Magyar Sajtó, 1990 (31. évfolyam, 1-25. szám)
1990-01-29 / 1. szám
2 AZ ELNÖKSÉG JANUÁR 10-I ÜLÉSE Róbert László elnök lemondott - Tartunk-e újabb közgyűlést 90-ben? - A delegátusok tanácsának első ülése február elsején lesz - Javaslat Táncsics Mihály-díj alapítására s a Nívódíj-pályázat zsűritagjaira A delegátusok tanácsának összehívására Bencsik Gábor főtitkár tett javaslatot: eszerint az ülésen tájékoztatni kell a delegátusokat a közgyűlés óta folyó munkáról, a MUOSZ jelenlegi helyzetéről. Az elnökség vitára bocsátja mindazon döntéseit, amelyeket a delegátusi tanács jogkörében hozott, ismerteti az újságíró-iskola, a Magyar Sajtó és a társadalmi bizottságok helyzetét, de nem áll módjában beszámolni a vagyongazdálkodásról, mert sem az 1989-es adatok összesítése, sem a 90-es költségvetés nem készül el erre az időre. A vitában Bencsik Gábor hangsúlyozta, hogy ez csak javaslat, a napirendet a delegátusok tanácsa fogadja el vagy állapítja meg. Több elnökségi tag felvetette, hogy közvetlenül a parlamenti választások után hívjon össze újabb közgyűlést a MUOSZ, ugyanis már most sem tükrözi a szervezet a sajtóban végbement változásokat, rosszul alkalmazkodik ezekhez, még kevésbé lesz képes erre a választások után. Másfelől: viták ugyan zajlanak arról, hogy a szövetségnek át kellene alakulnia szakszervezetté, de ilyen kérdésekben csak a közgyűlés dönthet. Az ezt követő heves vita azt tükrözte, hogy az elnökségi tagok többsége - ha szükséges lenne, akkor - későbbi időpontban tartaná helyesnek a közgyűlés megtartását, szeretné elkerülni a kapkodást; úgy véli, ha másképpen akarjuk felépíteni a szövetség szervezetét, meghatározni a céljait, akkor ezt átgondolt, megvitatott elképzelés alapján szükséges megtenni. Bencsik Gábor emlékeztetett arra is, hogy minden új vezetőségnek legkevesebb negyed évre van szüksége az áttekintés megszerzéséhez. Ennyi ideig sokat tenni sem tud. Tarnai Gizella javaslatára az elnökség bizottságot hozott létre azzal a feladattal, hogy fogalmazza meg: hogyan válhat nyitottabbá a MUOSZ, hogyan reprezentálja jobban az újságíró-társadalmat mai állapotában, hogyan szolgálja kézzelfoghatóbban az érdek- és értékvédelmet. A bizottság tagjai, Tarnai Gizella és Ballai József, a MUOSZ alelnökei és Bényei József, Komlós Attila, Martin József, az elnökség tagjai. Megvitatták Bencsik Gábor A jövő, a szakszervezet című cikkét, amely a Magyar Sajtó 25. számában jelent meg. Bernáth László nem ért egyet a kiváltságokról szóló gondolatmenettel; elmondta, tévedés, hogy a gépkocsit olcsóbban kapjuk, ellenkezőleg, 10 százalékkal többet fizetünk a soronkívüliség fejében. Szegő Tamás, a volt főtitkár a cikkben őt ért bírálatra a következőket mondta: a bírálat etikátlan, tartalmilag valótlan, de csak az elnökség előtt kívánja tisztázni az ügyet, nem fordul az etikai bizottsághoz, s nem kíván a Magyar Sajtóban válaszolni, mert a vita helyett a MÚOSZ érdekeit tartja szem előtt. A gazdasági munka vázolt nehézségeiről nem tehetett, Gémes Sándor „kilépett” bejegyzéssel is elment volna a felmondási idő letöltése nélkül. A következő kilépőket (főkönyvelő és könyvelők) a közgyűlésig sikerült visszatartania. Nézete szerint mindezekben az elnökség már állást foglalt, s a cikkben foglaltak ezzel ellentétesek. Most tudta meg, hogy a kedvezményes lakáshitelüket az érintettek megtartották, rá kellett volna vezetni a Mill-lapjukra. Ugyanők készítik most a MUOSZ mérlegét, vonják le a honoráriumukból a hitelt - javasolta. Fel sem merült, mondotta, hogy a MUOSZ fizetésképtelenné válik, mert az iskola pénzéből átmenetileg fizethették a kiadásokat, béreket. A munkák korrekt átadása nem maradt el. Egy hétig tartott, amíg Bencsik főtitkárnak mindent átadott. Az előnytelennek ítélt szerződésről közölte, hogy az előző elnökség kényszerítette őt a megkötésére, jobb meggyőződése ellenére, itt sem volt, amikor ezt a szerződést elfogadta az elnökség. Ballai József megjegyezte, hogy az előző gazdasági főosztályvezető, Gémes Sándor felmondási idő nélküli eltávozásába az elnökség annak idején szintén beletörődött, de később kiderült, hogy az az átadás-átvétel maradt el, melynek keretében Gémes Sándortól vették volna át hivatalosan az általa kezelt vagyont. - Ez kis részletkérdés, de gondolom, ezzel Szegő Tamás is egyetért - tette hozzá. Szántó Péter megbízott főszerkesztő: - Bencsik Gábor, a szerző felnőtt állampolgár; ha állításai valótlanok és Szegő Tamás ezt tényszerűen bizonyítani