Magyar Polgár, 1886. január-június (20. évfolyam, 1-145. szám)

1886-01-09 / 6. szám

Hogy az 52 éves tordai casinónak — kü­lönösen a nemzeti elnyomatás gyászos idejében — miképpen viselte a gyermekét féltő atyaként gondját, hogy miként őrzött meg az idegen szellő mérges fuvallatától összeroskadt tordai casinó-egylet romjai alatt is egy kis parazsat a hamuban, a­mely, mikor az ujjáébredés ta­vaszt jósló szellője szabadabban kezdett lenge­dezni, a mikor a honszeretet elolthatatlan tü­ze egész frisseségében kezdett újra lángra lob­banni a magyar hazafiak szivében mintha egy villanyszikra gyújtotta volna fel abban az absolutizmus ideje alatt parázs alatt lappangó hazaszeretet veszatüzét: a tordai casinó eszmé­jét is új életre keltette, ezt nem akarom hosz­­szasabban vázolni; azt azonban ki merem mon­dani, hogy ha a tordai casino (a­mely kezdet­ben egy nagyon 13 szikár csemetéhez volt ha­sonló) most már „erős sudarba szökkent-­, hogy ha magasztos hivatásának a nagy Széche­­nyink czéljának megfelelőleg eleget tud és képes már tenni, ez kiváltképen ennek a mi jó papunknak az érdeme, kit az Isten még so­káig éltessen! ... Ezen szükséges bevezetés után, reá térek a casinói közgyűlés lefolyásának rövid ismer­tetésére. Elnök (Albert János) a közgyűlést rövid beszéd után megnyitván, h. jegyző Érsek La­jos tett előterjesztést az egylet múlt évi bevé­telei és kiadásairól, feltüntetvén rövid vonások­ban az egylet beléletében felmerült nevezete­sebb mozzanatokat is. A jelentés szerint a ca­­sinó egyletnek az 1885. évben összes bevétele volt 1961 frt 26 kr, kiadás 1507 frt 88 kr, s így pénztármaradék 453 frt 38 kr. Készpénz­vagyona van az egyletnek 4224 frt 91 kr. Az összes vagyoni állás pedig a következő: 1.Kész­pénzvagyon 4224 frt 91 kr; 2. részvényhátra­­lék 1885-ről 89 frt 60 kr; 3. megelőző évek­ről 150 frt; 4. előfizetés lapokra 113 frt 85 kr; 5. lakbér előre fizetve 100 frt. 1874-től 1885. év végéig a készpénzvagyon emelkedés 4134 frt 9 kr. Ez eredmény fényes bizonyit­­vány a mellett, hogy az egylet ügye az Albert János vezérlete alatt hű kezekbe volt letéve! A jelentés szerint az egyletnek a múlt évben 107 tagja volt. Nevezetes momentum az egylet múlt évi beléletéből, hogy a tordai casinó is áthatva a nem rég alakult Erdélyrészi magyar közműve­lődési egylet elébe kitűzött czél fontosságától: ezen culturegylet tagjai sorába 100 írttal ala­pító tagként belépett. A helyesléssel fogadott titkári előterjesz­tés után elnök a maga és tiszttársai nevében az eddig viselt hivataláról leköszönt, fölkér­ve közgyűlést az új választás megejtésére. Fel­áll erre egy fiatal ember (Bogdánt­ Dániel) s tele tűzzel, hévvel szónoklatot tart, a melyben tántorithatlan bizalmának és megelégedésének adván kifejezést a volt tisztviselők irányában, indítványozza, hogy u­n i­s o­n­o újra a régiek kikiáltassanak. A közgyűlés zajos éljenzéssel elfogadta ez indítványt s így újra elnök lett Albert János; alelnök Füzi Sándor; pénz­tárnok Osztián Kristóf; jegyző Pál­fi Ká­roly és gazdi Érsek Lajos. Választmányi ta­gok: dr. Damokos Antal, Puhl Ignátz, V­e­r­e­s­s Dénes, V­e­­­i­t­s Ödön, Moldovai Gergely, Wolff Gábor, Nagy Olivér, Su­lutz Dénes, Sziget­hi Sándor és dr. Har­math Márton. A közgyűlés ezek után a casinó egylet tiszteletbeli elnöke dr. Kemény György ő mlga megéljenezésével eloszlott. Megemlítem végül, hogy a 1. évre a kö­vetkező lapok lettek casinó egyletünk számá­ra megrendelve: „Pesti napló“, „Nemzet“, „Bu­­dapesti Hírlap“, „Egyetértés“, Fővárosi lapok“, „Vasárnapi Újság“, „Ország Világ“, „Borsszem Jankó“, „Üstökös“, „Bolond Istók“, „Buda­pesti Szemle“, „Magyar Salon“, „Magyar Nyelv­őr“, „Természettudományi Közlöny“, „Magyar Polgár“, „Kolozsvári Közlöny“, „Ellenzék“, „Erdélyi Gazda“, „Osztrák-magyar monarchia írásban és képekben.