Kolozsvár, 1890. július-december (4. évfolyam, 147-298. szám)
1890-07-24 / 167. szám
Kolozsvár, 1890. Jósika Lajosnak útmutatása, mely szerint „a club egy szabadon szövetkező olyan társaság, mely a politikai életben senkivel sem teszi magát ellentétbe, s tiszta jellemével és helyes felfogással a közéletben olyan tekintélyre tehet szert, hogy irányában senki sem fog bizalmatlansággal lenni“. Ez alapokra helyezkedve viszik a tagok a club ügyét előre. A tourisztikához tanulmányozták a külföldön elért nagy sikereket s ezekből a helyes dolgokat viszonyaink szerint módosítva keretekbe beillesztették. Ilyen pl. az is, hogy az angol tourisztikai consulrendszert, főleg a külföldi látogatók tájékoztatására felállították, consulja a clubnak máris Erdély több pontján van. S hogy egészen visszaélések, a club iránti bizalom csorbítására ne történjenek, minden tourista a clubból igazolvánnyal ellátott jelvényt nyert. Vendéglők, melyekben mérsékelt árért nyernek ellátást, tourisztikai szállóhelyek, pihenő tanyák elszigetelt pontokon jelöltetnek ki. A miniszter úr a club képviselőinek figyelmét különösen felhívta arra, hogy az állami erdőségek viszonyait behatóan tanulmányozzák az egylet tagjai, és ahol a bel- és külföldi látogatók idevonzására czélszerű alkotások létesítését jónak látja a club, terjesszen ez irányban ebbe gyakorlati tervet és javaslatot. A miniszter azt is kilátásba helyezte, hogy e munkájának megkönnyítésére és előmozdítására a club kirándulóinak az állami érdekben levő szállóhelyeket rendelkezésükre bocsátja. A miniszter végül teljes elismerését fejezte ki a club tervei felől és reméli, hogy ilyen odaadó és lelkes munka után több felvetett terv fog gyakorlati irányban sikerhez vezetni s ha a Királyhágón túli és külföldi látogatók száma Erdélyben szaporodni fog, minek közvetítésére szervezeténél fogva a club a legilletékesebb, el lesz érve azzal, hogy Erdély kulturális és közgazdasági viszonyai, a bel- és külföldiek tömeges és gyakori érintkezésével az eddiginél rohamosabban fognak haladni. És ez az ügy is, a helyesen felvetett és beállított tervek nyomán a jövőben ugyszólva magától fog fejlődni. r. I. Fürdői élet. Boholt, jul. 22. Egy kis oláh falu, az Érczhegyek déli oldalán. A magurai aranybányáktól a Maros felé lejtő girbe-görbe völgyben amúgy istenigazában szétszórt kunyhók, melyeket akáczok, ágas-bogas füzek, sugár jegenyék, rendetlen gyümölcsösök, cziheres erdők, imitt-amott magas kukoriczások, néhol meg barna mész-sziklák takargatnak. Azt se lehet tudni, hol kezdődik, hol végződik, szóval, hol is van tulajdonképen maga a falu. A völgy egy tágasabb öblösödésénél a buvó patak is felszínre került, ott a házak kissé sűrűbben állanak, a templom is itt van , a teremtő is e helyet áldotta meg ásványos forrásokkal. Nyomora vessző kerítés által körített téren pár deringező lámpa állvány (egyiken valóságos s meg is gyújtható lámpával), egy akáczfa (utolsó Mohikánja a régi ültetvényeknek), néhány csemete (a lassan kezdődő parkierozás birnökei) viseli a nagy igényű park nevét. Ha ily díszes közönség nem erősítgetné, bizony a park helyett inkább a parlag szó jutott volna eszünkbe. No de elég az hozzá, hogy a parknak a neve már megvan s talán idővel és rendrerendre a többi hozzátartozandóság is bekövetkezik. Talán? Semmi talán! Annak be kell következnie! Ily bővizű, dús ásványtartalmú, hasznos és kellemes s úgy ivásra, mint fürdésre széles vidéken a legajánlatosabb forrás, mint ez itt, egy rohamosan fejlődő város (Déva) a gazdag bányavidék szomszédságában, nem a parlagon heverésre van teremtve. Ez évben itt a közelben, Sólymosnál, elkészült