Magyar Polgár, 1881. július-december (15. évfolyam, 147-298. szám)

1881-10-23 / 242. szám

lését hogy a meglévő kerületekből egyet (a kolozsvárit) feloszlat, s ennek foszlányaival a két szomszéd kerületet megnagyobbítja, akkor kétségbevonhat­­lan bizonyítékát adja annak, hogy ő a távirda-intézet vezetésére nem alkal­mas.­­ A rendelet, mely a változásokat elrendeli, nem mai keltű, már régen készen tartatott — a levéltárban, a jelenlegi kereskedelmi miniszter füg­gőben hagyta, hazafisága nem tűrte, hogy a közérdek egy bureaucraticus barez példájává tétessék. Most Koller az elavult rendeletet, mely már is egy­szer megbukott, kikereste, s nem gon­dolva a vele sújtott vidékek érdekei­vel, most végre akarja hajtani. Ez vá­gás akar lenni Gervay ellen, ki az egyesítés éráját várja. Hogy Koller ezen első lépésével csak a közfelhábo­rodást zúdítja fel maga ellen, igen ter­mészetes. Mert a távirda-igazgatósá­­gok nem azért állíttatnak fel, hogy az alárendelt állomásokat bizonyos előírt biablonok szerint iga­zítsák és féken tartsák, hanem azért, hogy a kerületnek üzleti és forgalmi viszonyait lehetőleg előmozdítsák. Eb­ből tehát önkényt következik, hogy nem lehet s nem szabad két oly vidéket egy közös kalap alá helyezni, a­melyek­nek üzleti és forgalmi viszonyai egy­mástól eltérnek , mert különben meg­esik, hogy az igazgató a felmerülő el­lentételeket ki nem tudja egyenlítni, s e miatt a kényes helyzetbe jut: az egyik vidék érdekét a másik irányá­ban feláldozni. De még hibásabb azon eljárás, ha egy közös érdekű vidéket ketté szakítjuk, s a két részt két más idegen érdekű vidékhez csatoljuk. Erdély, igaz, megszűnt külön pro­vincia lenni és önkormányzatát a ma­gyar kormányra ruházta át, de ezen országnak volt múltja, s a jelen idő viszonyai a múltból fejlődtek ki. Ez szülte az összetartozóság érzetét, s ez megint az érdekközösséget, s ezen köz­ö­össég nem fog soha sem megszűnni, s nem fog soha sem Temesvár, sem Debreczen vidékeinek érdekeivel páro­sulni. He tehát Koller Erdélyt ketté szakítja, az annyit tesz, mint vidéki érdekünket megsemmisítni. Ámde nem ez az útja, mely a távirda-intézetet a pocsékból kirántja. Nem hogy a kerületeket tarka-barka módon kell nagyobbitni, hanem meg­fordítva, a már meglévőket, a kolozsvári kivételével, kisebbitni kell, hogy az igazgatás könnyebb legyen. Meg aztán, hogy az administrate kevesebbe kerül­jön, egyszerűsítni kell a szolgálatot. Él avval a sok haszontalan irka-firká­val, mely 14 év alatt semmire sem vezetett. Szabadítsuk fel az állomáso­kat a sok havi kimutatás alól, mely csak a munkaerőt öli. Ha kell kivo­nat, ott a számvevőség, állítsa össze , hát ezek az urak csak arra valók, hogy a már készen beküldött kimutatásokat superrevideálják ? S ha már az intéze­tet emelni akarjuk, adjunk neki új len­dületet. Adjunk a távirda-igazgatónak sa­ját felelőssége mellett teljes hatalmat, s ne kényszerítsék, hogy minden ap­róságért jelentést tegyen s külön fel­hatalmazást kérjen. Ez­által felemun­ka elesik s ez fogja lehetővé tenni a személyzetet redukálni. Adjunk telje­sen kidolgozott szabályzatot s ne ál­­lunk meg az esetről-esetre kibocsátott félintézkedéseknél, melyeknek tömke­lege nemcsak zavart és félreértést okoz, de nem ritkán alkalmat is nyújt a fur­­fangnak az intézkedések czélját kiját­szani. Ez az, a­mit a szakosztály figyel­mébe ajánlunk. A kormányt pedig arra kérjük