Magyar Szó, 1922. február (1. évfolyam, 1-23. szám)
1922-02-01 / 1. szám
2. oldal. 1922. február hó 1. SZERDA NEMZETGYŰLÉS. A magyar kisipar jövője. Budapest, 1921. jan. 31. Gaál Gaston elnök az ülést 10 órakor nyitja meg. Jelenti, hogy Győr várostól feliratt érkezett a külkereskedelembe való bekapcsolódás és a tranzitó kereskedelem megindítása tárgyában. Bródi Ernő kéri a határozatképesség megállapítását. A ház nem határozatképes, mire Elnök az ülést öt percre felfüggeszti. Szünet után Hegyeshalmi kereskedelemügyi miniszter beterjeszti a Háznál a fehér foszforral való gyújtó gyártásának eltiltásáról szóló javaslatot. A javaslatot kiadják a közigazgatási bizottságnak. Azután áttérnek az ipartörvény módosításánál a tárgyalására. Szterényi József báró: A magyar kisipar évszázadokon keresztül erős tényezője vett a nemzeti kultúrának, polgári társadalmunknak és nemzeti termelésünknek egyaránt Majd azt fejtegeti a szónok, hogy egyrészt az export fejlesztése, másrészt a behozatal csökkentése feltétlen szükséges az iparfejlesztéshez. Nem a társadalmi mérleg a döntő, hanem a fizetési mérleg, hogy ne adózzunk oly nagy mértékben a költőknek. Ha javítjuk fizetési mérlegünket, ezzel a gazdasági helyzet is javulni fog. A kisipar gazdasági és nemzeti szempontból is nagy értéket képvisel nálunk. Német mintára be kellett volna kapcsolni a kisipart a gyáriparba, hogy annak védőszárnyai alatt tovább fejlődhessék. Németországban mesternek csak azt a kisiparost nevezik, aki a más Fontos törvényjavaslatok. téri vizsgát letette és mnás tartási joga is csak a mesternek van. Nem ellenzi a képesítést, azonban csak a német rendszer alapján. Aki a magyar kisipar jövőjével akar foglalkozni, annak elsősorban is a tanonc neveléssel kell foglalkozni. A törvényjavaslat második részét, a tanonc oktatással foglalkozik, örömmel üdvözli. Tekintettel arra, hogy a részletes tárgyalás alkalmával észrevételeit megteheti, a javaslatot általánosságban elfogadja — a részletes tárgyalás alapjául. Azután a honvédelmi miniszter betegsége folytán Tomcsányi igazságügyminiszter beterjeszti a magyar ktr honvédségről szóló 1921. évi 49-ik törvénycikk egyes rendelkezéseinek kiegésztéséről és módosításáról szóló javaslatot. Majd Kállay pénzügyminiszter a közszolgálati alkalmazósak és köztisztviselők, valamint a hadiözvegyek és árvák, helyzetének javításáról és biztosításáról szóló törvényjavaslatot terjeszti be. Ezután Mayer János földmivelésügyi miniszter az erdőőri alkalmazottak létszámának emeléséről s az ehez szükséges fedezetről szóló törvényjavaslatot terjeszti be. Klebeszberg Kunó gróf belügyminiszter a m. kir államrendőrség és csendőrség létszámának kiegészítéséről és felfegyverzésének módozatairól terjeszt be törvényjavaslatot. A javaslatok kiadattak az egyes bizottságoknak. Azután az elnök 5 percre az ülést felfüggeszti. (Ülés tart) i a pótlék felemelését, mert 2500 havi fizetésből megélni nem lehet, így tehát ezt a tehertételt is tanácsos bevenni a költségvetésbe. Petrovich Antal közbeszól: Minden negyed évben kérnek úgyis! (Erre az érdemleges feleletet a h. polgármester később adta meg.) Dr. Kálnoky főjegyző folytatja: Ez a kiadás 540 ezer K-t jelent a városra. A képviselőtestület elfogadta a javaslatot. A vitához elsőnek dr. Alföldi Dávid szólott. Szerinte a változó valutáris helyzet nem ok arra, hogy a költségvetést a tanács későn terjessze be, mert a pénzügyi helyzet most sem bizonytalanabb, mint volt szeptemberben. Kifogásolja azt, hogy alaphatározat nélkül beleveszik a költségvetésbe a 1000/C városi pótlékot, holott az még jogerőre nem emelkedett. Nem a tisztviselőktől sajnálja a fizetésemelést, mert olyan nehéz a megélhetés, hogy a kérés teljesítése elől antiszociális dolog volna elzárkózni. Viszont azonban nem tartja szerencsésnek, hogy két-három tiszviselőnek felemelik a reprezentációs