Kolozsvár, 1892. január-június (6. évfolyam, 1-147. szám)

1892-05-04 / 102. szám

VI-ik évfolyam. 1892. 102. szám. Szerkesztő-iroda: BELKIRÁLY UTCZA 6. SZÁM. A lap szellemi részét illető minden közlemény ide intézendő. Névtelenül beküldött közlemények tekintetbe nem vétetnek.KOLOZSVÁR KÉZIRATOK NEM ADATNAK VISSZA. Megjelenik a lap minden nap, az ünnep- és vasárnapok kivételével. Kolozsvár, szerda, május 4. Kiadóhintal: BELKÖZÉP-UTCZA 4. SZÁM. CSÖNZETtlI DIJAK: béu tm....................IS bt. Ml im.........................I bt. Nogrídérr* * * *......................é bt bl kArm.........................1 frt 60 kr. Egy szám ára 6 kr. HIR D E T ÉST DIJAK: Egy □ cm. tér ára 4 kr. — Gyárosok kereskedők és iparosok árkedvezményben részesülnek. Bélyegilleték minden hirdetés után 30 kr. Nyit tér tora 20 kr. A szép május. Kolozsvár, május 4. A tavaszi poézis, az ábrándos szerelem hónapjának kezd fogyni a becsülete. Csalogány dalától, holdvilágos esték bűbájától, nyíló virágok illatárjától kezd elterelődni a figyelmünk. Versek zöngicsálésát, madár dalát egyre sűrűbben zavarja dynamit-bombák robbanásának szernyű lármája. És a mező virágai mellet piros vérvirágok nyiladoznak a légbe röpített házak romjai között. A „Wonne-Monat“ egy-két év óta nagyon rosszul viseli magát, és egyáltalán nem mutatja semmi jelét annak, hogy visszatérne a javulás útjára. Ellenkezőleg: folyvást zordabbá, gonoszabbá válik. Mintha a természet tavaszától fogna nemsokára számíttatni valaminek a téli éjszakája. Nagy a Forrongás a kultúrállamokban. A világ fővárosa, a modern czivilizáczió főszékhelye, Páris, állandó lázban ég az anarchista merényletektől. Az a hajó, mely a város czímerében viharos tengeren hányódik és a büszke jelszót viseli: „Fluctuat, nec mergitur!“ mindegyre megrázkódik a felgyújtott bombák hatása alatt. És eljöhet az idő, amikor félni fog, hogy: „mergitur.“ Mert akikben ama czimer fenséges gondolata megfogamzott, — csupán a felszínen támadó viharokra számítottak, ahol nyíltan szembelépő erőkkel kell mérkőznie erős kéznek, erős értelemnek. És nem gondoltak rejtelmes aknákra, melyek intézésére elég egyetlen elszánt elme és melyekkel szemben fogyatékos a legteljesebb hatalom. Franczia, belga, spanyol, olasz földről majdnem naponta érkeznek újabb robbanások hírei. Nyílt utczán, kapuközökben, ablakpárkányokon, pinczékben sűrűén lobbotel egy-egy" dynamit-töltény " és a sötétben ólálkodóknak e rémületes harcza immár három-négy országban vált úgyszólván rendszeressé. Ki tudja, hogy amire még egyszer eljön a „szép május“, — mennyivel szaporodik ez a szám? . Igazi szerencse — a jelen fontos esetben — Magyarországra nézve, hogy még nem jutott el a czivilizácziónak ama magas fokára, melyen a nyugateurópai államok büszkélkednek. Mert ily kép, bár javarészt nélkülözi e haladottság előnyeit, még nincsenek meg benne azok a betegségek sem, melyek a fejlődhetésben szerencsésebb nemzeteket sorvasztják. Fiatalabb a szervezetünk, de egyúttal egészségesebb is. Több a tervezett, mint az elkészült kulturális intézményünk, de így legalább idején elkerülhetjük a hibákat, melyeket az előttünk járók elkövettek. Meg van minden nyers erőnk és értelmi képességünk, akaratunk ahoz, hogy fajunk kultúrában egyenlővé válhassák a legműveltebb nemzetekkel. Senki másban — az elmaradottak közt — nincsenek meg annyira ennek a föltételei, mint épen a magyarban. E