fel, ne engedje meg, hogy az összes magyar forgalom legkényesebb érdeke két közegének a nagyravágyása miatt oly koc­kázatnak tétessék ki, melynek következményeit előre kiszámítani nem lehet, de mely könnyen végső bukásra is vezethet. A posta és távirda egye­sülése, ha tényleg megtétetik, nem fogja azon előnyöket nyújtani, melyet az esz­me pártolói tőle megválnak. A sze­mélyzet az egyesítés után is fog a két szolgálati ág szerint elválasztva ma­radni, s a szolgálati érdek nem fogja a közös személyzetnek tetszőleges ide­­oda beosztását megengedni, az állomá­sok száma az egyesítés után sem fog azon a határon túl mehetni, melyet for­galmunk s a vonalrendszerünk előír, s melyhez már most is közel állunk. Az administrate nem lesz egészen egye­síthető. A posta­forgalomnak más cen­­­trumai lévén, mint a távírdának, az igaz­gatási kerületek határai és székhelyei sem lesznek úgy meghatározhatók, hogy mindkét czélnak megfeleljünk. És a­mi a kerületi igazgatásról áll, ugyanaz áll a központi igazgatásról is. A posta- és távirda-intézet oly két testvér­intézet, mely habár egy közös czélnak szolgál, még­is lényegesen eltér egymástól. Mi mind­ez októl nem tartjuk az egyesí­tést szükségesnek, kívánatosnak és czél­­szerűnek, s tekintve, hogy az egyesítés, ha azt nemcsak a papíron, hanem tény­leg végrehajtjuk, tetemes költekezést von maga után s a végeredmény egé­szen kétséges, nem tartjuk az egyesí­tést igazolhatónak. tatja az 1880. évi zárszámadást, mely a zárszámadási bizottsághoz utasíttatik. Né­hány nap múlva ki fognak nyomatni és kiosztatni a minisztériumnak e zárszáma­dásra vonatkozó észrevételei­t­. Engelmayer József, az állandó iga­zoló bizottság előadója jelenti, hogy a b­i­zottság S­p­i­s­i­c­s Viktor horvátországi képviselőt végleg igazolta. Következett a szavazás a delegatio tagjaira. . . A napirend utolsó tárgya volt a má­sodik sorjegyzékben foglalt kérvények tár­gyalása. Előadó: Berzeviczy Albert. A Göczel-Lendl ügyre vonatkozó kér­vényeknél Csanády Sándor szólalt fel. Az a meggyőződése, hogy az ilyen esetek mindig ismétlődni fognak s kell, hogy Gö­­czel hadnagy teljes elégtételt nyerjen Utasíttatni kivánja tehát a miniszterelnö­köt, hogy Göczel előbbi katonai állásába visszahelyeztessék. Berzeviczy előadó kifejti a bizott­ság álláspontját. A ház Csanády indítványának mel­lőzésével a bizottság véleményét fogadta el, mely szerint e kérvények a katonai bün­tetőtörvény revisiójánál leendő felhasználás végett a miniszterelnök útján a kormány­nak adatnak ki. A többi kérvények szintén a bizott­ság véleménye szerint intéztettek el. Az ülés ezután fölfüggesztetik, hogy a delegátusokra beadott szavazatok ösze­­számittathassanak. Szünet után kihirdettetett a válasz­tás eredménye. A delegátió tagjaivá meg­választattak: Apponyi Albert gróf, Auda­­házy Pál, Bánffy Béla gr . Bánhidy Béla b., Baross Gábor, Beniczky Gyula, Bausz­tern Guidó, Csernátony Lajos, Éber Nán­dor, Fálk Miksa, Harkányi Frigyes, He­gedüs Sándor, Ivánka Imre, Jókai Mór, Karácsonyi Guido gr., Kármán Lajos, Ke­mény Kálmán b., Láng Lajos, Latinovics Gábor, Lukács Béla, Lukácsy Béla, Mi­hajlovics János, Missies János, Móricz Pál, Odsscalchy Gyula hg., Pulszky Ágost, ifj. Ráday Gedeon gr., Rudics József b., Sváb Károly, Szlávy Olivér, Szilágyi Dezső, Szögyény László, Tisza Lajos, Walerroauu Mór, Zichy Ágost gr., Nugent Arthur gr . Rubido Radoslav, Vouc­ua