Magyar Szó, 1922. június (1. évfolyam, 100-122. szám)

1922-06-23 / 117. szám

2. OLDAL EGER '­­922. JUNIUS HO*23* PINTER Házhelyrendezés a megyében. Folyamatban az eljárások.­ — Akadályok. — Eger város is sorra kerül. — Saját tudósítónk jelentése. — Dormándon a házhelyrendezési eljárás befejezést nyert. 78 család jutna házhelyhez s a házhelyek egyenként 300 négyszögölesek len­nének. Mivel azonban egyezséget kötni az érdekelt birtokosokkal nem­ sikerült, az iratokat a Földbirtok­­rendező Bírósághoz terjesztették fel határozathozatal végett. Bessenyőtelken ma vagy holnap fejeződik be az eljárás. Itt 106—105 ugyancsak 300 D öles házhelyekről van szó. birtokosok Az egyezség azonban a magatartásán is meg­hiúsul, ugy hogy az országos bizott­ság döntésére lesz szükség. Az érdekelt birtokosok Dormándon Engel Lajosné örökösei, Bessenyő­telken Mlinfcó Fauszt, Pocsik Pál és a R. Kath. Egyházjavadalom. Mind kis vagy középbirtokosok, kiknek a házhelyeknek alkalmas földterületeit törvény szerint csak az esetben lehet kisajátítani, ha kárpótlásul a kisajátított föld helyett ugyanolyan nagyságu és minőségű (kataszteri tisztajövedelmű) földet tudnak ré­szükre cserébe biztosítani. Ilyen föl­dek azonban a nevezett községek határában nem igen vannak. A kér­dés sikeres elintézéséhez tehát mul­­hatatlanul szükséges az érdekelt bir­tokosok jóakarata, amit hisszük, hogy nem is hiányzik.­­ Figerben, amint jeleztük is, a jú­nius 24 én tartandó képviselőtestü­leti közgyűlésen fogják a házhelyre jelentkezettek igényjogosultságát meg­állapítani. A jelentkezettek névjegy­zé­két a képviselőtestület által kikül­dött bizottságnak, a közgyűlési meg­­előzőleg, az igényjogosultság meg­állapítására vonatkozó véleményadás és az igénylők körülményeinek egyé­­nenkinti elbírálása végett bemutatja a polgármester. lőtt Junius 3- án és július 1-én déle­n órától a városháza nagyter­mében pedig a házhelyrendező bi­zottság tartja ülését, melyre majd az igénylőket is meghí­ják, hogy okira­taikkal illetve igazolványaikkal, melyek az igényjogosultság megállapításának alapjául szolgálnak, jogos igényüket bizonyíthassák. MAGYAR SZÓ házat, hanem vegyen telket és épít­tessen házat, ha csak akkorát is, melyben családjával elfér. Maholnap a házak mind mene­kültek kezébe kerülnek és a szegedi házigazdák a menekültek és a gomba módra elszaporodott házü­gynökök által a tönk szélére jutnak, mert a pénz elfogy s azután se pénz, se ház, a házigazda koldusbotra jut. Ha szegediek akarnak házat venni nem képesek a sok pénzzel basás­­kodó, gazdag, teli zsebű menekültek miatt, mert a menekültek a kön­­­nyen szerzett s nagy valuta külön­bözettel beváltott pénzük árán a házakat mind megvásárolják s elha­rácsolják a szegediektől, a lakásín­ség nem szűnik, az építkezés pang. Ha a menekültek kész házat nem vásárolhatnának, kénytelenek volná­nak építkezni, minélfogva a lakás­hiány csökkenne, az építő­ipar pedig fellendülne. A polgármester szerint a memo­randum teljesen fedi a valóságot, azonban bajos keresztül vinni, mert az ingatlan­forgalmat nem lehet megkötni csak törvényhozás útján A háztulajdonosok a gazdag menekültek házvásárlása ellen. Eger, 1922. junius 22. A haza és a magyar faj szeretőjé­nek