Magyar Szó, 1904. április (5. évfolyam, 80-103. szám)

1904-04-02 / 80. szám

2­80. sz­ám. TÁVIRATOK: Angolok harczi Tibetiben, London, április 1. A Reuter-ü­gynökségnek Tumából tegnapi kö­tettel komoly küzdelmet jelentenek, mely az angol expediczió és tibetiek között folyt le. A tibetieket két ízben verték­ vissza és mindannyiszor súlyos vesz­teséget szenvedtek, Gurui táborukat elfoglalták. A Times továbbá azt jelenti az expediczióról, hogy Yonghousband ezredes és Macdonald tábornok Tumából előre haladtak és innen négy mértföldnyire tibeti vezetőkkel találkoztak, kik azt kívánták­ hogy az expediczió térjen vissza. Az angolok ennek daczára folytatták útjukat Yonghousband ezredes vezetésével és igyekeztek a tibetieket szép szerével elvonulásra bírni. Egy ideig sikerült is ez, de a tibetiek vezetői bujtogatásáPs­ ellentállást fejtettek ki és kanóczos fegyvereikből tüzelve, megsebesítettek néhány angol katonát. Az ezután következő lövöldözés közben ang­­ol részről több embert vesztettek­. A tibetiek veszte­ségét 4—500 főre becsülik. E halottak között egy tibeti tábornok is van. MAGYAR SZÓ Maczedónia, Konstantinápoly, április 1. A főfelügyelő és polgári ügynökök utolsó gyű­lésen közölte Hilmi basa, hogy a múlt évben az al­bán vidékeken a vérboszú megszüntetésére kiküldött külön bizottságok munkájukat befejezték. Körülbe­lül 5000 esetben létesítettek kibékülést. E tekintet­ben részletes előterjesztést ígérek. Jelentést tett Hil­mi basa a mozgalomról, a bandák különböző űzelmei­ről, az anarkisták és patriarkisták egyházi konflik­tusairól ést egyéb igazgatási ügyekről. Hilmi basa tudatta, hogy májusban Monasztirba szándékozik költözni, mert a szalonikii rendőrségi reform be van fejezve és a rendes­ ügyeket a vád­ is elintézheti. Az utazás azonban csak akkor történik meg, ha a külföldi tisztek megkezdik a csendőrsée újjá­szervezését. A polgári ügynökök a monasztiri vilajet­ből érkezett panaszokat terjesztették elő, a­melyek szerint, néhány ínséges nem kapta meg a neki szánt támogatást. Hilmi basa megígérte, hogy a portánál póthitelt fog kieszközölni. Ezenkívül panaszkodtak a polgári ügynökök, hogy a­­ mezőgazdasági bankok nagyon nehézkesen járnak el az előlegek adásánál. Hilmi basa orvoslást ígért. A polgári ügynökök min­den ü­lésen különböző előterjesztéseket tesznek, ame­lyeket, megvizsgálnak és lehetőség szerint azonnal e intézmis. Konstantinápoly, április 1. merényletet kísérelt meg Gerozimpe érsek ellen. Az okumén pátriárka az utolsó időben ismételten pa­naszkodott a portásnál és az entente nagykövetsé­geknél a bolgár erőszakoskodás miatt. Valóban történt erőszakoskodás, amint azt az egybehangzó konzuli jelentések igazolják, de azt gyakorta görög türelmetlenség és propaganda is pro­vokálta, mert a görögök ki akarták használni a múlt évi bandamozgalom után következő kedvezőtlen helyzetet. Hilmi­basa főfelügyelő saját jóvoltából és a polgári ügynökök közbenjárására igyekszik az ellentéteket elsimítani, de a helyi hatóságok gyak­ran pártosak vagy feles szigorúsággal járnak el. A porta, mely a stamiczai merénylet következtében bosszútól tart mindkét párt részéről, szigorú intéz­­kedések megtételét rendelte el. Konstantinápoly, április 1. A délután az osztrák-magyar nagykövetségen gyűlést tartott a csendőrséget újjászervező bizottság s a szerződtetendő külföldi tisztek feltételeinek megál­­­lapítása végett. A bizottság jövő héten történő­ el­ j­utazása­ előtt még egy ülést tartanak a nagyhatal­­­­maktól beosztandó tisztek illetékességének megálla­­­­pítására. Az e tekintetben való szabályozást elha­­­­lasztották, mert az olasz nagykövetség utasítására vár. Konstantinápoly, április L Török adatok szerint a Juma vidéki zavar­gás csak Ramadan Za­szkov és Bizlin Kolosa főnökök viszálykodására vezethető vissza. Ljuma vidékre kül­­dött hét záp.