Magyar Sakk Lap, 1908 (4. évfolyam, 1-8. szám)
1908-02-15 / 2. szám
i 226. sz játszma. Porosz megnyitás. Játszották a Berliner Schachgesellschaft versenyén 1907 október 18. Ezt a lépést Morphy óta csak Steinitz használta még előszeretettel, de mint azt a Csigorinnal váltott távizeneti matche bizonyítja, épen nem sikerrel. Az újabb kutatások mindenkor erős támadó játékot fedeztek fel sötét részére s ezért épen nem érdektelen, hogy a mesterek a legújabb időben mégis csak e lépéshez térnek vissza s hogy Leonhardt és Alapin, akik az elmélet terén már nem egy nagyot alkottak, hogyan indokolják ezt meg ? Leonhardt e lépéshez a következő magyarázatot fűzi: «Azokhoz a téves megjegyzésekhez, a melyeket dr. Tarrasch az egyes megnyitásokhoz fűz, a midőn pl. a vezércselben a 3. . . Hf6-al való védekezést rossznak tartja, ellenben a 3. . . c5 lépést az egekig magasztalja, vagy a franczia megnyitás-ban, a melyben a Mac Cutcheon védekezést sötét részére előnyösnek ítéli s ezért az elavult Steinitz módszerhez (4. e4—e5) folyamodik, vagy a király .• cselben, a melyet 2. d7—d5-el megdönteni igyekszik, az a hibás ítélete is tartozik, a melyet legutóbb a porosz megnyitásban egész határozottan nyilvánított. E szerint 4. Hf3—g5 közönséges kockalépés (Stamperzug), amely helyett 4. d2—d3 kiegyenlít, sőt 4. d2—d4 és 4. 0—0 világost egyenesen előnybe hozza. Tulajdonképen ez a dolog sorelemzések értelmében fölötte gyanúsak s még a kiegyenlítéshez sem látszanak elegendőnek, míg Hf3—g5 mindenképen egészséges s valószínűleg előnybe hozó folytatás. Azt azonban el kell ismerni, hogy e lépés világos részéről teljesen kifogástalan játékot igényelt. Alapin így fejti ki nézetét: A dr. Tarrasch szerint egyszerű és jó lépésekre (Hc3 és 0—0) sötét minden veszély nélkül 4. . . HXe4-el válaszolhat. A «nagyon jó» 4. d2—d4 a következő, részben már ismert változatokra visz: 4. . . e5Xd4 5. 0—0, FfS—c5,5. . . Hf6Xe4, 6. Bf1—e1, d7—d5, 7. Fc4xd5, Vd8xd5, 8. Hbl—c3, Vd5—f5! után sincs világos előnyben. Pl.: 9. BelXe4f, Fc8—e6, 10. Hf3xd4, Hc6Xd4 stb. Vagy: 9. Hc3xe4! Ff8-e7,10. Hf3Xd4,Hc6Xd4 11. VdlXd4, 0—0 stb.) 6. e4—e5, d7—d5, 7. e5xf6, (7. Fb5!, He4 sem visz semmire) d5xc4, 8. Bf1—eff, Fc8—e6, 9. Hf3-g5, (vagy: 9. feXg7, Bg8, 10. Hf3—g5, VdS—d5,11.Hbl—c3, Vd5—f5, 12. Hc3-e4, Fc5 -e7! és sötét jobban áll). g7~g6! Világos támadása, fejletlen állása következtében nem veszélyes. Pl: 10. Vd1—g4 (vagy: 10. Vf3, Fd6! Fe5 vagy He5-el kapcsolatban) Vd8—d5, 11. BelXe6f, f7Xe6, 12. Hgexe6, Ke8—f7, 13. He6Xc7, (vagy 13. Hg5f Kxf6, 14. Vf4f, Kg7, 15. Vxc7f, Fe7 stb). Vd5—e5,' 14. Vg4—d7f, Fc5—e7, 15. Vd7—d5f, (fenyegetett mattel-en és Ba8—d8 is) Ve5xd5, 16. Hc7xd5, Fe7xf6 és nyer. Ezért 4. . . Hf3—g5 inkább látszik jónak. Dr. Tarrasch szerint ezt 4. . . . d7—d5, 5. e4xd5, Hc6—a5 dönti meg. Lássuk tehát'*': 6. d2—d3, h7—h6, 7. Ffg5—f3, e5—e4, 8. Vd1—e2, Ha5xc4, 9. d3Xc4, Ff8—c5. Csigorin Nürnberg*Alapin eközben még subjektív dolgokra is kitér, amelyeket azonban, miután nem tartoznak Világos : Leonhardi. 1. e2—e4 2. Hg1— B 3. Ff1 —c4 4. Hf3—g5 Sötét : Schallopp. 1. e7--e5 2. Hb8—có 3. Hg8— f6 4................ MAGYAR SAKK LAP 7