kiüldözött mártírjai ne értsenek félre bennünket, mikor kimondjuk, hogy a menekültek és menekültek között különbség van. Vannak aki­ket a megszálló ellenség hajthatat­lan magyarságuk miatt veszedelmes­nek tartott, de vannak olyanok is a menekültek között, akik minden kü­lönösebb ok nélkül csak azért adták el idegennek ingatlanaikat, hogy a megszálló ellenség jó pénzéért itthon, Csonkamagyarországon háromszor akkora értékű birtokot vehessenek. Az ilyen ember nem is tudja, mit árt ezzel ősmagyar hazájának. Nem köve­telhetjük minden gyenge embertől, hogy Végvári legyen és az ..Eredj, ha tudsz érzelmei lobogjanak tör­hetetlen lelkében. De képzeljük, mi történik akkor, ha a magyar ingat­lant a cseh, a román, vagy a szerb veszi meg pénzért, szerződéssel, tör­­vényes úton. Az a birtok soha nem kerül vissza magyar kézre. Ha el­kobozza a megszálló hatalom, ez még nem olyan nagy baj, mint az előbbi, mert a cselekmény törvény­telen és csak addig bír érvénnyel, míg a megszállás tart, de azután újból a magyar tulajdonos birtokába kell kerülnie. De ha magyar ember önszántából adja el azt a birtokot, az adásvételi szerződés örökérvé­nyűvé válik, mit megsemmisíteni törvényes úton nem lehet. Az ellenkezőjét kellene csinálnunk, ha volna hozzá anyagi erőnk. Oda­­kinn, a megszállott területeken ne­künk, magyaroknak kellene megven­nünk a megszálló idegenek birtoká­ban lévő ősi földünket. Ilyen gondolatok támadnak lel­künkben, mikor egyik szegedi lap­ban azt olvassuk, hogy a háztulaj­donosok a gazdag menekültek ház­vásárlásának megakadályozására me­morandumot küldtek a város polgár­mesteréhez. A memorandum szövege, mely ta­lán kíméletlen a menekültekkel szem­ben, de sok tekintetben igaz, a kö­vetkező : Szegeden is, mint az ország több városában, gyakran előfordul, hogy a menekültek, különösen azok, kik régi lakáshelyükön levő ingatlanaikat eladták, kihasználva a valutáris hely­zetet, házat iparkodnak vásárolni. Előre is kijelentjük, hogy nem azért mintha talán a menekültekkel, mint saját fajunkkal és véreinkkel ellenszenvet éreznénk, mert nem tudhatjuk, hogy a jövőben még mi­történhetik velünk is s mi nekünk is jól esne a menedékhely , arra kér­jük, mint volt háztulajdonosok és lakók méltóságodat, hogy kérelmün­ket a tanács és közgyűlés elé pár­­tolólag előterjeszteni méltóztassék. Indítványozzuk, mondja ki ható­ságilag a város tanácsa és közgyű­lése, hogy menekült egyáltalán ne vásárolhasson lakóházat Szegeden, hogy ezáltal a menekült, ha már Szegeden akar megtelepedni s itt akar lakni és oly összeggel rendel­kezik, hogy házat képes vásárolni, akkor a menekült ne vásárolhasson — Saját tudósítónk jelentése: — Sokszor hallani panaszt a mai vi­­l­lágban a cukor, főképen a raffinált cukor hiánya miatt. Igen gyakran úgy kifogyunk belőle, hogy hetekig nem lehet kapni az üzletekben. Ér­deklődtünk ennek okai és körülmé­nyei iránt s a következő felvilágosí­tásokat kaptuk: Magyarországon az utóbbi időben a cukorellátás terén bizonyos nehéz­ségek tapasztalhatók, amelyek arra késztették a cukorellátással foglalkozó tényezőket, hogy a kormánynak a cukorbehozatali tilalom felfüggesz­tését javasolják. Értesüléseink szerint a kormány ezt a javaslatot magáévá is tette és