Magyar Rendőr, 1980. július-december (34. évfolyam, 27-52. szám)

1980-07-05 / 27. szám

AZ országgyűlés­lakuló ülése A közelmúltban újonnan megvá­lasztott országgyűlés 1980. június 27-én a Parlamentben megtartotta alakuló ülését. Államéletünk kimagasló jelentő­ségű eseményén, a törvényhozó tes­tület ülésén részt vettek Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács el­nöke, továbbá az MSZMP Politikai Bizottságának más tagjai, a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság titkárai, vala­mint az Elnöki Tanács és a kor­mány tagjai. A diplomáciai páholyokban fog­lalt helyet a budapesti külképvise­letek sok vezetője és tagja. Az ügyrendnek megfelelően meg­választották — az MSZMP Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának együttes javas­lata alapján — az országgyűlés tisztségviselőit, a Magyar Népköz­­társaság Elnöki Tanácsának elnö­két, két helyettes elnökét, titkárát és 17 tagját, továbbá az országgyű­lés bizottságait. Az Elnöki Tanács első ülését követően javaslatot tett az országgyűlésnek a kormány ösz­­szetételére, amely alapján megvá­lasztották a Minisztertanácsot, a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a leg­főbb ügyészt. Az országgyűlés elnöke: Apró Antal. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács helyettes elnö­kei : Gáspár Sándor és dr. Trautmann Rezső. Az Elnöki Tanács titkára: Katona Imre. A Minisztertanács elnöke: Lázár György, elnökhelyettesek: Aczél György, Borbándi János, Faluvégi Lajos és Marjai József. Belkereske­delmi miniszter: dr. Sághy Vilmos. Belügyminiszter: dr. Horváth Ist­ván. Egészségügyi miniszter: dr. Schultheisz Emil. Építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszter: dr. Ábra­­hám Kálmán. Honvédelmi minisz­ter: Czinege Lajos. Igazságügy-mi­niszter: dr. Markója Imre. Kohó- és gépipari miniszter: Soltész Ist­ván. Könnyűipari miniszter: Keserű Jánosné. Közlekedés- és posta­ügyi miniszter: Pullai Árpád. Külkeres­kedelmi miniszter: Veress Péter. Külügyminiszter: Pója Frigyes. Me­zőgazdasági és élelmezésügyi mi­niszter: Váncsa Jenő. Munkaügyi miniszter: dr. Trethon Ferenc. Mű­velődési miniszter: Pozsgay Imre. Nehézipari miniszter: dr. Simon Pál. Pénzügyminiszter: dr. Hetényi Ist­ván. Az Országos Tervhivatal el­nöke: Faluvégi Lajos. A Népköztársaság Legfelsőbb Bí­róságának elnöke: dr. Szilbereky Jenő. A Népköztársaság legfőbb ügyésze: dr. Szíjártó Károly. A kormány elnöke, elnökhelyet­tesei és tagjai, a Legfelsőbb Bíró­ság elnöke és a legfőbb ügyész a Parlament Munkácsy-termében — Losonczi Pál, az Elnöki Tanács el­nöke előtt — hivatali esküt tettek. Az ünnepélyes eskütételnél jelen volt Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Kato­na Imre, az Elnöki Tanács titkára. Az országgyűlés plenáris ülése Lázár György miniszterelnök felszó­lalásával folytatódott, majd Apró Antal, az országgyűlés elnöke mon­dott zárszót. Ünnepélyes eskütétel (Fotó: MTI) KITÜNTETÉS Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át a kitün­tetést A Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsa — a munkásmozgalomban kifejtett több évtizedes tevékenysége és ered­ményes vezetői mun­kássága elismeréseként, nyugállományba vonu­lása alkalmából — a Munka Vörös Zászló Ér­demrendje kitüntetést adományozta Benkei András belügyminiszter­nek. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára, dr. Korom Mihály, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára, Kállai Gyula, a Haza­fias Népfront Országos Tanácsának elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. DR. HORVÁTH ISTVÁN BQQGVHHSZIER Dr. Horváth István 1935. szeptember 1-én a Tolna megyei Pakson született munkáscsa­lád gyermekeként. Középiskolai tanulmányait a budapesti József Attila Általános Gimná­zium­ban végezte, majd — népköztársasági ösztöndíjasként — az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem állam- és jogtudományi kará­nak volt a hallgatója. Az egyetemen a jog­hallgatók tudományos egyesülete elnöki tisz­tét töltötte be. 1957-ben az állam- és jogtu­dományok doktorává avatták. Diplomájának megszerzése után a Bács- Kiskun megyei Tanács V. B. jogügyi előadó­jaként dolgozott, majd a megyei bíróságon lett fogalmazó. 1958-ban kinevezték járásbí­­rósági tanácsvezető bírónak. Nős, két leány­­gyermeke van. Az ifjúsági mozgalomban középiskolai ta­nulmányaitól kezdve részt vett. Éveken át titkára volt a gimnázium DISZ-bizottságá­­nak, az egyetemen is DISZ-titkárrá válasz­tották. 1956 óta tagja a Magyar Szocialista Munkáspártnak. 1959-től az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának munkatársaként, majd osztály­vezetőjeként dolgozott. 1968-ban­­megválasz­tották a pártbizottság titkárává. Dr. Horváth István 1970-ben az MSZMP Központi Bizottságának a tagja és a KISZ Központi Bizottságának az első titkára lett, 1973-ban pedig az M­SZMP Bács-Kiskun me­gyei Bizottságának első titkára. 1971—1975 között Borsod megye országgyű­lési képviselője s a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja volt. Munkásságának elismeréséül többször ki­tüntették, többek között két alkalommal a Munka Érdemrend arany fokozatával. Dr. Horváth Istvánt az országgyűlés 1980. június 27-i ülésén a Magyar Népköztársaság belügyminiszterévé választották. Az új belügyminiszter az országgyűlés üléstermében

Next