Magyar Rendőr, 1983. július-december (37. évfolyam, 26-52. szám)
1983-07-02 / 26. szám
ja, az elkövetőké magas szinten stagnál. A bűnözés alakulását meghatározó, korábban is ismert kriminogén tényezők hatása nem csökkent, sőt néhány újabb jelenség kialakulásával, megerősödésével is számolni kellett. A legnagyobb számban vagyon elleni bűncselekményeket követnek el hazánkban, ez az összbűnözés mintegy 60%-át jelenti. Három vagyon elleni bűncselekményből egy a társadalmi tulajdont, kettő pedig a személyek javait károsítja. Az okozott kár 1982-ben megközelítette az egy milliárd 600 millió forintot, ami több mint négyszerese az öt évvel korábbinak. A tulajdont károsító bűncselekmények között társadalmi veszélyessége miatt is fokozott figyelmet érdemel a betöréses lopások növekedése. Jellemző az is, hogy az 1977. évi 15 esettel szemben 1982-ben már 244 olyan betörés történt, ahol az eltulajdonított érték meghaladta a százezer — köztük öt esetben —, az egymillió forintot. A betörőtolvajok az utóbbi időben fokozott érdeklődést tanúsítanak a magánlakások iránt. Felismerték, hogy az állampolgárok birtokában mind több, könnyen mobilizálható érték halmozódik fel. Ezek védelmére gyakran a legelemibb óvintézkedéseket sem teszik meg. A szervezett bűnözőcsoportok ezt kihasználva nappal, a lakók távollétében követik el a betöréses lopásokat. A társadalmi tulajdon elleni betöréses lopások zöme a kereskedelmet károsítja. Az erőszakos és garázda jellegű bűncselekmények társadalmi veszélyessége is fokozódott. Az élet elleni támadások többségét változatlanul a primitív indulati tényezők és a mértéktelen alkoholfogyasztás motiválta. Emellett mind több olyan emberölés történt, amit a tettesek előre kitervelten, nyereségvágyból vagy más ■ aljas indokból, illetve szexuális motivációval követtek el. A rablások száma az elmúlt évtizedben jelentősen megnőtt, hasonlóképpen az okozott kár is. Mind több a személyek javai elleni rablást követnek el a nappali órákban, kevésbé elhagyatott helyen, valamint idős emberek sérelmére. S habár súlyosabb sérülést okozó erőszakos cselekmények viszonylag ritkán fordulnak elő, szaporodnak a csoportosan, durvább módon elkövetett esetek. Minden évben fény derül jó néhány olyan szervezett módon, hoszszú időn át elkövetett, különösen nagy kárt okozó bűncselekményre — főleg csalásra és sikkasztásra —, amelyeknél a kár meghaladja a milliós értéket. Ezeket a bűncselekményeket szinte kivétel nélkül elősegítette a belső ellenőrzés felületessége és hatástalansága, esetenként pedig az ellenőrzésre hivatottak is részt vettek az elkövetésben. Közvéleményünk igen élénken reagál a szocialista elosztás rendjét torzító vesztegetésekre, ennek ellenére egyes területeken a jogtalan anyagi előny elvárása, sőt kikövetelése szinte bevett gyakorlattá vált. A csúszópénz társadalmilag elítélt jövedelemforma, de a korlátozására tett intézkedések nem bizonyultak megfelelőnek. A vagyon elleni és a gazdasági bűncselekményekben az elkövetők harácsoló életszemlélete, a munka nélküli jövedelemszerzés és a luxusigények kielégítésének szándéka játszik döntő szerepet. A társadalmi tulajdon fosztogatását esetenként a társadalmi közömbösség is elősegíti. Sok esetben tapasztalható a felettes szervek ellenőrzésének hiánya, vagy a felületes ellenőrzés. A belső ellenőrző apparátus működése sokszor formális, nem tartják be a belső számviteli és bizonylati rendet. A hivatalokban, a boltokban és a pénzintézetekben még mindig nem kielégítő a pénztárak, irodahelyiségek, raktárak technikai biztosítása. A bűncselekmények megelőzését hátráltatja, hogy nem sikerült megfelelő előrehaladást elérni a riasztó és a biztonsági berendezések felszerelésében és használatában, a gyártási és a karbantartási kapacitás megteremtésében. A pénzkezelés szabályainak megsértése is több esetben vezet súlyos, nagy kárt okozó bűncselekmény elkövetéséhez. A bűnelkövetőkről szólva a legfőbb ügyész hangsúlyozta, hogy emelkedett a büntetett előéletűek s a visszaeső bűnözők száma és aránya, fokozódik a fiatalkorúak bűnözési intenzitása, a cigány lakosság bűnözésben való részvétele pedig aktívabbá vált. Szervezett bűnözői alvilágról azonban továbbra sem beszélhetünk. A legfőbb ügyész a következőkben arról szólt, hogy ma már nem lehet a bűnüldözést a régi módon, a korábbi szemlélet alapján folytatni, irányítani, szervezni. A