Magyar Rendőr, 1971. július-december (25. évfolyam, 26-52. szám)
1971-10-14 / 41. szám
EGYMÁSRAUTALTSÁG ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS A közelmúltban munkaértekezletet tartottak a BM Igazgatásrendészeti Csoportfőnökség központi és megyei vezetői részére. Az átszervezés után első ízben tanácskoztak együtt a közrendészet, az útlevélrendészet és az idegenrendészet szervezetileg egységbe fogott feladatairól. Ezzel előkészítették a területi szervek igazgatásrendészeti állománya újabb eligazítását: a munka kereteiről, annak tartalmáról és a követlen feladatokról. A tanácskozáson megjelent és felszólalt Rácz Sándor rendőr vezérőrnagy, a belügyminiszter első helyettese és Solymosi József rendőr vezérőrnagy, közbiztonsági csoportfőnök. Meghívottként vettek részt más szakterületek és a belügyi iskolák képviselői. Az értekezlet beszámolóját Szabó Károly rendőr ezredes, csoportfőnök ismertette, majd a vitában felszólaltak a csoportfőnökség osztályvezetői is — tájékoztatást nyújtva saját területükről. A napirend beszámolója és a széles körű hozzászólások több vonatkozásban érintették más belügyi szervek tevékenységét is, illetve a végzendő munka kölcsönös összefüggéseit. Ezeket — tájékoztatás és tapasztalatcsere céljából — néhány kérdéscsoportban ismertetjük tudósításunkban. A tanácskozáson megállapították, hogy az Igazgatásrendészeti Csoportfőnökség területén befejeződött a szervezés és kialakultak a munka átfogó keretei. Rövid idő alatt megtörtént az átállás, s nincsenek zavarok a munka menetében. Az összevont szervek alapvető funkciója nem változott, azonban a három szakterület összevonásával egy minőségileg fejlettebb szervezet jött létre. Ebben megteremtődtek a magasabb szintű, gyors és hatékonyabb működés feltételei, valamint a rendelkezésre álló eszközök gazdaságos felhasználása. A szervezeti módosítások eredményeként megváltozott az igazgatásrendészet helye és szerepe az összbelügyi tevékenységben, s nagyobb súlyt kapott a végzendő munka fontossága. Mint alapvető szolgálati ágazat, más szervekkel - az alárendeltség helyett - mellérendeltségi viszonyba került és kiszolgáló szerep helyett belügyi alapfunkciót teljesít. Fő tevékenysége, hogy intézze az állampolgárok ügyeit és ellássa a lakosságot a szükséges okmányokkal, valamint végezze a hatósági és rendészeti feladatokat. A hatáskörébe tartozó feladatokat önállóan hajtja végre — a társszervekkel együttműködve. ☆ Az igazgatásrendészeti tevékenység fő iránya: évi 7— 8 millió állampolgár kérelmének vagy ügyének rendezése, gyorsan és kulturáltan, a törvényesség teljes betartásával, illetve betartatásával. Az ügyfélfogadások során az érintkezések formája és az ügyek érdemi intézése mind befolyásoló tényezőt jelent az állampolgárok politikai közérzetére és a közhangulatra. A lakosság kiszolgálásának színvonala és az intézkedések helyessége közvetlenül érinti a Belügyminisztérium szerveinek tömegkapcsolatát is. Mindezek miatt fontos törekvés legyen a lakosság kellő tájékoztatása, az ügyfélfogadások körülményeinek javítása és az érdemi ügyintézések egyszerűsítése. A célok megvalósítása nemcsak az állampolgároknak jelent könnyítést, hanem csökkenti az igazgatásrendészeti szervek leterhelését is. Ezáltal kedvezőbb körülmények jönnek létre az igényesebb munka végzéséhez és a többi belügyi szerv munkájának hatékony támogatásához. A munkamegosztás és az együttműködés korszerűsítésére több sikeres intézkedés történt már, azonban a sok milliós ügyintézés még mindig rengeteg tartalékot rejt magában. A munkamódszerek tökéletesítése és a technikai eszközök jobb alkalmazása mellett következetes harcot kell folytatni a bürokratikus vonások ellen. Nagy belső erőforrást jelent még a vezetés színvonalának emelése, a szakszerű hozzáértés fokozása és a helyileg is öntevékeny kezdeményezés. ☆ Az igazgatásrendészeti alaptevékenység fontos részét képezi, hogy a társszervek érdekeit figyelembe véve, széles összbelügyi funkciót valósítson meg. Feladata, hogy a hatósági és rendészeti jogkörrel élve, segítse elő az állam biztonságának védelmét és a bűnüldöző munka sikerét. Ez ugyanakkor feltételezi a szorosan