Magyar Rendőr, 1978. július-december (32. évfolyam, 26-52. szám)
1978-10-21 / 42. szám
BUJKÁLÓ BŰNÖZŐ ELFOGÁSA A Zalaegerszegi városi és járási Rendőrkapitányságon Hári János budapesti lakos 1978. július 8-án feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, aki Bezeréd, Szabad Nép-telep közelében parkoló személygép, kocsiját feltörte, és értéktárgyait — irattárcájában 3000 forint készpénzét, gázöngyújtóját elvitte belőle. A feljelentést követően a zalaegerszegi közbiztonsági osztály nagykapornak körzeti megbízottja Bezeréd és környékén adatgyűjtést folytatott. Megállapította, hogy a fenti esetet megelőzően a bezerédi szőlőhegyen dolgozók hegyoldalban parkoló gépkocsijait ismeretlen személy feltörte, de a sértettek nem tettek róla feljelentést Az adatgyűjtés során alapos gyanú merült fel, hogy a bűncselekmény-sorozatot Budai Attila csáfordi lakos követte el. Budai tartózkodási helye ismeretlen volt, szülei, nagyszülei lakásán is csak időközönként, éjszaka jelent meg rövid időre. Az adatok arra utaltak, hogy a Bezeréd— Csáford—Zalakoppány községekhez tartozó szőlőhegyekben bujkál. A bűncselekmény-sorozat a környékbeli lakosságot nyugtalanította. Ezért gyors intézkedéseket kellett tennünk, hogy a tettest elfogjuk. AZ AKCIÓTERV A megyei rendőr-főkapitányság közbiztonsági és bűnüldözési osztályai a Zalaegerszegi városi és járási Rendőrkapitányság közbiztonsági és bűnügyi osztályaival közösen Budai elfogására akciótervet dolgoztak ki, s az akcióba bevonták a szomszédos Zalaszentgróti járási Rendőrkapitányságot is. Az akciótervet kétvanációs elképzelésre és intézkedésre építettük fel. Az egyik szerint Budai Attila feltételezett mozgási útvonalaira járőrkutyával ellátott , önkéntes rendőrökkel, mezőőrökkel megerősített — ellenőrző járőröket indítottunk 1978. július 18-án 16 órától 20 óráig. A járőrök útvonalát a bujkáló bűnöző feltételezett mozgási körzetében határoztuk meg. A másik szerint Budai Attila rokonainak — ahol éjszakánként szokott megjelenni — lakásánál 1978. július 18-án 20 órától 19-én 08 óráig — váltás biztosításával — figyelő szolgálatot szerveztünk. Az akció parancsnoka és a csoportok, valamint a csoportok egymás közötti öszszeköttetését Maros B rádiókkal biztosítottuk. Az akciótervben meghatározottak alapján a feladat végrehajtását 1978. július 18-án 16 órakor kezdtük meg. AZ ELFOGÁS Az Újcsáford—Bezeréd, Szabad Nép-telep felé vezető útvonalon Kövér Imre törzsőrmester, körzeti megbízott és Mesteri László önkéntes rendőr járőrkutyával járőrözött. 19 óra 10 perckor megjelent Budai Attila a területen, akit felszólították megállásra. Ő a felszólítás után futásnak eredt. Ekkor elhangzott az „Állj, vagy a kutyát önre engedem” felhívás — de Budai nem állt meg. Kövér Imre törzsőrmester a járőrkutyát a menekülő után indította. A kutya elfogta,lefektette a bűnözőt, akit az odaérkező körzeti megbízott megbilincselt. Budai Attila elfogása utáni első kihallgatásán beismerte a bűncselekmény-sorozatot. A bűnjeleket — vadászkést, gázöngyújtót, arany karikagyűrűt, nyakláncot, csavarhúzót —, nála, illetve lakásán megtalálták. A pénzt időközben elköltötte. Az ilyen jellegű bűncselekmény-sorozatok tetteseinek felderítésekor, elfogásakor lényeges a határozott, gyors intézkedés. Ez biztosítja az állampolgárok nyugalmát, növeli a rendőrség tekintélyét, megelőzi a további bűncselekmények elkövetését. Lényeges és kiemelendő a különböző szolgálati ágak és a társadalmi segítők szoros, koordinált együttműködésének biztosítása, az erők összpontosítása. Nagyon fontos az ilyen akcióknál a járőrkutyák alkalmazása is. Az akció sikerét nagyban elősegítette az illetékes körzeti megbízott helyismerete, az adatgyűjtés során beszerzett adatok, ugyanis ezek alapján helyesen tudtuk behatárolni Budai mozgási körzetét, várható megjelenési helyeit. KOVÁCS LÁSZLÓ rendőr alezredes Azért is emlékezetes a Csákvári Állami Gazdaságban leleplezett bűnügy, mert egymillió-háromszázezer forintnál nagyobb öszszeggel terhelte az ágazatnál elkövetett sikkasztások sokéves kártételét. Annak