tudja, akkor írjon válaszcikket, kérjen helyreigazítást. De nem értem, miért kell ezzel az elnökségnek foglalkoznia. Bencsik Gábor fenntartotta, hogy munkába állása napján a szövetségnek nem volt működőképes gazdasági osztálya, sem aláírási jogú munkatársa. Róbert László ismertette lemondási szándéka indokait (alább közöljük). Bencsik Gábor rövid nyilatkozatából kiderült, hogy ő az alapszabályban foglaltak alapján vállalta el a funkciót, az elnök és közte fölmerült viták kapcsán ezt szükségesnek tartja leszögezni. Megerősítette, hogy kettőjük között az információcsere valóban minimálisra csökkent, és kijelentette, hogy az elnökkel kapcsolatban neki is hasonló mértékű kifogásai vannak. Többen felvetették, hogy az elnök lemondását ugyan csak a közgyűlésnek van felhatalmazása elfogadni, viszont az elnökségnek nincs joga nem tudomásul venni a határozott lemondási szándékot, így az eszmecsere arról folyt, melyek a következő teendők. Megállapodtak, hogy a delegátusok tanácsának első üléséig Róbert László ellátja az elnöki feladatkört; a legsürgősebben elkészítik a máig hiányzó ügy- és munkarendet; a három alelnök - Ballai József, Rédey Pál és Tamás Gizella -, továbbá Ritter Aladár, a MUOSZ tiszteletbeli elnöke (mint akik hivatottak az elnököt akadályoztatás, vis maior esetén helyettesíteni) a későbbiekben megállapodnak az elnöki munkakör megosztásáról. A munka megosztása mellett az szól, hogy az alelnökök fő hivatásukban rendkívül lekötöttek. Megállapodtak, hogy Ballai József január 11-én a Hírháttér című televízióműsorban, s később a képviselőház kulturális bizottságában (a megyei lapokkal kapcsolatban milyen közös álláspontot képviseljen. A nívódíjbizottság tagjaira tett javaslat elfogadásakor hangzott el, hogy öt nappal a határidő előtt még csak 24 pályázat érkezett az előző évek több száz pályázatával szemben. Elhangzott, hogy a sajtótörvény tervezet „B variációjának” elkészítésére reformgondolkozású független szakembereket kellene felkérni. Ballai József tájékozódik, hogy volna-e erre vállalkozó. A következő elnökségi ülést január 31-re tervezik, amelyen esetleg Szűrös Mátyás, az ideiglenes köztársasági elnök is részt vesz. Két fő napirendre készülnek: a megyei lapok és az újságíróképzés helyzetének vitájára. A delegátusok tanácsának első ülését február elsejére tervezik. A hallgatók kérésére az ideiglenes tagsággal rendelkező iskolások tagdíja 120 forint marad. (A dolgozó ideiglenes tagok 600 forintot fizetnek.) - e - a Elhatározásomat nem elsősorban a MUOSZ főtitkárával való együttműködés ellehetetlenülése, illetve az elnökség egy részének vezetői módszereimet, stílusomat érintő, részben jogosnak mondható bizalmatlansága váltotta ki. Ami lemondásomat megérlelte, az mindenekelőtt a TV kuratóriumot egyértelműen bíráló, elítélő eredeti és következetes elnökségi álláspont káros megváltoztatása, amelybe egyébként jobb meggyőződésem ellenére magam is beleegyeztem. (Ez egyben lehetetlenné tette a Nyilvánosság Klubbal való első közös akciónkat is.) Lemondási szándékomhoz a többi között hozzájárult, hogy a MUOSZ főtitkára a szövetségünk életét érintő számos döntéséről sem az elnökséget, sem engem nem informált, így például a Sajtószakszervezettel való megfelelő konzultáció és együttműködési előkészület nélkül hozta nyilvánosságra egyébként nem helytelen álláspontját, mely szerint a szövetséget szakszervezetté kívánja átalakítani. Részletesebb indítékaimat - különös tekintettel, ami a TV kuratóriumot és az általános kaotikus helyzetét illeti - a delegátusok tanácsa, illetve más nyilvános fórumokon kívánom kifejteni. Négyhónapos elnöki működésem alatt - úgy érzem - megfeleltem annak a magam számára előírt követelménynek, amely szövetségünk legfőbb célját, a független, demokratikus, etikus sajtóért, a szerkesztőségi kollektívák nagyobb, hatékonyabb jogaiért vívott harcot szolgálta. Emellett tettem hitet harmincöt év óta cikkeimben, könyveimben, filmjeimben is. Az ebben való részvételről - funkcióban vagy anélkül - a jövőben sem kívánok lemondani. Budapest, 1990. január 11. Róbert László a fenti nyilatkozat személyemet érintő kérdéseiben álláspontomat magam is a delegátusok tanácsa előtt kívánom kifejteni. Egy megjegyzést azonban már itt szükségesnek tartok: nem felel meg a valóságnak, hogy én a szövetséget szakszervezetté kívánom átalakítani - ez nem az én feladatom. Ellenben javaslom, hogy az arra hivatott fórumok ilyen döntést hozzanak. Bencsik Gábor