költségét, amikor a többi hivatalnoknak addig hogy kenyérre elég a fizetése. Nem ellenzi azt sem, csak kéri, hogy először alaphatározatot hozzanak minden ilyenről. Nem törvényszerű gyakorlat az sem, hogy bár a valutáns viszonyok folyton változnak, egész esztendőn keresztül be se néznek a kölségvetésbe és nincs mód az ellenőrzésre. így áll elő az olyan helyzet, hogy tavayelőtt 1920-ban 1 millióval, a 1921 ben 2 millióval több folyt be pótadókból, mint előirányozva volt. Nem kételkedik abban, hogy ez a többlet jó helyre lett fordítva, mégis a képviselőtestületnek módot kell adni a felügyeletre, így aztán nem kell költségvetéseket készíteni sőt maga a képviselőtestület is rászokik a rendre! A költségvetésbe évközben is be kell tekinteni. Alföldi: Rátér a részletekre és az egész vonalon a takarékosságra int. Az épületek karbantartására 700 K van előirányozva s az előadó arra hivatkozik, hogy a háború folyamán és azután ezek az épületek nagyon lerongyolódtak. Pedig erre a célra tavaly is 364 ezer K-t irányoztak elő. Közbeszólás: Hová tették? Utal arra is a szónok, hogy a katonaság által bérelt épületek csak 11 ezer K. jövedelmet hoznak s ezzel szemben 48 ezer K-t irányoznak elő % karbantartásukra. Szó se róla, szép, ami szép. Nagyon szép a városházán az új meszelés, de nem föltétlenül kell. Csökkenteni kell tehát a kiadásokat és a 130%-os pótadót le kell ejteni 30 ° C-kal. A városi parkok fentartására elég lesz 180 ezer K. helyet csak 80 ezer K., htsz csak alig egy-két hold az egész park. A költségvetést Alföldi módosításaival fogadták el. Szóvá tette még Alföldi a költségvetés pontosságát. A „Bevétel“ rovatban szerepel a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adójából befolyó összeg: 296 ezer K. Ez nem lehet pontos. Hisz Egerben van 25—30 részvénytársaság és tud köztük olyanról, amelyik egymaga felül fizet 100 ezer K.-án. Következett a Kánitz Dezső dr. felszólalása, melyben nem indítványozza, csak a jövő gazdálkodást illetőleg megszivlelésre ajánlja, hogy a várost igyekezzék megszabadítani az adóságaitól. Eger városa az adóságai után ma csak kamatot egy félmilliót fizet. A középületek gondozása felemészt egy másik félmiliót. • Mi hasznot hoz a városnak a posta épület? a Panakoztaféle ház? Nyolc, illetve kétezer K-t. Viszont, ha ezeket eladnák, Eger egyszerre kifizetné az összes adósságát s a pótadó leesne a felére. Több hozzászólás után a polgármester berekesztette a vitát és valamennyi megjegyzésre egymásután válaszolt. Visszautasította Petrovich Antalnak azt a közbekiáltását, hogy a tisztviselők koldulnak. Petrovich helyreigazította szavait: nem a tisztviselőkre értette. Elnöklő polgármester megnyugtatta a közgyűlést, hogy a városi kertészet ügyeit ezentúl Braun Károly fogja intézni, akinek a hozzáértése 3—4 éven belül már anyagi sikert is hoz. Kánitz Dezsővel szemben azt mondotta, hogy a város ne adjon el semmit az ingatlanaiból. Eladta a város a malmát, a fürdőt és megbánta! Nem adnak el semmit, hanem, ehelyett áttérnek az üzemek felhasználására és a pótadót majd így redukálják. A költségvetés letárgyalása után a közgyűlés áttért a többé-kevésbé fontos pontok megbeszélésre s a gyűlés fél 2 órakor véget ért. Városi képviselőtestület ülése. A házhelyek kihasításának kérdése az egri városi képviselőtestület előtt. Az egri képviselőtestület kedden tartott gyűlsén Kakuk Ignác képviselőtestületi tag napirend előtt azt kérte, hogy házhelyeknek az Érsek kert mögött elterülő érseki földeket hasítsák ki. Indítványozta, hogy forduljon a képviselőtestület dr. Simrecsányi Lajos egri érsek jószívéhez, amely bizonyára méltányolni fogja a kérés indokát. A felszólalásra dr. Kálnoky István a következőket mondotta: A múlt évben kibocsájtottuk a felhívást a házhelyigénylésre vonatkozólag. Jelentkezett 70, 80 igénylő. — A házhelyrendező bizottság kijelölte a házhelyeket — a Vincellér-iskola melett. Az igénylők azonban az Érsekkert mögötti területet szerették volna. Az érsek úr ellenben arra való tekintettel, hogy az igényelt terület a rokkant katonáknak van kiadva (Közbekiáltás: Lemondanak róla) házhelynek nem adta oda. De ha a birtokrendező bizottság úgy találja, hogy ez a terület a legalkalmasabb házhelyeknek, akkor Óexeilenciája nem támaszt nehézségeket. Az ügy legális, törvényes úton van. Horkay István törvényszéki bíró van kiküldve, hogy az elnöklete alatt működő házhelyrendező bizottsággal kijelölje a házhelyeket. Kakuk Ignác azt javasolja, hogy az ügyet vigyék Máyer János elé, aki megígérte a közbenjárását. Indítványozza, hogy küldőt ségileg keressék fel a földmiveési minisztert Gyöngyösön, ahol a közeljövőben nagygyűlést fog rendezni a kisgazdapárt és ahol Mayer János is jelen lesz. A polgármester válaszában kijelenti, hogy felesleges elmenni Gyöngyösre, mert az ügy bírói úton van s a miniszter nem szól bele a biróság dolgaiba. Ellenben azt helyben hagyja, hogy ezt a felszóalást is terjesszék be a bírósághoz, hogy a polgárság érdekei annál világosabban álljanak a házhelyrendező bizottság előtt. Eger város költségvetése. A városi képviselőtestület mintegy három hónapos megkéséssel január 31-én tárgyalta le a költségvetést. A költségvetésben az alábbi súlyos tételek szerepelnek: Bevétel 8 millió 800 ezer K. Kiadás 11 millió K. Fedezetlenül marad tehát 2 millió 300 ezer korona. Ezt az összeget kell a pótadóval behozni, amit a városi tanács 130*/n-osra tervezett. Az állandó választmány azonban ezt a kölcsönt túl magasnak tartta és csak 100 °/C-ot javasolt. Az elhangzott viták során a képviselőtestület is ezt hagyta jóvá. A költségvetésben látható egy új tétel, ami a sárosi póték 100 °/C-os felemelését tette szükségessé. Így akarják rendezni a tisztviselők fizetését Ezenkívül úgy is előállna az az eset, hogy a tisztviselők kérnék MAGYAR SZÓ JfiT LEGÚJABB Ausztria kölcsöne. Bécs, január 31. (M. T. I.) Neues Wiener Journal jelenti Bécsből: Az antant csak oly feltétellel akarja megadni Ausztriának a kért kölcsönt, ha osztrák szövetségi hadsereget tart fenn. Nyilvánvaló, hogy a szegény Ausztria állandó hadseregCje fenntartani képtelen. 4««« Tömeges letartóztatások a Felvidéken. Sátoraljaújhely jan.ál. (A Magyar Szó tudósítójának telefonjeentése.) A Zempléni Újság értesülése szerint a mai nap folyamán több menekült szökött át a demarkációs vonalon a cseh üldöztetések elől. magukkal csempészett újságok, kassai lapok szenzációs letartóztatásokról számolnak be, így a Kassai Újság tegnapi jan 30-iki száma a következőket írja: Tömeges letartóztatások Kosicért és Kelet Szlovenszkóban. Kémkedés s lazítás ügyében nyomoz a rendőrség. Ma reggel Kassán és a közeli varrásokban a letartóztatások egész sora történt. A rendőrség és a detektívtestülete folytatja a nyomozást, amelynek részleteiről csak kevés került nyilvánosságra. A rendőrigazgatóságon az ügyet a legsötéteb titokzatossággal kezelik. Annyi mégis kiszivárgott, hogy letartóztatottakat a Csehszlovák ki társaság elleni kémkedés és a ki társaság hadi ereje elleni bűncslekménnyel vádolják. A letartóztatások a katonai vtlésére történtek. ügyészség megke A foglyokat hadosztálybiróság fogházába szállitoták. Állítólag kiterjedt és szervezett mozgalomról van szó Megbízható informálóik szerint a letartóztatások szoros összefüggésben vannak Baján német képviselő letartóztatásával. A foglyok között van íróf Berchtold Kázmér nagybirtokos, Cselley Béla nagybirtokos és Tarná Molnár Béla volt magyar országgyűlési képviselő és Nagy Sándor volt rendőrkapitány. Tárnái Moln Bélát blegen húzták ki ágyából, letartóztatások miatt a felidőben legnagyobb izgaottság uralkodik. Csakis olyan közérdekű cikket, felszólalást, vagy figyelmeztetést közlünk, a*, amelyet a szerkesztőbizottság alkalmasnak talál.