Magyar Rendőr, 1978. január-június (32. évfolyam, 1-25. szám)
1978-01-07 / 1. szám
A RENDŐRSÉG SZOLGÁLATI SZABÁLYZATA A belügyminiszter 7/1977. számú parancsával 1978. január 1-én hatályba lépett A Rendőrség Szolgálati Szabályzata, amelynek rendelkezései a rendőrség egész hivatásos állományára vonatkoznak függetlenül attól, hogy milyen szolgálati ágon belül teljesítenek szolgálatot. Az új szolgálati szabályzat kiadása voltaképpen szerves része annak a tervszerű belügyi intézkedéssorozatnak, amelynek célja — az MSZMP KB 1969. november 28-i határozata alapján — elősegíteni a magasabb fokú munkaszervezést és a szolgálati feladatok ellátásának hatékonyságát. Új szolgálati szabályzatunk — amely a rendőrség hivatásos állományának alapvető szabályzata — az elmúlt évtizedben a társadalmi és gazdasági fejlődés során a Belügyminisztérium és szerveiben végrehajtott szervezeti módosítások, változások, valamint a felgyülemlett munkatapasztalatok figyelembevételével határozza meg a rendőrség feladatát, szervezeti és szolgálati tagozódását, továbbá a rendőr magatartását, szolgálati jogait, köeelességeit. Mindezekből következik, hogy a szolgálati szabályzat számos új — az elmúlt évtizedben alkotott — jogszabályra épül. Ezek közül említjük az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. számú törvényerejű rendeletet, valamint a rendőrségről szóló 39/1974 számú minisztertanácsi rendeletet, amelyek alapját képezik a szabályzatnak. Úgy is mondhatnánk, hogy a szolgálati szabályzat e két jogszabály végrehajtási utasítása. Mivel alapvető szabályzatról lévén szó — amely a régihez képest számos új fogalmat tartalmaz —, az abban foglalt előírások alapos ismerete minden érintett vezető és beosztott részére egyaránt kötelező. Az ismeretek elsajátítására az elmúlt hónapokban szervezett keretek között és egyénileg is módot, lehetőséget biztosítottak. A szabályzat egyes pontjainak egységes értelmezéséhez a Magyar Rendőr hasábjain is próbáltunk segítséget nyújtani. A szabályzat alapos ismerete ugyanis elengedhetetlen feltétele az egységes gondolkodásnak és cselekvésnek, a szakszerű és kulturált rendőri munkának. Ugyanakkor ezek az ismeretek a rendőr védelmét is szolgálják, mert a végrehajtás során nem követhet el hibát, törvénysértést. A hatálybalépéssel most már a végrehajtáson a sor, amely a vezetőktől és beosztottaktól egyaránt következetességet igényel. A végrehajtás azonban nem zárjaki a szabályzat további tanulmányozását, sőt ez nagyon fontos kötelesség. Egyes részeit újból és újból tanulmányozni kell, hogy felfrissítsék az ismereteket. A rendőri állomány a szolgálati szabályzat szellemében éljen, dolgozzon, cselekedjen, így lesz erős, fegyelmezett, ütőképes a testület, így érhetünk el a munkában, a szolgálatban eredményeket, szilárdíthatjuk az állam- és közbiztonság védelmét, szolgálhatjuk dolgozó népünket. * Az 1977-es esztendő szakmai és politikai munkáját mindvégig áthatotta a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára való készülődés. A történelmi jelentőségű évforduló jegyében tartalmas munkavállalások születtek, elmélyültebbé és hatékonyabbá vált a politikai feladatok végrehajtása, s igen sikeres, lelkesítő ünnepi megemlékezésekre, eseménysorozatokra került sor. Az MSZMP Belügyminisztériumi Bizottsága — a Központi Bizottság decemberi állásfoglalásához kapcsolódva — a közelmúltban áttekintette a jubileumi év belügyminisztériumi eseményeit, tevékenységét, és megállapította, hogy a párt- és a szakmai szervek, a KISZ- és a szakszervezeti szervek a kiemelkedő évfordulóról jelentőségéhez méltó módon emlékeztek meg. * A Belügyminisztérium központi és helyi szervei megünnepelték a szovjet állambiztonsági és közbiztonsági szervek megalakulásának évfordulóit, méltatták a magyar és a szovjet állambiztonsági és belügyi szervek közötti barátságot, együttműködést. A szovjet milícia megalakulásának 60. évfordulójára rendezett moszkvai ünnepségeken a belügyminiszter elvtárs vezetésével küldöttség vett részt. A november 7-i ünnepségek sorát a minisztériumi központi rendezvény nyitotta meg, mely katonai rendben s bensőséges hangulatban zajlott le. A minisztériumi főcsoportfőnökségek, csoportfőnökségek és osztályok ünnepségeit — a pártbizottságokkal és a tömegszervezetekkel együttműködve — hasonlóképpen szervezték meg. A jubileumi megemlékezések keretében került sor a BM Szakszervezeti Tanácsának ünnepi ülésére, valamint a KISZ Belügyminisztériumi Bizottságának rendezésében a szocialista országok belügyi ifjúkommunistáinak első találkozójára. Feliksz Edmundovics Dzerzsinszkij születésének 100. évfordulója alkalmából központi ünnepséget és számos helyi rendezvényt tartottak. Meleg fogadtatásra talált a BM tanulmányi és propaganda-csoportfőnöksége által megjelentetett, Dzerzsinszkij életét és munkásságát ismertető színvonalas kiadvány. Sikeres és tanulságos volt a BM központi klubban A Szovjetunió 60 éve címmel bemutatott kiállítás, melyet a BM pártbizottsága és a személyügyi főcsoportfőnökség rendezett. A központi klubnak egyébként