Magyar Sakkvilág, 2006 (4. évfolyam, 1-12. szám)
2006-08-01 / 8. szám
Hírek innen-onnan Duchamp „ismét" Budapesten A Magyar Sakkvilágban 1931-ben a következő szerkesztőségi közlemény jelent meg: „Marcel Duchamp neves párizsi sakkozó, a francia olimpiai csapat tagja, a prágai verseny után augusztus első hetében pár napot Budapesten töltött. Az idegenforgalmi attrakció ezúttal Ébersz Kornél doktor volt, akinek a gyalogvégjátékokról lapunkban megjelenő tanulmánya oly hatással volt rá, hogy feltétlen meg akart vele ismerkedni. Duchamp, akinek Halberstadt párizsi emigráns orosz sakkozóval együtt a végjátékokról írt műve sajtó alatt van, a Budai Sakkozó Társaság helyiségében találkozott Ébersz Kornéllal. (A tanulmányszerzés egyik legjelentősebb alakja-a szerk.) A két végjátékszakértő órák hosszat vitatta meg e sakkfeladvány-terület aktuális kérdéseit". A hírben nem szerepel, hogy Duchamp és Halberstadt készülő könyvükben lényegében Éberst munkájához nagyon hasonló témát óhajtottak feldolgozni. A két sakkozó tehát nem csupán a „sakkfeladvány-terület aktuális kérdéseit” tárgyalta meg, hanem prioritási kérdés megvitatására készült. Az eszmecsere békésen zárult; a több órás beszélgetésben nyilvánvalóvá vált, hogy egymástól teljesen függetlenül alkottak. Ébersz Kornél egyik tanulmányát az 1932-ben kiadásra került Duchamp-Halberstadt könyv méltón idézi majd. A „gyalogvégjátékokban szereplő megfelelő mezők" problémája a tanulmányszerzés száz évnél is régebbi témája, mely az 1920-as években ismét előtérbe került. Az eszmét Ébersz Kornélnak a Magyar Sakkvilágban 1930-ban megjelent tanulmánya mutatja be (részletesen az MSV 2006/1-es számában). Dr. Ébersz Kornél Duchampot saját egylete, a Budai Sakkozó Társaság Philadelphia Kávéházban lévő helységében fogadta. Az ostrom alatt elpusztult kávézó a korabeli sakkélet egyik fontos szimbóluma volt. A Magyar Sakktörténet negyedik kötetében Lindner László így emlékezik meg róla: „A Philadelphia gárdája. Természetesen nem az amerikai városról van szó, hanem az annak nevét viselő egykori kávéházról, amely az egykori Horváth-kerttel szemben volt, Budán. Itt székelt a Budai Sakkozó Társaság, amely a húszas-harmincas években otthont adott feladványszerzőink elitjének. Olyan gárda találkozott itt, amelyhez hasonló kevés akadt Európában.” SZICÍLIAI VÉDELEM B73 Vajda A.-M. Duchamp Niza, 1931 I. e4 c5 2.1H3 £)c6 3.d4 cxd4 4.£)xd4 £)fó 5.£)c3 dó 6.ie2 g6 7.0-0 !g7 8.&e3 0-0 9.&hl d5 10.exc6 bxcó II. e5 Napjainkban is népszerű változat, Adams repertoárjában is szerepel. 11...£sd7 12.f4 e6 13.ca4 Sötét leszorult. 13...£a5 14.c3 1,a6 II.Jixaó Sfxac 16.&C5 &xc5 17.ixc5 §fb8 18.b3 a,f8 19.fxe3 c5 20.g4 Fehér előkészíti az f5 térnyerő lépést. 20...§d8 21.f5 21.. .d4 22.g5 Fc6+ 23.fTf3 11x13+ 24.Sx6 Sd7 25.11 exp 26.gxf5 gc8 27.cxd4 27.if4!?± 27...c.xd4= 281T4 §c8 Számításba jött 28..T6!? 29.exf6 gxf5= 29.Sfd.3± ác5 30.h4 30T6 ibói 3(LjJ)6 31.f6 h5 32. Id2 32.*g2 ldc7± 32...1dc7 33.á?g2 Sc3 34.&6xd3+ 35.1x03 á?f8 36.b4 &e8 37.&e4 h2 38.a4 a6 39..d2 á?d7 40.á?d5 É,a7 41.a5 A b4 zálogos visszamaradottá vált. 41 ...!c7 421lel Játszhatónak tűnik 42.1g3!? 'é’eS 43.1b3± 42.. .1b7+ 43.&c4 43.e6+ fxe6+ 44.*e4 &e8+ 43...&e6+ 44...,g3 44.1b3 á?xc5 45.b5 lxb5 46.1xb5+ axb5+ 47.&xb5 d3+ (47...&xf6?! 48.&a6c5 49.&b5) 44.. .1c7+ 45.&xb3 bl 46.&b2 b7 Jobb: 46.. .&c8+ Cikkünk szerzőjének, dr. Görgényi Frigyesnek (jobbra) Bitek István nagymester segített az elemzésben b c d e f g h ‘Z'/z Dr. Görgényi Frigyes MAGYAR SAKKVILÁG 2006. augusztus Duchamp után a vízözön Marcel Duchampot, az 1931-ben még csak ’neves párizsi sakkozót’ mára világhírű képzőművészként ismeri a világ. Kitágította, átértékelte a művészeti fogalmakat rajongott a nyelvi játékokért. Alkotásainak java része a Philadelphiai Szépművészeti Múzeumban látható. A ’két Philadelphiára’ Paulinyi János hívta fel a figyelmet aki dr. Görgényi Frigyessel együtt augusztus 1 -én a hetvenöt évvel ezelőtti látogatás apropójából „mini sakkfesztivált” szervezett a budai Horváth kertben. A ligetbe sereglett látogatók melyek sorában az avatott szem, a tudományos élet képviselői, jeles művészek és sakkozók mellett Ébersz Kornél unokáját is felfedezhette - egy Bilek István nagymester megjegyzéseivel fűszerezett 1931-es dr. Vajda -Duchamp játszma élményét vihették haza. A sűrű vakuvillanásokkal és vidám bemondásokkal tarkított elemzés után a parkot sakktáblák özönlötték el, és a rögtönzött Horváth-kerti bajnokságtól az a brutális felhőszakadás követelt szünetet, ami elől csak a közelben lévő haradosztályú szórakozóhely nyújtott fedezéket. A presszóba menekült csuromvizes sakkbarátok egy hajótörés túlélőiről készült filmben is tökéletesen eljátszhatták volna a főszerepet, és a családias légkörben feloldódva többen már félmeztelenül szárítkoztak a pultnál. A függőben maradt partik azonnal folytatódtak. Mivel ezen a helyen még sosem fordult meg ennyi vendég egyszerre, a kocsmárosné elemózsia terén felkészületlennek bizonyult. Dr. Görgényi Frigyes máig bizonytalan forrásból a szemtanúk szerint a zsebéből elővarázsolt egy fél zsömlét, később pedig száraz ingével sokkolta a jelenlévőket. Az utóbbi szemfényvesztésének titkát megosztotta a közönséggel: kocsijában napok óta potyautasként lapult meg egy batyu, benne a rászorulóknak szánt régi ruháival. A nem mindennapi társaság eszébe nyúlóan emelte intellektuális csatáival a csapszék kulturális színvonalát. Duchamp szelleme ismét köztünk járt Budapesten. P.A.