Erdély leghosszabb hídja is , igy annak következtében a bodolti völgy eldugott helyéről egyszerre a világba jutott. Égvényes, vasas savanyu vizét dr. Hankó Vilmos elemezte. Nem irom le, mit és mily arányban tartalmaz, elég annyit megemlítenem, hogy van benne szénsav, vas, magnesium stb. bőven. Hőfoka 10—12 ° C. A fürdőzők részére három tükörfürdő s nehány melegíthető kád mindennap fris vizet szolgáltat, mert vizbősége óránként 1059 litert tesz. A jelenleg itt időző vendégek túlnyomóan dévai tanárok — hivatalnokok — s ezek családjaiból állanak, de vannak Nagy-Ág, Piski, Hátszeg, Abrudbánya s még távolabbi helyekről is. Kiválóan sok a gyermek. A park hemzseg az ide-oda szaladgáló, nevetgélő s olykor-olykor czivakodó és siró gyermekseregtől. Ki ide gyermek nélkül jön, szinte restell, hogy nem hozott ő is magával bár hármat, vagy négyet. Lakásul a fürdő mellett a pár épület , továbbá a közeli parasztkunyhók szolgálnak, de a fő, amiért a vendégek ide jönnek, a víz és az ozondus levegő lévén, többnyire mindenki lakásán kívül tölti el a napot. Ha az ivó- és fürdőkúrának vége s ha az idő kedvező, azonnal vagy a tekejáték, vagy a kirándulások következnek. A közeli s ritka szép kilátással kínálkozó erdős magaslatok, az őskorban menhelyet és lakást nyújtó Csuta hegy, a magurai aranybányák, az aranymosások, de legkivált a barlangok és a szép sziklarepedés mind kirándulási czélpontokul kínálkoznak. Esténként meg a vidám társaság sem szokott hiányzani s nea vetések csengésétől viszhangzik a vidék, melyet fenemlitett egy lámpa segélyével a hold világit. A fürdő nevezetességeiről különben közelebbről egy ilusztrált lapot szándékozik a n. é. nemes közönség saját tájékozására szerkeszteni kiadni, olvasni és olvastatni. TÉGLÁS ISTVÁN IRODALOM És MŰVÉSZET. Kölcsey ünnepély. A székelyudvarhelyi zeneegylet Kölcsey születése századik évfordulója emlékének kegyeletes ünnepélyt rendez az ev. ref. coll. kerti helyiségében. Az ünnepélyt aug. 10-én tartják meg. A városi dalegylet is közreműködik két szép darabbal. Szavalatok is lesznek. Végül tánczmulatság következik. Az érdekes ünnepélynek s mulatságnak műsorát a napokban küldik szét. * Magán szini előadás. B. Polgár Gyula, ki Sz.-udvarhelytt még színigazgatói idejéből ismeretes, a napokban magán szini előadást tartott az ottani ev. ref. collegium kerti helyiségében levő épületben. A közönség szívélyesen fogadta az ügyes imitatort s az egyes mutatványok közben, melyek nagyobbrészt teljesen sikerültek, többször lelkesen tapsolt. Legjobban tetszettek azon számok, melyekben a különböző dialectusokat s a zeneszerzők sajátságait utánozta. A gyors színpadi átalakításban is sok ügyességet tanúsított. * Jókai a magyar színészetről. Mint a „Színészek Lapja“ Írja, Jókai Mór fogja „Az Osztrák-Magyar Monarchia Írásban és képben“ czimü néprajzi mű számára megírni a magyar színészetre vonatkozó részt. E czikkben kiterjeszkedik a szinészegyesület viszonyaira és a szinészeti kiállításra is. KOLOZSVÁR Július 24 HÍREK. Erdélyi részek. Kolozsvár, julius 24. — A posta- és távirda-épület ügye. A belügyminisztériumtól ma leirat érkezett a városhoz, melyben a posta- és távirdaigazgatóság számára tervezett épületre nézve rendelkezéseket közöl. A belügyminisztérium úgy ítéli, hogy az épülethez szükséges kisajátítások csak név szerinti szavazás, absolut többség elfogadása után eszközölhetők s mig ez meg nem történik—a felterjesztést nem hagyja helyben. Ennek következtében közgyűlés fog összehivatni, melyre név szerinti szavazásra tűzetik ki a kérdés , és minthogy általánosan közérdekűnek tartott hasznos tervről