tekintetben mi járunk legelől és mi fogunk elsőknek beérkezni a czélponthoz, ahol anyagi és szellemi erőkben egyformák leszünk a nyugati népekkel. Ekként elől állva a haladás fokán és közvetlen szomszédságába jutva ama czivilizácziónak, melyet most a szociális forradalom réme gyötör, hivatásos kötelességünk saját magunk és az utánunk következők iránt, hogy komolyan számot vessünk az okokkal, melyek azt a forradalmat előidézik és minden tőlünk telhetőt elkövessünk, hogy a saját területünk határán ,a felénkeb törő veszedelmeket idejekorán megszüntessük, vagy legalább minél hosszabb időre feltartóztassuk. Még van rá érkezésünk, hogy nagyszabású szanáló intézményekkel, a nyugaton megtörtént mulasztások, hibák gyors megelőzésével, kiegyenlítésével hatalmas védgátakat emeljünk a forradalom elé, mely amonnan fenyeget. Még van rá időnk, hogy országunkat tartósan biztosíthassuk a fölforgatással szemben, mely ma az anarchista sötét bűnében, de holnap talán már a becsületesebb nyílt támadásban nyilatkozik. Még nem késtünk el attól, hogy Magyarországot békéltető, igazságos intézkedésekkel megoltalmazzuk a saját munkáselemeinek bekövetkezhető nyugtalanságától és egykoron talán mentsvárává tegyük azoknak, akiket nyugatról a forradalmi láz elüldöz. Hazánk sorsának széles látkörű, bölcs, erélyes intézőit ha teljes mérvben megragadná ez a gondolat és az egész harczvonalon a békés kiegyeztetés valamennyi kieszelhető fegyverével lépnénk a romboló tendencziák elé, — nálunk még nagyon sokáig, talán örökre nyugodtnak, örömtelinek maradna a „szép május.“ És oly hivatást végeznénk, mely Magyarországot fontos tényezőjévé tenné a társadalmi békének. AKOLOZSVÁR“ TÁRCZÁJA. Vajda Péter. — Irodalmi tanulmány. — Irta : SZÉCHY KÁROLY. X. Próza versben. Vajda és Eötvös. Hivatás és kenyérkereset. Vajda dolgozásmódja. Külalakok egyhangúsága. Versbeli elenmondások. Satirák. Vegyes házasság. Censura, Magyarország, Társas állapotunk. Változatosság.) Ha Vajdáról versei után kellene ítéletet mondani, nagyon balul ütne ki az. Mert tanulmányozásuk alatt úgy érezzük magunkat, mintha prózában írott költeményeinek hímes petéből valami pajkos tündér sivár, kietlen tájra bűvölt volna, hol alig akad egy bokor, egy fe vagy mezei virág, minden unalmas, egyhangú, a levegő száraz. Vajda mindenütt Hváló tehetség, néhol egyetlen a maga nevében , de legtöbb verse, pedig itt vagy 17° 186-at, még tehetségre sem vall. Eötvös nem *d°tt egy ötödrésznyi kolterztényt, hisz diszanása összesen 30 darabot foglal magában, de e kevés számmal is legelső lantosaink koszorújába fűzte nevét. A megfagyott gyermek ') Dirhon, IV. füzet. Budapesten, 1844- i■ mély érzése, noha nem egy kitörésével német érzelgősségbe csap, a Búcsú szent fájdalma, a Vár és kunyhó megrázó tragikuma, a Végrendelet egyszerű szépsége mindég meg fogja kapni a szivet, amíg ez érezni bir. S ha Eötvös egyebet nem ír is költeményen kívül, érdemes emléke marad: míg Vajda ötször annyi versével örök feledésbe merült volna. Oly jelenség, mely magyarázgatásra, sőt mentegetésre szorul. Mi az oka, tehát ? Ha valahol, leginkább itt ártott neki az ő sokféle foglalkozása. Mindég és gyorsan dolgozott. S igen sokszor megtörtént, hogy agya meg sem pihent még az egyik fajta munka után, amikor már másikfajtába kapott, s teremtő lelkének sem elég ereje, sem elég frisesége nem volt, hogy művészi tisztasággal és könnyűséggel alkosson, hogy