Iván, Miskato­vics József. Póttagokká: Rakovszky Géza, Rohonczy Gida, Szerb György, Te­leki Domokos gr., Hofgraef János, And­rássy Tivadar gr., Abonyi Emil, Szalay Ödön, Gyurgyik Gyula, Bartolovica Iván. Ezután azonnal hitelesíttetett a jegy­zőkönyvnek erre vonatkozó része, hogy az a főrendekhez áthülldethessék. Engelmeyer József az igazoló bi­zottság részéről jelenti, hogy gr. Teleki Sámuel megbízó levelét rendben találta. — A 9-ik osztályba soroztatik. Elnök még előterjesztést tesz a szünet alatti teendőkre nézve s kijelenti, hogy nov. 21-ig nem lesz érdemleges ülés. Felhatalmazást kér arra, hogy a netán új választások iránt intézkedhessék, s hogy nov. 19 én királyné ő felsége névnapja alkalmából tolmácsolhassa a ház érzelmeit. (Helyeslés.) Végül a ma választott bizott­ságokat alakulásra hívja fel, az ülés ezután '­,- ig felfüggeszte­tik, a mikor a ház átvette a főrendek üze­netét a delegatióba történt választások­ról. — ?öagű elnökmester: Zichy Henrik gróf. II P A 11 a gok: Zichy Ferraris Lajos gróf. Pongráczy Emil báró! Nyár, Jenő br. an­­dreánszky Gábor báró. Földvár, Lajos br. Iljev Nándor báró, horvát-szlavon-dal­­mátországi főrendi képviselő á­lik be a völgybe, mely Zsögödnél a tér­séget csaknem elzárva, Csiket két részre osztja, Al- és Fel-Csikra. Zsögödnek berendezett fürdője van. Itt nyílik ki az Al-Csik térsége. Itt Mikó Bálint országgyűlési képviselőnél néhány igen kellemes perczet töltöttünk, de nem azért voltunk­­repülő commissió*, hogy ott ne hagyjuk az ozsonnát, a ne csináljunk ez­által egy csomó zavart. En­gedelmet kérünk érette szíves házigaz­dánktól. Interpelláljon a féltengely­­é­r­t, s mi szívesen visszamegyünk az ott hagyott ozsonnáért. C­s­i­k-S­zen­t-K­i­r­á­l­y 11 megál­lapodtunk az ősi Andráss­y-curia előtt. Ma teljesen romokban hever egy magas­laton, honnan gyönyörű kilátás nyílik az alatta elterülő Al-Csikra. Csik-Szt.-Király még arról nevezes, hogy itt hires malom­köveket készítenek. Az egész országot Csik-Szt.-Király és Csicsó-Keresztur lát­ják el malomkövekkel. Szent-Imrén Székely En­d­r­e járási szolgabiró barátságos asztala várt. Ritkán lehet a székelyföldön oly tá­gas cuk­át, mint ez,­­ még hozzá oly meg­rakott dús szérüs kertet. Én legalább nem igen láttam. Különben is itt az a divat, hogy a gabonát a csűrbe rakják be, s ezért künn nem lehet látni osztagokat, csak a nagybirtokosoknál. Pár éve Csikba is bejött a gőz-csap­­ógép használata. Ez is elvette néhány tékely család keresetét. Tusnád (a fürdő), szegényes fek­vésével meglepi az utazót. Már néhány éve nem jártam Tusnádon s engem a vál­tozás, a haladás a csinosításban megle­pett. Sokat tesz Tusnád haladására, hogy az ottani házbirtokosok társulattá tömö­rültek s a fürdőt körülvevő fenyvest ha­szonbérbe vették s teljesen feltiltották. Ez volt az első lépés. Azután a meg­­mászhatlan szikla-ösvényeket emberfeletti erővel kényelmesen járhatóvá tették s ma Tusnádról a Szt. Anna-tavához kényelmes gyalogút vezet, melyet a fürdővendégek sűrűn használnak. Magából a fürdőből is szép kilátás nyilik az alant kigyódzó Olt terére, az átellenes szikla-csoportozatokra, a Sólyomkőre ; de hatványozottan szebb a kilátás a csak most épülő Károly­­bástyáról, melyet dr. Apor Károly építtet, és a L u d m i 11 a­ magaslatról. Újabban igen csinos és ízletes épületek, melyek közül megkapja a szemet a Kó­nya lasayi gyógyszerész, melyet