van szó, a képviselőtestület tagjai bizonyosan elfogadják az előterjesztést s az ügy aztán be lesz fejezhető. — A mai hetivásár, diaczára a szorgos munkaidőnek meglehetősen élénk volt. Különösen konyhai és kerti terményekben volt gazdag a piac, s a közel vidék ezeken jelentékenyen szerepelt. Idei új búzát is láttunk s ebben a kereslet élénk volt. Feltűnő szegény a gyümölcspiacz, értve a nemesebb fajú gyümölcsök hozatalát ; ennek oka abban található, hogy az idén a jég az erdélyi részekben, sőt a szomszédos megyékben is tönkre tette majdnem az egész gyümölcstermést, a nemesebb fajú és tartós almák, körték, nemkülönben a szilva is sokat szenvedtek a jég miatt és az idén ugyancsak nagy lesz az ára e gyümölcsöknek. — Albach Géza kir. tanácsos polgármesternek erős munkanapjai vannak mostanság. A polgármesteri dolgok tulontul megsokasodtak erre a hónapra s a máskor csendes kánikulai lassan most a legnagyobb munkaidő a polgármester számára. Kaszárnyaépitések, tervelések ügye, rendeletek elintézése, panaszok orvoslása egyre-másra következnek és reggeltől estig ugyancsak el van foglalva a polgármester teendőkkel. Ez okok miatt augusztus közepe tájáig nem is reméli, hogy szabadságidejét igénybe vehesse. — Igazságos bíró. A napokban elhunyt Ferencz Károly curiai bíróról, Ferencz József unitárius püspök fivéréről, a „P—r L1—d“-ban jellemző sorokat olvasunk melyek az elhunyt nemes lelkéről tesznek tanúságot. Néhány évvel ezelőtt a lapokban is közölve volt egy fiatal ember bűnügye, kit könnyelműsége állított a bírák elé. A törvényszék és a királyi tábla, tekintetbe véve a védő által felhozott enyhítő körülményeket, a viszonyokhoz képest, enyhe büntetést mért a fiatal emberre, ki abban meg is nyugodott, de védője, ki még kevesebbre akarta leszállítani a büntetést, az ügyész pedig, ki már a két első bíróság ítéletével sem volt megelégedve, azt enyhének találván, felebbeztek a curiához. Az iratok abban az időben érkeztek az utolsó fórumhoz, midőn már a szüneti tanács megkezdette működését. Mivel a vádlott vizsgálati fogságban volt, a törvényeknek megfelelőleg az ügyet soron kívül kellett elintézni. Az előadó, kit a védő meglátogatott, az ügyet igen szigorúan fogta fel és úgy találta, hogy a súlyosbító körülmények túlhaladják az enyhítő körülményeket és úgy látszott, hogy a referens az ügyész véleményén van. A védő sorba járván a tanács tagjait, Ferencz Károlyhoz is elment, ki rögtön megjegyezte, hogy az esetet jól ismeri az újságokból és a véleménye az, hogy itt nem megrögzött gonosztevő tettéről, hanem fiatalos könnyelműségből elkövetett ballépésről van szó. Aztán így folytatta Ferencz : „Biztosíthatom önt, doctor úr, hogy az ügy bennem igazságos bírót talál. A mennyire erőmtől kitelik és tőlem függ, az ön nemes hivatásában, — az eltévedettnek jogvédelmet nyújtani — önnek segélyére leszek annyival is inkább, mivel én nem tartozom azok közé, kik az embert az első ballépése után mindjárt az akasztófa alá állítják.“ — A új titkár, Szakács Péter, az erdélyi gazdasági egyetej titkára megérkezett Kolozsvárra és elfoglalta hivatalát, melyben most főleg az állatkiállítás előkészületei veszik igénybe munkásságát. Szakács Péter szakképzett a gazdasági kérdésekben, úgy a praktikus, mint a tudományos részben. Már előzőleg is volt egy eléggé nagy gazdasági egylet titkára és az erdélyrészi viszonyokat is kellőképen ismeri, a minthogy régebben Kolozsvárit is foglalkozott gazdasági ügyekkel. Óhajtjuk, hogy munkássága kellő eredményt lásson a gazdasági egylet érdekében. — Utazók Kolozsvárit. Kereskedő embereknél mostanság egyre-másra nyitogatják az ajtókat