Kolozsvár, 1892. július-december (6. évfolyam, 148-299. szám)

1892-07-01 / 148. szám

t­­ kell fizetnie, a­ki pedig ellenfelét véletlenül megöli, az hattól tizenkét évig terjedhető fogházzal buttatik.­­ De a büntetőjognak a testi sértésekre és a szándékos emberölésre vonatkozó szabályai és büntetései lépnek élet­be arra nézve, ki ellenfelét a párbaj szabályok ellenére megsebesíti vagy megöli. Minden eset­ben azonban a párbajsegédek mint bűnrészesek fognak fenyíttetni. Ezekhez a szabályokhoz ha­sonló, bár sokkal enyhébb büntetések vannak Maxime javaslatában, melyet a szenátusban be­nyújtott. E szerint a párbaj vétséget képez A­ki párbajt vív, egy évig terjedhető fogházzal, 100 franktól 2000 frankig terjedhető pénzbír­sággal büntettetik, a­ki pedig ellenfele meg­sebesíti két hónaptól két évig terjedhető fog­házzal és 5000 frankig terjedhető pénzbünte­téssel suttatik. A­ki pedig ellenfelét párviadal­ban megölt, 3 évig terjedhető fogházzal és 10,000 frankig terjedhető pénzbüntetéssel jut­­tatik. A kolera és difteritisz legújabb orvossága. Két franczia tudós, Richet és He­­ricourt, állítólag arra az eredményre jutott, hogy a kolerát, difteritiszt és tüdővészt ártalmatlanná lehet tenni a tyúkok álta. Mint Párisból írják, a két tudós azt tapasztalta, hogy a tyúkokat is pusztítja a már említett három járvány. Beható tanulmányokat végeztek a kolerában, difteritiszben és tüdővészben elhullott tyúkokon s azt tapasz­talták, hogy azok a baktériumok, melyek a tyu­kok betegségét okozzák, egészen másfaju baktéri­umok, mint azok, a melyek az embereket pusztít­ják s leginkább az által tűnnek ki, hogy nagy előszeretettel fogyasztják el azokat a mikrobákat, a melyek az emberekben a tüdőbajokat okozzák. A két tudós tüdővészes tyuk vérével oltott be kutyákat, patkányokat és házinyulakat s azután emberi tüdővész-mérget adott nekik. Az állatok közül egyetlen egy sem pusztult el. Azután hu­szonegy másik kutyának emberi tüdővész-mérget adtak s mind a huszonegy kutya elveszett tőle. A két tudós találmányát most már embereken akarja kipróbálni. Solferino és San-Martino Veroná­ból írják, hogy úgy Solferinoban, mint San- Martinoban nagy ünnepségekkel ülték meg az 1859. június 24-én elesett olasz katonák em­lékezetét. Jelen volt Pelloux miniszter, vala­mint Mantova képviselője, Silvio Arrivabene gróf is, ki Solferinoban fényes és nagyhatású beszédet tartott. Ez alkalomból San Martinó­ban azt a készülőben levő kápolnát is kinyi­tották, mely az 1859-ki hadjárat emlékét van hivatva megörökíteni. A kápolna 1893. tava­szára készül el teljesen s egyike lesz a leg­szebb modern építményeknek. Díszítésében első­rangú olasz képírók és szobrászok működtek közre. Viktor Emánuel király szobrát Dal Zotto velenczei szobrász készítette el a kápolna szá­mára, falaira pedig De Stefani, Vizzotto és Bressanin képírók festenek freskókat, a függet­lenségi harcz legemlékezetesebb epizódjait áb­rázolva. E festmények egyikén­­azon, a­melyi­ket Bressanin Viktor készítl Türr, Klapka, Te­leki Sándor és más magyarok is szerepelni fognak. Olaszországban nagy örömmel fogadták azt a hírt, hogy az olaszbarátok Párisban a