idején a Magyar Rendőr is beszámolt róla, hogy a gyümölcsértékesítéskor előfordult átvételi és szállítási lazaságok miatt Magos István, a gazdaság kertészeti ágazat vezetője, közvetlen munkatársai és kívülállók éveken keresztül manipuláltak a saját zsebükre a terméssel. A jogerős bírósági ítéletet követően — a Fejér megyei párt-végrehajtó bizottság 1977. július 5-i határozata nyomán — a Bicskei Járási Ügyészség és a rendőrkapitányság munkaprogram keretében közösen megvizsgálta: milyen intézkedéseket tettek a Csákvári Állami Gazdaság vezetői, hogy hasonló bűncselekmények ne ismétlődhessenek meg kedvező tapasztalatokról számolhatott be dr. Holndonner Ferenc járási vezető ügyész és Apró István alezredes, rendőrkapitány. Mint jelentésükből kiderül: ez év március elején a gazdaságban végrehajtott szervezeti intézkedések során megnyugtatóan erősítették a külső és belső ellenőrzést, valamint a rendészetet. A gazdaság irányító szerve, a Fejér-Komárom megyei ÁG igazgatósága július 13-án a helyszínen mélyrehatóan értékelte a kiemelkedően nagyarányú bűncselekményt, majd a rendészeti csoport vezetője a hat pártalapszervezetnél ismertette a dolgozókkal a történteket és tanulságait. Magosék visszaéléseinek vizsgálatakor egyértelművé vált, hogy szinte kizárólag a bizonylati rend hézagai, az okmányoltság zárt láncának hiánya, s nem utolsósorban a kötelező ellenőrzések elmulasztása teremtette meg az alkalmat a milliós kártevésre. Okulva mindebből, szigorú és következetes bizonylati rendet dolgoztak ki a gyümölcsök szüretelésének és szállításának nyomon követésére. Az átszervezés következtében lényegesen megnagyobbodott gazdaság rendkívül tagolttá vált, szétszórtan helyezkednek el a majorok, telepek és üzemegységek a területen — ismertette a tájékozódó vizsgálat alkalmával Hanzelik Pál igazgató, aki alig fél éve került az egyesült ÁG élére. — Mintegy 260 kilométert kell megtenni, amíg körbejárhatjuk a gazdaságot. Mindezt számításba vettük, amikor a kerületvezetők teljes felhatalmazást kaptak esetleges önálló intézkedésre a társadalmi tulajdon védelmében, így például bűncselekmény észlelésekor saját hatáskörükben lépéseket tehetnek a bűnüldöző szerveknél, a központ egyidejű értesítése mellett. Azzal a meggyőződéssel fejezte be a vezető ügyész és a rendőrkapitány a közös vizsgálatot, hogy a Csákvári Állami Gazdaságban az év folyamán hathatós és máshol is követésre méltó, megelőzést célzó vagyonvédelmi intézkedéssek történtek SZ. P. Az ítélet után A Pesti Központi Kerületi Bíróság Kiss Ernő László 29 éves, foglalkozás nélküli, vagyon elleni bűncselekmények miatt büntetett, veszélyes bűnöző, budapesti lakost betöréses lopások elkövetése és közveszélyes munkakerülés miatt 5 évi fegyházbüntetésre ítélte, elrendelte szigorított őrizetét, 6 évre a közügyek gyakorlásától felfüggesztette, továbbá 3000 Ft részleges vagyonelkobzásra büntette. E súlyos ítélet előzményei a múlt évre nyúlnak vissza. Kiss Ernő László 1977. március 26-án szabadult betöréses lopások elkövetése miatt kiszabott, több éves fegyházbüntetéséből. Börtönkeresménye 6013 forintot tett ki, ebből kisebb összegeket családtagjainak adott. Vásárolt magának egy farmeröltönyt, a megmaradt pénzt pedig hamarosan felélte, elszórakozta. Hat hét elteltével munkát vállalt a Taurus Gumigyár egyik üzemegységében, a munkát azonban nem vette fel, ezért munkahelyéről visszamenőleges dátummal kiléptették. Úgy tett, mintha naponta rendes időben munkába indulna, s családtagjainak azt mondotta, hogy 16 Ft-os órabére van, és a túlórákért felemelt illetményt is fizetnek neki. Feleségének rendszeresen 3000 Ft körüli összeget adott fizetési napokon. Kiss Ernő László szabadulásával egy időben a XVI. kerületben — annak is a sashalmi részén — elszaporodtak a szúnyogháló kitépése, redőny kifeszítése és ablakbemászás útján elkövetett lopások. Az ismeretlen tettes minden esetben készpénz után kutatott, esetenként könnyen értékesíthető és kis méretű arany ékszereket és kurrens műszaki cikkeket, például magnetofont, fényképezőgépet lopott