csak ma­ga és családja számára épittetett, és a dr. Bánffy Ádám palotája, melynek egyik oldalán egy magas torony van, hova ki­lencven lépcső­fokon lehet feljutni, s a te­tőzet tetején egy hosszú folyosó szolgál­tatják a legszebb kilátást és a legjobb levegőt. A feljutás elég fáradságos, de a Tus­­nádon egyedül itt feltalálható élvezet a kilátásban dúsan kárpótolja a kis fárad­ságot. Megjártuk a szobákat s a házi ur lakosztályában jól esett látnom a válasz­­úti kastély képét a parkkal, a tóval, a hattyúkkal, a szökőkuttal teljes természet­hűen. Akárhogy vesszük a dolgot, az em­ber a saját megyéjéhez mindig ragaszko­dik s távol vidéken jól esik visszagondol­nia. Bennem, ki már igen huzamos időn át voltam távol, a válaszúti kastély a­­haza­­vágyó érzését ébresztette fel: ha Válasz­úton lehetnék, mily közel lennék családom­hoz! No, de ha minden úgy lenne, a­mint akarjuk, hol maradna a küzdelem édes gyü­mölcse ? Báró Bánffy Ádám pótolhatlan s fá­radságot nem ismerő szorgalma és müsz­­lése Tusnádból pár év alatt a lehető legkellemesebb fürdők egyikét fogja te­remteni. Az erdélyi fürdők között már is a leglátogatottabb. Az előhaladott évszak daczára, ott létünk alkalmával még volt mintegy 150 vendég. Az idén a vendé­gek száma az 1600-at meghaladta. A für­dőnek igen kellemes és kitűnő gyógyhatá­sú vize van. A Szt. Anna tavához, meg a torja barlanghoz nem tudtunk rövidre szabott időnk határai között kirándulást tenni Pedig ez a regényes fekvésű hegyekben oly gazdag Erdélynek egyik legszebb pont­ja, hol a szép, nagyszerű és fönséges őse szeölelkeznek. Utunk Kászonba vitt, Tusnádon, a falun keresztül. Itt láttuk Kovács Miklós volt erdélyi rom. kath. püspök és dr. Éltes Károly kanonok ősi fészkeit. A tusnádi határon valóságos homok­zátonyon mentünk keresztül. Egy patak medrében három ös mélységben még min­dig futó homokot találtunk. A tenger hagy­ta itt. A Nyergesen egészen újonnan épitett mű­ut vezet keresztül a régi Ká­­szonszékbe. Sajátságos, hogy míg a szomszédos Gyergyó és Csik meglehetős nagy térségekkel rendelkezik, addig a ha­sonló fekvésű Kászon belseje hullámzó halmokból áll. Valószinüleg örvény ké­pezte. Kászonban már igen sok román nem­zetiségű lakosra találunk, kik azonban csak viseletüket tartották meg, a­nélkül, hogy románul beszélni tudnának; egy párt kíváncsiságból megszólítottam romá­nul, de nem tudtak felelni kérdésemre. Kászon Impér­falván B­a­­­á­z­si Lajos kitűnő vendégszerető házigazdánk barátságos asztala várt, mire bizony nem alkalmazhattuk a Kászonra úgy találó köz­mondást : „h­o­l a viz kezdődik és a kenyér fogy.* Igaz. A viz itt kezdődik, mert ez a con­­tinensen művelés alatti földek legmaga­sabb pontja, s épen ezért fogy itt el a kenyér, mert nincs csima, a­mi éltető me­leget adjon. De mi nem éreztük sem azt, hogy a viz itt kezdődik, sem azt, hogy a k­e­­n­y­é­r itt fogy el. Egész utunkban a leg­kitűnőbb borokat itt ittuk, a­hol ta­­lán még a vadszőlőn sem teremne meg. Impórfalváról kirándulást tettünk szí­ves házigazdánk vezetése mellett a ká­­szon­ jakabfalvi fürdőre. A fürdő egy kellemes völgyben fekszik, védve min­den légházamtól. Balázsi Lajos a fürdő tu­ajdonosa, mindent megtesz, hogy a ven­detőbe. Ott találtam cégek számára kényelmessé tegye, s csak legújabban épített egy csinos és kényelmes bórházat. A ki a nagy világi zajt szereti,­­ az ne jöjjön ide; de a ki a