­.­lóli e­egendő, a csendesítő zászlóalj azon­ban kevés, mert Sakir basa csak a közbiztonság hely­reállítására kapott megbízást, katonai műveleteket ellenben a hadija­g-minisztérium vezeti. A marhaadó megszüntetését kiterjesztették a tealidsai szatíliák­­ra is. Prizrendi jelentés szerint két üszkübi albán bandát állított össze és ez ideig nyolcz szerbet meg­öltek. Magyar Szó, 1904. április hó 1-én új elő­fizetést nyitunk lapunkra. Előfizetési árak: Egész évre: 28 korona— fillér. Fél évre: 14 99 99 Negyed évre:7 99— 99 Egy hónapra:o né 99 40 „ Azokat a t. ez. előfizetőinket, akiknek előfizetése márczius ,‘11-én lejár, arra­­ kérjük, hogy az előfizetést mielőbb nyitsák meg, nehogy a lap küldése f­ennakadást szenvedjen. Lakóhelyvál­­toztatás alkalmával kérjü­k úgy­­ helybeli, mint vidéki előfizetőinket, hogy régi lakóhelyüket is tudatni szíveskedj­­e­k. 1904. április 2. NAPI HÍREK. ••Ünneptáján. Ünnep jövejének örül síró lelkem,, Ünnepekre —­ írták — hova várnak engem. Lelkem közöttük jár mindennap titokban. De ha majd a szivem, anyám szivén dobban: egész világnak minden boldogsága. rászakad, ráborul arra a kis házra! Elmondom, hol járt­am. Elmondom, hogy eltem. Tudom, hogy lesik majd mosolygó beszédem. Oh pedig, jaj pedig, felhős is lehetne. Kevés napsugár ért borús életembe, őszi ugart jártam. Jaj, de sokat áztam,, Nágit néha volt részem égő napsugárban! De ne tudják soha, hogy nehéz volt sorom, a kevés sugárt is a­ szívükbe lopom. Ott majd lángra lobban a szikra lehellet S fölmelegszem én is szívok tüze mellett. Elmondom: oly boldog voltam, mint senki sem ! És még utoljára magam is — elhiszem. Gyökössy Endre. A nagy nap. (Márczius 31-én megszűnt az ex-lex.) (A törvénykezési palotában­ a végrehajtók jönnek.) Áprilisnak elsején Be kell rukkolni. Megverhetjük a dobot , kezdünk drukkolni. Az ex-lexnek vége van. A sok intő kész. Száz ablakból száz adós. Beánk sírva néz. 1. végrehajtó: Üdv kartársak! Mind itt vagyunk ? 2.1 végrehajtó: Meghízva bár, de fogyva nem! 3. végrehajtó: Hála Istennek, kipihen­tem magam­. De ideje volt, hogy újra munká­hoz lássunk. Már un­tam­ magam. 2. végrehajtó: Én szórakozásból odahaza naponkint próba fogl­a­la­tok­at csináltam. 3. végrehajtó: Én meg árvereztem. Ver­tem a dobot. 4. végrehajtó: Engem meg a feleségem vert. 1. végrehajtó: Miért? 4. végrehajtó: Mert csupa megszokásból mindent lepecsételtem . . . A török és görög táviratokban a strainiczai merénylőt Zogasz Yaszi­lónak nevezik, hivatalos török adatok szerint egy Mi ese Petrov nevű bolgár egy egyházi konfliktus következtében megsebesítette Zog­­rasz Vaszilót. A következő napon Zograsz Vasziló így mindhárom érdeknek eleget tesznek; ők nyugod­tan maradhatnak lutheránusok, respektálják a katholikusok követelését és a pá­pai megerősítés nem lehet káros a királyi te­kintélyre se, mert igen gyakori eset, hogy a ki­rályi adományokat a pápa elismeri, megerő­síti. Bármily tetszetős is volt Bél tanácsa, Radvánszky János nem fogadtal. Régebben ta­lán még elfogadta volna az egyházi dispensa­tiot, ha a régi praxis szerint nem kellett volna a pápához fordulni, hanem a szentszék kért volna jogot a dispensálásra, de most már hatá­rozott, hogy személyesen kér fia érdekében vé­delmet a királytól. Eddig nem is gondolt rá, hiszen a régi kurucz kincstartó, ha ki is békü­lt az állapotok változásával, ha tiszteli is a békés, jogtisztelő királyt, nem hajlong, nem könyörög előtte egy­könnyen. Most félre­teszi tartózkodását; fia ügye egyháza ügye, nem szégyen azért könyörögni, ha más eszköz nincs. Augusztus 15-én indult meg Radvány­­ból László és Istók fiával együtt és 19-én meg­érkezett Királyfalvára, Pálffy Jánoshoz, a bánhoz és „megudvarolta“. Ő exczellentiája igen kedvesen fogadta, alkalmasint szólott a dologhoz és sok jóval biz­tatta. A szives fogadás után 20-án reggel in­dult Pozsonyba. Délre már meg is érkezett , de nem sokat végezhetett, mert az „urak egy com­­pauiaban vendégeskedtek egész kilencz óráig.