“ 1. 1. Ferencz 2—2 frt. Sitkei Mihály, Palkovits Pál, Szombathelyi Gusztáv 1—1 frtot. ^ Adakozott: Lendvay Sándor által 3 kár­tya-társaság 11 frt 31 krt. ^ Lendvay Sándor ur 727. sz. bárczája után hegyük 25 frt. K­ő h­a­l­mi fiók részéről rendes tagság­ba : Vén András, Balthes Frigyes, Boér Mihály, Molnár József, Gyertyánosy Ferenczné, Gyer­­tyánosy Ferencz, Szarka Elek, Bartha Ferencz, Szabó Antal, Gagyi Dénes, Martini A­dolf, Zsig­­mond József, Finta Sándor, Izsák Gábor, Bu­­hartz Ferencz, Birgner K. Kelemen, Borosnyay István, Bedő Mózes, Simai Salamon, Bokor An­drás, Barnovits Lajos, Apáthi Imcze, Lázár Gábor 1—1 frt. Pártoló tagságba: Csíki József, Keresz­tes István, Vajna Ferencz, Birán Nándor, Ja­­kubi Róbert 50 — 50 krt. A választmány évi jelentése — Hor­váth László alelnök, Kispál Gábor pénz­­tárnok és Rohn Nándor jegyző aláírásával csatolja ezenkívül Marselek Béla urnak a medgyesi választmány titkárának 2725. sz. nemkülönben Bartha András pénzügyi biztos ur 2998 sz. Nyárádi Simonná­k n. 5739. sz., Roth Lázár 5740. sz. és Nyárdi Simon választmányi elnök ur 5141 sz.­ivek másola­tát, mindannyi M­e­d­g­y­e­s­r­ő­l. Örömmel szem­léljük a medgyesi választmány lelkes és siker­­dus működését s valóban elismeréssel kell len­nünk Nyárádi Simon elnök és neje, úgy Mars­elek Béla jegyző iránt. * Dénes József ur Kolozsvárt adomány czi­­men 5 frtot juttatott pénztárunkba. ▼ Sándor János ur az unit. gymn. igazga­tója Sz.-Kereszturról beküldötte a minap ne­vére kiállított 5377. számú ivet. Rendes tagok­nak iratkoztak: Sándor János igazgató, Lász­ló József, Gombos Samu, Barabás Lajos, Bara­bás József tanár urak 10 — 10 frttal, 1. év áp­­ril 3-án fizetik: Szél Géza kereskedő évi 2 frttal, az első évi tagságot fizette és Kabde­­bó István kereskedő 6 évre egyszerre fizetett 10 frttal. Pártoló Mihály Dénes szabó 3 frttal az első részletet fizette. Az összesen begyült 13 frtot köszönettel kaptuk. * Simontsits Béla ur Tolnamegye völgysé­­gi járás szolgabirája egyike volt azon haza­fiaknak, kikre a nyár folyamán a választmány szeme esett. Kérésünk alig jutott jobb kezek­be. „F. évi jul. 22 én kelt nagyrabecsült meg­keresésüknek — írja az 1885. decz. 30-án kelt levél — tőlem te­hetőleg megfelelni hazafias kedves kötelességemnek tartottam.“ És e „meg­felelés eredménye: Egy 500 frtos örökös tag. Három 100 frtos alapí­tó. Összesen 17 rendes és 23 pártoló tag. Ezenkívül más után megemlített gyűjtés eredményében 126 frt 97 kr. Részletesen kimutatva: Örökös tag „Völgységi járás községei“ (Apor, Apáthi, Belacz, Börzsöny, Bonyhád, Csi­kó, Dőri-Patlan, Grabócz, Győre, Hont, Izmény, Kisdorogh, Kis Mányok, Kis-Vejke, Kakasd, Kovácsi, Ladomány, Lengyel, Majos, Máza, Mo­zsény, Mórágy, Mátra, Nagy-Mányok, Nagy- Vejke, Palatinca, Szálka, Tabód, Tevel, Varasd, Váralja, Závod és Zomba) lefizetett 500 frttal. Alapító tagok: Georgievics Pál földbirtokos Zomba 100 frt. Báró Wim­mersperg Gusztáv földbir­tokos Zomba, 100 frt. Dőry Dénes földbirtokos Paradicsom- Zomba, 100 frt. Rendes tagok: Kovács Gyula kör­jegyző, Lengyelen, Helfenhain Dániel községi jegyző Apáthi, Tagithin Károly jegyző Bony­hád, Sághi János jegyző Apar, Rumfeld Imre kjegyző Izmény, Horváth György k.