Magyar Rendőr, 1971. július-december (25. évfolyam, 26-52. szám)

1971-10-14 / 41. szám

EGYMÁSRAUTALTSÁG ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS A közelmúltban munkaértekezletet tartottak a BM Igazgatásrendészeti Csoportfőnökség központi és megyei vezetői részére. Az átszervezés után első ízben tanácskoztak együtt a közrendészet, az útlevélrendészet és az idegenrendészet szervezetileg egységbe fogott felada­tairól. Ezzel előkészítették a területi szervek igazgatásrendészeti állománya újabb eligazí­tását: a munka kereteiről, annak tartalmáról és a követlen feladatokról. A tanácskozáson megjelent és felszólalt Rácz Sándor rendőr vezérőrnagy, a belügy­miniszter első helyettese és Solymosi József rendőr vezérőrnagy, közbiztonsági csoportfő­nök. Meghívottként vettek részt más szakterületek és a belügyi iskolák képviselői. Az értekez­let beszámolóját Szabó Károly rendőr ezredes, csoportfőnök ismertette, majd a vitában fel­szólaltak a csoportfőnökség osztályvezetői is — tájékoztatást nyújtva saját területükről. A napirend beszámolója és a széles körű hozzászólások több vonatkozásban érintették más belügyi szervek tevékenységét is, illetve a végzendő munka kölcsönös összefüggéseit. Ezeket — tájékoztatás és tapasztalatcsere céljából — néhány kérdéscsoportban ismertetjük tudósításunkban. A tanácskozáson megálla­pították, hogy az Igazgatás­­rendészeti Csoportfőnökség területén befejeződött a szervezés és kialakultak a munka átfogó keretei. Rö­vid idő alatt megtörtént az átállás, s nincsenek zavarok a munka menetében. Az összevont szervek alapvető funkciója nem változott, azonban a három szakterü­let összevonásával egy mi­nőségileg fejlettebb szerve­zet jött létre. Ebben megte­remtődtek a magasabb szin­tű, gyors és hatékonyabb működés feltételei, valamint a rendelkezésre álló eszkö­zök gazdaságos felhasználá­sa. A szervezeti módosítások eredményeként megváltozott az igazgatásrendészet helye és szerepe az összbelügyi te­vékenységben, s nagyobb súlyt kapott a végzendő munka fontossága. Mint alapvető szolgálati ágazat, más szervekkel - az aláren­deltség helyett - melléren­deltségi viszonyba került és kiszolgáló szerep helyett bel­ügyi alapfunkciót teljesít. Fő tevékenysége, hogy in­tézze az állampolgárok ügyeit és ellássa a lakossá­got a szükséges okmányok­kal, valamint végezze a ha­tósági és rendészeti felada­tokat. A hatáskörébe tarto­zó feladatokat önállóan hajtja végre — a társszer­vekkel együttműködve. ☆ Az igazgatásrendészeti te­vékenység fő iránya: évi 7— 8 millió állampolgár kérel­mének vagy ügyének rende­zése, gyorsan és kulturáltan, a törvényesség teljes betar­tásával, illetve betartatásá­val. Az ügyfélfogadások so­rán az érintkezések formája és az ügyek érdemi intézése mind befolyásoló tényezőt jelent az állampolgárok po­litikai közérzetére és a köz­hangulatra. A lakosság ki­szolgálásának színvonala és az intézkedések helyessége közvetlenül érinti a Belügy­minisztérium szerveinek tö­megkapcsolatát is. Mindezek miatt fontos tö­rekvés legyen a lakosság kellő tájékoztatása, az ügy­­félfogadások körülményei­nek javítása és az érdemi ügyintézések egyszerűsítése. A célok megvalósítása nem­csak az állampolgároknak jelent könnyítést, hanem csökkenti az igazgatásren­dészeti szervek leterhelését is. Ezáltal kedvezőbb körül­mények jönnek létre az igé­nyesebb munka végzéséhez és a többi belügyi szerv munkájának hatékony támo­gatásához. A munkamegosztás és az együttműködés korszerűsíté­sére több sikeres intézkedés történt már, azonban a sok milliós ügyintézés még min­dig rengeteg tartalékot rejt magában. A munkamódsze­rek tökéletesítése és a tech­nikai eszközök jobb alkalma­zása mellett következetes harcot kell folytatni a bürok­ratikus vonások ellen. Nagy belső erőforrást jelent még a vezetés színvonalának emelése, a szakszerű hozzá­értés fokozása és a helyileg is öntevékeny kezdeménye­zés. ☆ Az igazgatásrendészeti alaptevékenység fontos ré­szét képezi, hogy a társszer­vek érdekeit figyelembe vé­ve, széles összbelügyi funk­ciót valósítson meg. Felada­ta, hogy a hatósági és ren­dészeti jogkörrel élve, segít­se elő az állam biztonságá­nak védelmét és a bűnül­döző munka sikerét. Ez ugyanakkor feltételezi a szo­rosan