solferinói ütközet évfordulóján diszebédet ren­deztek s ezen az ebéden az Olaszországban na­gyon népszerű Türr tábornok elnökölt. Kolozsvár, 1892. is nagy számban lesznek jelen s a körjegyzői kar külön is fogja üdvözölni. Tervbe van véve, j­­gy Kolozsmegye tisztviselői, a vidékiekkel együtt lefényképeztessék magukat s ez egy csoportképpel lepjék meg az alispánt. Délben ünnepies bas­kett lesz. Dr. Márki Sándor történetírónak, ki­nevezése egyetemünkhöz ugyancsak e napok­ban fog megtörténni. Kinevezési okmánya — hir szerint — a kabinetirodából már vissza­érkezett. Veres Ignáczot, a nagyszebeni állami főgym­nasium nagyérdemű igazgatóját, a magyar tanügy érdekében teljesített fáradhatlan tevé­kenységéért, legközelebb főigazgatói czímmel tünteti ki a király. A kertészeti egylet alakuló gyű­lése A kertészeti egylet tegnap délután négy órakor folytatta alakuló közgyűlését a város­ház nagytermében Martin Lajos dr. elnök­lete mellett. A gyűlésen tovább tárgyalták az egylet alapszabályait. Minden paragrafusnak csaknem minden pontjához volt néhány hozzá­szólás, úgy, hogy az alakuló gyűlés e második része is két és fél órányi időt vett igénybe csupán az alapszabályok tárgyalásával. Ez azon-­­­ban örvendetes jelenség arra, hogy a kertészeti­­ egyesületnek mindjárt a megalapításának lel­kes és odaadó érdeklődés mutatkozván, az ér­­­­deklődés kedvező eredményeket fog hozni. A közgyűlésen az előző napinál is nagyobb kö­zönség volt jelen. Az alapszabályok módosításai között felemlítendő, hogy az egylet lapjának a szerkesztőjét kivették a tisztviselők sorából s igen helyesen, ez állást bizalminak jelentették ki. A főmunka a tisztviselők között az igaz­gató alelnöknek jut, a­kire az igazgatás mellett a szakügyek is tartoznak s a­ki folytonos funk­­czióban lesz. A tisztviselők egy része a viszo­nyokhoz képest tiszteletdíjban részesíttetik. Ideiglenesen megalakította a közgyűlés a tisz­tikart. Elnökké választatott: dr Haller Ká­roly ; igazgató-alelnökké: Veress Ferencz; alelnökké dr. K­o­n­i­t­z Ágost; első titkárrá : Szentgyörgyi Lajos; másodtitkárrá: dr. Nagy Mór; jogtanácsossá : Bodor Antal; pénztárnokká C­s­i­k­y I. József. A tisztikar ideiglenesen működik, míg az alapszabályok megerősittetnek s azután lesz a végleges meg­alakulás és a választmány megalakítása. Leg­előbben is Kolozsvár városához terjesztenek be kérést a védnökség elvállalása végett. A gyűlésből Szentgyörgyi Lajos vezetése alatt Nagy Mór, Bodor László és Herepey Gergely tagokból álló küldöttség tisztelgett dr. H­a­ll­e­r Károlynál üdvözölve őt, tudtára adván megvá­lasztatását. Haller Károly dr. meleg szavakban köszönte a megtisztelő bizalmat és szívesen ígérte, hogy teljes odaadással fog munkálkodni az egylet czéljai érdekében. Ugyanazon küldött­ség tisztelgett Veress Ferencznél és fog tisz­telegni dr. K­á­n­i­t­z Ágostonnál. Szép esküvő volt kedden Turban, Fe­­renczi Miklós kolozsvári előkelő ügyvéd birto­kán. Dr. T­a­m­ásy István derék fiatal ezred­­orvos vezette oltárhoz Ferenczy Vilma kisasszonyt, Ferenczy Miklós kedves leányát. Az esküvőn a család közeli rokonsága volt jelen. Násznagyok és nászasszonyok voltak: G­á­m­á­n Zsigmond, G­á­m­á­n Zsigmondné, Deák Pál, Deák Pálné, gróf Eichen­burg, gr. Eichenburgné; nyoszoleá­­nyok voltak : Asztalos Irén és Magyary Clementin, vőfélyek Halászi Lajos és F­e­­r­e­n­c­z­y Géza. Az intelligens társaság az es­küvő után késő estig maradt együtt nászebé­den. Tartós boldogság kisérje a szép frigyet! Jutalmazottak a nőiipariskolá­­ban. Volt alkalmunk bőven foglalkozni ama nagy és szép eredménnyel, melyet az erdélyré­­szi nőiiparegylet által fentartott női ipar iskol­­­lában a kiállítás alkalmából tapasztalni lehe­­­­tett. Azok a növendékek, a­kiknek leginkább­­ volt részük gondos munkák által a kiállítás , sikerében most kapták meg az iskolai év be-­­ zárásával megérdemelt jutalmukat. A kitünte-­­ tettekhez Sigmond Dezsőné az egylet fárad­hatlan és odaadó törekvésű elnöknője intézett­­ buz­dító szavakat, lelkesen köszönve meg egy­úttal az intézet tantestületének a fáradozását. Jutalommal tüntették ki a következő növen­dékeket : A fehérnemű szakban: Bogyó Margit, Király Róza, Vég Anna Török Lenke, Toro­­nyai Erzsi, Csiszér Teréz, Ruszkó Juliska, Fo­dor Teréz, Elekes Anna, Pap Mari, Pavlik An­tonina, Simon Anna, Daxner Erzsi, Gyar­­m­athy Izabella, Nádas Róza, Lázár Erzsi. A hímző szakban: Gáli Emma, Barátosi Berta, Barabás Anna, Váradi Júlia, Jakab Róza, Baj­­csi Vilma, Velics Lujza, Ludvig Zelma, Ludvig Belén, Udvarhelyi Mariska, Bencze Ilona, Joa­­covics Margit, Kubát Ilona. A jutalmak költ­­ségeihez hozzájárultak: báró Wesselényii Istvánná 25 írttal, a női iparegylet 25 írttal, Sigmond Dezeőné 10 írttal, Lengyel Dánielné 10 írttal. Évzáró a Mária Valéria árvaház­­ban. A külközép utczában egy csendes, de dolgos és tiszta ház vár vendégeket holnapra. Az annyi sok jótéteményt szerző és áldásos m munkásságú Mária Valéria egylet által fentar­tott leányárvaház növendékei tartják hol­­nap délután 3 órakor vizsgájukat. Minden humánus érzésű ember tudja, hogy mit jelent árván maradt gyönge gyermekleányokat meg­menteni az élet számára, felnevelni becsületes­ében, szorgalomban, munkában és biztosítani hamukra a jövendőnek, ha nem is nagy igé­­n,ük, de nélkülözések nélkül való boldogságát, m más jóltevő gyanánt ünnepelnek ez iskolában mindenkit, a­ki bármely mértékben is hozzá­­járul e szürke ruhás szegény gyermekek segíté­­séhez. Harminc­hét árvagyermek előrehaladásá­ért gyönyörködhetik holnap a jólelkű közön­ség, melynek szíves figyelmébe ajánljuk a Mária Valéria külközép utczai árvaházban holnap dél­után három órakor tartandó vizsgálati ünne­pélyt.­­ 11 ^*rándulás az ojtozi szorosba. Az Erdély részi Kárpát­ Egyesület háromszék megyei osztálya f. hó 2-án és 3-án kirándulást rendez az ojtozi szorosba. Eddig több mint 100 je­lentkező van. A kirándulás nagyon élvezetes és érdekes lesz. Az E. K. E. központi választ­mányát Radnóti Dezső titkár, a kolozsme­­gyei osztályt Hangay Oktáv alelnök és S­c­h­e­i­t­z Vilmos dr. választmányi tag fogják képviselni. Mint vendégek jőnek dr. Hudra János főgymn­­tanár és Hudra Flóris ügy­véd Jászberényből. A kirándulók Kolozsvárról ma este indulnak el. A bánffyhunyadi zavargás a kir. táblánál. Felesleges felidézni az