-jegyző Ka­­kask, Kamenik Alajos körjegyző Kisdorogh, Schandt Gyula s.-jegyző Zombár, Schulek ().­­tó jegyző Zomba, Lovászi Gábor körjegyző N.­­Mányok, Kurz Vilmos s.­szolgabiró Bonyhád, Halász Géza sbs. szbiró Bonyhád, Simontsits Béla szolgabiró és dr. Moldoványi István ügy­véd urak Bonyhádról évi 2—2 frttal, Sebes­tyén Imre jegyző Várallyán 6 évi 10 forinttal, Schmidt Antal jegyző Tevel, Bussola Árpád körjegyző Czikó évi 3—3 frttal. Pártolók : Viczner Boldizsár ev. lelk. Majos Bonyhád, Scriba György jegyző, Scriba Gyula tanító urak M.­Bonyhád, Bo­ros Aurél Grobócz, Wosinsky Mór Závod pléb. urak Vidovszki László jószágfelügyelő Lengyel, Vas­tag János biró Váralja, Fuhrman Lajos ke­­resk., Lakatos Mihály molnár Tevelen, Eisen­hart János keresk., dr. Kreisler Mór orvos, Kovács Kálmán kereskedő, Schwabek Ignácz festő urak Tévéiről. Straicher Ignácz fbirt., Straicher Márton, Straicher Vilmos timár, Ár­vay József mérnök urak Tevel, Schöberl Jó­zsef nyug. körjegyző, Jantsits Lajos szolgabi­­rói végrehajtó, Hoff Henrik sz.-birói dijnok urak Bonyhádról évi 1—4 frttal. Kolop János földmives és Tóth Vilmos gazdatiszt Apáthiról, Teppert József plébános Czikó 3 — 3 frttal. Befizettetett összesen 725 frt 97 kr, mely összeget, hogy Simonchich Béla szolgabiró ur beküldötte, legnagyobb hálánk és köszönetünk kifejezése mellett ezennel nyugtatjuk. * Dr. Kein Adolf ügyvéd ur Medgyesről, ki már ismételten kimutatta egyesületünk irán­ti meleg érdeklődését, 1 db 100 frtos úrbéri köt­vényt adott alapítványul 1886-tól kezdődőleg, a megfelelő szelvényekkel együtt. * Bodnár Péter ur Nagy Szalánczról (Abauj- Tornamegye) 1 frt adományt küldött az 5393. sz. ívvel kapcsolatban. * Balogh Károly, kir. járásbiró urnak 2905. számú ívén Sátoralja-Ujhelyről rendes tagok­nak iratkoztak: Képes Gyula kir. aljárásbiró, Balogh Károly kir. j.-biró, dr. Renner Salamon ügyvéd, Isépy István ügyvéd, Kiss Ödön ügy­véd, dr. Kovácsy Pál ügyvéd, dr. Haas Bernát ügyvéd, dr. Rosenthal Sándor ügyvéd, dr. Nagy Kulturegylet. A nagyküköllőmegyei választmány 157 frt 61 kr készpénzt küldött be, továbbá 1 drb 100 frtos érd. úrbéri kötvényt, melyekhez a múlt évi november 18 án beküldött, 129 frt 50 krt is ideszámítva, összesen 287 frt 11 kr kész­­pénz és 100 frt értékpapír érkezett a központ­ba. Az évi zárszámadás e küldeményeket a kö­vetkezőkben részletezi: 1. A segesvári fiók részéről fizettek rendes tagságba: Dr. Kömötsi és Schreiber Ig­­nácz urak 2—2 frtot. 2. A medgyesi fiók részéről 1 tag­ságba: Pap Sámuel 50 dr. Schuster Ede, Bor­­dás János, Josephi Ede, Orendi Frigyes, Szabó István, Szabó József urak 1 —­1 frtot. Graffitis Károly, Kappal Salamon, Kolusz György, Mayndt György, Siegmund András, Konst Vilmos, Schell Károly, Marschelek Béla, Schwartz Károly, Csá­kány Ferencz, Keserű Sándor Both Lázár, Bernhardt Adolf, Balázs Flóris, Ridsli József, Schtrasser Sámuel, Jenne Ede, Scheider Gizel­la, Pidel­ Lipót, Faragó Gábor, Nagy Ignácz 2—2 frtot. Nyárády Simonna őnagysága és Bartha András 10—10 frtot. Pártoló tagságba fizettek: Pétsi Mihály 1 frtot. Adomány czi­­men: Petzold Karolina őnagy. 5 frtot, Szőts Károly, Seiser Nándor, Seres Mihály, Wittmann Mihály, Lázár Albert, Binder Mihály, Fülöp Dé­nes, Földes Mózes, Katzowsky Ferencz, Kaba János, Szabó József, Jitzmann Károly, Pétsi Mihály 1—1 frtot. Kiss Adolf erőművész elő­adásából 16 frt 40 kr. Marschelek Béla 481. 