Magyar Salon, 4. kötet (2. évfolyam, 1885)
Tartalomjegyzék
A március fűtét tartalma: Jelen füzetünk élén Liszt Ferencz világhírű hazánkfiának neve áll, ki e hó folytán fővárosunkban időzik és kinek magánéletéről id. Ábrányi Kornél vonzó részletekkel gazdag, baráti czikket ír. Maga az ősz mester egy sajátkezű autográfiával tisztelt meg bennünket, egyúttal személyesen ülvén rajzolónknak, ki dolgozó-termét lerajzolta. Jókai Mór elbeszélésének ezen füzetünkben közölt része annyival érdekesebb, mert Jókai saját reminiscentiáiról és Petőfiről szól. Dr. Váczy János múzeumi őr az 1848-49 ki hírlapirodalom történetét írja, alaposan és rendkívül érdekesen. Komócsy József (Eugénia) cz. költeménye a Petőfi-társaság legutolsó gyűlésén nagy tetszés közt lett felolvasva. Kazár Emil jeles novellistánk most először ír hosszabb elbeszélést folyóiratunkban «Pelikán» cimmel, mely szyljének tömörsége és elevensége és meséjének érdekessége által kiválik. High life rovatunk mostani közleménye élénken bizonyítja Máriás Pál intim összeköttetéseit aristokratiánk körében, melyről ritka élvezetet nyújtó érdekes leírást közöl. Acsády Ignácz történeti leírása a XVII. század magyar nőiről egyik legvonzóbb adalékát képezi jelen füzetünknek. Szinte feléledni látszik a régen letűnt kor, már-már feledésbe menő eredeti szokásaival, társadalmi életével, asszonyaival, hőseivel. Acsádynak ezen műve pályadíjat nyert a történelmi társulatnál. Szögyény-Marich László életrajza, arczképe és az a festmény, melynek minden részlete az ő áldásos, hazafias működésére emlékeztet, és mely eddig sehol se lett közölve, kedves emléke lesz. Olvasóinknak, kik Szögyényben a legmagasabb méltóságokra emelt polgárt látják és tudják, hogy Szögyény legfőbb érdeme, hogy az 1848-ks törvények sanktionálását az udvarnál elősegíti. Bulla János költeménye egy részét képezi e jeles költő «Gül-Baba» czímű gyűjteményének. Benczúr Gyula méltatása, híres festményének másolatai és Benczúr eredeti vázlatai melyeket a «Magyar Salon»-nak átengedett, folytatását képezik azon cyklusnak, melyben hazai művészeinket rendre be akarjuk mutatni. Olvasóinknak, Benczúr előkelő helyet foglal el művészeink sorában és Szana Tamás nála megszokott tájékozottsággal ismerteti a festőt és művet. Nagy Zsigmond tanár hollanidi emlékei zárják be füzetünk változatos tartalmát, Hollandiát, népet és társadalmi életét és közvetlen hatással ecsetelvén, hogy mindenki gyönyörrel fogja olvasni ezen vonzó, eleven ismertetést. Egyveleg rovatunk szokott változattosságával és érdekes tartalmával. Olvasóink kedvelt olvasmányát képezi. KÉPEINK.* Első helyen említjük Benczúr, eredeti vázlatait gyönyörű festményeinek reproduktióját. Kiváló érdekességűek hollandi eredeti rajzaink melyek Hollandiát mutatják be : Liszt Ferencz arczképe, kézirata, dolgozó szobája (Széchytől), Szögyényi arczképe és a reá vonatkozó érdekes festmény, Tolnay Ákos, Túry Gyula, Kaulbach, Schneidt rajzai, Berzsenyi kézirata stb. stb.