olvasók em­lékezetébe azt az országos botrányt, mely az idei választások idején Bánffyhunyadot oly saj­nálatos események színhelyévé tette. A bánffy­­hányadi választási vérengzés azóta folytonos munkában tartotta a vizsgálóbíróságot és ügyész­séget. A felek és tanuk kihallgatásai tömén­­telen időt vettek igénybe; a munka nagysága megítélhető lesz abból is, hogy a tanuk száma százakra megy. A bíróság megfeszített erővel dol­gozott, hogy mielőbb bevégezhesse ezt az ügyet s most azt remélik, hogy a nyári szünet alatt megtarthatják a végtárgyalást is. Ugyanis az ügy a vád határozattal ma áttétetett a kolozsvári k.­táblához, melynek határozatától függ, hogy a per közelebbről elintéztessék. Ha a királyi tábla megerősíti az ügyészség vádhatározatát, semmi sem fog a gyors lebonyolítás útjában állani s a törvényszék szüneti tanácsa elintézheti az egész processust. Ez esetben még a nyáron szemtől szembe állanak a bácffyhunyadi zavar­gás és alkotmány­sértés tettesei a bántalma­zottakkal és tanukkal a végtárgyalás alkalmá­val. Ellenben, ha az ügy a Guriához kerül és pótvizsgálat válik szükségessé, bizonytalan az idő, hogy mikor adhatnak ítéletet. Nem is szól­va arról, hogy 12-en vizsgálati fogságban vár­ják a monstre-per kimenetelét, henem azért is, hogy mielőbb elfeledhessük ezt a legkevésbbé sem dicsőséges esetet: óhajtandó, hogy még a szünet alatt meg­legyen a végtárgyalás. Református iskolás gyermekek mulatsága. A kolozsvári ev. réf. leányiskola növendékei számára, kik most igen szép ered­ménynyel befejezték a tanévet, kellemes szép mulatságot rendeztek tegnap a lövöldében. Úgy nézett ki a lövölde, a bájos gyermekek ked­ves csoportjaival, mint egy harmatos szép vi­rágos kert. Kedves keretét képezték ennek a mulatságban gyönyörködő szülők és ismerősök, kik szintén szép számban jelentek meg, úgy, hogy egészben véve egy népes és jó hangulatú majálist alkottak. A szép társaság a lehető legkellemesebb hangulatban későig mulatott. A vasárnapi népünnepély a lehető legszebb sikerűnek ígérkezik. Az ünnepély, mint említettük, kiváló jótékony czélra, a kolozsvári hölgyek filléregylete javára tartotik. A népün­nép rendezősége sem költséget, sem fáradtsá­got nem kímél arra, hogy a mulatság oly nagy arányú és változatos legyen, a minő még nem volt Kolozsvárt­. A rendező­bizottság már eddig is csaknem kétszáz frtot költött az ünnepély szük­ségleteire, s általában mindenről gazdagon gondos­kodik, hogy hiány ne legyen. A főérdek a s­z­é­p­­ségverseny felé irányul, melyben higgadt jury hoz ítéletet. A versenyben kitüntetett szép­ség arczképe sokszorosítva fog terjesztetni. A tűzijáték programmja is a lehető legváltozato­sabb. A belépti díj gyermekek és katonáknak 10 kr, felnőtteknek 20 kr és 40 kr. Ajánljuk ez ünnepélyt Kolozsvár mindenrangú közönsé­gének pártoló figyelmébe Rimaszombati szuplikánsok jártak közelebbről Kolozsvártt, s kimentek még a ko­­lozs-alagúti iskola vizsgálatára is, hogy igény­be vegyék a közönség áldozatkészségét. Ez már tapintatlanság volt a szuplikánsoktól, mert a­kinek ott nélkülözhető krsjezárja volt, azt az iskolának és a szegény tanuló gyermekeknek adta, de egyátalán