eszméi és érzései kiforrjanak és találó alakot nyerjenek. Költői gondolataiba zavaró képeket elegyít. A dalok menüjében azzal biztatja kedvesét, hogy villámszárnyakon fog égbe szállani, holott eddig a villám le- ütött és ölt, de égbe nem szállított; az Életl műben) meg azzal kecsegteti, hogy együtt az istenig csaponganak, a felhők alakán csüngenek, mig keblökben az érzet fáklyája ég, s midőn a fáklya hamvadoz, jön a túlhon szele és édharmatos szárnyain elröppennek vele. Ha pedig a menyhe-utazás e két módja nem tetszenék, harmadikat is ajánl, szintén természettudományi alapon. Azt ígéri az imádott leánynak, hogy ha itt nem egyesülhet vele, amott összeforr szivek lángja. 1) Dalhon, IV. füzet, 134-■ S kifénylik a kapocs Az égi tereken, Új csillag indul el Szerelmes körzeten. •) E czifra mondások és czifra képek, melyek sűrűn csapzanak egymásba, az értelem fáradságáról és a képzelet fegyelmezetlenségéről beszélnek; az értelem nem elég éber, nem elég öntudatos a rendezésben és ellenőrzésben, s a képzelet fölszedi, a mire útjában akad. Nagy gondolatot elégszer találnak nála : mindamellett azt sem állíthatjuk, hogy verses költészete — a gondolatok költészete, a nyelvnek csattanós zenéje és csillogó színpompája nélkül. A legtöbb verse nem a költői ihlet terméke, hanem a versfaragó mesterség műve. Az ő dolgozása módja mellett nem is lehet egyéb. Vajda nem úgy teremt, mint Vörösmarty, kinek lelkében, ha egyszer költői eszméje megvillant, elkezdenek a sorok zsongani és addig zsonganak, míg az egész költemény kikerekedik, s csak akkor írja le azt. Vajda fölveszi a kérdést, majd kigondolja, hogy mit lehet róla mondani, éppen mintha értekezést tervelne; aztán feljegyzi a czímet, mi az eszme kifejezője, felsorolja egymás után, mi szól mellette, mi szól ellene; végül következik az összefoglalás, íme egyik verse — a Halál. Az első szakaszban lefesti a halált a szokott módon : redős és sápadt rút váznak réme, kezében éles kasza, szemében könyörtelenség; mint a fű lehull, kire szemét és vasát veti; a második szakaszban megállapítja, hogy az emberiség mel-»t Dalhon, IV. füzet, 1341. Este a színházak kongottak az ürességtől tán remeg tőle, mert égen és földön nincs nagyobb zsarnok nála. Most következik az ellentét .• Vajda fajával szemben áll. A harmadik szakaszban előadja, hogy reá a szép élet mögött nem leskelődik a halál, előtte eldobja a kaszát, mert a dal által urává lett, a negyedik szakaszban kimondja, hogy tehát ő, mikor meghalt a világnak, a halál fölébe jut, már a két világgaltisztába jött,és ösvénye a csillagok felé megnyílt, így az összefoglalás szerint porhüvelyének átadása után lelkét a halál istenhez emeli, hogy mint tehertelen szellem a nagy csillagvilágot repülje át. *) Ha még verse tárgya nyújtható, a kérdést majd felosztja, majd fokozza, a mint éppen alkalmasabb, s összhangzatos műegész helyett töredékes részeket csinál. Az első móddal készült a Bölcseség B) és Tanács *) vagy a Rómáról szóló három óda. Horatius a rómaiakhoz intézett híres ódájában Róma egész viharos történetét össze bírja foglalni. A jós igéről megfeledkezett hadak, melyeket a vad párthos levert, a polgári viszálkodás, mely alatt a nyilas dák és aethióp már már megdöntötték a várost, az erkölcsi romlás és hivalkodás, mely a női tisztaságot és becsületet, a férfi önérzetet és jellemet megrontotta, s a régi munkabíró ősök hősi egyszerűsége és keménysége, hatalmas és nagyszerű vonásokkal rajzolódnak egymásra, s a mesteri műnek mély hatást biztosítanak. Berzsenyi a magyarokhoz szóló hazafias szemrehányás szilaj kitörésében híven követi az antik művészt és nyolcz század vész-zivatarjára. *) Dalhon, IV. füzet. 