87. bárczája után 39 frt 80 kr. Dr. Kern Adolf úz úrbéri kötvény 100 frt. Összesen 243 forint 70 kr. Kiskapuss fiók részéről alapító tag­ságba: Lendvay Sándor 10 frt, Krista Mátyás 20 frtot. Rendes tagságba: Komáromi György 10 frtot, Huszár Lajos, György Árpád, Kiss Márton, Schlasser Sámuel, Varga Károly, Gott­lieb Náthán, Hermann Károly, Németh János, Fogarassy István, Ábrán Albert, Hajdú Ferencz, Likits Miklós, Ungár Károly, Schuller János, Fabritius Vilmos, Nyilas Farkas, Szentjánosy Ármin ügyvéd, Juhász Jenő ügyvéd, Kazinczy Gábor kir. alügyész, Hönschi Dezső kir. mér­nök, Szöllősi Arthur ügyvéd, Kravanopolszky Ferencz ügyvéd, ifj. Vályi István aljegyző, Be­nedek János p. ü. fogalmazó évi 2—2 írttal, K. Dezső p. ü. titkár, Hoffany Tivadar p. ü. fogalmazó, Ambrózy Nándor ügyvéd 10 10 frttal 6 évre. A tagok tagdíjaikat 1886. január havában fogják az egyesület elnökségéhez be­küldeni.* Dániel Pál orsz. képviselő úr , Léczen nemes Torontál megye alispánja révén a 2485 sz­­ivet szíves lévén elfogadni, azt most be­küldte. A képviselő úr saját részéről egy da­rab 100 frt névértékű, 5°,0-al kamatozó m­a­­gyar járadék kölcsön-k­ötvén­y­t jutta­tott egyesületünknek.* Egerpataki Kis Károly ügyvéd, igazgató választmányi tag urnák 5268. számú ivén N.­­Szebenből rendes tagoknak iratkoztak: Brau­ner Ferenci távirdai főnök, Hannenheim End­re, Göbbel Dániel, Posgay Sándor, H­repei Gé­za távirdatiszt urak N.-Sz- benből 6 évi 12 —12 frttal. Egyszersmindenkorra 50—50 krt ada­koztak : Weiszer József távirda-kezelős ur, Ko­­zocsa Istvánné és Kozocsa Erzsébet ő nagys. távirda-kezelők, Hattas Ferencz távirdai vonal­­őr, Schuster Mihály hivatal szolga. Ugyancsak Egerpataki Kis Károly urnak 5267. számú ivén Böszörményi József, ügyvédi fogalmazó ur N. Szebenből 6 évi 12 frttal r. tagnak irat­kozott.* Bodó János ur Palota N­váról (Maros Tor­­damegye) 3 frt 50 krt juttatott az „E. M. K. E “ magasztos ügyének az „Ellenzék“ szerkesztősé­ge révén. A mondott összegből 1 frt decz 3-án utalványoztatott, 2 frt 50 kr pedig decz. 20 án. Utóbbiról a következő sorok adnak követendő felvilágosítást: „F. hó 19-én este G.-mester­ház (Zebrákban) egy öt tagú férfitársaság volt egy­­begyülve egy estét együtt tölteni. A társaság elnököt is választván, elnök indítványozta, hogy az együttlétel emlékére kiki adlakozzék tetszé­se szerint az „E. M. K E.“ fenséges czáljal ja­vára, maga 50 krral kezdvén meg az adako­zást. Mindenki sorban járult 50 krral. Bagyült tehát összesen 2 frt 50 krajczár. Járultak pe­dig az összeghez B. János (mint legidősebb a társaságban, elnök), P. János, K. Gyula, M. Ká­roly és K. Juszti.“ A Petőfi-társaság nagygyű­lése. Budapest, jan. 6. A Petőfi társaság tegnap délelőtt tartotta X. ünnepélyes nagygyűlését az akadémia dísz­termében, mely ezúttal egészen megtelt a fő­városi közönség 87,ine­ javával Pontban 10 óra­kor léptek a terembe Jókai Mór, kíséretében Komócsy József alelnök, Szana Tamás és Áb­rányi Emil titkárok és a társaság tagjai. A közönség a belépőket, de különösen Jókai Mórt, zajosan megéljenezte. Komócsy József alelnök rövid megnyitó beszédet tartott,­­ ezután Ábrányi Emil olvas­ta fel a titkári jelentést, melyből közöljük a következőket: A Petőfi-társaság a lefolyt év­ben ünnepélyes közülésén kívül nyolcz rendes havi ülést tartott, melyeken