valósághoz jobban igazodó, a jelenségekre gyorsan reagálni képes bűnüldözői munkára van szükség, sokkal rugalmasabb szervezésre, hatékonyabb és gyorsabb felderítő munkára kell törekedni minden szinten. A bűncselekmények és az elkövetők felderítése ma már nem biztosítható rutin tevékenységgel. A bűnüldözés irányítása és annak napi gyakorlata nagyobb következetességet, leleményességet és célratörő szervezési formákat, felderítési módszereket igényel. Ilyen irányú lépések már eddig is történtek, s igazolják, hogy a bűnüldözés irányításában a hatékonyság növelésére való törekvés az utóbbi időben nagyobb szerepet kapott. Az elért eredményeken túl azonban még nagyon sok a tennivaló. Ha például a nyomozás eredményességét vizsgáljuk, akkor súlyos problémákkal találkozhatunk. 1982- ben a felderítés eredményessége minden eddiginél kedvezőtlenebb volt. Csaknem 40 ezer bűncselekmény elkövetője maradt felderítetlenül — ez 47,3%-os felderítési eredményességet jelent országosan —, s kivált a fővárosban rossz a helyzet. A felderítési arányok — a bűncselekmények egészét tekintve — egyes helyeken és egyes bűncselekményi kategóriákban annyira alacsonyak, hogy esetleges további romlásuk kedvezőtlen társadalmi következményekkel is járhat. Ezért a bűnüldözés irányításában központi helyet kell elfoglalnia az eredmények javítására irányuló intézkedések kidolgozásának, és minden rendőri szervnél maximális erőkifejtésre van szükség az eredményesség fokozása érdekében. Az előadó ismertette a Legfőbb Ügyészség ez év elején összegezett vizsgálati tapasztalatait az eredménytelen nyomozások okairól, a nyomozások időbeni elhúzódásának összetevőiről. A legfőbb ügyész a továbbiakban a büntető eljárások időszerűsége biztosításának a követelményeit taglalta, majd a jogalkalmazás jogpolitikai irányelvei érvényesülése tapasztalatainak kapcsán arról szólt, hogy a büntető eljárás során differenciálni kell a cselekmény és az elkövető társadalmi veszélyességének foka szerint, ideértve természetesen azt is, hogy alapvető követelményként az ítélkezésnek gyorsan és hatékonyan kell alkalmazkodnia a bűncselekmények számának és a bűnözés struktúrájának változásaihoz. A legfőbb ügyész ezt követően a büntetés-végrehajtási tapasztalatokat, valamint a szabálysértések témakörét elemezte, különös tekintettel arra, hogy a szabálysértési törvény 1983. szeptember 1-i hatállyal módosul. Kitért az előadó a szignalizációk fontosságára, amely gyakorlatot, mint hangsúlyozta, a külső szerveket érintően és az igazságügyi s a bűnüldöző szervek egymás közötti jelzéseit illetően is tovább kell fejleszteni. Dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész azzal zárta tájékoztató előadását, hogy a mai gazdasági és társadalmi viszonyok között, amikor a jobb, hatékonyabb, eredményesebb és fegyelmezettebb munkavégzés általános követelmény hazánkban, a bűnüldöző és az igazságügyi szerveknek is meg kell tenniük a szükséges lépéseket ahhoz, hogy a közrend, a közbiztonság és a törvényesség javításával még szilárdabb bázist nyújtsanak a társadalom építő feladatainak, eredményesebb gazdálkodásának megvalósításához. A legfőbb ügyész előadását követően Rácz Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője szólalt fel. Mindenekelőtt átadta a bűnüldöző és az igazságügyi szervek dolgozóinak a Központi Bizottság és személy szerint Kádár János üdvözletét és jókívánságait. Ez az értekezlet — emelte ki beszédében — hozzásegít ahhoz, hogy a bűnüldöző és az igazságügyi apparátus a feladatokat azonos módon értékelje, a végrehajtásban pedig egységes legyen. A legfőbb ügyészi értékelés — amely az érintett tárcák vezetőinek egyetértését tükrözi — korrekt és előremutató. Kritikusan elemezte a bűnüldöző és az igazságügyi szervek munkáját, s pontosan megjelölte a további munka fő irányát, a napi tennivalókat. A Központi Bizottság a közelmúltban értékelte a XII. kongreszszus óta végzett munkát, és megállapította, a kongresszusi határozat végrehajtása sikeresen folyik, hazánk belső helyzete szilárd, s hogy a kongresszusi határozatban megfogalmazott feladatok helyesek, azokon alapvető változtatás nem szükséges. Megállapította a Központi Bizottság azt is, hogy szilárd a közrend, a közbiztonság, a szocialista törvényesség érvényesül. Jó érzéssel mondhatjuk, hogy a bűnüldöző és az igazságügyi szervek a kongresszusi határozatból