el. Az egyes ügyekben folytatott adatgyűjtések nem vezettek eredményre, ezért a BRFK betörési csoportja tanulmányozta, majd egyesítette az iratokat, és megkezdte az ismeretlen tettes felderítéséhez vezető nyomozási terv kidolgozását. Az értékelési jellemzők alapján felállított kérdésekre napok alatt megérkezett a válasz a modus operanditól. A lista mintegy 80 főt tartalmazott, és a fentihez hasonló módszerrel bűncselekményeket elkövetők adatai között Kiss Ernő László nevén akadt meg a szaknyomozók szeme. A feladat Kiss Ernő László ellenőrzésének megszervezése volt. Ennek során hamarosan fény derült arra, hogy csak névlegesen vállalt munkát, szabadulása után nem sokkal elköltözött feleségétől és a velük együtt lakó rokonoktól, s ismeretlen helyre távozott. Családtagjai elmondották, hogy esetenként 12 napig tárolt a lakásban különféle műszaki cikkeket, kazettás magnetofonokat, fényképezőgépeket, karórákat stb., s ezek eredetéről nem tudott elfogadható magyarázatot adni. A nyomozók Kiss korábbi szórakozóhelyein, a Városligetben, a Vidám Parkban és környékén olyan személyek után kutattak, akik a bűnöző jelenlegi tartózkodási helyére vonatkozóan érdemleges adatokat tudnak szolgáltatni. Az adatgyűjtő munka végül is eredményre vezetett, mert sikerült a bűnözőnek azokat a férfi- és nőismerőseit felkutatni, akik elmondották,, hogy bár tartózkodási helyét nem ismerik, azt tudják: július 25-én veszi fel a munkát új munkahelyén. A fenti adatok megállapítása után július 23-án a délelőtti órákban ismeretlen tettes ablakbemászás módszerével betöréses lopást követett el Kovács Imre XVI. kerület, Sasfiók utca 24. szám alatti családi házában. A helyszínen talált alkalmi eszközökkel , vésővel, késsel és csavarhúzóval — felfeszítette a lemezkazettát, s 5500 Ft-ot lopott el belőle. Ezt követően azonnal elrendelték Kiss Ernő László országos körözését, majd előkészületeket tettek, hogy a két nappal később esedékes munkába lépésekor elfoghassák július 25-én, a reggeli órákban a munka felvételére induló Kiss Ernő Lászlót a nyomozók munkába lépése közben el is fogták, és előállították a betörési szakcsoporthoz. Ekkor már elegendő személyi és tárgyi bizonyíték volt ellene, családtagjai ugyanis a Be. vonatkozó szabályainak ismertetése után is hajlandók voltak terhelő tanúvallomást tenni, sőt átadtak egy betöréses lopásból származó hanglemezgyűjteményt is. A gyanúsított volt lakásán megtartott házkutatás során betöréses lopásból származó farmeröltönyöket, ruházati cikkeket, a szülei lakásán végrehajtott házkutatás alkalmával bűncselekményből származó 12 000 Ft-ot, testvére lakásán — aki ekkor sorkatona volt — pedig lopott pénzen vásárolt kvarcórát, kazettás rádiómagnetofont és adaptert foglaltak le a nyomozók. A személyi és tárgyi bizonyítékok ismeretében Kiss Ernő László már első kihallgatása során beismert 4 rendbeli betöréses lopást, majd kérte a nyomozótiszteket, hogy függesszék fel a kihallgatását, mert fáradt. A nyomozók felfüggesztették a kihallgatást, majd a BRFK előállító-helyiségébe helyezték, és intézkedtek a BRFK vizsgálati osztályra való átszállításáról. Kiss Ernő László az előállító-helyiségben a nyári melegben levetette az ingét, rosszullétet színlelt. Amíg a fogdaőr vízért ment,, a bűnöző a fűtőtestet lépcsőként használva az előállító-helyiség rácsai közötti nyíláson, a nyitott ablakon át megszökött. A rendkívüli eseményről 15 órakor értesült a betörési csoport. Ekkor ismét elrendelték Kiss országos körözését (Budapest területén fényképpel is ellátva), majd a szakcsoport és a XVI. kerületi kapitányság nyomozói, illetve közrendvédelmi állománya szervezte meg ismert kapcsolatainak figyelését. Ez a munka eredményre vezetett, a szökés után 5 órán belül a XVI. kerületi kapitányság közrendvédelmi járőre elfogta és a betörési csoporthoz előállította Kiss Ernő Lászlót. A vizsgálat során személyi tulajdonban levő családi házak kárára elkövetett betöréses lopásokat lehetett bizonyítani. Kiss a bűncselekményekkel 90 100 forint kárt okozott. KRAJCZÁR GYULA rendőr százados