egyes nagyobb „házak“ fővárosi és különösen külföldi utazói, kik fűszerekben, lisztben, vasban, fában, szövetben, bútorban, kalapban, czipőben s minden képviselhető árukban, a patkószegtől kezdve a házfedélig „ajánlják“ cégüket. A zóna erősen megkönnyítette az utazásukat s a kereskedők alig győzik köszönni a portékákat. Nem túlzott az a számítás, hogy például tegnap 54 különböző „fach“-ban járó utazó érkezett Kolozsvárra. A kolozsvári katonai laktanyákról jó hírt írhatunk, úgy a készülőkről, mint a tervben levőkről. A közös hadseregbeli csapatok részére építendő katonai laktanyákhoz több teleknek a kisajátítása vált szükségessé s ezért hat telek tulajdonosai közül öttel sikerült a városnak egyezségre lépnie, a hatodiknak (a „Törökfő“ szálloda egy része)tulajdonosával pedig ez nem sikerülvén, ügye áttétetett a törvényszékhez, a kártalanítási eljárás megindítása végett. Ez azonban nem akadályozza az építés megkezdését s most fognak hozzá egy három emeletes laktanya építéséhez, melynek homlokzata a kül-középutczára néz; az ott levő honvédbarakkokat már le is bontották. Maetz szorgosan építi a tüzér-laktanyát is; a külmagyarutczai két emeletes gyalogsági kaszárnya, a tüzér-istállók, a katonai csapatkórház már készen is vannak. A honvédség ide áthelyezett második zászlóaljának elhelyezésére pedig jövő tavasszal rendes normál kaszárnya készül. A terveket most készíti a katonai és polgári bizottság. A mostani honvéd-kaszárnya is meg fog nagyobb uttatni, úgy, hogy ha a normál kaszárnya is felépül — háromszorta akkora lesz, mint a mostani. A polgármester mellett a tanács részéről dr. Esterházy Sándor aljegyző, e tevékeny és szorgalmas tisztviselő vesz részt Szvacsina Géza távolléte okán e munkálatokban. — Katonák a siketnémáknak. A siketnémák intézetének Hild Gyula cs. és kir. tábornok 3 frtot. Pápay Sándor ezredes 2 frtot, Thomassich Mátyás őrnagy-hadbíró 1 frtot, dr. Gálffy Endre törzsorvos 1 frtot, Brenner Jaroszlav százados 1 frtot, Boér György százados 1 frtot, Szentkirályi Ferencz százados 1 frtot, Csiky Gerő százados 1 frtot, Nérei Ernő százados-hadbíró 1 frtot, Erdős Kálmán főhadnagy 1 frtot, László István főhadnagy 1 .frtot, Thurczy Ferencz főhadnagy 1 frtot küldött. Az intézet felügyelő-bizottsága a nemesszivü adakozóknak hálás köszönetét nyilvánítja. — Több gáz lesz A belügyminisztérium jóváhagyta Kolozsvár törvényhatóságának azon , határozatát, hogy a gázgyárral jelenleg érvényben levő szerződést harmincz évre meghosszabbítsa. Ennek következtében a legrövidebb idő alatt be lesz vezetve a gáz a nagyutczába egészen a vasútig, sőt miután a gázgyár a vasúti üzletvezetőséggel is szerződést kötött, a vasúti pályaudvarba és helyiségeibe is bevezetik a légszeszt. A gázgyár egy új légszesz-tartányt építtet az eddigi helyett s akkor talán a mostan kifogásolható légszesz is jobb lesz a városban is, ugyanis az elegendő nyomás hiánya volt az oka, hogy sok esetben a gázvilágitás hiányos, mert dr. Fabinyi Rudolf véleménye szerint is a gáz minősége maga egészen azonos a pesti , más nagyobb gyárakban használt légszesz minőségeivel. — Athletak után. A K. A. C. tagjainak egy nagy része különböző irányban Erdély pontjainak tanulmányozására útban van. Vaanap elutazott a club titkára és bajnoka is Belz tercze s Görgény vidékének bejárására club irodai ügyeit, mint helyettes titkár Gühner Béla bajnok intézi. — Az orth. izr. hitközség bajai. Az orth izraelita hitközségben a súrlódások még nem szűntek meg. Tegnap Boskovics elnök gyere meghívót bocsátott ki, melyre aztán Bnncher alelnök ráírta, hogy miután az elnököt a hitközségi tagok vasárnapi