ne is szuplikáljanak nálunk, mert nekünk itt Erdélyben elég hazafias felada­tunk van s filléreinket itthon fordíthatjuk kul­turális czélokra, sőt inkább várhatnánk adomá­nyokat Rimaszombatból, mely egyike az ország leggazdagabb városainak, s gondoskodhatik kel­lőképpen a maga iskoláiról. Különben a leg­több magyarországi főiskola — igen helyesen — már meg is szüntette a szuplikácziót. Kö­vesse ezt a jó példát a többi is. Thirring Gusztáv dr , a magyar Tu­rista Egyesület titkára, holnap este Kolozsvár­ra érkezik. Fogadására az E. K. E. több tagja kimegy a vasúthoz. Thirring beutazza Erdélyt s kiváltképen Kolozsvártt, Tordát, Brassót, Dé­vát, Vajda-Hunyadot, Petrozsényt fogja megte­kinteni. Tűzoltók záró gyakorlatai és 20 éves jubileum A kolozs-monostori önkén­tes tűzoltó egylet julius 3-ikán d. u. 3 órakor tartja évi zárgyakorlatát. A gyakorlat után a főépület I-eő számú termébe felvonulva, az egylett fennállása és működésének 20 éves ju­­billáris ünnepét üli, mely alkalomra az érdeklődők figyelmét felhívjuk. A székely ágyúhős emléke. A Bikán belüli honvéd-egylet, mint a múlt év­ben, az idén is július 2-án, Gábor Áron halá­lának évfordulóján, a szokásos módon ünne­ KOLOZSVÁR pélyt rendez a feledhetlen hős emlékére az eresztevényi temetőben, hol Gábor Áron ham­vai pihennek. E kegyeletes ünnepélyre minden igaz szivü honfiút és bűnleányt meghívott az igazgató választmány. Medvék Kovásznán. Kovásznáról medve-históriák érkeznek. A „Székelyföld“ azt írja, hogy Kovásznán a medve, újólag több kárt tett a házi állatokban. Vasárnapra hajtó­­vadászat volt tervezve ellene, mely azonban — nagy örömére a vadásztörvényt nem res­pektáló maczkónak,­­ a szakadó eső miatt elmaradt. A fenevad olyan merész, hogy bejár a kertekbe is és éjjelenkint a befüggő közeli erdőkben bál. Nem ártana egy kis véres leczke a vakmerő dúvadnak. A kovásznai anarchista. Átkozott gondolatra adta fejét egy kovásznái ember, hogy hát ő anarchista lesz, mivelhogy Francziaor­­szágban is iszonyú divat kezd már lenni ez a betegség. Hallhatta talán hirét a híres Ravac­­hoinak, valószínűleg talán holmi szabadságolt Hári Jánostól, mert az ipse ha nem is poli­tikai, de privát bosszúból követője lett az akasz­tófavirág jelöltjének. A műkedvelő anarchista szomszédságában egy békés czigány-család la­kott, csak néha okozván annyi kellemetlenséget a magyar vicinusnak, hogy látatlanul, tanatla­­nul elemeit udvarából holmi „harapni való“-t. Tudta ezt jól a gazda, de rajta nem csíphette a számtalan purdéval bővelkedő mórét, bár­mennyire leste is. Végre megunta a sok hasz­talan őrködést s kerített valahonnan egy dina­­mittöltényt. Eljött a tett estéje s az újdonsült anarchista egy kedvező perczben bedobta a sziporkázó kanóczó „pokol­gépet“ a czigány­­putri ablakán. A másik pillanatban egy iszonyú durranás történt, míg a kunyhóból „jáj, á devlá harágjá“ kiáltással törte ki magát a holtra ré­mült Farao nemzetsége. A dinamit iszonyúan megviselte a mórék hajlékát, szétrobbantotta a padlást, lerontotta a „vakolat“-ot s tönkre tette a zsupszalmából álló „bútorzat“-ot. Zin­­gária fiaiban egy makulányi kár sem történt, míg a székely kiadású Ravachol megérdemlett helyén ül. Aztán mondjuk, hogy népünk nem művelődik. A nagyváradi ünnepek sorát szer­dán fényes isteni tisztelettel zárták be. A mi­sét Bubics püspök, az egyházi beszédet Steiner püspök mondta, dicsőítve Szent­ Lászlót, a ke­resztény hit leghatalmasabb védőjét.