a társaság rendes tagjai költeménynyel, novellával, eszthetikai értekezésekkel szerepeltek. Vendégek szintén nagyobb számmal keresték fel a társaságot. A könyvkiadványok száma nem nagy, de annál értékesebb. B. Bajza Lenkétől egy kö­tet elbeszélés, Tolnai Lajostól kétkötetes re­gény és Torkos Lászlótól egy kötet költemény. A társaságot érzékeny csapás sújtotta két kitűnő tagjának, Győry Vilmosnak és Tóth Endrének elhunytéval. Az elsőt általános ked­­veltség, hit és magas kitüntetések polczáról ragadta el a halál, a költészet, a műfordítás, a népies próza és a magyar evangélikus egy­ház soha ki nem pótolható veszteségére. A másik szerényebb helyet foglalt el, nem élt a központban és vidéken elvonulva, csak ritkán áldozott már a Múzsának. Gyöngéd, esz­ményi lelke a mai zajosabb, durvább időkben rosszul érezte magát és félve nyilatkozott meg a régi hangokon, attól tartva, hogy nem érti meg senki. De azzal, a­mit írt, rendesen a Pe­tőfi társasághoz fordult. Utolsó versét, egy ho­­rácziumi óda lendületes fordítását, kevéssel ha­lála előtt, a társaság rendelkezésére bocsá­totta. Elhunyt jeleseink helyét a társaság iro­dalmunk két elismert nevű, munkaerős tagjá­val töltötte be, megválasztva tagjai közé Gyar­­mathy Zsigmondnét és Silberstein Ötvös Adolfot. Ezután Torkos László lépett a felolvasó asztalhoz és előadta „Az érdem“ cz. szatírá­ját, mely elmés fordulata és csípős gúnyja ál­tal kivívta a közönség tetszését. Majd Bodnár Zsigm­ond olvasta fel „Pe­tőfi és századunk“ lírája cz. értekezését, ez után Tolnai Lajos a Kun Lászlóról szóló gyö­nyörű balladáját olvasta fel. A költeményt a hallgatóság nagy tetszéssel fogadta. Jól mula­tott, különösen a fiatalság, Balázs Sándor „Mi­kor nem vagyunk otthon“ czimű humoriszti­­kus elbeszélésén, s ezután Kiss József olvasta fel a „Rib asszony“ czimü balladáját, mely egyike a költő legsikerültebb műveinek. Ezután Jókai Mór lépett a felolvasó asz­talhoz. Jókai Mór felolvasása e czimet viseli: „A Jókai tágabb hazája.“ Jókai felolvasása ele­jén polemizált, Kossuthtal, a végén ifj. Ábrá­nyi Kornéllal. Mindkét közlemény, mely ellen Jókai szól, a Pesti Napló­ban jelent, meg. Jókai felolvasása elején reminiszczencziá­­kat közöl az abszolút hatalmú korszakból, s azt mondja, hogy „az összmonarchia“ — ha ezt érti Kossuth Jókai „tágabb hazája“ alatt — soha sem kerül többé asztalunkra. Aztán ismerteté a trónörökös könyvét: A fölolvasást hosszantartó taps követte, s a szerző kénytelen volt ismételten megjelen­ni a közönség előtt, a­mely őt zajosan hívta. Végül Komóssy József elnök mondott rö­vid beszédet és ezzel az ülés véget ért. NAPI HÍREK. . Kolozsvár, január ♦Lapunk közönségét tisztelettel fel­kérjük az előfizetés mielőbbi megújítására, hogy a szétküldésben fennakadás ne történ­hessék.­­ Azokat, kik hátralékban van­nak, szintén kérjük, hogy szíveskedjenek a hát­ralékos összegeket kiegyenlíteni . A főváros tanácsa — mint lapun­kat értesítik — az erdélyrészi közművelődési egyesület részére közelebbről tartott ülésében 1000 forintot javasol megszavaztatni a közgyű­lés által. A főváros adományának súlyát annak erkölcsi értéke adja meg. A rólunk való gon­doskodást hálánkkal viszonozzuk. ♦ Szász Domokos ref. püspök holnap egyházkerületének igen fontos ügyeiben való intézkedések végett, Budapestre utazik, hon­nan csak pár nap teltén tér vissza. ♦ Képviselő választási mozgalom Gyulafejérvárról írják lapunknak, hogy a