Magyar Sajtó, 1941 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1941-01-15 / 1. szám
Magyar Sajtó KORMÁNYRENDELETEK A DRÁGASÁGI PÓTLÉK KÖTELEZŐ BEVEZETÉSÉRŐL A Magyar Sajtó múlt számában közöltük a budapesti és vidéki napilapok kiadóinak egyhangú elhatározását, amellyel munkatársaiknak és Budapesten a kiadóhivatali tisztviselőknek november 1-ig visszamenőleg 7, illetve6/0-os drágasági segélyt szavaztak meg. Ebben az ügyben a Budapesti Közlöny 1940 december 18-i (287.) számában .A m. kir. minisztérium a honvédelemről szóló 1939:11. t.-c. 112. és 212. fajban, valamint a munkaviszony egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló 1937:XXI. t.tc. 18. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli: ■I -1- s-V jelen rendelet hatálya kiterjed: 1. az 1884:XVII. törvénycikk és az ezt kiegészítő és módosító törvények, valamint a bányatörvény hatálya alá eső ipari (kereskedelmi), bánya és kohó üzletben, üzemben vagy vállalatban, 2. a közhasználatú villamosműveknél, 3. a közforgalmú közlekedési vállalatoknál, valamint az ezek üzemeiben, műhelyeiben és fenntartási munkálatainál, 4. a közhasználatú gépjáróművállalatoknál, 5. a törvény által alkotott testületeknél (mérnöki, közjegyzői, ügyvédi, orvosi kamaráknál, a kereskedelmi és iparkamaráknál, a szakmai családpénztáraknál, ipartestületeknél, stb.) — a társadalombiztosító intézetek kivételével, 6. az egyesületeknél, a társulatoknál, az alapítványoknál és az alapoknál. 7. az 1—6. pont alá nem eső, de keresetszerűen folytatott vállalkozásoknál, üzemekben és foglalkozásokban (mérnöki, közjegyzői, ügyvédi irodákban, magán- és nem közületi közkórházakban, gyógyintézetekben és orvosi rendelőkben, lapkiadóhivatalokban, szerkesztőségekben, színházakban, nyilvános és házi gyógyszertárakban és az ezekkel összefüggő üzemekben, stb.), alkalmazott tisztviselőkre, mérnökökre, közjegyzőhelyettesekre és közjegyzőjelöltekre, ügyvédekre, helyettes ügyvédekre és ügyvédjelöltekre, orvosokra, gyógyszerészekre, gyógyszerészjelöltekre és gyógyszerészgyakornokokra, gyors- és gépírónőkre, ügynökökre, utazókra és üzletszerzőkre. Nem terjed ki a rendelet hatálya a közszolgálatban álló tisztviselők és egyéb alkalmazások illetményei, továbbá a nyugdíjasok, özvegyek és árvák ellátási díjai tárgyában kiadott 8.000/1940. M. E. számú rendelet hatálya alá eső tisztviselőkre és egyéb alkalmazottakra. Nem terjed ki továbbá a rendelet hatálya az olyan alkalmazottakra, akiknek fizetése az évi 8920 P-t eléri, valamint az olyan alkalmazottakra sem, akik csupán az üzleti sorkormány rendelet jelent meg, amely részben módosítja a kiadók elhatározását és a 7°/6-os drágasági pótlékot november 1-ig visszamenőleg megfizetni rendeli minden magánalkalmazottnak, így vidéken is a kiadóhivatali tisztviselőknek és mindenhol az újságíróknak. A rendelet a következőképpen szól: gátamhoz igazodó, százalékszerűen, vagy más módon megállapított változó összegű javadalmazásban (jutalékban) részesülnek: 2 §• A munkaadó a jelen rendelet hatálya alá tartozó alkalmazottjának az 1940. évi november hó 1. napja után teljesített szolgálatáért nem adhat kevesebb fizetést, mint amennyi az alkalmazottat az 1940. évi október hó 5. napján érvényben volt megállapodás szerint, ha pedig az alkalmazott az 1940. évi október hó 5. napja után, de a jelen rendelet hatálybalépése előtt lépett, szolgálatba, nem adhat kevesebb fizetést, mint amennyi az alkalmazottat a szolgálatba lépésekor kötött megállapodás szerint megillette. Ha a munkaadó a jelen rendelet hatálya alá tartozó alkalmazottjának 1940. évi november hónapra, illetőleg december hónapra, vagy ennek egy részére a jelen rendelet hatálybalépése előtt már esedékessé vált fizetéseként (fizetése részleteként az előző bekezdés szerint járó fizetésnél (fizetésrészletnél) kevesebbet adott, a különbözetét a jelen rendelet hatálybalépésétől számított nyolc napon belül köteles kifizetni. 