99- '• ») Dalhon, IV. füzet. 145. I. ») Dalhon, IV. füzet. 146. I. (25) . A kézirat dr. Ballagi Aladár birtokában. • Dalhon, IV. füzet. 748. «*»• I- A konverzió. A Rotschild-csoport képviselői, köztük Hansemann Adolf igazgató-tanácsos és Blecbrőder kereskedelmi tanácsos holnap Berlinből Budapestre érkeznek, hogy Wekerle pénzügyminiszterrel az 5%-os magyar államadósságoknak 4%-osokra való konvertálásának nagy művelete, valamint a valuta rendezésére szükséges aranykészletek beszerzése tárgyában tanácskozzanak. ------1 A költségvetés tárgyalása. A földművelési minisztérium költségvetésének tárgyalása után a képviselőházban az igazságügyi minisztérium budgetje kerül tárgyalás alá, mert a kereskedelmi minisztérium költségvetését Baross miniszter betegsége miatt egyelőre elhalasztják és csak ezután fognak bele a közoktatásügyi minisztérium költségvetésének megvitatásába. A honvédelmi miniszter a hozzá intézett interpelláczióra betegsége miatt még nem válaszolt. Nehogy a válasz még továbbra is halasztassék, Gromon államtitkár fogja legközelebb a miniszter helyett a választ megadni. Az országházból. A képviselőház tegnap a földmivelési minisztérium költségvetésének tárgyalását kezdte meg. Dániel Ernő előadó nyitotta meg a vitát figyelemreméltó beszéddel, melyben kimutatta, hogy földmivelésünk érdekeit mily fokozott mérvben karolja föl a kormány. Bernáth Béla különösen a hanyatló szőlőgazdaság emeléséről beszélt s elégedetlenségének adott kifejezést a kormány működése iránt. Mikós Ödön mondott ezután egy kiváló sikerü beszédet, mely ép úgy kitűnik a benne nyilatkozó szakértelem, mint az előadás szónoki ereje által. A szónokot számosan üdvözölték a sikerült debütért. Miklós saját tapasztalataira hivatkozva, fejtegette a kivándorlás kérdését s felhívta a közvélemény figyelmét az ellen a fehér rabszolgakereskedés ellen, amelyet Amerikában űznek a kivándorlókkal. Sürgette a mezőrendőrségi törvény reformját , a földművelés több ágazatára kiterjeszkedett , így a gyümölcsészet és kertészet, az állattenyésztés emelését és a vízügy rendezését sürgette. Hortoványi József pártonkivüli képviselő erős agrár színezetű beszédet tartott. Csáky Kálmán gróf a kormány figyelmét különösen két dologra hívta föl az egyik a baromfitenyésztés, a másik pedig a haltenyésztés. Ez utóbbira különösen a felvidék igen alkalmas területeket nyújtana, de az a baj, hogy a haltenyésztést eddig inkább csak sportnak tekintik Magyarországon, mint közgazdasági tényezőnek. Szemere Huba szakszerű földmivelési beszédet tartott a költségvetés ellen. Bornemissza Lajos a felvidéki kivándorlásról mondott el igen érdekes dolgokat s az útlevélrendszer oly módosítását javasolta, hogy a személyleirás helyett fénykép csalogassák az útlevelekhez, a visszaélések meggátlása czéljából. A mezőgazdasági szeszipar hanyatlását is fejtegette s felhívta a pénzügyminiszter figyelmét arra. Elismerését fejezte ki a földmivelési miniszter iránt, a kopár területek befásítása érdekében kifejtett működéséért. A sikerült beszédet általános figyelemmel hallgatta a ház s a szónokot számosan üdvözölték. A dinamitosok. Párisban