­­ Délben Schlauch püspök a Szent László-fürdőben ebé­det adott, hova a meghívott 250 vendéget kü­lön vonaton vitték ki. Hivatalosak voltak az összes egyházi és világi hatóságok küldöttei. Az első áldomást Schlauch mondta Szent­ László dicső utódjára, a koronás királyra. Dőry br. fő­ispán Schlauch püspököt, Fehér Ipoly pannon­halmi főapát Biharmegye és Nagyvárad város közönségét és vezérférfiait, Laureán Ágost Stei­­ner székesfehérvári püspököt, Sál Ferencz pol­gármester Nemesics altábornagyot köszöntötte fel zajos éljenzések közt.­­ Nagy lelkesedést keltett Nemesics altábornagy magyar pohárkö­szöntője, kiemelvén, hogy a hadsereg és a pol­gárság érzésben és gondolatban egy, ezért po­harát Nagyvárad polgárságára emeli. Holló Mi­hály a honvédséget éltette, mire Valentics hon­védezredes a polgárság és véderő közt fennálló egyetértésért emeli poharát. Fel­köszöntötték még a képviselt káptalanokat, a püspöki kart, stb. A társaság olyan lelkes hangulatban volt, hogy ez alkalommal is elénekelték a Szózatot. A főpapok Schlauch vezetése alatt megtekin­tették a kies fürdőt. A vendégsereg estefelé oszlott el. A püspökök az éjjeli vonattal utaz­tak haza. A papkisasszony elfogatása Bu­karestből jelentik, a P. Ll.-nak, hogy Simli Mariska kisasszonyt, ki papi ruhát hord és már bizonyos tekintetben országos hírnévre vergődött, az oláh fővárosban elfogták. Ugyanis a kisasszony Bukarestben apáczaruhában járt és állítólag az erdélyi román diákok részére pénzadományokat gyűjtött. Ezért is, de még azért is, mivel egyházi ruhát viselni jogosítva nincs, történt elfogatása. Jules Simon az antiszemitizmus­ról. A Mores Mayer-párbaj alkalmából termé­szetesen a sajtó még behatóbban foglalkozik a talán még tovább is az antiszemita üzelmekkel, a­melyeknek legújabban áldozata a párbajban el­esett Mayer. Jules Simon is erről ír a „Temps“ legutóbbi számában s az antiszemitizmusról átalában elmélkedvén, a többek között így ír : „Azoknak, a kik a középkorban üldözték a zsi­dókat, kettős mentségük vala. Hittek Jézus Krisztus istenségében és egy család, vagy egy faj bűnének szolidaritásában. Hanem, hogy a zsidók elleni harcz megújul olyan korban, mi­dőn a fölvilágosult osztályokat a skepticzizmus hatja át és hogy a franczia forradalom után újból föléled a fajok szolidaritásának képtelen elve egészen a századik nemzedékre kihatólag, — ez mégis csak a legnagyobb igaztalanság és a legnagyobb mérvben nevetséges. Néhány év óta a türelmetlenség bizonyos faját észleljük. Őseink türelmetlenek, de egyúttal vallásosak voltak. Mi azonban egyszerre türelmetlenek és hitetlenek vagyunk. Mi harczra kelünk a zsi­dók ellen, de nem teszszük ezt mint keresz­tények, mert mi harc­olunk a keresztények, sőt maga a kereszténység ellen is. ... Reméljük, hogy ez állapot nem fog sokáig tartani, mert ez nagyon ostoba állapot. A párbaj