T. Boros László (szerk.): Magyar politikai lexikon - magyar politikusok 1914-1929 (Budapest, 1930)

A, Á

A. Á Ábrahám Dezső dr. (pattantyús), a szegedi ellenforradalmi kormány volt miniszterelnöke. 1875 július 9-én szüle­tett Debrecenben. Középiskoláit Debre­cenben, az egyetemet Budapesten vé­gezte s itt avatták jogi doktorrá. Az ügyvédi oklevél megszerzése után Debrecenben nyitott ügyvédi irodát. Már fiatal ügyvéd korában részt vett a függetlenségi és 48-as párt életében. 1906-ban a karcagi választó­­kerület képviselőjévé választotta. Ek­kor Justh Gyula pártjához csatlako­zott. 1910-ben újból elnyerte régi kerü­lete mandátumát. A háború alatt kato­nai szolgálatot teljesített és vitéz magatartásáért kitüntetést is kapott. A parlamenti ülésszakokra őt is szabad­ságolták és a Házban többször tiltako­zott a háború meghosszabbítása ellen. 1918 októberében Batthyány Tivadar­ral, Lovászy Mártonnal és Hock János­sal a nemzeti tanácsban működött, majd részt vett a románokkal Aradon folytatott tárgyalásokon, ahova a kor­mány mint főmegbízottat, Jászi Osz­kárt küldte ki. Mikor a román politi­kusokkal nem tudtak megegyezni, — Ábrahám Dezső szerint — Jászi Osz­kár kijelentette, hogy ha Románia és az entente nem enged követeléséből, akkor majd Oroszország felé orientá­lódunk. Ezt a nyilatkozatot a magyar kiküldöttek nagy többsége helytelení­tette. A Károlyi-kormány később igaz­ságügyi államtitkárrá nevezte ki, de mikor látta, hogy a politikai irányzat balfelé halad, lemondott tisztségéről. A kommün alatt menekülni volt kényte­len s több heti bujdosás után Zá­grábba került, ahol katonai ellen­őrzés alá vették, majd a francia katonaság segítségével Szegedre ment. Itt Zichy Aladár gróf és P. Zad­­ravetz István püspök segítségével megalakították a nemzeti hadsereg szervező bizottságát. Mikor a hadsereg létszáma pár ezerre emelkedett, azt akarták, hogy a franciák a vörösök el­­­leni frontvonalukból egy kis szakaszt adjanak át a nemzeti hadseregnek, de ezt a törekvésüket nem tudták elérni. Károlyi Gyula gróf, akkori szegedi mi­niszterelnök és kormánya látva, hogy a megszálló francia parancsnokság bi­zalmát nem tudja megnyerni, lemon­dott s ekkor (1919 julius) ő alakította meg a második kormányt, melynek tag­jai voltak: Balla Aladár, Teleki Pál gróf, Belitska Sándor, Varjassy Lajos, Dömötör Mihály és Pálmay Lajos. Kor­mánya nemzeti bizottmányt hivott ösz­­sze, amelynek elnöke Zichy Aladár gróf volt. A kommün bukása után Hu­szár Károly kabinetjében több hóna­pon keresztül működött mint belügyi ál­lamtitkár. Azóta a politikában nem sze­repelt. Aigner Károly dr. főispán. 1884 máj. 27-én született Szegeden. A gim­náziumot Szegeden végezte el, jogi ta­nulmányait előbb Budapesten, majd Kolozsvárott folytatta s ott is avatták jogi doktorrá. Az ügyvédi diplomát Marosvásár­helyen nyerte el. 10 évig gyakorló ügyvéd volt Szegeden s a há­ború alatt ugyanott a honvédkerületi pa­rancsnokságnál telje­sített szolgálatot. 1919-ben nagy tevé­kenységet fejtett ki a szegedi ellenfor­radalom megszervezésében s a sze­gedi nemzeti kormány alatt több bi­zottság munkájában vett részt. Zichy Aladár gróffal községről­ községre járt, hogy az akkori hadseregbe katonákat toborozzanak. Lakásán gyűltek össze a nemzeti kormány tagjai és az akkori politikai élet vezérei, ha bizalmas ta­nácskozásokat akartak folytatni. 1920 májusáig nem vállalt semmiféle állást, akkor a Simonyi-Semadam kormány meghívta, hogy vállalja el a szegedi

Next