Lu­kács Béla lemondása következtében megürült orsz. képviselői helyre az ottani szabadelvű párt dr. Mohai Sándor ügyvédet s püspöki jogta­nácsost szándékszik felléptetni. ♦ Az erdélyrészi magyar közmű­velődési egyesület csikmegyei fiókegyletének választmánya a közgyűlés határozata értelmé­ben, mely szerint minden hó első vasárnap dél­utánján ülésezik, január 3-án tartotta első ülé­sét, melyből a megyei választmány megalaku­lásáról való jelentés megtételét elhatározta . Imets F. Jákó, Paál István és Pál Gábor sze­mélyében egy 3 tagú bizottságot küldött ki az ügyrend kidolgozására és a jövő ülés elé leen­dő terjesztése végett. Felkérte továbbá a fiók­egylet pénztárnokát, Petres Antalt, hogy a tag­sági díjakat az alapszabályok 17. § a értelmé­ben kezdje beszedni. ♦ Téglás István a nagyszebeni állami elemi iskolák volt igazgatója a közoktatásügyi miniszter által a múlt iskolai év végén azt a megbízatást kapta, hogy Kőhalomban állami elemi iskolát szervezzen. Nevezett ezen meg­bízatásához képest a szervezést végrehajtotta, s a miniszter által az újonnan létesített isko­­kola igazgatói teendőivel bízatott meg. Az is­kola szervezése nagy nehézségekkel járt, mert úgy a szászok, mint a románoknak Kőhalom­ban jól felszerelt iskoláik vannak, a magyar elem pedig csak néhány családra szorítkozik. A szász kolomposok házról-házra járva terro­rizálták a népet, nehogy gyermekeiket az ál­lami iskolába járassák. Ennek daczára Téglás Istvánnak a hazai tanítói kar e kitűnőségének sikerült a szervezés, s az iskolának jelenleg 30 növendéke van. Sokat segített a szegény tanulók segélyezése a bajon, mely igen jó ösz­tönzőül szolgált arra, hogy az idegen ajkú ele­mek is megbarátkozzanak az állami iskolával. A gyerekek közül húsznak a múlt hóban ru­hanemű osztatott ki. Utóbbi időben már a szá­szok is más szemmel nézik az iskola fejlődé­sét. A Téglás által kezdeményezett ingyenes magyar tanfolyamra számosan jelentkeztek A tanfolyam hallgatói nagy meglepetésben része­sítették a derék igazgatót. Ugyanis új évre egy nagy és díszes íróasztallal lepték meg azon fáradozásaiért, hogy őket a magyar nyelvre annyi buzgalommal oktatta. Az ajándékot a szász fiatalság nevében magyar beszéd kísére­tében Roth Mihály, Lang Henrik, Girschl Hen­rik és Petrovics Frigyes adta át az igazgató­nak. Sok ilyen tanítóra volna szükségünk, s akkor kilátásunk lehetne arra, hogy a nem­zetiségi súrlódások helyébe a békés egyetértés szelleme válnék uralkodóvá. ♦ A népszínművek áldozatai Na­gyon is indokoltnak látszó panaszt vettünk több színházi bérlőtől, kik a páros számot tartják. Ez a panasz hangzik következőképen: „Tisz­telt színház! Álmaink rémületes alakokkal né­­pesítvék. Bő­rgujju kisértetek lidérczkednek felénk, — rettentő sok csárdást hallunk cseh ütemre és nagyon sokat kínoznak ezek­ a lel­kek friss sütetü népdalokkal. De ez még hagy­­ján! Ez csak muzsika. Hanem kemény szivü apákat, részeg kántorokat, duhaj ficzkókat lá­tunk rémletesen eltorzított alakban minden éj­jel. S mikor süvítenek, huh, akkor borzasztóak. Tessék belátni, tisztelt színház, hogy ez lel­­künk és álmaink nyugodalmáért nem mehet így tovább! Egymásután négy egész darab népszínművet láttunk — és a­mi a legrette­­netesebb, mind csupa újat. Valamennyi ünnep­nap, mind a mienk, a karzat harsogó öröme, békétlenkedő zavatolása és reánk potyogó köny­­nye. Valami jó dráma, valami kedves vígjáték talán megszabadítaná álmainkat ettől a lidércz­­nyomástól. Legalább — ha már minden áron falu járja a részünkbe, — lássuk azt a vígjá­tékot, melynek czíme: „Falura kell mennie'“ — Legalább azt. Tisztelettel: Több páros szá­mú bérlő “ — Eddig a panasz. Mi semmit sem teszünk hozzá. ♦ Az erdélyi muzeum egylet böl­cselet-, nyelv-­és történettudományi szakosztá­lyának 1886. jan. 10-én, vasárnap d­e 10 órakor az egyetem bölcs, kara VIII. sz. termé­­ben évi zár ül­ést tart. Tárgysorozat: 1 El­nöki megnyitó. 