elhatározta, hogy a külföldi cukor­nak Magyarországba való behoza­talát bizonyos feltételek mellett meg fogja engedni. Ezekről a feltételek­ről most folynak a tanácskozások a közélelmezési és pénzügyminisztéri­umokban. A cukorbehozatal kérdése már ré­gen megoldásra vár, de tekintettel ennek nehézségeire, igyekszik annak határidejét kitolni. A minisztertanács elvben hozzájárult a cukorbehoza­talhoz, de annak keresztülvitelére vonatkozóan a megbeszélések még folyamatban vannak és valószínűnek látszik, hogy ez az ősz előtt nem is igen kerül tető alá. A behozatal szempontjából csak kétféle cukor jöhet számításba: a cseh és a jávai cukor. A cseh cu­kor jelenlegi ára négy és fél—öt szokol, de lehet — természetesen silányabb minőségűt — három és fél szokolért is kapni kilogrammon­ként. A szokol mai árfolyamával szá­molva a cukor kilogrammja Cseh­országból ma 80—90 koronába ke­rülne. Efh ehez hozzászámítjuk a 20 korona 40 filléres vámot, a 37 ko­­ronás állami részesedést és a 2 ko­rona állami adót, akkor azt látjuk, hogy a behozott cukornak 120—140 korona lenne az ára, ami jóval ma­gasabb a belföldi cukor mai napt­áránál. Milyen lesz, már most a behozott cukor ára, ekörül a kérdés körül folynak ez idő szerint a tanácskozások és ebben a pillanatban éppen ezért jóslásokba bocsájtkozni igen bajos volna. Annyiféle érdek kereszteződik itt, hogy abból valami bizonyosat kihámozni teljes lehetetlen. A fo­gyasztók, a cukorgyárak és az állam külön-külön érdekével kell e pon­ton számot vetni. Csupán egyet le­het egész bizonyossággal megálla­pítani és ez az, hogy ha az állam­­ a maga részesedését n­em csökken­tené, emelni semmiesetre sem­ fogj..­. Megállapítható továbbá az is, hogy a tanácskozások célja az importált cukor árát a belföldi cukor árával egyensúlyba hozni és pedig lefelé tendáló irányban. A behozatal előreláthatóan nem lesz monopolisztikus jellegű. Alkal­masint minden érdekeltség hozhat­ be cukrot és ezáltal módot nyújt az egészséges konkurenciának arra, hogy kissé leszorítsa az árakat Mozgalom a cukorárak leszorítására. A kormány valószínűen megengedi a külföldi cukor be­hozatalát. — A behozatal nem lesz monopolisztikus jel­legű. — A megbeszélések még nem fejeződtek be. KÜLFÖLDI TÁVIRATOK, Berlin 1922. június 22. (MTI­) A birodalmi kormány teg­nap délelőtt tartott miniszteri tanács előterjesztésére hozzájárult a 40 szá­zalékos új fizetés emelésének terve­zéséhez a tisztviselők részére. Berlin, 1922. június 22 A Lokalanzeiger jelentése szerint a rendőrség autóbenzin tartálya fel­robbant. Tíz rendőr olyan égési se­beket szenvedett, hogy kórházba kel­lett szállítani. Berlin, 1922 június 22. (MTI­) Magánjelentés. A spanyo­lok a háború alatt a legnagyobb odaadással szolgálták a német me­nekülteket. Hálából a madridi német nagykövet nagymennyiségű gyógy­szert ajándékozott a spanyol vörös­keresztnek. Páris, 1922. június 22. (MTI­) Magánjelentés. A francia kormány eltiltotta a kisázsiai francia lapok megjelenését még pedig azért, mert a török nemzeti mozgalmak politikáját szolgálták. Most készül Hevesvármegye Tiszti Cím- és Névtára az iparosok és kereskedők névsorával az 1923. évre.­­ Mindenki jelentse be pontos címét az Egri Nyomda R.-t.-nál

Next