T. Boros László (szerk.): Magyar politikai lexikon - magyar politikusok 1914-1929 (Budapest, 1930)
A, Á
A. Á Ábrahám Dezső dr. (pattantyús), a szegedi ellenforradalmi kormány volt miniszterelnöke. 1875 július 9-én született Debrecenben. Középiskoláit Debrecenben, az egyetemet Budapesten végezte s itt avatták jogi doktorrá. Az ügyvédi oklevél megszerzése után Debrecenben nyitott ügyvédi irodát. Már fiatal ügyvéd korában részt vett a függetlenségi és 48-as párt életében. 1906-ban a karcagi választókerület képviselőjévé választotta. Ekkor Justh Gyula pártjához csatlakozott. 1910-ben újból elnyerte régi kerülete mandátumát. A háború alatt katonai szolgálatot teljesített és vitéz magatartásáért kitüntetést is kapott. A parlamenti ülésszakokra őt is szabadságolták és a Házban többször tiltakozott a háború meghosszabbítása ellen. 1918 októberében Batthyány Tivadarral, Lovászy Mártonnal és Hock Jánossal a nemzeti tanácsban működött, majd részt vett a románokkal Aradon folytatott tárgyalásokon, ahova a kormány mint főmegbízottat, Jászi Oszkárt küldte ki. Mikor a román politikusokkal nem tudtak megegyezni, — Ábrahám Dezső szerint — Jászi Oszkár kijelentette, hogy ha Románia és az entente nem enged követeléséből, akkor majd Oroszország felé orientálódunk. Ezt a nyilatkozatot a magyar kiküldöttek nagy többsége helytelenítette. A Károlyi-kormány később igazságügyi államtitkárrá nevezte ki, de mikor látta, hogy a politikai irányzat balfelé halad, lemondott tisztségéről. A kommün alatt menekülni volt kénytelen s több heti bujdosás után Zágrábba került, ahol katonai ellenőrzés alá vették, majd a francia katonaság segítségével Szegedre ment. Itt Zichy Aladár gróf és P. Zadravetz István püspök segítségével megalakították a nemzeti hadsereg szervező bizottságát. Mikor a hadsereg létszáma pár ezerre emelkedett, azt akarták, hogy a franciák a vörösök elleni frontvonalukból egy kis szakaszt adjanak át a nemzeti hadseregnek, de ezt a törekvésüket nem tudták elérni. Károlyi Gyula gróf, akkori szegedi miniszterelnök és kormánya látva, hogy a megszálló francia parancsnokság bizalmát nem tudja megnyerni, lemondott s ekkor (1919 julius) ő alakította meg a második kormányt, melynek tagjai voltak: Balla Aladár, Teleki Pál gróf, Belitska Sándor, Varjassy Lajos, Dömötör Mihály és Pálmay Lajos. Kormánya nemzeti bizottmányt hivott öszsze, amelynek elnöke Zichy Aladár gróf volt. A kommün bukása után Huszár Károly kabinetjében több hónapon keresztül működött mint belügyi államtitkár. Azóta a politikában nem szerepelt. Aigner Károly dr. főispán. 1884 máj. 27-én született Szegeden. A gimnáziumot Szegeden végezte el, jogi tanulmányait előbb Budapesten, majd Kolozsvárott folytatta s ott is avatták jogi doktorrá. Az ügyvédi diplomát Marosvásárhelyen nyerte el. 10 évig gyakorló ügyvéd volt Szegeden s a háború alatt ugyanott a honvédkerületi parancsnokságnál teljesített szolgálatot. 1919-ben nagy tevékenységet fejtett ki a szegedi ellenforradalom megszervezésében s a szegedi nemzeti kormány alatt több bizottság munkájában vett részt. Zichy Aladár gróffal községről községre járt, hogy az akkori hadseregbe katonákat toborozzanak. Lakásán gyűltek össze a nemzeti kormány tagjai és az akkori politikai élet vezérei, ha bizalmas tanácskozásokat akartak folytatni. 1920 májusáig nem vállalt semmiféle állást, akkor a Simonyi-Semadam kormány meghívta, hogy vállalja el a szegedi