2. A választmány jelentése 3 Pénztárvizsgáló bizottság kiküldése. 4. Dr. C­s­e­r­­náto­ni Gyula felolvasása „A refrainről“ 5 bizottság jelentése és az 1886. évi költségvetés megállapítása 6 Tiszt, újítás. 7. Netalánt indítványok. Megjegyzendő, hogy az önálló indítványok a közgyűlés előtt legalább 24 órával az elnökségnél bejelentendők. ♦ Am kir. államvasutak kolozsvá­rii •i£e!,,lek munkásai külön gyászlapot ad­tak ki Melitskó Frigyesné elhunytáról, ki a munkások egyesületének zászlóanyja volt. ♦ Dalestély A helybeli polgári dalegy- Iet vasárnap, e ho 10 én, a városi vigadóban d­alestélyt rendez. A műsor érdekesen van ösz­szeav­tva. Ez alkalommal az egylet elnöksége külön meghívó leveleket küldött szét, melyben az egylet pártolására kérik fel a közönséget. A par v­as, úgy hisszük, nem fog elmaradni. Az egylet nemes czélnak szolgál, a támogatást te­hát meg is érdemli. * A holnapi „méhészestély* -(­szombat) Alba József, egyl. lg. alelnök 10R J SEA: .• -«-jM*... ;...b(nV.: lönös tekintettel a kezddkr»«. . mult szombatihoz hasonló érdekek megy­e­tés vár tehát a méhészet kedvelőire ismét­­habár kezdőknek igértetik, bizonynál i ’ ' sok tanulságot fog nyújtani a gyakorlott új társaknak is. Kezdete pontban 6 órakor, kott helyiségben (gr. Miko-haz). * Kőhalom szász helység csekély mu ev. ref. vallásu lakói — mint lapUn^^ Írják,­­ még a mult évben elhatározták, hol tömörülnek, s fiókegyházat alapítanak. pá­ évi január 5 k én Nagy József hévízi ev. S lelkész a kőhalomi magyar casino termében ö,2­­szegyült hívek között megjelent, velök gyűrs­ tartott és a leányegyház azonnal meg ig al­kult Elöljárókul közfelkiáltással a követője választattak meg: gondnok lett Vén Abil kir. járásbiró; presbyterek: Szarka Elek, Bor. Mihály és Bartha Ferencz ; jegyző Téglás Ist­­ván népisk. igazg. Miután az ujjegyház elő­já­­rói a hivatalos esküt letették, Nagy József 1.r. kész imát mondott, s ez egyházra az isten ál­­dását kérte. — Ezután már magyarul is fog W zani Kőhalomban az isten igéje. * Olvad a jég, olvad a hó És |9ít belőle feneketlen sártenger. A mint az utczá­­kon járunk, melyeket olyan szépen és csi||0. góan megvilágít a — kalendárium, nagy taton, gó pocsétába csuppan a lábunk, vagy valame­­lyik állhatatos hóbuczkán kisértjük meg az egyensulyozási tehetségünket, vajmi gyatra eredménnyel. Tertium: t. i. seprő, non datin. Különben mi a manóért is járunk mi estre Kolozsvár utczáin ? Nem tudjuk elvégezni nap­­pal a járókánkat? — Országunk zöld leveli békája: meteorológiai intézet, hozzád fohász­­kodunk. Egy kicsi fagyot legalább! A 1001. pocsbra fulladozó Halifax is kívánja. * A Somoskoöy követői, Somoskoöy is termplomrabláson kezdte 9 éves korában. - Gondolta két kezdi szt.