“ Piának elhelyezése után udvarlott gróf Pálffy Miklós nádornak, aki „játszott ugyan szavai­ban“, de ínformatióit is kegyelmesen bevette. Másnap ugyancsak Pozsonyban gróf Erdődy György kamaraelnöknek udvarolt Gerhard György ügyében. Ezután László fiával tovább ment, és még az­nap megérkezett gróf Zichy Károlyhoz Oroszvárra. Ugyane napon még br. Szluha Be­­rencz és Koller consiliariusokkal a pert illető­leg, Aspermont és Althan grófokkal birtokügy­ben conferált. Többször felkeresi a cancellariai consili­­ariusokat, Sigrayt, Vajayt, Szluhát, Péterfit, kétszer tárgyal a király gyóntatópapjával Tene­­mann-nal, Managetha és Imren belső titkos ta­nácsosokkal és referendariusokkal. Miután ennyi befolyásos emberrel beszélt, Tenemann és Managetha segítségével megfo­galmazza a kérvényt és aug. 30-án benyújtja a callei Bárnak. () exczellentiája helyesléssel fogadta, de nem is volt oka az ellenkezőre, mert a kérvény egy szóval sem érinti, nem sérti a cancellariát. E kérvény valamennyi között a legőszin­­tébb. Míg a többi hallgat a dispensativére tett h­aszonPíllan kísérletekről, ez Radvánszky György nevében őszintén bevallja, hogy meg­győződése volt, hogy mint lutheránus nem szo­rul lelke nyugalmáért egyházi dispensation de azért a háborgatások kikerülése czéljából img­­m­erésére három haszontalan kísérletet te­tt. Ezért kényszerült a királyhoz fordulni, aki ke­gyelmesen engedélyt adott neki, melynek alap­ján megházasodott és a­melynek parancsa el­­­­lenére a nagyszombati szentszék háborgatja, már harmadszor idézi és a kibontakozás egye­düli utjául a pápai dispensatiot jelöli ki. Ö nem akar elállni a király indultumától, nincs is reménye, hogy dispensatiot nyerjen, azért a szentszék válaszát nem fogadja el, ha­nem kéri a királyt, hogy a szentszéket tiltsa el a per folytatásától, védelmezze meg őt és a többi vádlottat. E kérvény sem került a király elé, leg­alább is nincs rá adatunk. A cancellaria minek járt másnapi ülésén tárgyalta és a tiltóparancs kiadását elhatározta. A mandátum két részre oszlik. Az első rész bevezetésül foglalkozik az előzményekkel, tárgyalja a szokottnál bővebben, sőt a cancel­­lariához benyújtott kérvénynél érdemleges­sé­geiben részletesebben és alaposabban, a vád­pontokat, a per jogtalanságát,­­mert,nem illeti a szentszéket,­ hogy a királyi hatalom és kegye­lem teljességéből származó adományt bírálat alá vegye, és áttér a vádlottak kérésére. „Tehát hozzánk folyamodtak a vádlottak nevében, hogy méltóztassunk alkalmas és méltó jogorvoslatról gondoskodni: őket védeni, titeket pedig a pörtől szigorúan eltiltani.“ Ez esedezést a király kegyelmesen meg­hallgatja, mert a lutheránusoknak törvényes vallásszabadsága van és igy a házassági ügyben — mint vallási ügyben — a szentszékek iuris­­dictiója alól mentesek és nem is kellett volna őket bíróságuk alá vonni, mivel nekik a királyi dispensatió, melyet a Tripartitum és a lutherár­­iusok fölött engedett királyi joga alapján ki­adott, elégséges. Ennek erejénél fogva összehá­zasodhattak rendes papjuk előtt, mert a törvény szerint a protestánsok vallásukkal ellenkező czeremoniákra nem kötelezhetők és igy a val­lásszabadság elvénél fogva sem­ tartozhatik a

Next