reájuk háruló feladatok időarányos részét teljesítették — fejtette ki Rácz Sándor, majd a helytállásukért és az elért sikerekért a Központi Bizottság nevében köszönetét fejezte ki. — Fontos azonban látni s tudni, hogy a Központi Bizottság a kongresszusi határozat további sikeres megvalósítása érdekében magasabbra állította a mércét a társadalmi, a politikai és a gazdasági élet minden területén, hangsúlyozva, hogy a jövőben még szervezettebb és feszesebb munkára van szükség — folytatta beszédét az MSZMP KB osztályvezetője. — Mindezt megköveteli a jelenlegi feszült nemzetközi és a nehezebb belső helyzet, de ezt kívánja egész dolgozó népünk is, amely kedvezően fogadta a Központi Bizottság nyílt az egyértelmű s minden kérdésre őszinte választ adó határozatát. A továbbiakban a bűncselekmények alakulását, a rendőrök, az ügyészek s a bírók munkáját, a Bűnüldöző és az igazságügyi szervek közötti kapcsolatot, valamint a törvényességet értékelte s elemezte a Központi Bizottság osztályvezetője. A bűncselekmények száma az elmúlt 6 évben folyamatosan emelkedett, a tavalyi bűnözési mutatók 1965 óta a legmagasabbak. Az ismertté vált bűncselekmények száma pedig 1983 első negyedévében 8,7 %-kal több volt, mint az előző év hasonló időszakában. — A bűnözéssel szembeni küzdelmet az eddigieknél is kiemeltebb feladatként kell kezelni — hangsúlyozta —, és ebben a harcban szükség van a társadalom még szervezettebb összefogására is. A bűncselekmények felderítése terén sajnálatosan nyugtalanító a helyzet. Az a tény, hogy egyetlen évben megközelítőleg 40 ezer bűncselekmény elkövetőjét nem sikerült felderíteni, rendkívül súlyos kritika a bűnüldöző szervek munkáját illetően. A bűncselekményeknek ilyen nagymértékű növekedése, a felderítő munka további romlása társadalmi-politikai kérdéssé válhat. Súlyos következményei lehetnek annak, ha nem sikerül úrrá lenni a nehézségeken. A bűnüldöző és igazságügyi szervek gondjai ismertek a Központi Bizottság előtt, s tudott az is, hogy a rendőrök, az ügyészek és a bírák egyaránt sokat tesznek azért, hogy eredményesebb legyen a tevékenységük. Elsősorban hatékonyabb munkavégzésre, a teendők fokozottabb ésszerűsítésére van szükség. S különösen emelni kell a vezetőkkel szembeni követelményeket, az irányító és az ellenőrző munka színvonalát. A rendelkezésre álló erőket és eszközöket még ésszerűbben kell felhasználni, s ha szükséges, átcsoportosításokat is végre kell hajtani a bűnözés növekedésének megállítása, visszaszorítása érdekében. A bűnüldöző és az igazságügyi szervek dolgozói jó érzéssel vehetik tudomásul, hogy munkájuk jó minősítést kapott a Központi Bizottságtól — emeli ki Rácz Sándor —. A jövőt tekintve azonban még inkább biztosítani kell számukra, hogy jól értsék és következetesen képviselhessék a párt politikáját, az erre épülő állami rendelkezéseket. Javítani kell ennek érdekében politikai és szakmai tájékozottságukat, hogy még könnyebben, jobban eligazodjanak a párt politikájában és a jogpolitikai elvek alkalmazásában. A vezetők fordítsanak kiemelt figyelmet a munkahelyi légkörre, a munkakörülmények javítására. Indokolt esetben a korábbiaknál éljenek jobban az elismeréssel. A bűnüldöző és az igazságügyi szervek kapcsolatában — szigorú elvi alapon — az eddiginél is szorosabb együttműködésre van szükség. Segítsék egymást munkájukban, és határozottabban lépjenek fel a nemkívánatos jelenségekkel szemben. A törvényesség megtartása és megtartatása alapvető feladat. Ezt minden körülmények között szem előtt kell tartani, hiszen a szocialista törvényesség történelmi, tanulságainkon alapuló nagy vívmányunk. A bűnüldöző és az igazságügyi munka minden mozzanatát jogszabályok határozzák meg, és a jogpolitikai elvek hatják át; a rendőrök, az ügyészek, a bírák ne adjanak helyet befolyásolásnak, beavatkozási kísérletnek — fejezte be hozzászólását Rácz Sándor. A jövőre vonatkozóan pedig a bűnüldöző és az igazságügyi szervek dolgozóinak, munkájukhoz sok sikert és jó egészséget kívánt. MARTINKÓ KÁROLY Az értekezleten megjelenteket dr. Szilbereky Jenő, a Legfelsőbb Bíróság elnöke köszöntötte Rácz Sándor, az MSZMP KB közigazgatási és adminisztratív osztálya vezetőjének hozzászólása Dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész tájékoztatója (Fotó: Beke Béla) A tanácskozás résztvevői nagy figyelemmel hallgatták a legfőbb ügyész tájékoztatóját