Magyar Rendőr, 1971. január-június (25. évfolyam, 1-25. szám)
1971-04-22 / 16. szám
— Hogyan született meg az ifjúsági törvény gondolata? Miért van szükség az ifjúság életviszonyainak törvényi szabályozására? — Az ifjúság, az ifjú nemzedék fejlődését, alakulását minden társadalom különös figyelemmel kíséri. A különböző társadalmi osztályok saját harcuk folytatóját látják az ifjúságban; joggal, mert — ahogyan Marx és Engels mondta — „a történelem nem egyéb, mint az egyes nemzedékek egymásutánja, amelyek mindegyike kiaknázza azokat az anyagokat, tőkéket, termelőerőket, amelyeket valamennyi elődje reá hagyományozott. Ilyenképpen tehát egyfelől a ráhagyott tevékenységet folytatja, egészen más, megváltozott körülmények között, másfelől a régi körülményeket módosítja, egészen megváltozott tevékenységgel.” Véleményünk szerint szocialista államunk ezért fordít annyi gondot, anyagi és szellemi energiát az ifjúság nevelésére. Az elemzések egyik központi kérdésévé vált, hogy társadalmunkban a párt ifjúságpolitikáját megvalósító mechanizmusnak számos fogyatékossága van; a különböző állami és társadalmi szervek részvétele az ifjúság nevelésében nem kielégítő. A KISZ- nek aránytalanul sokat kellett a magára vállalnia az új nemzedék nevelésében. Egyes szervek és intézmények munkamegosztása, munkastílusa már nem felel meg az előttünk álló feladatoknak. A párt Központi Bizottsága ifjúságpolitikai állásfoglalásának egyik alapgondolata ezen a szemléleten és főleg gyakorlaton kívánt változtatni, amikor hangsúlyozta: az ifjúság nevelése össztársadalmi feladat, ebben konkrét követelményeket kell támasztani a szocializmus minden állami és társadalmi intézményével szemben. Az ifjúsági törvény megalkotásának egyik indoka éppen ezeknek a konkrét követelményeknek jogi megfogalmazása, amelynek alapján az ifjúság nevelésében megvalósítható a társadalmi munkamegosztás. Amikor az ifjúsági törvény létrejöttének szükségességét vizsgáljuk, szólni kell azokról a feladatokról, politikai és gazdasági tényezőkről, amelyek társadalmunkat és ezen belül ifjúságunkat joggal foglalkoztatják. Talán külön tanulmányt kíván ezeknek a kérdéseknek alapos elemzése, miután az ifjúság a politikai és gazdasági kérdések legtöbbjében hallatja szavát. Politikai fejlődésünk lényegesen nagyobb lehetőséget biztosít a mi ifjúságunknak, mint amilyenekkel a ma élő és dolgozó felnőtt nemzedék valaha rendelkezett. — Hogyan valósul meg az ifjúság részéről felmerülő komplex igények valóra váltása az ifjúsági törvény, illetve majd az abból fakadó végrehajtási jogszabályok és rendeletek kapcsán? — Az ifjúság egyre növekvő társadalmi szerepe, a reá háruló egyre nagyobb követelmények teljesítése, a benne rejlő energiák társadalmi hasznosítása teszi szükségessé az átfogó ifjúsági törvény megalkotását. Ez a jogalkotás széles körűen biztosítja az ifjúság igényeinek kielégítését, a szocializmus építésébe való bevonását. Meg kell vizsgálnunk azt a mindnyájunkat foglalkoztató kérdést, hogy jogalkotásunk szempontjából eddigi szabályainkhoz viszonyítva, valóban előrelépést jelent-e a törvény. Utalni kívánok arra, hogy az általános jogi rendezés hiányát részben az ifjúságról szóló kormányhatározatok megjelenése szüntette meg. Ezek a határozatok egyes ágazatokra vonatkozó feladatokat állapítottak meg, de közismert, hogy végrehajtásuk nem volt kielégítő. A jogforrási hierarchiában elfoglalt helyük a törvénynél alacsonyabb szintű. Bár a hivatalos lapban megjelentek, de az egész társadalomhoz való kapcsolatuk közvetett, az államapparátuson az állami szerveken keresztül valósul meg. Nyilvánvaló tehát, hogy a