gyűlése felfogesztette , a meghívó nem érvényes. Bo«kovics elnök az ügy megvizsgálására panaszt tett Albach Géza polgármesternél, ki hivatkozva az ily természetű ügyekben legutóbb kibocsátott vallás- és közoktatásügyi minisztériumi rendeletre — azt az utasítást adta, hogy ha adm nisztraczionális uton elintézendőnek tartják a panaszaikat, azokat írásban terjesszék az első fokban illetékes fórumhoz, a városi tanácshoz A panaszosok megfontolják szándékaikat. — Szórakozottság Férj és feleség együtt ülnek este 9 órakor. A nő fél tízre légyottot ígért Károly barátunknak és folyton azon jár az esze Egyszer csak rajt hall úgy fél 10-kor Megismeri Károly lépteit. Elfeledve a helyzetet, zavarában rémülten odakiált férjének: — El vagyunk veszve! Az Isten szerelmére, rejtsd el magad valahová, mert — Kárály jön ! * Új egyházközség. Gyulafehérvárit a város római katholikus közönsége régebben sokat fáradozott azon, hogy egyházközséget alakítson, azonban valahányszor csak felmerült az alapítás eszméje, annyi akadály tolult eléje, hogy a munkálkodások nem sikerülhettek. A legutóbbi kísérlet 1867-ben volt, midőn az akkori plébános, Hubacsek Ádám vette kezébe a kezdeményezést. Akkor a katholikus lakosokat összeírták, névjegyzéküket a templom ajtajára kifüggesztették, az első alakító gyűlést is megtartották, de mikor az egyháztanács megválasztására került a sor, az egész tervezet romba dőlt és semmit sem menthettek meg belőle. Azóta majdnem egy negyedszázad telt el , Gyulafehérvár azóta három papját temette el: Hubacsek Ádámot, Kardos Ignáczot és Kolozsi Antalt, mig most ismét arra a tudatra ébredtek, hogy Gyulafehérvártt, hol körülbelül 2000 róm. kath lakos van, érdemes egyházközséget alakítani. Az ügyet Bálint Károly apátplébános vette a kezébe s miután Lenhárd Ferencz erdélyi püspök jóváhagyását is megnyerte, megoldásra vezette. Az alakuló gyűlésre a tagok igen nagy számban jelentek meg úgy, hogy nem csak a városház nagytermét, hanem előszobáját és folyosóját is zsúfolásig foglalta el a közönség. A gyűlést Bálint Károly apátplébános nyitotta meg, üdvözölvén a jelenvoltakat és utalva az egyházközség alakításának szükséges voltára. Ezután Novák Ferencz polgármester köszönetét fejezte ki a plébános fáradozásaiért s a város részéről megígérte, hogy a hatóság mindent megtesz, a mit az ügy előbbrevitelére megtehet. Most Bálint Károly, Benedek József és Dregán Béla tagokból álló bizottságot választottak, melynek kötelességévé tétetett, hogy a katholikus lakosság pontos névjegyzékét egybeállítsa. Az alapszabályok kidolgozására szintén választottak bizottságot,hnely a következő tagokból áll: dr. Mohay Sándor, Korbuly Ignácz,ZIamál Ágoston, Tamásy Áron és [Szekutz János. Az egyházközség főgondnokát a püspök fogja kinevezni. Az alakuló gyűlés Bálint Károly apát-plebános zárbeszédével végződött. IL Thérésine. — Deloit Albert regénye. — Francziából fordította Megyeri Dezsőné. (7) (Folytatás.) A gyapotnövény hópehelyszerü parányrészecskéi ellepek a talajt s a munkálkodó — félmeztelen — négereket s néger nőket kik úgy tűntek fel, mint márványon imbolygó gonosz lelkek. Olmos napsugár tűzött a végtelen síkságra ; a földből átlátszó párázat emelkedik fel, mintegy tündéri alakot adva az egész látóképnek. A kicsiny folyó csakhamar öntöző-csatornává szélesült s tízszeres kanyargással ezüstszalagként folyta körül a fákat és ültetvényeket. Az ut itt pompásan gondozott fasorrá változott , ez vezetett a „Vörös házhoz.