összehangolt, egysé­ges cselekvést, a célirányos működést. A végzendő munka jellege azt kívánja, hogy — miköz­ben gondoskodnak a tudo­másukra jutott állampolgári titkok megőrzéséről — a tö­megmunka gyorsasága mel­lett vigyázzanak a biztonsági követelményekre is. Látni kell a belügyi munka egysé­ges folyamatát, amelyben minden szolgálati ágazatra önálló felelősség hárul. Hasonlóan nélkülözhetet­len a szoros kapcsolat és együttműködés a határőri­zeti, a közbiztonsági és a közlekedési szervekkel, mert itt is jelentkeznek az össz­belügyi feladatok. A külön­böző intézkedések kölcsön­hatásba kerülnek és kiegé­szítik egymást, vagy pedig zavarokra vezetnek és a köz­ügy sérelmére válnak. Szükséges maximálisan tá­maszkodni a társ belügyi szervekre, de — viszonosság alapján — igényesnek kell lenni a munkában, mert pl. a felszínes, felületes állás­­foglalások vagy a meggondo­latlan intézkedések súlyos károkat okozhatnak. ☆ A tanácskozáson útmuta­tást nyújtottak a közeljövő tennivalóira, a szakterületek újszerű helyzetének rendezé­sére és a kapcsolódó felada­tok megoldásának módjára is. A továbblépés egyik elő­feltétele az, hogy a szerve­zeti igazítások végrehajtása után a csoportfőnökségi és a megyei szervek egysége összekovácsolódjék. A köz­rendészeti, útlevélrendészeti és idegenrendészeti szerve­ket csak úgy lehet igazán összefogni, ha azok munka­társai egyek lesznek a mun­kában. Ez politikai felfogás és vezetési színvonal kérdé­se, amihez szükség szerint kérni kell a pártszervezetek segítségét is. A jó munka másik előfel­tétele: a szakterületek köl­csönösen gyors megismeré­se, valamint a szükséges új szakismeretek megszerzése. Jogilag az egész terület sza­bályozva van — pl. az út­levéltörvény, a Szabálysér­tési Kódex, a vonatkozó kor­mányhatározatok és belügyi utasítások alapján. Ezeket a párt politikájának megfele­lően kell alkalmazni, s csu­pán kisebb csiszolások szük­ségesek a munka szabályo­zottságában. Sok múlik azon, hogy a magas igények teljesítése és a lehetőségek jó kiaknázása érdekében a munkatársak minél előbb megfeleljenek a képesítési, az alkalmazási és a munkaköri követelmények­nek. Erre célszerűen ösztö­nözni kell mindenkit - nem utolsósorban a vezetői pél­damutatással és a morális tényezőkkel. ☆ A vezetés munkastílusáról szólva, megállapították, hogy indokolatlan kapkodás és türelmetlenség nélkül, de a munkában kellő feszítettsé­­get teremtve és átgondolt intézkedésekkel segítsék elő a jobb működést. A vezetők kezdeményezzék az újszerű kapcsolatok elmélyítését, ku­tassák az ügyintézés korsze­rű lehetőségeit és kérjék az ügyfélfogadás kulturált kö­rülményeinek helyi biztosítá­sát. Közben azonban ne ve­szítsék szem elől az évi munkaterv folyamatos vég­rehajtását és a következő évi feladatok előkészítését. A felszólalásokból kitűnt, hogy a BM-szervek pártbi­zottságai és pártszevezetei nagy figyelemmel segítették eddig is az igazgatásrendé­­l szet egységének megterem­tését. Több helyen napirend­re tűzték a szervezés, az el­helyezés, a felszerelés és a munka zavaró problémáit. Ennek során pártpolitikai eszközökkel nyújtottak támo­gatást az illetékes elöljárók pozitív intézkedéseihez. Egé­szében véve politikai kérdés­ként kezelték az ügyet, s hozzájárultak a végrehajtás eredményeihez. Mindezért köszönet és elismerés illeti őket. A sikeres munkaértekezlet magas színvonalon tárgyalta a napirendi kérdést, méltóan annak politikai fontosságához. Egy­ben számvetés készült az igazgatásrendészet szervezeti módo­sításának eddigi végrehajtásáról. A tanácskozás ugyanakkor megszabta a további munka ütemét és célkitűzéseit, valamint a területi szervek konkrét tennivalóit. Nyilvánvalóvá lett, hogy a Központi Bizottság 1969 novem­beri határozata alapján hozott belügyi intézkedések megadták e jelentős terület igazi rangját. Most az igazgatásrendészet munkatársain múlik, hogy az új kereteket minél előbb megtölt­sék új tartalommal—eredményesen ellátva bonyolultabbá vált feladataikat. Munkájukhoz sok sikert és megérdemelt támogatást kívá­nunk. (­2­) Szabó Károly rendőr ezredes, igazgatásrendészeti csoportfőnök ismerteti a központi munkaértekezlet beszámolóját A tanács­kozáson résztvevő, meghívott és berendelt vezetők csoportjai (Foto: Bartal Ferenc)

Next