kérdéskomplexum törvényi szabályozása jogilag is több garanciát jelent, figyelembevéve a törvény jogszabályi fejlődését, elfoglalt helyét, nagyobb társadalmi, politikai, jogi jelentőségét. Ha a törvénytervezetet tovább vitatjuk, pontjait tovább tisztítjuk és az Országgyűlés törvényerőre emeli, akkor lehetővé válik, hogy a kormányhatározat részletesebb végrehajtási szabályokat, hatásosabb intézkedéseket valósítson meg a végrehajtás érdekében. A jogalkotás szempontjából milyen a magyar ifjúsági törvény nemzetközi kapcsolata? — A magyar tervezet maximálisan figyelembe veszi a nemzetközi tapasztalatokat. Az NDK törvénye az első ilyen szocialista jellegű vállalkozás, amely alapos előkészítő munka után megalkotott jogszabály. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a Komszomol jelenleg sokkal nagyobb joggal rendelkezik, mint a KISZ. A Szovjetunióban a Legfelsőbb Tanácsban van Ifjúsági Bizottság, Bulgáriában ifjúsági ügyek hivatala működik, amelynek jogszabályalkotási és ellenőrzési jogköre van. A szocialista országok igen nagy érdeklődéssel kísérik az ifjúsági törvénnyel kapcsolatos kezdeményezéseket, terveket és kölcsönösen tanulnak egymástól. A nyugati ifjúság más okok és indítékok miatt figyeli előkészületeinket. Számukra szinte elképzelhetetlen az a széles körű demokratizmus, amely például a mi törvényalkotási folyamatunkat jellemzi, vagy egy ilyen törvény elfogadása. Ennek a törvénynek a jelentőségét többek között az adja, hogy hazánk gazdasági, társadalmi, politikai viszonyai, valamint az ifjúság céltudatos alkotó munkája lehetőséget teremtett a törvényszintű megvalósításra. — Mi a véleménye titkár elvtársnak, hogy az eddig ismert törvénytervezet eléggé biztosítja-e a jogok és a kötelességek jó megértését, s ha megvalósul, egyértelmű lesz-e a végrehajtása? — Az ifjúság jogainak és kötelezettségeinek realizálásában államigazgatási, gazdálkodó, társadalmi és más szervek vesznek részt. Ennek megfelelően nagyon sok feladatmeghatározó szabályra van szükség. E feladatmeghatározó normák csak a megoldandó feladatkört szabják meg. Érvényesülésükhöz további jogszabályok sora, konkrét jogalkalmazási tevékenység és céltudatos szervező munka szükséges. Az ifjúsági törvény címzettje nem lehet más, csak maga az ifjúság. Szólni kell a szervezetekhez, a felnőttekhez is, a jogok és kötelezettségek helyes arányainak meghatározásával. Az a véleményünk — s már erre korábban is utaltunk —, hogy az ifjúsági törvénynek az egész ifjúsághoz kell szólnia. Összefoglalva elmondhatom, hogy a készülőben levő ifjúsági törvény nem az eddig érvényben levő különböző jogszabályok szintézisét adja csupán, hanem ennél jóval többet nyújt és jóval előbbre mutat. Azt is őszintén kifejezésre kell juttatni, hogy a készülő ifjúsági törvényünk csak egyik eszköze és feltétel a párt ifjúságpolitikájának megvalósításához. Előremutató elemei szocialista hazánk politikai, gazdasági és kulturális fejlődésével arányosan — a szükséges feltételek megteremtésével —*■ valósíthatók meg. Biztos vagyok abban, hogy törvénybe iktatása, majd a gyakorlatban megvalósulása komoly eredménye lesz a magyar szocialista társadalom és egész ifjúságunk számára — fejezte be nyilatkozatát dr. Vajó Péter elvtárs. Fábián Sándor A KHiftp interjúja dr. Vajó Péterrel A KISZ Központi Bizottság titkárával a készülő mf"+ + " ifjúsági törvényről fJTBTI A szövetkezeti vagyon védelme Felkerestük Szabó Istvánt, az MSZMP Központi Bizottságának és az Elnöki Tanácsnak tagját, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és a nádudvari Vörös Csillag Tsz elnökét, hogy nyilatkozzék