3. §. A rendelet hatálya alá tartozó alkalmazottnak az 1940. évi november hó 1. napja után teljesített szolgálatáért a munkaadó külön fizetési pótlékot is köteles fizetni. A fizetési pótlék azoknál az alkalmazottaknál, akiknek a fizetése az évi 6000 P-t nem haladja meg, a fizetési (bérelszámolási) időszakra járó fizetés (fizetésrészlet) hét (7) százaléka; a tizedfilléreket felfelé kell kikerekíteni; b) fizetése évi 6000 P-nél több, de az évi 8500 P-t nem haladja meg, évi 420 P; c) fizetése évi 8500 P-nél több, de az évi 8920 P-t nem éri el, olyan összeg, amely a fizetését évi 8920 P-re egészíti ki. A fizetési pótlékot a fizetési (bérelszámolási) időszakra járó fizetéssel (fizetésrészlettel) egyidejűen — mégpedig az első bekezdés b) és c) pontja értelmében járó fizetési pótlékot egyenlő részletekre felosztva — kell fizetni. Az 1940. évi november hónapra, illetőleg december hónapra vagy ennek egy részére a jelen rendelet hatálybalépését megelőző időben már kifizetett fizetés (fizetésrészlet), valamint a 2. §. második bekezdése szerint járó különbözet után a fizetési pótlékot a jelen rendelet hatálybalépéstől számított nyolc napon belül kell kifizetni. Azt az összeget, amellyel a munkaadó a jelen rendelet hatálya alá tartozó alkalmazottjának a fizetését az 1940. évi október hó 5. napja után történt elhatározás folytán felemelte, a fizetési pótlékba be lehet számítani. 4 §• A rendelet hatálya alá tartozó alkalmazott legkisebb fizetését (munkabérét) megállapító rendeletét vagy határozatot az 1940. évi november hó 1. napja után teljesített szolgálat díjazása tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ott megállapított legkisebb fizetéshez (munkabérhez) hét százalékos fizetési pótlékot is kell számítani. 5. §. A jelen rendelet alkalmazásában — a második bekezdésben foglalt kivétellel — fizetésnek számít a törzsfizetésen (óravagy napibér, heti, vagy évi törzsfizetés)felül a munkaadó által előre meghatározott összegben (mennyiségben) készpénzben vagy természetben rendszeresen adott szolgálat járandó ág (pl. lakáspénz, közlekedési költség, csaldi pótlék, termezetbeni lakás, élelmezés, stb.). Nem számít fizetésnek a jutalom (remuneráció), az alkalmi (karácsonyi, stb.) segély vagy ajándék, a túlóradíj, az üzleti forgalomhoz igazodó jutalék és más elnevezéssel adott hasonló természetű, változó összegű járandóság. A természetben adott szolgáltatást az illetékes társadalombiztosíó intézet által megállapított egyenértékkel (az 1927. évi XXI. t.-c. 16. §-ának második bekezdése) kell számításba venni; az alkalmazott által esetleg fizetett készpénzbeli ellenszolgáltatás öszszegét azonban az egyenértékből le kell vonni. A természetben járó szolgáltatásután — amennyiben azt a munkaadó nem váltja meg, hanem valóban természetben adja — fizetési pótlék nem jár. 6. §: A munkaadó a fizetési pótlékot mind a a fizetésjegyzékben (bérjegyzékben), mind az alkalmazottakkal való elszámolásban külön köteles kimutatni. A fizetési pótlékot a 3.000/1938. Ip. M. számú rendelet 2. §-ának I. 2. pontjában foglalt rendelkezés alkalmazásában nem lehet figyelembe venni, egyébként azonban minden vonatkozásban javadalmazásnak (illetménynek) kell tekinteni. 7 §• A szolgálati szerződésnek (megállapodásnak), szolgálati jogszabályzatnak vagy gyári munkarendnek a jelen rendelet rendelkezéseitől az alkalmazott hátrányára eltérő kikötései érvénytelenek. 8. §. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntetőrendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig, háború idején hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő a munkaadó, illetőleg az üzlet, üzem, vállalat, iroda, stb. felelős vezetője, ha a jelen rendelet valamely rendelkezését megszegi A M. KIR. MINISZTÉRIUM 9.150/1940. M. E. SZÁMÚ RENDELETE egyes magánalkalmazottak fizetésének szabályozása tárgyában. 3