büntetése Francziaor­szágban, Párisból jelentik, hogy a Mayer- Mores párviadal két törvényjavaslatot vont maga után, a­melyek a párbajnok súlyos bün­tetését czélozzák. Az egyik javaslat szerint, melyet különben már 1889. évben Cluseret kommunista tábornok benyújtott, de a­mely egy kamarai bizottságnál megakadt és most újra felélesztetett, már a párviadalra való ki­hívás és annak elfogadása két hótól hat hó­napig terjedő fogházzal büntetendő. Ugyanez a büntetés éri a segédeket is. Magára a pár­bajvétség elkövetésére, még ha semmiféle sé­rülés sem történt is, hat havi fogház van szabva. A­ki pedig párbajban ellenfelét meg­sebesíti, két évtől három évig terjedhető fog­házzal büntettetik, és megfelelő kártérítést Kolozsvári gázvilágitási naptár (1892. julius havára.) 1-én esti 8s/4-től reg. 2'/a-ig ég az utczákon 166 lámpa 2—10-ig „9 7) 2 ,n75 71 56 77 11-én „ 83/« 7)11’/« *19 7) 7) 166 75 75­'/, 752 ,7)Ti Ti 56 75 12—14-ig „ 83/1 7)11”/« .Ti75 71 396 75 Ti11»/« 7) 2 .7)71 7) 56 Ti 14—17-ig „ nap 7)113”,„7)7) 71 3963 r­ip/4 7i 2 „Ti71 71 166 75 18—26-ig „ 8 V. 7)»V..«7i 7) 396 »1 7)H'/i Ti 3 .7)Ti 75 166 75 27—31-ig „ 8 V. 7) 3 ,Ti71 75 166 75 Kolozsvártt, 1892. julius 1. DITROI JÓZSEF Apróságok. Úrnő (a cselédkönyvbe olvassa) Tehát Mili a neve ? — Dj cseléd. Nem bánom, ha nagyság igy szó­lít, ha magunk közt vagyunk; de a káplárom jelenlé­tében tessék engem Emíliának titulálni. * Derék orvos. — Dr. H. igazán kedves ember; még soha sem vett pénzt valamely betegétől . . . — Miből él hát? — Az örökösök fizetik mindig . . . * Finom szaglás. — Nos hadnagy úr, miért nem tánczol már azzal a bájos kicsi tanácsos — lány­kával ? Honnan az a tartózkodás?! H­us­z­á­r h­a­d­na­gy. Ki kellett fognom myr­­thudt szagoltam.* A kis Miczi babájának eltört a lába, és javítás végett visszaküldik a kereskedésbe. Két nappal később Miczi elmegy a bonne-jával babájáért. A kereskedő keresi azt szerte széjjel. „Lottinak hívják“ szól Miczi, hogy elébb talál­hassák a babát.* Morogi nagy antiszemita. Egyik barátja elmondja neki, hogy épen találkozott Izsákkal, ki valami ezüst­­ lakodalomról jön. — Ezüst! . . . Nem csodálkozom, hogy ott volt — ezek a zsidók !* Astronomikus vizsga. Tanár: Mondja csak, jelölt úr, mikor fog az az ön számítása szerint, újra megjelenni a Halley üs­tököse ? Jelölt: Hatvanhét esztendő múlva. Ta­ná­r: Hogyan mondhatja ezt? Jelölt: Nem tudom — olyan sejtelmem van! Július 1. KÖZGAZDASÁG. Budapesti tőzsde. — A „Kolozsvár“ eredeti távirata.— Budapest, jul. 1. Kolozsvári hetivásár, jul. 1. Sok irányú mezei munka veszi igénybe a vidék közönségét, s ezért vásárunk tegnap is gyönge volt. A gabona piaczon a felhozatal ke­vés, a forgalom lanyha, az árak szállanak. Imázsánként: búza 7.25—8.25; rozs 5.80 — 6.20; tengeri 4.40—4 50; zab 4.80—5.00 árpa 4.80—5.00. Lisztek: dara és 0 sz. 16.60; l es; 15.70; 2-es 1500; 3-as 14.40; 4-es 13 60; 5-ös 12.80; 6-os 11.80; 7-es 10 70; 8-as 7.00; dercze 4 frt; korpa 3.40. Húsnemüek, kilóval: marhahús 52 — 54 kr; sertéshús 48—52 kr; borjúhús 80 kr 1 frt 20 kr; szalonna 60—64 kr; zsír 04 kr; sonka 90 kr; császárhús 1 frt; szalámi 1 frt 60 kr; páczolt