Magyar Rendőr, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1966-06-02 / 22. szám
Népünk állama állampolgárainak a nép szolgálatában szerzett érdemeikért adja kitüntetéseit. Ezek a kitüntetések a szocializmust építő társadalom elismerését fejezik ki azok iránt, akik az alkotó munka különféle területein, valamint a haza szolgálatában — mint a fegyveres erők és a fegyveres testületek tagjai — kimagasló érdemeket értek el. Ismeretes, hogy az építőmunkában, a tudományos, a művészeti vagy éppen sportsikerekben elért átlagon felüli eredményeket a társadalom megbecsüli, és a sikereket elért személyeket szeretetével, megbecsülésével övezi. Ugyanígy kitüntetést ad a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa — illetve kormánya — azoknak, akik válságos helyzetben nem ritkán életük kockáztatásával sietnek embertársaik segítségére, s mentik meg a társadalmi javakat. A RÉGI KOROKBAN IS VOLTAK KÜLÖNFÉLE KITÜNTETÉSEK, de azokat „az isten kegyelméből” való királyok adományozták a hozzájuk való hűségért. Ezek a társadalom legszélesebb rétegeitől messze állottak. A mi moderntársadalmunk és mindennapi életünk másképpen kezeli a külsőségeket — így it a kitüntetéseket is —, mint a régebbi időkben tették. A szocializmust építő társadalom más céllal és újfajta felfogásban adományozza elismerését, s ösztönző erejének tartalma az egész dolgozó néphez való viszonyt juttatja kifejezésre. AZ ELMÚLT HÚSZ ESZTENDŐ LEFORGÁSA ALATT a kitüntetések elnevezése több ízben módosult, de rendszere változatlanul a fizikai és szellemi munka, a nép fegyveres szolgálatának elismerését szolgálja. Az egyes kitüntetések adományozására jogosultak az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, a miniszterek stb. A Magyar Népköztársaság kitüntetéseinek elnevezése: az érdemrendek, az érdemérmek, a kitüntető címek és díjak, az emlékérmek és a kitüntető jelvények. Ezeket könnyen meg is lehet különböztetni egymástól. Az érdemrendek és az érdemérmek általában két részből állnak: a jelvényből és a szalagsávból. A kitüntető címek, díjak, emlékérmek és kitüntető jelvények általában csak jelvényekből állnak. Az egyes kitüntetések mind polgári személyeknek, mind a fegyveres erők és testületek tagjainak adhatók. A FEGYVERES TESTÜLETEK TAGJAI SZÁMÁRA alapított kitüntetések azonban csak a fegyveres erők és fegyveres testületek tagjainak, valamint a honvédelem terén szerzett érdemekért egyes polgári személyeknek adományozhatók. A polgári személyek, fegyveres erők és testületek tagjai részére alapított kitüntetések nemcsak személyeknek, hanem vállalatoknak, intézményeknek, szövetkezeteknek, valamint a fegyveres erők és testületek intézményei és tanintézetei részére is adományozhatók. Ilyen: a Munka Vörös Zászló Érdemrendje. A fegyveres testületek intézményei és tanintézetei részére a következő kitüntetések adományozhatók: a Magyar Népköztársaság Érdemrendje, a Vörös Zászló Érdemrend, a Vörös Csillag Érdemrend és a Kiváló Szolgálatért Érdemrend. AZ EMLÍTETT KITÜNTETÉSEKET a fegyveres erők és fegyveres testületek intézményei, illetve tanintézetei zászlajára arányosan nagyítva ráhímezik a zászlórudakhoz eső felső sarokba. Ezenkívül jogosult az intézmény a kitüntetést levélpapírjain és egyéb nyomtatványain feltüntetni. Az említett kitüntetéseket az 1964. évi 23. sz. tvr-rel módosított 1953. évi V. törvény alapította. Itt említjük meg, hogy számos olyan kitüntetés van, amelyek adományozása már megszűnt ugyan, azonban ma is viselhetők. A MAGYAR SZABADSÁG ÉRDEMREND KITÜNTETÉST például — az 1946. évi VIII. törvény alapította a független és demokratikus Magyarország megszületéséért és megerősítéséért, valamint általában a szabadságért és a demokráciáért folytatott küzdelemben polgári vagy katonai érdemeket szerzett szabadságharcosok megjutalmazására. Az érdemrendnek — mint ismeretes — ezüst és bronz fokozata van. Az 1953. évi V. törvény azonban megszüntette adományozását. Az 1957. évi 61. számú tvr. újból lehetővé tette ennek a kitüntetésnek az adományozását 1957. november 1. és 1958. április 4-e között mindazoknak, akik magatartásukkal az 1956. évben lefolyt ellenforradalmi lázadás leverésében és a magyar dolgozó nép szabadságának védelmében kitűntek. Ugyanilyen jellegű a Munkás-Paraszt hatalomért kitüntetés is. Ezek tulajdonosainak gyermekeit a felsőoktatási intézményekbe, illetve a szakmunkástanuló-iskolákba és a középiskolákba való jelentkezés esetén — amennyiben a felvételi vizsgán megfeleltek — fel kell venni. E kedvezményt a 3/1963. (V. 19.) MM számú rendelet, valamint a 105/1966. (MK 2.) MM számú utasítás biztosította. NÉHÁNY SZÓT A SZOCIALISTA MUNKA HŐSE KITÜNTETÉSRŐL. Ez is polgári személyeknek, fegyveres erők és testületek tagjainak egyaránt adományozható. Olyanoknak, akik a szocialista társadalom építése során végzett sokéves áldozatos, példamutató magatartásukkal különösen kiemelkedő, rendkívüli teljesítményeket értek el; hősihelytállásukkal a társadalmat súlyos károktól mentették meg; kötelességük lelkiismeretes teljesítése során életüket áldozták, illetőleg munkaképességüket egészen vagy részben elvesztették. Ezzel a kitüntetéssel is több kedvezmény és személyi megbecsülés jár. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG KITÜNTETÉSEI KÖZÜL a fegyveres erők és testületek tagjai részére a következők adományozhatók: A Magyar Népköztársaság Érdemrendje, Vörös Zászló Érdemrend, Vörös Csillag Érdemrend és Kiváló Szolgálatért Érdemrend. Polgári személyek, fegyveres erők és testületek tagjai részére adományozható kitüntetés: a Magyar Népköztársaság Sportérdemérem. E kitüntetésnek három fokozata van: arany, ezüst és bronz. A jelenleg is érvényben levő, a Magyar Népköztársaság kitüntetéseit ismertető album a közelmúltban jelent meg díszes kiadásban, színes illusztrációkkal. F. S. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG KITÜNTETÉSEI A Magyar Népköztársaság Érdemrendje A Vörös Zászló Érdemrend A Vörös Csillag Érdemrend A Kiváló Szolgálatért Érdemrend A Szocialista Munka Hőse kitüntetés