családias otthont, a zajtalan magányt akarja felta­lálni, az itt feltalálhatja. Nevezetes maga a borviz forrás, mely egy sziklából buzog ki. Erdélyben még csak a kalán-fürdőnél lehet ezt feltalálni. A kászon-jakabfalvi borvizet Csikban, Gyergyóban, Kászonban ás Háromszéken — nagy mérvben hasz­nálják. Évenként mintegy 2—300,000 pa­­laczkot visznek innen el a bor mellé. Mi eredeti módon ittuk. Beletöltöttük a bort a forrás által kivájt szikla köpübe, s on­nan merítettük ki a borvizes bort. Itt ez a szokás. A kézdi­vásárhelyiek kezdették, mi persze megadtuk magunkat a helyi szo­kásnak. E fürdőnek másik nevezetessége, hogy talán egy fürdőn sem lehet oly jól és ol­csón kilőni. Régibb üveg­csűr is volt itt,de nem fizette ki magát. -*a tulajdonos beszün­­tette. Impérfalván igen kitűnő és jó úgy­­nevezett kő porczellánt készítenek és pe­dig a legújabb idomok után alakítva. Társaságunk egyik tagja esernyőjét Impérfalván feledte. Épen a temetőnél voltunk, mikor e veszteséget észrevettük. Egyikünk szekere utána ment, s addig én bementem a te­ különös siriratot­ , hősé­g­e jeléül . . . másot v­e­l együtt.* Megbámultuk a maradandó c­é­g­e­t.­­ Csik-Szeredába visszafelé mente,Bi­­l­á­z­s Antal író és plébános barátságos vendégszerető asztala várt Csató-S*8' gén. Házigazdánk szellemdús és humor®* társalgása mellett az idő repült. Estvevo­­mikor visszaérkeztünk Csik-Szeredába- Másnap még megnéztük C­s­i­k-S­om­­f­­ Szt.-Ferencz-rendiek kolostorát & * templomot, mely legnagyobb. Csikban a Érdekes, hogy boltozata fából ' orgonája az erdélyi részekben WgW a brassói után következik. A szerelésére lehető legnagyobb 5 fordítva. Szent István és Szt. U­rai a főoltárnál életnagyságban **»■ . Szives vezetőnk, a zárdafőnök, ki­­, a Szt. Ferenczrendiek tartománylö®0* lekötelező előzékenységgel mutatott , minden látnivalót. Érdekes, hogy * ((­ diszöltönyök nagy része itt készül» , szép könyvkötő munkákat is láttunk Somlyói mester kezéből. Még em‘‘ „(ir­demel a 8 osztályos gymnasium* 1 or', sok jeles embert adott eddig i® 11 szágnak. ,j, E látogatás után megváltunk tól, mentünk Udvarhelyszék felé * •./ vajos* tetejéről még egy »Isten ho«*“ mondani visszafordultunk s a lehető szebb panoráma nyilt fel előttünk. Béni® l®''41' egy ak­követi e.t a —n —s O­RSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház Illése október 21-én. Elnök: Péchy Tamás. — Jegy­zők : Rakovszky, Baross, Duka. A kormány részéről jelen vannak: Tisza, Szapáry, Szende, Kemény, Pauler, Ordódy, Bedekovics. a mai­ ülés jegyzőkönyve felolvas­­tatván, hitelesíttetik. if Elnök bemutatja Simonyi Ernő levelét, melyben egészségének helyreállí­tása czéljából 6 havi szabadságidőt kér. — Megadatik. A kecskeméti gör. kath. egyház az iránt kérvényez, hogy anyakönyveit ma­gyar nyelven vezethesse. — Szatmár-Né­­meti városa kéri az 1870. 32. t. sz. 8 §-ának módosítását.­­ A kérvényi bizott­sághoz utasíttatnak. Tisza korrmányelnök három törvény­javaslatot nyújt be: Abaúj- és Tolna me­gyék egyesítéséről, a megyék háztartásá­ról, a némely törvényhatóságok határainak egyes községek és puszták átcsatolásával, kiigazításáról. A közigazgatási bizottsághoz utasít­tatnak, a megyék háztartásáról szóló tör­vényjavaslat azonkívül a pénzügyi bizott­ságnak is ki fog adatni. Ugyancsak a kormányelnök bemu­• A főrendiház tegnapi ülésében kihir­dettetett a delegáczióba történt választás