Magyar Szó, 1922. december (1. évfolyam, 251-274. szám)

1922-12-01 / 251. szám

2. OLDAL vetkezeteket, mint az arra rászoruló egyéneket hitellel tudja ellátni. A háború előtt gépsegélyekkel és más eszközökkel is támogatta a kor­mány a kézművességet. Ma az or­szág anyagi helyzete lehetetlenné teszi ezt a támogatást, azonban a Központi Szövetkezet révén mi is támogat a kormány jogos igényeket. Harangszentelés Egerbocson. A háborúba elvitt harangok pót­lására Barta Móric letup omgor­dnok bu­­gólkodására gyűjtés indult meg. Az Eclesia harangöntőjében készült harangok­­ november utolsó napjai­én érkeztem­­ meg. A község apraja nagyja az érkező harangok fogadá­sára indult. A község határán Vero­nács Dezső tanító, a templom előtt pedig Farkas Ágoston kántor tanító üdvözölte a viss­za­ért hangokat. November 26 án, vasárnap, az is­kola udvarán folyt le a harangok ünnepélyes megáldása. A virágokkal díszített harangokat körülállották Balog Aitar bíró, Meleg Antal, Szabó Katalin, Szecska Borbála keresztszü­lők és az udvart megtöltötte a köz­ség ünneplő közönsége. Lukács Fe­renc esperes-plébános üdvözölte a község áldozatkész lakosságát. Az ünepély fényét emelte Nagy János dr. Eger város nemzetgyűlés kép­viselője, ki a harangok megáldását végezte. A képviselőt kedves emlé­kek főzik Egerbocs községhez, akit a kommün alatt a jámbor lakosság vendégül látott s akiket ő viszont három héten e szomorú időkben lelkipásztori vigasztalásban részesi­tett. Ugyancsak ő mondotta az ün­nepélyes szentmisét és prédikációt a temp­ómban, mely alatt megszólal­tak az új harangok a toronyban. A szertartások alatt az iskolás gyerme­kek énekkara énekelt. A szép ünne­pély azon óhajtással zárult, bár a békeharangok boldogságot hoznának a községre és a sanyargatott magyar hazára. Rablók kifosztották a sétakocsizó b­ogár királyt. Budapest, 1922. november 30. Szófiából jelentik, hogy a minap a sétakocsizásra soffőr né­kül utazó autózó bolgár királyt rablók támad­ták meg a szófiai országúton, kihúz­ták a kormánykerék mellől, összes zsebeit kiforgatták és a nála talált 180 lírát elvették. A rablók azután eltűntek a közeli erdőségben. A ki­rály kedélyesen mesélte el környe­zetének a rablóhistóriát és csak azért rendeltette el az útonállók elfogatá­­sát, hogy mégegyszer szembekerül­hessen velük és magát is megmu­tassa. A rablók ellen azután nem indítanak bűnügyi eljárást. — Az árvizsgáló bizottság gyűlése: Heves vármegye törvényhatósági ár­vizsgáló bizottsága december 2 án, szombaton, délelőtt 10 órakor fon­tos tárgysorozattal gyűlést tart. EGER­­ 1922. DECEMBER HÓ © I © PÉNTEK Mennyi bor termett Eger vidékén? Kész esztendő volt az egri bikavérre. A városi bortermelő hivatal adatai. — Saját tudósítónk jelentése. — Eger, 1922. november 30. A városi bortermelési hivatalban már minden gazda bejelentette a termését és igy elkészült az idei eredményekről szóló statisztika is. A bortermelési hivatal kimutatása sze­­rint Eger vidékén összesen 60,800 hektoliter bor termett az idén. Ez a termés mennyiségben jóval fölülmúlja a tavalyi 31,180 hektoli­­­tert, de minőségben , sokkal alatta áll. Az idén a 11 —12 Man­gán fokost borok már jó bor­számba mennek. Feltűnően kevés sz­­ádon forrott vörös bor, amiről híres volt Eger: mindössze 800 hektoliter. A többi 50,000 hektoliter fehér és sil­ler bor. A gazdák rém csináltak vörös bo­rt, mert az eső miatt megrothadt a­z eső, nem volt elég festőanyag benne. Érdekes megjegyezni, hogy