a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és a rendőrség kapcsolatáról, a tsz-vagyon védelméről, s ezzel összefüggésben a bűnüldöző szervekkel való együttműködésről. — Ismeretes — mondotta —, hogy a tsz-ek többsége vidéken, s főként falvakban működik. Természetes tehát, hogy a körzeti megbízottakkal szinte mindennap érintkeznek. A mi gazdálkodási területünkön két-három körzeti megbízott szolgál és velük rendszeresen találkozom, hogy közös gondjainkat megbeszéljük. Beosztásom révén országos szinten is ismerem e gazdasági szektor vagyonvédelmének problémáit. Elmondhatom, hogy a helyzet egyre kedvezőbb. Az utóbbi időben a fejlődés színvonalával egyenes arányban növekszik a szövetkezeti tagok életszínvonala. Ezzel párhuzamosan — bár még bőven akad tennivaló — mindinkább érvényesül a szövetkezeti eszme fontosságának felismerése és a közösségi szellem. Azt hiszem, ez az alapvető, amiből ki kell indulnunk, amikor a tsz-ek és a rendőrség kapcsolatáról beszélünk. Először azt kívánom hangsúlyozni, hogy elengedhetetlen követelmény a rendszeres, elvszerű együttműködés megvalósítása. Azzal is tisztában vagyok, hogy a rendőrség nem mindig képes hathatósan intézkedni a társadalmi tulajdon védelmére. Ez egyébként is a tsz-ek vezetőségének és az ellenőrző bizottságoknak a dolga elsősorban. A nevelési, és szervezési feladatok megoldásában azonban sokat segíthetnek a körzeti megbízottak. A szövetkezetek vezetőségei ellenszolgáltatásként a legrátermettebb embereket ajánlják önkéntes rendőröknek. Emellett erkölcsi és esetleg anyagi segítséget is nyújthatnak a legszükségesebb felszerelés — gumicsizma, esőköpeny stb. — beszerzéséhez. Tapasztalataim szerint a tsz-ekben, a lopások, a takarmányokra, és üzemanyagokra — gázolaj, benzin —, korlátozódnak. Ez készteti a szövetkezeteket arra, hogy a rendőrség fokozottabb támogatását kérjék. Nagyon eredményes lehet a mezőőrökkel való szoros együttműködés is. A másik fontos terület a közúti közlekedés. A mi közösségünkben és községünkben több mint kétszáz erőgép van, köztük mintegy 160 gumikerekes. Ezek naponta többször is megfordulnak a község főútvonalain és emiatt nagy a közlekedési balesetveszély. Ehhez még hozzászámítandó az átmenőforgalom is. Sajnos, nem ritka, hogy az ittas vezetés következtében felborult traktor, vontató emberéletet követel. Ennek megelőzése érdekében nagy visszatartó hatása lenne annak, ha bizonyos időszakokban gyorsan mozgó gépkocsizó közlekedési járőrök ellenőriznék a forgalmat az utakon. A szondázás, az általános alkoholkontroll sok embert megmentene a börtöntől, vagy a tartós megrokkanástól, sőt olykor a haláltól is. Az ellenőrzés a közösség vagyonvédelmét is szolgálná, hiszen erre nem elegendő a községek egy-két körzeti megbízottja. Meggyőződésem, hogy a tsz-ek vezetői és tagsága között, a belügyi szervek segítőkészsége szintén kielégítő. Tudjuk azt is, hogy nagyon nehéz a falvakban szolgáló rendőreink feladata. A szövetkezetek és a pártszervezetek irányítói tisztában vannak azzal is, hogy a lopások megakadályozása nem csak rendőri ügy. Különösen nehezebb az intellektuális visszaélések, bűncselekmények felderítése. Sajnos ebből fakadnak a súlyosabb esetek is, amelyek a közösséget károsítják. E vonatkozásban a legfontosabb a szövetkezeti erkölcs tudatosítása és a körültekintő szervezés, ellenőrzés. Persze, mindenütt akadnak megtévedésre hajlamos emberek, akik egyébként hasznos tagjaki lehetnek a közösségnek. Az idejében való figyelmeztetés talán visszatérítené őket attól, hogy bűnbe sodródjanak. E tekintetben is hatásosan együttműködhetünk — fejezte be nyilatkozatát Szabó István elvtárs. —n —!