-léleki suhancz (Tóth Mihály és Ráduly Lajos) s felhasználván azon kedvező alkalmat, mig a karácsonyi nagymise alatt a lelkészek templomban valának, beha­toltak a kézdiszentléleki paplakba és pedig nem kisebb szándékkal, mint hogy az apáti ezüstös pásztorbotot ellopják; azonban, mivel erre nem akadtak rá, a fiatal káplán 100 hí­ját kerítették hatalmukba. A községi biró be­fogatta a két suhanczot, kik azonnal bevallot­ták tettüket. * Óriási vadkan Krizbai Béla birto­kos a sárdi erdőségekben a napokban egy ter­metes vaddisznót ejtett el. Súlya 140 kilo­gramm. A derék állatnak, mely Csíki Lukács üzlete előtt volt kitéve, sok szemlélője akadt. * K. Papp Miklós hírlap- és ok­mánytárának megvételére hívják fel az érdeklődők figyelmét. Különösen gazdag az 1848 - ki hírlapok gyűjteménye, melyet a sza­­badságharcz alatt és után kiadott különféle proklamácziók gyűjteménye egészít ki. A hír- l­a­p-k­önyvtárban tetemes számú hírlap van még a szabadságharcz előtti és utáni idők­ből, többnyire teljes s bekötött pél­dányokban.­­ Az okmánytár több mint ezer nagybecsű eredeti okmányt tartal­maz hazánk történelmének különböző korsza­kaiból, az Árpádházi királyoktól kezdve az er­délyi nemzeti fejedelmek koráig, mely utóbbi különös gazdagon van képviselve. — Az érté­kes kézirattárban számos jelesünknek erede­ti kéziratai vannak meg, így többek közt Petőfi, Vörösmarty, Arany János,Kos­suth, Deák stb. stb. kéziratai. — A hírlap- és okmánytár, mely még K. Papp Miklós el­hunyta után is sokat gyarapodott, és melyről részletes tartalomjegyzék áll rendelkezésre,egész­ben 2000 forintért eladó. Vétel-ajánlatok la­punk szerkesztőségéhez intézendők. 11 Szászok és oláhok szövetsége Erdélyi szász atyánkfiainak, mint a „B. H.‘ Ír­je» nem elég a nagynémetországi elvtársak szö­vetsége: a kulturfolk úgy látszik az ördöggel kezet fog, csak nekünk árthasson. Beküldtek a „B. H“-hoz ugyanis egy levelező lapot, am0­­lyet valami Berger Sámuel nevű szebeni szász ügyvéd oláh nyelven irt egy magyar ember­nek. A magyar úri­ember természete azonban nem vette be az oláh szót, hanem ráírta a levelező lapra, hogy „velem magyarul tessék levelezni vagy sehogy“­­ visszaküldte. Hogy az oláhok gyűlölik a magyar szót, azt tudjuk, de hogy a szászok az oláh beszédbe szerelme­­sek e boszantják vele a magyart, még se hit­tük volna. * A Barczaság állatjai rakonczér­­tankodnak. Apácza, Földvár, Árapatak közsé­gekben e­s­te­nt ebek fenyegették a köz­­biztonságot, s minden elővigyázati rendszabály daczára több gyermeket, sőt felnőtt egyéneket is megraartak. — A környéket pedig veszé­lyezteti a farkas járás. Ezek a kiéhezed dúvadak egészen a községek közelébe merész­kednek a zord téli időben, s az éjjeli közleke­dést az országúton nagyon is veszélyessé te­szik. Igyekeznek őket mérgezett csalétekke pusztítani, a­mi több esetben sikerült is. * A magyar azt korona­őrso­ros kereszt egylet K.-Vásárhely Vidéki vá­lasztmányának 1886. január 11-án délután órakor K.-Vásárhelyt a tanácsház nagyfej­űen tartandó közgyűlésére az alapitó és (ejt , ta8°kat, valamint a szent ügy iránt érdem­ Judokét bizalommal meghívjuk. A gyűlés­­ tárgyai lesznek : Elnöki megnyitó beszéd. E/s zarjelentés a jegyző által. A pénztárnok OTI számadásának kimutatása. Választása az elis­sedésben levő tagoknak. A Rudolf-kórház lét­­esitése óta gondnoki, orvosi és pénztári­ jelentések. Mindennemű folyó ügyek, indilvá­­nyok. Kézdi Vásárhelyt, 1886. január 6- ik­ént keres­zty Stephanie elnök. Dob»J­oamufil jegyző. . . * Farkasok Kedden éjjel a KézdiVá­­sarhelyre jövő postát Sipsi Szentgyörgy - Maksa között 3 farkas megtámadta. A lo** megijedve, a szánt bevitték a szántóföldekre«

Next