összehangolt, egységes cselekvést, a célirányos működést. A végzendő munka jellege azt kívánja, hogy — miközben gondoskodnak a tudomásukra jutott állampolgári titkok megőrzéséről — a tömegmunka gyorsasága mellett vigyázzanak a biztonsági követelményekre is. Látni kell a belügyi munka egységes folyamatát, amelyben minden szolgálati ágazatra önálló felelősség hárul. Hasonlóan nélkülözhetetlen a szoros kapcsolat és együttműködés a határőrizeti, a közbiztonsági és a közlekedési szervekkel, mert itt is jelentkeznek az összbelügyi feladatok. A különböző intézkedések kölcsönhatásba kerülnek és kiegészítik egymást, vagy pedig zavarokra vezetnek és a közügy sérelmére válnak. Szükséges maximálisan támaszkodni a társ belügyi szervekre, de — viszonosság alapján — igényesnek kell lenni a munkában, mert pl. a felszínes, felületes állásfoglalások vagy a meggondolatlan intézkedések súlyos károkat okozhatnak. ☆ A tanácskozáson útmutatást nyújtottak a közeljövő tennivalóira, a szakterületek újszerű helyzetének rendezésére és a kapcsolódó feladatok megoldásának módjára is. A továbblépés egyik előfeltétele az, hogy a szervezeti igazítások végrehajtása után a csoportfőnökségi és a megyei szervek egysége összekovácsolódjék. A közrendészeti, útlevélrendészeti és idegenrendészeti szerveket csak úgy lehet igazán összefogni, ha azok munkatársai egyek lesznek a munkában. Ez politikai felfogás és vezetési színvonal kérdése, amihez szükség szerint kérni kell a pártszervezetek segítségét is. A jó munka másik előfeltétele: a szakterületek kölcsönösen gyors megismerése, valamint a szükséges új szakismeretek megszerzése. Jogilag az egész terület szabályozva van — pl. az útlevéltörvény, a Szabálysértési Kódex, a vonatkozó kormányhatározatok és belügyi utasítások alapján. Ezeket a párt politikájának megfelelően kell alkalmazni, s csupán kisebb csiszolások szükségesek a munka szabályozottságában. Sok múlik azon, hogy a magas igények teljesítése és a lehetőségek jó kiaknázása érdekében a munkatársak minél előbb megfeleljenek a képesítési, az alkalmazási és a munkaköri követelményeknek. Erre célszerűen ösztönözni kell mindenkit - nem utolsósorban a vezetői példamutatással és a morális tényezőkkel. ☆ A vezetés munkastílusáról szólva, megállapították, hogy indokolatlan kapkodás és türelmetlenség nélkül, de a munkában kellő feszítettséget teremtve és átgondolt intézkedésekkel segítsék elő a jobb működést. A vezetők kezdeményezzék az újszerű kapcsolatok elmélyítését, kutassák az ügyintézés korszerű lehetőségeit és kérjék az ügyfélfogadás kulturált körülményeinek helyi biztosítását. Közben azonban ne veszítsék szem elől az évi munkaterv folyamatos végrehajtását és a következő évi feladatok előkészítését. A felszólalásokból kitűnt, hogy a BM-szervek pártbizottságai és pártszevezetei nagy figyelemmel segítették eddig is az igazgatásrendél szet egységének megteremtését. Több helyen napirendre tűzték a szervezés, az elhelyezés, a felszerelés és a munka zavaró problémáit. Ennek során pártpolitikai eszközökkel nyújtottak támogatást az illetékes elöljárók pozitív intézkedéseihez. Egészében véve politikai kérdésként kezelték az ügyet, s hozzájárultak a végrehajtás eredményeihez. Mindezért köszönet és elismerés illeti őket. A sikeres munkaértekezlet magas színvonalon tárgyalta a napirendi kérdést, méltóan annak politikai fontosságához. Egyben számvetés készült az igazgatásrendészet szervezeti módosításának eddigi végrehajtásáról. A tanácskozás ugyanakkor megszabta a további munka ütemét és célkitűzéseit, valamint a területi szervek konkrét tennivalóit. Nyilvánvalóvá lett, hogy a Központi Bizottság 1969 novemberi határozata alapján hozott belügyi intézkedések megadták e jelentős terület igazi rangját. Most az igazgatásrendészet munkatársain múlik, hogy az új kereteket minél előbb megtöltsék új tartalommal—eredményesen ellátva bonyolultabbá vált feladataikat. Munkájukhoz sok sikert és megérdemelt támogatást kívánunk. (2) Szabó Károly rendőr ezredes, igazgatásrendészeti csoportfőnök ismerteti a központi munkaértekezlet beszámolóját A tanácskozáson résztvevő, meghívott és berendelt vezetők csoportjai (Foto: Bartal Ferenc)