eredménye, mely a következő: I. Ren­des tagok: Andrássy Aladár gr. And­rássy Gyula gróf. Angelics Germán bácsi gör. kel. szerb püspök és érseki helyettes. Bánffy Miklós gróf, kir. főpohárnokmester. Csáky Albin gróf, Szepesmegye főispánja Dőry Lajos báró. I. Erdődy István gróf Esterházy Kálmán gróf, Kelozs megye fő­ispánja. Haynald Lajos bibornok, kalocsai érsek. Ipolyi Stummer Arnold, besztercze­­bányai püspök. Keglevics István gr. Kus­­sevics Svetozár, horvát szlavon-dalmátor­szági főrendi képviselő. Ifj. Majláth György Esztergom megye főispánja. Miske Imre TÖRVÉNYJAVASLAT a megyék, háztartásá­­ról. 1.­­ Egyes megyei thatóságok ré­szére, hog­y közigazgatási­, árva és gyám­hatósági kiadásaikat e czélra felhasznál­ható saját jövedelmeik mellett fed®zhe®s­sék 1883 ik évtől kezdve a b­ozás továb­bi intézkedéséig évenként az ezen tör­vényhez csatolt mellékletben mega­lapított összegek fognak az állampénztárból kiszol­gáltato­t t­örvény alapján az 1883. évre kiszolgáltatandó évi illetményekbe az 1882. év végével rendelkezésre maradt házi pénztári maradványok beszámít­tatnak. A mely megyében jelen törvény ha­tályba lépte után az 1881. III. L ez­ ér­telmében szervezendő állami rendőrség életbe lép, annak illetményéből a mellék­letben kitüntetett közbiztossági kiadások levonatnak. . . 2. §. Az egyes törvényhatóságok ré­szére megállapított évi illetmény havon­kénti részletekben előlegesen szolgálta­*'** ^*3. §. A megyék mindazon saját jö­vedelmei, melyek külön rendelteéssel nem bírnak, valamint a gyámpénztári tartalék­­alapnak az 1877. XX t­ez. 298. § a alap­ján az ebben meghatározott eljárás mel­lett igénybe vehető jövedelmei is, a köz­igazgatási költségek fedezésére fordítan­dók, illetőleg az ezen törvény értelmé­ben készítendő költségvetésben, mint fede­zet, felveendő. . Az eddigi házi pénztárnak számadási törü­mények czímén fennálló követelései­ből befolyó összegek, mint jövőben is, a házi pénztárt illető bevételek ezen költ­ségvetés során letsznek elszámitandók. 4. §. Az évi költségvetést a jelen törvény hatályai között az 1870. XLII. t. sz. 14. § ában meghatározott eljárás mel­lett a törvényhatósági közgyűlés állapítja meg. A költségvetésekben csak annyi és oly minőségű tisztviselő-segédkezelő- és szolgaszemélyzet,­­ csak annyi évi illet­­ménynyel vétethetik föl, mennyi az egyes megyék számára a jelen törvény által meg­állapított állami javadalmazás kiszámításá­nál alapul­jen véve. A létszám és illetményekre nézve idővel szükségesnek mutatkozandó változ­tatások csak a belügyminiszter előleges jóváhagyása mellett eszközölhetők. Az évi zárszámadások megviszgálá­­sára a közgyűlés által ugyancsak az 1870. XLII. t. sz. 14. §-ban körülírt eljárás sze­rint történik. 5­ §• Úgy a költségvetés megállapí­tására, mint a zárszámadás megvizsgálására vonatkozó határozat ellen egyes adózók s a számadó tisztviselők a határozat­­hoza­talától számítandó 15 nap alatt a belügy­miniszterhez felfolyamodhatnak. 