“ A Vörös ház majdnem minden részében pilótákra épült, fris vízzel telt széles árok fogta körül s a szárazfölddel két méter széles, erősen épült vashíd kötötte össze, melynek alakja emlékeztetett a hajdani erősségek felvonó-hídjára. A seminolok betörései ellen való védekezésnek emez egyetlen emléke maradt fenn. Maga a kastély európai modorban épült, csak vastagabb falakkal, hogy lakóit a nagy hőség behatolása ellen megvédje. Jobb és bal szárny, középért az épület homlokzata. A déli részt második híd köti össze a tenger felé vezető úttal, mely tíz mértföldnyi hosszúságban nyúlt a messzeségbe. Ezt csak a kastélyból lehetett látni, mert elveszett a fák és kúszó növények tömkelegében. Magas törzsű tulipánfák tarka-barka őv gyanánt vették körül a kastélyt. Ez a nagy, sűrű lombú fa nem öli el maga alatt a virágokat és növényzetet, mint a magnolia és a fenyők. Húsos levelei megszűrik a napsugarakat, melyek szőke selyemszálakként törnek át a sürü lombokon. Virágai a tulipánhoz hasonló, mély kagylóalakúak s a lehullott, sárga és vörös pontozatú virágszirmok ellepik a talajt. Fehérszálu ökörnyál légi hidként csügg le a lombok közül s kigyózva futja körül a törzset. Phineas és Théresine reggel érkeztek Vermillon-Villebe. Nathaniel pompás fogatot küldött eléjük. A málhákat ökrös szekér hozta utánuk. A kocsi szinte repülve haladt s tiz óra alatt tette meg a hosszas utat Vermillon- Villetől a Vörös házig. Thérésine Louisianiába érkezte óta folytonos elragadtatásban élt. A bámulat szinte megbénul a természete magasztos szépségeinek láttára. A Missisippi folyó mentét elhagyva, balzsamos mezőkre értek, hol a meleg égalj pompás flóráját látta szemei előtt elterülni. Elragadtatásában felkiáltott a jávor- és tulipánerdő láttára, míg az „Ezüst vizet“ néma csodálattal szemlélte. Szegény tudatlan, az Ő gyermeteg lelkével, soha még álmában sem képzelt a louisiániai talaj hatalmas növényzetéhez fogható pompát. Mintha ismeretlen világban járna, úgy látta maga előtt feltűnni a lombok árnyában úszó Vörös házat. Azt hivé, ebben a tündérvilágban újjá kell születnie s mint a bábjából kiszabadult pillangó, ő is megválik most a rosz és megvetett múlt minden emlékétől. A fasor porondján tovagördülő kerekek nesze felébreszti a tulipánfák árnyában szunyadó madarakat. Kajdácsok szökdeltek elő a cacao-bokrok közül, melyeknek pompás hajlított virága török-kard alakú. Lándzsa-levelű, jázmin-illatú nagy kávéfák közt elrejtve kolibrik röpdestek, zeneszerü kiáltásaikat hallatva. Az ifjú nő szive a meghasadásig vert. Itt él ő ezentúl, ebben a paradicsomban, balzsamos fák, pompás virágok s tündérmadarak közt. Ő, a kis parasztlány, ki hajdan éhezett és fázott, később pedig magát a deszkákon mutogatva kereste dicstelen kenyerét, most minden átmenet nélkül a képzelet honában van : a tél nyomorából, hízelgő napfényben, a szomorú, vén Európából a mosolygó, csillogó újvilágban! Végtelen hálaérzet tört fel szívéből ajkaira s Phineas kezét megfogva, meghatott hangon rebegő: — Köszönöm! — Jaj be gyermek vagy! — mondta a kreol nevetve. Az előcsarnokban Nathaniel várta őket. — íme kicsikém, ez az én barátom, kiről neked annyit beszéltem. Thérésine kissé ijedten nézett a tanárra, mert Phineas azt mondta róla, hogy mindent tud s öt hat nyelvet beszél. Mintegy negyvenöt éves férfi volt, kinek haját az életfentartás gondjai már megfehéríték. Kis termetű, beteges kinézésű ember, kinek szellemi erejét lángoló szemei árulták el. Ha valaki fáradságot vett magának halvány vonásai részletezésére, két szembeszökő tulajdont fedezett fel azokon : értelmiséget és jóságot. Jóságát azonban gunyoros modora és scepticismus alá retté. Egész alkata gyengéd és finom volt; az ember önkénytelenül azt kérdező : miként használhatja férfias munkára