Magyar Rendőr, 1980. július-december (34. évfolyam, 27-52. szám)
1980-07-05 / 27. szám
AZ országgyűléslakuló ülése A közelmúltban újonnan megválasztott országgyűlés 1980. június 27-én a Parlamentben megtartotta alakuló ülését. Államéletünk kimagasló jelentőségű eseményén, a törvényhozó testület ülésén részt vettek Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, továbbá az MSZMP Politikai Bizottságának más tagjai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság titkárai, valamint az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban foglalt helyet a budapesti külképviseletek sok vezetője és tagja. Az ügyrendnek megfelelően megválasztották — az MSZMP Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának együttes javaslata alapján — az országgyűlés tisztségviselőit, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökét, két helyettes elnökét, titkárát és 17 tagját, továbbá az országgyűlés bizottságait. Az Elnöki Tanács első ülését követően javaslatot tett az országgyűlésnek a kormány öszszetételére, amely alapján megválasztották a Minisztertanácsot, a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt. Az országgyűlés elnöke: Apró Antal. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács helyettes elnökei : Gáspár Sándor és dr. Trautmann Rezső. Az Elnöki Tanács titkára: Katona Imre. A Minisztertanács elnöke: Lázár György, elnökhelyettesek: Aczél György, Borbándi János, Faluvégi Lajos és Marjai József. Belkereskedelmi miniszter: dr. Sághy Vilmos. Belügyminiszter: dr. Horváth István. Egészségügyi miniszter: dr. Schultheisz Emil. Építésügyi és városfejlesztési miniszter: dr. Ábrahám Kálmán. Honvédelmi miniszter: Czinege Lajos. Igazságügy-miniszter: dr. Markója Imre. Kohó- és gépipari miniszter: Soltész István. Könnyűipari miniszter: Keserű Jánosné. Közlekedés- és postaügyi miniszter: Pullai Árpád. Külkereskedelmi miniszter: Veress Péter. Külügyminiszter: Pója Frigyes. Mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter: Váncsa Jenő. Munkaügyi miniszter: dr. Trethon Ferenc. Művelődési miniszter: Pozsgay Imre. Nehézipari miniszter: dr. Simon Pál. Pénzügyminiszter: dr. Hetényi István. Az Országos Tervhivatal elnöke: Faluvégi Lajos. A Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elnöke: dr. Szilbereky Jenő. A Népköztársaság legfőbb ügyésze: dr. Szíjártó Károly. A kormány elnöke, elnökhelyettesei és tagjai, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész a Parlament Munkácsy-termében — Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt — hivatali esküt tettek. Az ünnepélyes eskütételnél jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. Az országgyűlés plenáris ülése Lázár György miniszterelnök felszólalásával folytatódott, majd Apró Antal, az országgyűlés elnöke mondott zárszót. Ünnepélyes eskütétel (Fotó: MTI) KITÜNTETÉS Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át a kitüntetést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa — a munkásmozgalomban kifejtett több évtizedes tevékenysége és eredményes vezetői munkássága elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából — a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta Benkei András belügyminiszternek. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, dr. Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. DR. HORVÁTH ISTVÁN BQQGVHHSZIER Dr. Horváth István 1935. szeptember 1-én a Tolna megyei Pakson született munkáscsalád gyermekeként. Középiskolai tanulmányait a budapesti József Attila Általános Gimnáziumban végezte, majd — népköztársasági ösztöndíjasként — az Eötvös Loránd Tudományegyetem állam- és jogtudományi karának volt a hallgatója. Az egyetemen a joghallgatók tudományos egyesülete elnöki tisztét töltötte be. 1957-ben az állam- és jogtudományok doktorává avatták. Diplomájának megszerzése után a Bács- Kiskun megyei Tanács V. B. jogügyi előadójaként dolgozott, majd a megyei bíróságon lett fogalmazó. 1958-ban kinevezték járásbírósági tanácsvezető bírónak. Nős, két leánygyermeke van. Az ifjúsági mozgalomban középiskolai tanulmányaitól kezdve részt vett. Éveken át titkára volt a gimnázium DISZ-bizottságának, az egyetemen is DISZ-titkárrá választották. 1956 óta tagja a Magyar Szocialista Munkáspártnak. 1959-től az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának munkatársaként, majd osztályvezetőjeként dolgozott. 1968-banmegválasztották a pártbizottság titkárává. Dr. Horváth István 1970-ben az MSZMP Központi Bizottságának a tagja és a KISZ Központi Bizottságának az első titkára lett, 1973-ban pedig az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának első titkára. 1971—1975 között Borsod megye országgyűlési képviselője s a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja volt. Munkásságának elismeréséül többször kitüntették, többek között két alkalommal a Munka Érdemrend arany fokozatával. Dr. Horváth Istvánt az országgyűlés 1980. június 27-i ülésén a Magyar Népköztársaság belügyminiszterévé választották. Az új belügyminiszter az országgyűlés üléstermében