egész évi kulturális és közművelődési tevékenysége igen előnyösen és tartalmasan kapcsolódott a jubileumhoz. Emlékülést rendezett a Rendőrtiszti Főiskola, valamint a BM PB oktatási igazgatósága is, melyeken a részvevők elméleti igényességgel foglalkoztak a Nagy Október jelentőségével, hazai és nemzetközi hatásával, a szocializmus időszerű kérdéseivel. A központi rendezvények mellett a párt- és a tömegszervezeti szervek, a szakmai egységek helyi programjait, rendezvényeit is a sokszínűség, az igényesség jellemezte. Az MSZMP Belügyminisztériumi Bizottsága az ünnepi megemlékezésekkel foglalkozva kiemelte: a politikai akciók és rendezvények tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a belügyminisztériumi pártszervezeti szervek, szakmai egységek leglényegesebb feladatuknak mindenképpen a pártpolitikai, a mozgalmi és a szakmai feladatok teljesítését tekintették. A belügyminisztériumi párttagság és személyi állomány elsősorban a napi feladatok pontos, fegyelmezett, színvonalas végrehajtásával köszöntötte az évfordulót. Nagyszerű eredmények születtek a csepeli felhívás nyomán kibontakozott jubileumi munkaversenyben a belügyminisztériumi munkaterületeken is. Szakmai egységek, szocialista és munkabrigádok csatlakoztak értékes vállalásokkal az országos célkitűzésekhez. A munkaverseny nem zárult le novemberben, az eredmények teljes értékelése 1978-ban történik meg. Számos kiemelkedő vállalást azonban már november 7-ig teljesítettek: határidő előtt készültek el új szociális intézmények, illetve felújítások, sok ezer órás társadalmi munkát végeztek a versenyben részt vevők, több helyütt kommunista szombatokat tartottak... Állásfoglalásában elismerően szólt a BM pártbizottsága a párt- és a tömegszervezeteknek a jubileum jegyében szervezett politikai, mozgalmi munkájáról s ennek részeként a pártpropagandáról, a szakszervezeti oktatásról, a KISZ politikai vitakörök tevékenységéről. Baráti találkozók, vetélkedők, kulturális és sportversenyek is hozzájárultak a jubileumi programok sikeréhez. * Az MSZMP Belügyminisztériumi Bizottsága megállapította : a megemlékezések, a politikai akciók hozzájárultak ahhoz, hogy a párttagságban és a személyi állományban még teljesebb kép alakuljon ki a Nagy Október és a Szovjetunió harcának világtörténelmi jelentőségéről, hogy jobban megismerjék a szovjet nép mindennapos munkáját, életét, biztosabban eligazodjanak a fejlett szocializmust építő munka elméleti és gyakorlati kérdéseiben. A pártbizottság fontos célkitűzésként szabta meg, hogy a jubileumi évben kialakult tettrekészség továbbra is fennmaradjon, s az évforduló alkalmából felszínre került gazdag politikai, mozgalmi formák és módszerek a következőkben is érvényesüljenek, a jubileumi verseny lendületesen folytatódjék, és a politikai célokkal összhangban segítse az 1978-as munka megalapozását, eredményes végrehajtását. A BM pártbizottsága kifejezte elismerését a párt-, a szakmai és a társadalmi szerveknek a jubileumi programok, megemlékezések érdekében kifejtett mozgósító és szervező tevékenységéért, és köszönetét hangsúlyozta mindazoknak, akik párt- és szakmai munkájukban való helytállásukkal, a mozgalmi és a társadalmi munkában tanúsított példamutató részvételükkel cselekvően hozzájárultak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának méltó megünnepléséhez. »•»Ifc S/Atht. ti Hl If tM'Ml.iXtl ~ta^tnJVtTtH t^é : S*b**tyén U«r»6 r. Mdm*: 8m#l)Bk m*g»»*bfc>ra • «ínvon«l*t Rudas György r. alezredes A bfinOgyt txotgétjH é* a* eruOgist •gylinmflködésén©* nétitny kérdéséről Ladányi ferenc r. századot: A kriminalisztika jatantőtégéről Kartész Imre r. főhadnagy: A nyomorét tarvszűrőség« a tikár Belügyi szemle XV. évfolyam 1977. decesber A BELÜGYI SZEMLE Negyedszázaddal ezelőtt, 1953 januárjában jelent meg először a Belügyminisztérium központi folyóirata, a Rendőrségi Szemle, amely 10 évvel később, szélesedett profilja folytán lett Belügyi Szemlévé. A Belügyi Szemle által havonta közreadott elméleti cikkek, interjúk, a bűnözés elleni harc hazai és külföldi eseményeit és ta pasztalatait számos formában feldolgozott írások közös jellemzője: az olvasók mélységes tisztelete, a tudományos igény és a szerkesztői igényesség. A Belügyi Szemlében közölt írások szinte mindegyike új ismeretek szerzését, a meglevők felfrissítését és a továbbképzést szolgálja, olvasmányosak és ami az újságírás fontos értékjegye: gondolkodásra késztetnek. A Belügyi Szemle kezdettől fogva arra törekedett, hogy a lehető legtöbbet nyújtsa a Belügyminisztérium személyi állományának, s ezt a tiszteletet parancsoló szándékukat sikerült mindenkor megvalósítaniuk. Visszapergetve e 25 esztendőt — amely idő alatt a Belügyi Szemle mai karaktere kialakult — csak a legnagyobb elismerés és szeretet hangján köszönthetjük a szerkesztőség mai, a más beosztásba került, a nyugállományban levő belső és külső munkatársait, akik a Belügyi Szemlében végzett munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy a Belügyminisztérium e központi folyóirata betöltse nemes feladatát.