ezeket a nőies kezeket 8 hogy is bírják őt gyaloglásai közben ezek a kis lábak ? S aztán bámulattal kelle beismerni, hogy ez az ember fürge, kitartó, mint az evet, mintha azt akarta volna a természet, hogy nála a test is ugyanoly tulajdonokkal bírjon, mint a lélek. Ifjan végző tanulmányait s csakhamar kinevezték a saint-barbei intézet segédtanárává; később a szónoklattant adó elő s ekkor volt Dawitt Phineas két évig növendéke a saintbarbei intézetben. Egy szép napon , függetlenség utáni vágy által ösztönözve, ott hagyta állását az egyetemnél s az Egyesült Államokba ment, hogy ott egyetemet alapítson, franczia mintára. Vállalatát balsiker kísérte és vagyontalanul, segélyforrás nélkül állt az újvilágban. Ekkor talált Bergot menhelyet a Vörösházban. Öt év óta élt már ott, mint hajdani tanítványának teljhatalmú jószágigazgatója, ki vidám, szellemes beszélgetései, tréfás eredeti modora által nélkülözhetlen barátja volt Phineasnak. Ahogy a kocsiról leszálltak, Nathaniel eléjök sietett s a két férfi hosszasan megölelő egymást, mint két fivér, kik örvendnek a viszontlátásnak. — Eh, eh! hát nem egyedül jösz ? Udvariasan köszönte Thérésinet, ki keresés főhajtással válaszolt. — Mindent jó karban találsz édes barátom — folytatá Nathaniel — a gyapottermés kitűnő. Az operahölgyek évekre előre beszerezhetik ruhatölteléküket. Boldog Páris!. . . És — Phineas füléhez hajolva — halkan súgta . — Utóbbi leveledben csak pár szóval említed ezt a fiatal nőt. Mondhatom, veszedelmesen szép! Az ebédet nyílt tornáczon szolgálták fel. Körülöttük babér- és pálmafák terjesztek ágas 1kat. Thérésine, kit a hosszas ut fáradalma elcsigázott, jókor visszavonult lakosztályába, magára hagyva a két jó barátot, kik szivar és wisky mellett beszélgettek. Az első emeleten volt a pazarul berendezett lakosztály. Thérésinenek új volt ez a könnyed, kecses bútorzat, mely a louisianiai lakásokat ékesíti. Szobája elbájolta, bútorzata fehér kávéfából állott, melynek üde hatását előnyösen emelték a japáni selyem, falkárpitok és mély smyrnai szőnyegek. A szoba mélyében menyezetes ágy állott, a rovarok ellen teljesen bevonva sürü csipkefüggönnyel. Három méter magas s két méter széles, egyetlen üvegtáblából képezett ablaka a parkra nyílott. Thérésine kihajolt s úgy szívta az üde esti jéget. A párkányra grenadilok hajoltak, ez a szép kúszónövény, melyet a louisianiaiak annyira szeretnek. A monda azt tartja, szerencsét hoz, mert bíbor-piros virágainak fehér parádéi Krisztus kínszenvedésének eszközeihez hasonlítanak: megleljük a kalapácsot, lándzsát s szegeket; ezért paszió-virágnak is neveztetnek. ,4 ezüstfényt szórt a földre, midőn bérésie ágya védő függönyei mögé vonult, üzemei csakhamar lezárultak s mély álomba merült. Éjfél felé különös álma volt, melyet soha sem feledhetett, sőt később meg volt arról győződve, hogy ez álom előre megjósolá egész jövendő sorsát. Hirtelen meghalt s aztán csakhamar újból feltámadt, de halálában levetkőzte a régi Thérésine egyéniségét, mint ahogy egy avult ruhát le szoktunk vetni. Midőn jókor reggel, a munkába induló négerek ütemes danájára felébredt, ez álomegcsekélyebb részleteire is élénken emlékezett. Legelőbb is előtte elterülő gyönyörű tájképén legelteté szemeit. A falra kúszó passió virágok közt kolibrik repdestek, oda építvén légi fészkeiket a széles virágok közé. țibbentek ide s tova, rubin- és topaz enyü szárnyaikat csillogtatva a napfényben. Egyszerre észrevette, hogy két delicze fe borzait tollazattal ijedten kering kicsi fészke felett mintha veszélyes ellenség ellen akarná megoltalmazni lakását. (Folytatása következik.) -v > í Ir