondász Ferencz 1, Pataki István 1, ifj. Lászlóczki Péter 2, Macskási Sámuel 1. Összesen : 165. gyar államvasutak igazgatójánakmegnyeréséről, esetleg mint a kormány által kinevezendő igazgatósági tagról, stb. De a személy kérdés természetesen oly delicat dolog, hogy tüzetesebben erről még nem szólhatunk. Csak azt említjük fel, hogy ha a budapesti kereskedők által kezdeményezett külkereskedelmi egyesület, mely már az alakulás stádiumában van, mihamar létrejöhet, ennek kebelében is megbeezülendő volna az igazgatóságnak miként leendő megalakítása. A budapesti gazdakör deci. 7-iki estélyén az államnak az Adria tengerészeti társasághoz való viszonya szőnyegre került, de behatóbban csak privát társalgásban volt szó az igazgatóság miként leendő megalakításáról. A budapesti kereskedelmi csarnok tagjai is sokat beszélnek most e társaságról; kívánatosnak tartanák, ha legalább egy nagyobb fővárosi külkereskedő bevétetnék az igazgatóságba. alapján a „Hon" a következő megjegyzéseket teszi: „A városi bizottság küldöttsége, mint tudva van, 74.000 frtot ajánlott meg a miniszternek — a közgyűlés jóváhagyásának fenntartásával, — míg a pénzügyminiszter 78,000 frtot követelt. A városi közgyűlés nemcsak hogy nem jobbította meg ígéretét, hanem a pénzügyminisztérium 70,000 forintnyi követelésével szemben még azt a 74 000 frtot sem tartotta fenn, melyet a városi küldöttség ígért a pénzügyminisztériumban s egyedül 70 ezer irtott ajánlott meg Ezen előzmények után a pénzügyminisztérium árverés megtartását rendelte el, s a vállalkozók szabályszerü módon ezen árverés alkalmával a pénzügyigazgatóságnál — nem pedig a pénzügyminiszternél, adták be ajánlatukat, 84,050 frtot ígérve egy évi bér fejében. Ezen 84,050 frthoz számítandó még az is, hogy a bérlők nettó kötelesek ezen összeget lefizetni, amíg a várost az általa ajánlott megváltási összegből évenkint 2415 frt beszedési jutalék illette volna. Ezenkívül a bérlők illetéket és adót is kötelesek fizetni, amiket a város nem fizetett volna. Mindezeket számba véve tehát, a város ajánlata és az elért eredmény közt a különbség korántsem néhány forint, hanem évenként közel 20.000 ezer forintot tesz, ami mindenesetre oda mutat, hogy a pénzügyminiszter nagyon méltányos álláspontra helyezkedett, midőn a várostól csak 78.000 frtot követelt, s hogy — ha a városra csakugyan hátrányos a fogyasztási adóknak bérbeadása — a városnak kellett volna reálisabb ajánlatot tenni, s a pénzügyminiszternek, a mint az eredmény igazolja, igen méltányos követelését megajánlania.* Általánosan tudott dolog, hogy minden szerencsétlenség okául a kormányt állítja a közvélemény elé az ellenzéki sajtó annyira híresztelt pártatlansága. A városi fogyasztási adók bérbeadása és illetőleg megváltása kérdésében már kezdettől fogva az híreszteltetett, hogy a kormány — könnyen megmagyarázható okokból — annyira ellenséges állást foglalt és foglal el városunkkal szemben, hogy egyáltalán a legkisebb reményünk sem lehet ezután még valami kedvezményt nyerhetni, s ebből a szempontból kiindulva, annak idején a kolozsvári ellenzéki lap határozottan kimondotta, hogy a kormány a maga felcsigázott követelésével épen azért állott elő, hogy a városra nézve egyáltalán lehetetlenné tegyen egy kedvezőbb helyzetbe való jutást. Mint a fennebbi, hiteles helyről nyert értesítésből láthatjuk, midőn a pénzügyminister a városi bizottság küldöttségének megváltási áról 78000 frtot írt elő, akkor kizárólag városunk iránti jóindulata és engedékenységi hajlama vezette, ami már abból is kétségtelen, hogy midőn a küldöttség a kormánynál járt, a pénzügyminiszternél már volt benyújtva egy 84000 frtos ajánlat, s ha a miniszer ennek daczára a már megajánlott összegből hatezer frtot hajlandónak mutatkozott elveszíteni az esetre, ha a város az általa előszabott árért ezen adók beszedési jogát megtartani késznek nyilatkozott volna — kétségtelen, hogy az ellenzéki sajtó által olyan nagy hangon világgá bocsátott