marhanyelv 1 frt; sertés nyelv 80 kr. Majorság, párjával: csirke 50—60 kr; tyúk 1 frt 20 kr; hízott liba 5 frt; sovány 3—3 50; pulyka 4—4.50; récze 80—1 frt; tojás 11 drb 20 kr. Takarmány. Egy szekér széna 6 — 7 frt; szalma 3—4 frt; zsúp párja 6—7 kr. Tűzifa 4 kbm. 11 frt; egy szekérrel 2—3 frt. A napszámárak magasak. Egy mezei napszám étellel 80 kr; étel nélkül 1.20. Vetemény és virágpiac­on nagy választék; az árak mérsékeltek. Kereskedői és ipari üzletekben a holt saison előjelei észlelhetők. Búza ára: változatlan. Búza júniusra 8­00—8­01 Tengeri júniusra 478—4­74 Zab őszre 5.36—5.38 A brassó-háromszéki helyi érde­kű vasút részvénytársasága szerdán tar­totta első rendes közgyűlését. A­mi a finan­­szírozást illeti, — az igazgatóság jelentése szerint — a törzsrészvényekért járó összes hozzájárulá­sok, befolytak kivéve 5000 frtot, a­mely összeg azonban a telekkönyvi rendezések után szintén be fog folyni. A társaság vonalainak átlagos évi hossza csak 24,2 km. volt és kilométeren­­ként 715 frt évi bevételt szolgáltattak, a­mi erős személyforgalomról tanúskodik. Az 1891. évben elért üzleti fölösleg 22.346 frt 1 kr. volt, vagyis az üzleti bruttó bevétel 45°/%-a. Az üzleti fölösleget a finanszirozásra vonatkozó szerződés értelmében a financzirozó bankczé­­gekre utalták át. A közgyűlés, a jelentés tu­domásul vétele után, a fölmentvényt minden irányban megadta s a felügyelő bizottság tag­jait újból megválasztotta. Idegenek névsora. Kolozsvár, julius 1. Központi szálloda. Pirkner János min. tit­kár, Manrovics Fábián gondnok, dr. Csiky Kál­mán egy. tanár, Budapest. Andrey Felix tanár, Bern, (Schweitz). Veres Jenő tvszéki biró, Gyula­­fehérvár. Dr. Horváth Miklós ügyvéd, Torda. Pláncz Alfréd gyógysz. Nagy-Szeben. Hamzak An­tal cs. k. hadnagy, Lippa. Vindenszky Oszkár cs. k. hadnagy, Soborin. Novák Miklós birt. Torda. Keresztes Lajos birt. Maros­ Ludas. Hirsch Majer birt. és neje, Hidalmás. Kohn Ede fakereskedő, Gyalu. Rosenblum József keresk. Nagy-Szeben. Spitzer Ármin utazó, Bécs. Horváth Mihály utazó, Budapest. Czóbel Albert földbirtokos, Tuson. Biasini szálloda. Frigyes Sándor gyógysz. hallg. Kassa. Sternthal Béla gazdat. Kötegyán, (Aradra.) Haray Gábor hadnagy, Gyulafehérvár. Pálffy Samu cs. k. hadn. Gyulafehérvár. Rieum­­beuer Antal hiv. Nagyvárad. Hungária szálloda. Prister György mér­nök, Lövi Jakab keresk Budapest. Berger Eduárd, Weinberger Edmund, keresk., Pollák Károly ék­szerész, Bécs. Schlesinger Vilmos keresk.­­­ápa. Márczi Béla hadnagy, Munkács. Gyarmathy Ernő ügyvi. Nagyenyed. Bruhrolder János birt. Pásztó. Jónás Sándor birt. Debreczen. Besenyei József plébános, B.-Hunyad. Nemzeti szálloda. Ormós Felix hiv. Buda­pest. Schwartz János keresk. M.-Vásárhely. Dalik Adolf honvéd száz. Bánffy-Hunyad. Bürger Már­ton birt. Krakkó. Felelős szerkesztő: BÁNDY ÁRPÁD. kiadó: AJTAI K. ALBERT. X''legjobb és legegészségesebb P. aditti-ital, mely mint asztali ital különösen kedvelt és borral col­­aackal vagy növényi szörpökkel vegyítve kitart itt vegyi­­léket ad , a­­ltja a szom­jat, husit és t'elfrisit egyaránt. A legjobb: szer a nyári bőség tikkasztó hatása ellen. ______ j

Next