Madarász Elemér (szerk.): Magyar politikai és közigazgatási compass (Budapest, 1940)
I. Általános rész - Húsz év története életrajzokban - P
217 Papp Kálmán Pakányi Ferenc Pakányi Ferenc, székesfővárosi törvényhatósági bizottsági tag, Budapest. Maglódon született 1869-ben. Húszéves korában nagykorúsították és Kőbányán átvette családjának mészárosüzletét. Kőbányáról Budára költözött az I. kerületbe és itt volt virágzó üzlete, melyet 1914-ben megszüntetett, amikor súlyos betegsége a további munkában megakadályozta. Harmincöt év óta vesz részt a közügyekben. Résztvett a Szabad Polgári Párt alapításában, huszonhat éve tagja az I. ker. adófelszólamlási bizottságnak. Ripka főpolgármester felkérésére elvállalta a Klotild Szeretetház gondnoki tisztségét és e minőségében kiváló és áldásos munkálkodást fejt ki. Az 1920. évi községi választások alkalmával a Keresztény Községi Párt listáján törvényhatósági bizottsági taggá választották. Kiváló gyakorlati, gazdasági ismereteit a közélelmezési bizottságban érvényesíti. Kitüntetései: a Ferenc Józsefrend lovagkeresztje és Signum Laudis. 1935-ben újból törvényhatósági bizottsági taggá választották. Pallavicini Alfonz Károly őrskróf, a felsőház tagja. 1883 november 10-én született Wienben. Apja Sándor gróf v. b. t. tanácsos, az aranygyapjas rend lovagja volt. Wienben nevelkedett, önkéntesi kötelezettségének a 4. cs. és kir. huszárezredben tett eleget. A mozgósításkor bevonult és pár hónapig mint parancsőrtiszt teljesített szolgálatot, majd ezrede kötelékében szolgált tovább az orosz és olasz harctereken és mint százados szerelt le az összeomláskor. Megsebesült és vitéz magatartásáért több kitüntetésben részesült. Tulajdonosa a III. oszt. katonai érdemkeresztnek, a Signum Laudisnak, a II. oszt. német vaskeresztnek, seb. érem és a K. csk.-nek. 1908 óta cs. és kir. kamarás, a Máltai rend tb. lovagja. 1912-ben megvette nagyvisnyói, szilvásváradi (Borsod m.) birtokát. Az összeomlás után atyja még életében átruházta a mindszenti hitbizományi uradalmat, s jelenleg 40.000 holdat kitevő birtokain gazdálkodik. Csongrád vármegye életében tekintélyes szerepet visz, a vármegye törv. hat. biz. örökös tagja. A felsőházban mint az örökösjogú főrendi családok képviselője foglal helyet. Pallavicini Sándor őrsáróf, v. b. t. t., nagybirtokos, volt főrendiházi tag. 1853 május 6-án született Szegeden. A jogot a bécsi egyetemen hallgatta, majd a diplomáciai pályára lépett, a szentpétervári és a párisi osztrák-magyar nagykövetségnél attasé volt. Ez állásától megválva, hazajött és óriási kiterjedésű birtokain gazdálkodni kezdett. Hazafias áldozatkészségének számos bizonyságát adta, különösen a szegedi árvíz alkalmával : az árvízkárosultak egy részét saját birtokán letelepítette s így alapította meg Sándorfalvát. Erdősítési intézkedésével megelőzte mintegy 40 évvel később következő Alföld fásítási törvényt, nagyobb kiterjedésű erdősítések által. 1903-ban az Aranygyapjas-rend lovagja lett. Meghalt 1933 április 14-én. Papp Kálmán, a felsőház tagja, plébános, Sopron. 1886-ban született Sopronban. Középiskolát és teológiát Győrött végzett. Működését — mint káplán — Mosonban kezdte, később Győrben hittanár volt, 1920-tól Sopronban