május elsején nagyobbszabásu gyűlés is volt, mint a minőről eddig tudósítottak. Ugyanis e napon a Salle Favrée helyiségében nagy munkásgyülést tartottak. A munkásgyülés vezetői féktelenül szónokoltak. Akik félénk kísérleteket tettek a dinamitos anarchisták ellen beszélni, azokat a tömeg lehurrogta és kipisszegte. Ellenben az anarchisták védőit megtapsolták. Allemane és Vaillant, a párisi szoczialisták vezérei kijelentették, hogy a kormány mai katonai intézkedéseivel elszakította a szoczialisták türelmének a fonalát, a mérsékletnek vége. Brivis, a kereskedelmi tőzsde titkára, kijelentette, hogy a polgárságnak a levegőbe kell repülnie. Éljen a kommün!—Carvan vádolja a kormányt, hogy zsarnok államokkal szövetkezik. A munkás népnek több esze és szive van, mint a polgárságnak, mely ma leeresztett függöny mögül, halálsápadtan lesi, hogy a Lehel-fegyvereket a munkásokon kipróbálják. Chauviere községtanácsos szerint a szoczialista párt ezentúl az 1871-ki kommün hagyományait fogja követni. Leghevesebben beszélt egy izlandi ember, aki azt mondta, hogy a szoczialistáknak össze kell tartani az anarchistákkal, a legközelebbi forradalomban annyi bourgoist leölni, amenynyit csak lehet. Dumay képviselő megígérte, hogy a vidéki szoczialisták segítségére fognak jönni a jövő párisi kommünnek. — Landrin így szólt: A szoczialisták mindent elkövetnek, hogy a háborút megakadályozzák. A polgárság hazafisága csak eszköz arra, hogy tőkepénzét kamatoztassa. Elfogadták azt az indítványt, hogy tekintettel a köztársasági kormány magatartására, ezentúl július 14- két nem fogják nemzeti ünnep gyanánt megülni. Bandin képviselő azzal fenyegeti a kormányt, hogy ha még egyszer támad olyan ellensége, mint Boulanger, a szoczialisták nem fognak többé segítségére sietni. Az összes szónokok leplezetlen örömmel konstatálták, hogy a kormány mennyire fél a szocialista mozgalomtól. Ezután elfogadtak egy határozati javaslatot , e mellett az összes szónokok hangsúlyozták, hogy május elseje csak ürügy arra, hogy a társadalmi forradalom érdekében minél erősebb propaganda csináltassák. Elhatározták, hogy az államhatalommal többé nem állnak szóba s azért nem nyújtanak át többé semmiféle petíciót a kormánynak. Mikor Lavy képviselő az anarchista merényletek ellen kezdett beszélni, irtóztató zaj támadt. Le az árulóval, le a 25 frankossal . (A képviselők 25 frank napidíjat kapnak.) Lavyt leordították, legazemberezték, s ott kellett hagynia a szószéket. Csak az angol munkásoknak és belga anarchistáknak küldötteit hallgatták még meg. Mikor Mores marquis, antiszemita agitátor kezdett beszélni, fütyültek és ezt kiáltották oda: Nem kell nekünk marquis, le a a nemes emberekkel. Mores marquis csak ennyit kiálthatott: Éljen a forradalom ! A gyűlésen összesen 4000 ember vett részt. Valamennyi párisi színház együttvéve 24.000 frankot vett be, holott máskor maga az opera bevesz ennyit egy este. A lapok keserű hangon imák a párisiak kislelkűségéről és félénkségéről. Újabb dinamit merényletről érkezik hír L a 11 i ch ből. Itt tegnapelőtt este négy anarchistát tartóztattak le. Este 9 órakor dinamitmerényletet követtek el a polgári őrség főnökének házával szemben. A robbanás öszszetört minden ablakot, még a szomszéd házakban is. A Boulevard Souveniere-n robbant fel a dinamit töltény, mely egy ház kapujába volt letéve. A rázkódás igen erős volt. A kövezetet és a kapualját a