6. §. A jövő évi költségvetés az ál­landó választmány véleményes jelentésével és a vonatkozó közgyűlési határozattal az előző év október hó 15-dik napjáig a bel­ügyminiszterhez terjesztetik föl. 7. §. A belügyminiszter a költségve­tést egyszerűen tudomásul veszi azon esetre, ha a) az állampénztárból nyert javadal­mazás, valamint az ezen kiadásokra a je­len törvény 3 ik §-ában érintett saját jö­vedelem kizárólag csak közigazgatási, árva- és gyámhatósági kiadások fedezésére for­­díthatik ; b) ha a kiadások megyei pótadó té­tele nélkül fedeztetnek; c) ha a megyei törzsvagyon nem csonkíttatik; d) ha a költségvetés, illetőleg az az­zal kapcsolatosan a jelen törvény 9-ik­s a értelmében igénybe vehető pótadó kivetése ellen felfolyamodás nem történt. Ellenkező esetben a költségvetést részletesen felülvizsgálja, észrevételeit a törvényhatósággal közli, esetleg azt új költségvetés készítésére utasítja. 8. §. Az évi zárszámadás, mely a költségvetés rovatai szerint szerkesztendő, a tavaszi közgyűlés által eszközölt meg­­vizsgálás után 16 nap alatt felülvizsgálat végett a belügyminiszterhez terjesztő­ 9. §. A megyék a már fennálló tör­vények alapján kivethető pótadón kívül közigazgatási, közlekedési, közgazdasági és közmivelődési czélokra 3%-tólit meg nem haladó pótadót vethetnek ki. Ezen pótadó igénybevétele, valamint annak mérve és kivetési módja iránt a közgyűlés rendszerint évenként előre a költségvetés megállapitása alkalmával ha­tároz. . . _ _ . Ezen közgyűlésre a közgyűlés határ­idejét nyolc­ napra megelőzőleg a törvény­­hatósági bizottság minden egyes tagjához külön meghívás intézendő, melyben az, hogy a közgyűlés első tárgya költségvetés megállapítása, esetleg a közigazgatási és közművelődési czélokra kivetendő pótadó iránti határozathozatal leend, világosan fölemlítendő. Azon esetben, midőn pótadó kiveté­se határoztatik, érvényes határozat­hozata­lára a közgyűlésen jelenlevő tagok ké­thar­madának hozzájárulása szükséges. 11. §. A 9. §-ban megállapított pót­adó kivetése iránt a megye,­elen­­ csapá­sok, vagy más előre nem láthatott esemé­nyek folytán a belügyminiszter jóváhagyá­sa mellett kivételesen az év folyama alatt is határozhat. Az eljárást ez esetben is a 9. 10. és 12-ik §§-okban foglalt rendelkezések sza­bályozzák. 12. §: A megállapított pótadó egyé­­nenkénti kivetése községenként előre ki­hirdetendő, 3 napon át közszemlére ki­teendő, mely kitétel után 8 nap alatt a magát­últerheltnek vélt fél a közigazga­tási bizottságnál felszólalhat. Ezen felszóla­lások elintézésére a közigazgatási bizottság saját kebeléből min­den év első ülésében egy négy tagú kül­döttséget választ, mely a főispán, vagy en­nek akadályoztatása esetében az alispán elnöklete alatt ez ügyben végérvénye­sen dönt. Ezen küldöttség, ha szükségét látja, határozathozatal előtt a királyi adófelügye­­let, — a­mennyiben az a küldöttségnek tagja nem lenne, valamint a megyei szám­vevőt is meghallgathatja; ha pedig az il­lető fél ezt felebbezésében kívánta, meg­hallgatni tartozik. 13. §. A 9. § ban említett pótadón kívül a megyék az ezen törvényben meg­határozott czélokra még 2% erejéig vet­hetnek ki pótadót a bel és pénzügymi­­niszter előzetes engedélye mellett. Továbbá megyei pótadó kivetése, úgy általában, valamint egyes törvényhatósá­gokban csakis a törvényhozás külön felha­talmazása alapján foglalhat helyet. 14. §. Az előző §. alapján igénybe vehető pótadóra nézve is a 9., 10. és 12. §- ban foglalt rendelkezések irányadók. 