Magyar Szalon, 27. kötet (14. évfolyam, 1896-1897/2)

847 ARANYPOR 848 Erőnk a földben! Czóbel Minka.* * * A vallás és a poézis ikrek. A­ki bármelyi­ket megtagadja, megtagadta a másikat is. Szabolcska Mihály. «Boldogulásom megkönnyítsék, szép dalaim, ifjú szivem és a reménység». (Fanchon) Küry Klára. * * * Semmi sem egyszerűbb, mint élni és semmi se bonyolódottabb mint az élet. Felekiné Munkácsy Flóra: Das ist der Weisheit letzter Schluss : Nur der verdient sich Freiheit wie das Leben, Der täglich sie erobern muss. Josef Lewinszky. A nő vezércsillaga legyen a szeretet ! Beniczkyné Bajza Lenke: Pintje la page du livre de notre vie d’avoir qu’ un mot, Bonheur 1 Emma Turolla. La politica crea dissidi Fra popoli c nagioni l’Arte invoce gli sinorine e gli affraterna. Ernesto Rossi. Ha a felettem levőt valaha elérhetném, akkor is alattvalója lennék. Újházi. * * * «Művész hazája széles e világ !» mondja a példabeszéd. De a mi művészeink (ha­­dicsőségük világra hat is) nem ismernek, nem kívánnak más hazát , mint Magyarországot. Szász Károly. * * * Der Kunst Vollkommenheit und höchste Stärke Ist: so zu wirken, dass man sie nicht merke. (Madách) Sonnenthal. * * * A hazafias nemes tűz világosítsa s melegítse a nemzeti érzület nemes fellobbanását, hosszúra terjedő művészi pályáján. Ivánka Zsigmond: Nemes lelkek között meg kell nemesülnünk. Dr. Jókai Mór. Ha a népmesék hőseinek száz emléksort kellett volna leirniok, a­helyett, hogy a hét­­fejű sárkányt levágják, még most is szomorú rabságban sintődnék a szegény mesebeli királyleány, Szomaházy. * * * Hogy annyi fény mellett az árnyék se hiányozzék, hadd álljon itt annyi kitűnő művész mellett, a­kik mindnyájan az örökké szép poézist képviselik, egy olyan ember neve is, a­ki a legcsúnyább prózával foglal­kozik : a politikával! Dr. Fálk Miksa. A jó úszót az ár segíti, ki úszni nem tud elmehiti. Inczédy László: Boldog, a ki ifjan, delin még iszik utolsót a pohárból Ifjan lop egy utolsó csókot, A szeretője ajakárul. Boldog a ki ifjan lehelte Lelkét a legutolsó dalba, Boldog a kit ifjan, delia még Fektet a sors a ravatalra. Heltai Jenő. Nincs enyészet, mert mi az egyiknek az, az a másiknak élet. (Légyott czimű novellámból). Bulyovszky Lilla. ■* * * Művészet: te képviseled mindazt ami eszményi, szép és magasztos, szárnyaiddal az örökkévalóságba repülsz, te az embert közelebb visszed az Istenhez és daczára mindennek a legboldogtalanabb ember csak művész lehet. Kőnek Ida. Az ifjú szív lobbanó tüze inkább vakít, mint világit. Szacsvay Imre.

Next