robbanás felszaggatta. A kár jelentékeny. A szomszédos ház is nagy kárt szenvedett. A hatóság vizsgálatot indított a tett színhelyén. A városban nagy izgatottság uralkodik. A Boulevard Souveniere-n történt robbanás alkalmával letartóztatott egy embert, aki a robbanás után azonnalinak eredt. Az illető egy német kereskedelmi utazó, akinek Aachenbe szóló menetjegye van. A letartóztatott makacsul tagad. A tisztújítási bankett. Kolozsvár, május 4. A Kolozsvár városi tisztújítás alkalmából tegnap este a törvényhatósági bizottság tagjai és az újon választott és kinevezett tisztikar együttesen bankettet rendeztek a Hungária nagy éttermében. Az asztalfőnök Béldi Ákos gróf főispán, mellette jobbról Albach Géza kir. tanácsos, polgármester, balról Ferencz József unitárius püspök, s körülöttük: Hajós János, dr. Csiky Viktor, Dorgó Albert, Dobál Antal, Haller Rezső, Züriich István, Szász Gerő, Kővári László, Kiss Sándor, továbbá a törvényhatósági bizottság tagjainak legnagyobb része és jóformán az egész tisztikar. Az első felköszöntőt Albacs polgármester mondotta Kolozsvár közönségének törvényes képviseletére, a törvényhatósági bizottságra, mely a közelebbi napokban gyakorolta legszebb polgári jogát, a tisztikarral szemben valóban kitüntető jóakaratot és elismerést tanúsított. Szvacsina Géza abból indulva ki, hogy a polgármester a törvényhatóság szervezetét hajóhoz hasonlította, a hajó kormányosára, a ki ismeri a zátonyokat, s azokat bölcs óvatossággal elkerüli, a ki jól tudja, hogy kit hová kell állítani, s a ki a szeretet lánczaival csatolja magához a legénységet, s a főispánra emeli poharát, mint a ki a legrövidebb idő alatt általános szeretet tárgya lett, s benne Kolozsvár nemcsak kitűnő főispánt, de szeretett és a város érdekeiért buzgó polgárt kapott. E pohárköszöntő lelkes, hosszas éljenzést keltett, tanúságot téve a főispán nagy népszerűségéről. A következő felköszöntőt dr. Csiky Viktor mondotta. A város emelkedésének vágya tatár és török dúló táborára, a Zápolya öldöklő idejére tekint vissza, mi mindegyütt nem tehette tönkre a nemzetet, mert régi erkölcse megvolt, spártai férfikarral és ércz-buzogánynyal küzdött; ellenben a lassú féreg, lassú halál, a nemzet köntöséből és nyelvéből való kivetkőzés meg fogja ölni, ha csak az Árpád és Hunyady magyarjainak példája más útra nem lelkesíti és téríti. S a fenséges költemény megragad minden szivet. Vajda külön-külön ódában énekel a köztársasági, a császári és a pápai Rómáról.7) S ha a végzet megengedi vala érnie az olasz egységet, valószínűleg külön szól a királyiról is. A költői eszmének ez a felaprózása talán helyén lehet a leíró vagy elbeszélő műfajokban, de soha a lyraiakban. Hiszen itt a felrajzó gondolatokat és felzajló érzelmeket röviden és közvetlenül, hévvel és erővel kell kifejezni, mintegy oda vetni, a dal és óda akkor hevít és gyújt csak igazán. Különben a leghatásosabb eszme is ellaposodik. Mi magasztosabb érzés, mint a szerelem? Titokzatos, mint a magasságos ég, végtelen mint a mélységes tenger. A költők ki nem merítik soha. Vajda verseiben únos-untig emlegeti, de neki nem annyira szenvedély, mint kérdés. Felosztja és fokozza, mint a Szeretlek, Imádlak, Féltelek dalaiban.) E három verse a Dalhon gyűjteményében egymás után következik: a szerelem természete szerint az egyszerű szeretés is lehet erős érzelem, de az imádás erősebb, s a féltékenység a legerősebb.