15. §. Azon megyei alapok felett, melyek a jelen törvénynyel szabályozott háztartás keretébe nem tartoznak a külö­nös rendeltetésüknél fogva a házi pénztár­tól elkülönítve kezeltetnek, a belügymi­niszter felügyelete és jóváhagyása mellett a törvényhatósági bizottság közgyűlése ren­delkezik. A törvényhatóság e részbeni ha­tározatának jóváhagyását, a­mennyiben az törvénybe vagy szabályrendeletbe nem üt­közik — és az ellen a törvényes határidő alatt alaposan indokolt felszólalás nem lé­tezik, a belügyminiszter csak azon esetben tagadhatja meg, ha az alapok rendelteté­süktől elvonatni szándékoltatnak azoknak tőkeállománya támadtatniu­k? 16. §. A belügyminiszter fel.,,H tűtik, hogy a megyéknél úgy a pénzkezelés és számvitel módját , a járásokban is a pénzkezelés és talos pénzek elküldése körül köve­t­t járást a kellő ellenőrzés és a 81. felelősség követelményeinek merle átalánosan kötelező szabályrendeleti­a­bályozza. 17. §. Az 1870. XLII. t­ez 1, 90. §§ ai ezennel hatályon kivül fe­k­tetnek. 18. §. Jelen törvény végrehajt, a belügy- és pénzügyminiszterek hí­v meg. Budapesten, 1881. okt. 21.és Ti8*» K‘l«án,, mint belügyo^ A KATASZTER A kataszteri munkálatokról rt., tes kimutatást közöl a pénzÜKvmb­i.fr működésről szóló jelentés, melyhen? emeljük a következőket. A katas­uri vény végrehajtása még 1871. foganatba vétetett ugyan, de a kit .­ év csak a változott miveléai 4«? ** művelés alá vont földterületek im­.V megadóztatására fordittatott. E 2011,* évi 2 200,000 frttal növelte ugyan ,?.* tól kezdve az állambevételeket de?, évre elodázta magának a földadóstul­zásnak megkezdését. Ez csak 1877. nyarán Tette ki­­tét s további két évet a járáabecülőkű oktatá­ a­i járásleirások elkészitői* ni mint az adatok gyűjtése vett igénybe . Ebben a stádiumban volt a fity* szabályozás 1878. őszén. Az 1878/79-iki téli idény a tini. jövedelmi fokozatok kiszámitására ku­náltatott s 1879. tavaszán a járáabad­lói járásaik beutazásához fogtak, a miemv bérig mindenütt véget érvén, azon éve még az osztálybasorozás is megkezdődön De épen ennek folyamán nyert mn erőnbülést a szakközegek azon feltevel hogy a kinyomozott jövedelem meascatm. haladja a valót. A minisztérium ennélfogva a kial­­mított tisztajövedelmi fokozatokat arányo­san­­ szállította, s a roiut ez fentebbre letesen van ismertetve, a kataszteri tai értekezletet hívta egybe. A kataszteri szakértekezlet ülései­nek befejezése után az egész munkálat új­ból revisió alá vétetett, a járások és os­tályozási vidékek végleg megállapittatta! járási bizottságokkal a munkálatok ili­posan megismertettek a az osztályba­­­rozás megindittatott. Ezenkívül a mór 1878 ban falvit­ árterek a valónak megfelelőleg kiigul­­tattak s a kataszteri munkálatokba ke­resztül vezettettek. Az 1881. XL. törvény által f­ak adó a magyar korona egá­z terülkjáit nézve 29 millió forintban s az utánajá­­ró földtehermentesitési járulék Horn. Szlavonországoktól eltekintve, I­ ailla forintban lett contingentálva. Et put, ezen összegekben nem oly módon lett­­ contingent­álás kimondva, hogy ezen k­özegeknek tiszta jövedelemkép be kell­­ földadóból folyniok, hanem hogy­­ ki­t­­ők összege nem haladhatja meg a jelzett maximális összegeket. Minthogy az osztályhasorozás mit. előbbre halad, úgy hogy 1882. nyarán ki leend fejezve, a folyó év nyarán min­t országos földadóbizottság is megalakult kebeléből küldötteket választott, hogy az utján az ország minden vidékén a mun­kálatokkal alaposan és idejekorán Digit merkedhessék, az osztálybasorozás ***' történte után tehát mi sem fogja gátoli az országos földadóbizottságot, hogy a leges döntő szavát a tiszta­ jövedelmi fo­kozatokra nézve kimondja, úgy hogy ws . néhai férje má­sik férje­

Next