Magyar Rendőr, 1973. július-december (27. évfolyam, 27-52. szám)

1973-07-05 / 27. szám

9 JIROS FERENC fő­hadnagy, őrsparancsnok, Kisbér. — Az őrs teljes állo­mánya pozitívan fogad­ta a szabadnapok bere­mának kilencven száza­léka ugyanis távoli he­lyen lakik, 15—20 kilo­méterről jár szolgálat­ba. Hanem ez az új szolgálati rend problé­mát is okozott. — Éspedig? — Az őrsügyelettesek eddig 6 és 18 órakor váltottak. A miniszteri utasítás ezt most 8 és 20 órában határozta meg Ez pedig nekünk nem jó, mert az őrs­­ügyeletesek 16 kilomé­terre laknak és ilyen­kor se befelé, se kifelé nincs autóbuszjáratunk, így a szolgálatba lépők­nek két órával hama­rább kell bejönniük, a lelépők pedig nem tud­nak hazamenni. Véleményünk szerint nem történik utasítás­­szegés, ha a helyi kö­rülményekhez alkal­mazkodva megmarad­nak a régi váltás idő­pontjánál. A szolgálat ugyanis ezzel nem szen­ved csorbát. E kérdés­ben azonban az illetékes belügyi szervek dönté­se, állásfoglalása a mérvadó. És erre szük­ség lesz, hiszen ez a probléma nemcsak kis­béri sajátosság. PROSIER LUOS fő­törzsőrmester, körzeti megbízott, Kisbér: Nem messze az őrs­től szép családi ház, gondosan ápolt gyü­mölcsfákkal, konyha­­kerttel. A szabadnapon levő főtörzsőrmester éppen a szőlőlugast permetezi. — Két szenvedélyem van: ez a kert, meg a horgászás. Most, hogy kéthetenként 48 órát lehetek szabad, több jut a kedvtelésekre. Ez­után a családdal is job­ban tudunk programot csinálni, leugorni a Ba­latonra vagy a rokono­kat meglátogatni. Na­gyon jó, hogy a mi­niszteri utasítás rögzíti, mikor és hogyan kell kiadni a szabadnapot, így aztán nem lehet vita. — Örülök, hogy végre a férjeméknél is beve­zették ezt a rendszert — mondja a feleség. — Nálunk — gyógyszer­­tárban vagyok pénztáros — szintén ledolgozás alapon van szabad szombatunk. Remélem, hogy ezt így vagy úgy, de egyeztetni tudjuk a férjemmel. Most első esetben sikerült. A mi családunk nagyon örül ennek az intézkedésnek. Nagyon vártuk már a bevezetését­­ zetését. Fel sem vető­dött problémaként, hogy ezt le kell dolgozni. Mindenki örül, mert kéthetenként hosszabb időt tölthet családja körében. Az őrs létszá­­ m mCMR BisnekTAPASZTALATCSERE VISS JÓZSEF III . irodafőtiszt, nyilvántar­tó, Budapest IX. kerü­leti Rendőrkapitányság: — Szabad szombat! Hogy ezt is megértem. Húsz éve dolgozom a rendőrségen, tíz éve ebben a beosztásban, ennél az asztalnál na­gyon vártuk már a rendelkezést. — A szabad szombat bevezetésével több lett a munkájuk? — Az nyilvánvaló, hi­szen szombaton ugyan­azt a feladatot f­ele lét­számmal kell elvégezni. Az állampolgárok pedig jönnek, nem nézik, hogy nálunk is szabad szombat van. Sőt, ta­lán a szombati napokon még nagyobb is a for­galom, mint máskor, gyorsabban kell dolgoz­nunk. Persze, ha nem győzzük,­­kapunk erősí­tést az osztályról, mert az ügyintézés nem hú­zódhat el. — De a gyorsabb, szervezettebb többlet­­munka megéri? — A szabad szombat mindenért kárpótol. A terhet egyformán visel­jük, és együtt örülünk a gyümölcsének is. A szabadnapok rendszeresítése Június elsejétől váltásban szabad szombat van a hivatalokban, s külön szabadnap a többi mun­katerületeken. Tehát kéthetenként 48 óra jut pihenésre, szórakozásra, művelődésre, kikapcsolódásra. Persze, anélkül, hogy a belügyi munka, a szolgálatellátás színvonala, folyamatossága visszaesne, vagy a közrend és a közbiztonság csorbát szenvedne. Az új és kedvezőbb munkarendet a párt-és kormányhatározat adta lehetőség keretein belül belügyminiszteri utasítás szabályozza. Milyen volt e rendelkezés fogadtatása és hogyan szervezték meg a végrehajtását? Erre kerestünk választ több rendőri szervünknél, néhány héttel a miniszteri utasítás hatálybalépése MÉSZÁROS János alezredes, kapitányságvezető, Mór. — Az állomány — különösen a hivatali rendben dolgozók — örömmel fogadták az új rendelkezést. A közrendvédelemnél viszont akadtak, akik csak nehe­zen értették meg, hogy nekik miért kell ledolgozni a havi 2 szabadnapot. — És ezt mivel magyarázták meg? — Azzal, hogy voltaképpen valamennyiünknek le kell dolgozni a szabad szombatot is. Vagyis ugyanazt a munkát most rövidebb idő alatt kell elvégeznünk. Helyettem vagy a szabálysértési előadó, a nyomozó stb. helyett senki más nem végzi el a munkát. A kü­lönbség csupán annyi, hogy itt lényegében mennyi­séggel, míg a járőröknél főként óraszámmal mérik a szabad­idő ledolgozását. Egyébként az utasítás végrehajtását megszerveztük. Szombaton fele létszámmal is biztosíthatjuk a kapi­tányság folyamatos munkáját, a félfogadást és az ügyintézést. A munkamegosztást egyaránt alkalmaz­zuk a vezetőknél és az alosztályoknál is. Ügyeltünk a férjek és feleségek szabad szombatjainak összehan­golására is... A váltásos szabad szombat, szabadnap jó fo­gadtatásra talált az állomány túlnyomó több­ségénél. Persze, akadnak berzenkedők is, főleg a közrendvédelmi, a közlekedésrendészeti állo­mányban, akik a 44 órás munkahét bevezeté­sére számítottak, és most becsapva érzik ma­gukat Pedig nincs igazuk. A szabad szombatot élvező állomány — tehát a 44 órás hetet dolgozók — munkáját, felada­tait nem csökkentették. Kevesebb idő alatt, de jobb munkaszervezéssel és intenzitással ugyan­azt a feladattömeget kell elvégezniök. Adott esetben pedig túlóráznak is, amit már nem lehet a régi gyakorlat szerint „lecsúsztatni”. Ahol ezt érthetően megmagyarázták az állo­mánynak, ott nem vegyült az örömbe üröm. De nem is számottevő a problémázók aránya. Előbb vagy utóbb maguk is rájönnek, hogy tévedtek. Az állomány örül, élvezi az új miniszteri intéz­kedést, amelyre a párt és kormány életszínvonal­­politikája adott lehetőséget. (szilvási)

Next