vád, mintha a miniszternek legkisebb hajlama sem lett volna városunkkal a méltányosság követelményei szerint egyezkedni — minden alapot nélkülöz. Az a húszezer forint különbség, mely városunk ajánlata és a tényleg elért eredmény között mutatkozik, s mely évenként mint többlet fog az államkincstárba befolyni, bizonyára nem olyan jelentéktelen menynyiség, hogy azt állíthassuk, miszerint a miniszter alig néhány forintért tette ki városunk közönségét a magánvállalkozók zaklatásainak. Egy ilyen bevételi többlet mindenkor figyelembe veendő azon közeg által, akinek az a rendeltetése, hogy az állam közjövedelmeit megengedett módon szaporítsa, s ha pénzügyminiszterünk ezen adónemekből várható jövedelem nagyságának biztos tudatában mégis hajlandó volt városunk részére olyan engedményeket tenni, amelynek következtében az államkincstárt évenként mintegy 16000 forint megrövidülés érhette — akkor csakugyan esztelenség állítani, hogy még csak hajlamot sem mutatott az alkudozásokra. s Budapesti áru-és értéktőzsde. Deczember 3. Árutőzsde. Búzát ma gyengén kínálták, a tulajdonosok magasabb árakat követeltek, a malmok ugyancsak mérsékelt vételkedvet és előzékenységet tanúsítottak, a hangulat azonban igen szilárd, egyes értékekben néhány krajczárral többet is kellett fizetni, a forgalom 7000 mm. A többi gabonaneműekben igen gyenge volt a forgalom, az árak változatlanok. Határidőre búza 7/8 krral magasabb, tengeri és zab változatlan. A mai napon történt vásárlások közül következő kötések jutottak tudomásunkra: Buza, tiszavidéki 100 mm. 76.5 kis 12 frt 70 kr, 400 mm. 77.4 kis, 700 mm. 76.5 kis és 100 mm 74,4 kis 12 frt 67 V« kr, 250 mm. 76.7 kis, 100 mm. 74.6 kis 12 frt 25 kr. 700 mm. 75 kis 12 frt 85 kr, 300 mm. 78 kis 11 frt 90 kr, 100 mm. 72.6 kis 11 frt 90 kr, pestvidéki 100 mm. 78 kis 12 frt 33 kr, 200 mm. 77.8 kis 11 frt 42'/, kr, 500 mm. 76.5 kilós 12 frt, 200 mm. 75.8 kis 12 frt, felsőtiszai 200 mm. 77.8 kis 12 forint 25 kr, 1000 mm. 77.5 kis 12 frt 35 kr, 100 mm. 74.5 kis 11 frt 55 kr, erdélyi 100 mm. 76.6 kis 11 frt 25 kr. Rozs 400 mm 8.67 pénz, 200 mm. 8.80 pénz. Árpa 200 mm. 7.40 pénz, 100 mm. 7.15 pénz, 400 mm. 8 frt 80 kr. pénz. Zab 100 mm. 7.20, 200 mm. 7.60. Határidőüzlet. Szokványbúza tavaszra 12.42 pénz, 12-47 áru. Zab tavaszra 8.22 pénz, 8.27 áru. Kukoricza május-junra 1882.7.17 pénz, 7.20 áru. Gabonaüzlet. Búzáért ma 8000 métermázsa forgalom mellett 10 krajczárral többet fizettek, mint tegnap, a kínálat csak igen mérsékelt. — A többi gabonanemüek változatlanok. — Határidőre a hangulat szilárd, usancelouza tavaszra elkelt 6000 métermázsa 12 frt 45 kr. és 12 frt 47 kron. Bánáti tengeri 1832-ki május-juniusra elkelt 2500 mm. 7 frt 20 kron. Usancezab tavaszra Győrben átvéve 8 frt 25 krral jegyzendő. Értéktőzsde. Az ünnep daczára, az üzlet ma mégis különös élénkséggel kezdődött meg és folyt le, sőt oly értékekre is kiterjedt, melyek eddig még a rendes üzleti napokon is ritkán említtettek, így p. o. Jelzálogbank- részvények ma 124-ről 181-ig emelkedve kerestettek. Leszámítoló 122.50- 122.75-ig javultak osztrák hitel. 368 10-en nyíltak meg és 867.60—367.70-en maradtak. Közúti vasút 445-re emelkedett, holott eddig hetekig el volt hanyagolva. — Uj aranyjár. 90 70 15l 90 62 --90 60-1g mentek vissza. Papírjár. nem került forgalomba. A hangulat ismét igen szilárd. A FOGYASZTÁSI ADÓK bérletéhez. A fogyasztási adók beszedési jogát, mint már tudva van, a pénzügyigazgatóságnál megtartott árverésen, Weisz L. és tarsa győri bérlők 84,050 főt évi béröszszegért vették ki. Ez alkalommal az „Ellenzék” azt híresztelte, hogy árverés nem is tartatott, hanem a kérdéses vállalkozók közvetlenül a pénzügyminisztériumnál tették meg ajánlatukat, s ez alapon bérlőket el is fogadtattak. Ugyancsak erre vonatkozólag létetett nevezett lapban az az észrevétel, hogy a pénzügyminiszter „néhány kétséges forintért” tette ki városunkat a magánvállalkozók zaklatásainak. Irányadó helyen nyert információk