Gröber, akinek a vörös borai más eszten­dőkben híresek voltak, az idén egy­általán nem csinált vörös bort. Tavaly 31,180 hektoliter összter­mésből 1180 hektoliter volt a vörös bor s ha az­ idei terméssel össze­hasonlítjuk, élesen szembetűnő, hogy aránylag mennyivel több volt a vö­rös bor az idei mennyiségnél. Orosz hazafiak összeesküvése a szovjet ellen. Ötödik évfordulóján akarták megbuktatni a vörösök zsarnokságát. Fölfedezték és elfogták az összeesküvőket —, A Magyar Szó telefonértesítése. — Bécsből jelentik: A moszkvai po­litikai rendőrség a modernizált Csel­ a nemrégiben nagy összeesküvést fe­dezett fel az orosz had­erőben, amely Lenin­­ és az egész szovjet­rendszer megbuktatására irányult. Az összeesküvés olyan jól volt el­készítve, hogy ha a véletlen közbe nem jön, nagy eredményre lett volna kilátás. Az volt a terv, hogy a bolsevista forradalom kitörésének 5 ik évfor­dulóján megdöntik a szovjet rend­szert. Abban az időpontban a szer­vezet tagjai megszállották volna Szentpé­rvárt és Moszkva főbb pontjain a középületeket. Moszkvá­ban elfogták volna a szovjet vezetőit és ezután katonai diktatúrát kiáltot­tak volna ki. Egy véletlen azonban megakadá­lyozta az annibolsevisták terveit. A Cseka figyelni kezdte a katonaságot és nemsokára felfedezték a titkot és szí­n­helyet is, ahol a mozgalom vezetői tanácskozásokat tartottak egy vendéglő mellékhelyiségében. A ren­dőrség akkor fedezte fel az antibol­­sevistákat, mikor fontos megbeszé­léseket tartottak. Nagy rendőri ké­szültség ment ki a vendéglőbe és több mint 1600 személyt tartóztattak le az összeesküvésből kifolyólag. Titkos megállapodások az olasz fascisták, bécsi horvát emig­ánsok és az ébredő magyarok között. Bécsből jelentik: A jugoszláv magyar néppárt november 10-én titkos megál­apodást létesített az Ébredő Magyarok Egyesületivel. A másik titkos szerződés B­kben november 5-én jött létre Grandio Adarnto, az olasz focista végrehajtó bizottság Jaga és Diggra hadnagy között Dalmáciára és Fiúméra vonat­kozólag A cél támogatására Fiúmé­ban olasz-horvát légiókat állítanak fel. Fiúméra vonatkozólag az a ki­kötés, hogy ott a horvátok összes jogait fe­nn kel tartani A szerződés szövegét egyező pél­dányokban kapják: a római fascista végrehajtó bizottság, a Horváth vég­­reh­ató birót­ság és a magyar fa?is­ták, utóbbiak Friedrich kezéhez. Hegedűs György képviselő szerint Friedrich és az ébredők fascizmusa között éles elvi ellentétek vannak. Az ébredők, a horvát néppárt és az olasz fascisták között valóban megtörtént a megegyezés. Hegedűs kijelentette egyik hírlapírónak, hogy Friedrich nemcsak nem vezetője a magyar fascistáknak, hanem Magyar­országon olyan ember a fascismus vezetője, akiről azt nem is sejtik. Apróságok. * Azt mondják, hogy Egerben nincs lakás. Ez az oka annak, hogy a törvényesen kilakotatottak és ide jövendő tisztviselők részére­­ nem lehet lakást biztosítani. Amenyiben a régi igények kielégítésével akar­nak igen sokan lakni, nagyon ter­mészetes, hogy lakásszűke van Azonban minden kétségen felül áll ez is, hogy ha azok, kiket az Isten jó móddal áldott’meg, hogy egész szobi sorozatokat lakhatnak és haj­landók volnának a nagy lakás nyo­­mo­ruságban lemondani egy-két szo­báról, mindenki könnyűszerrel el volna helyezhető. De nem azt látjuk, hogy a nyo­morgó embertársaikra gondolnának, akik bőséges kényelemmel laknak, hanem a világért le nem mondaná- ! MAGYAR SZÓ nak egy makulányi kényelemről sz fb, ellenkezőleg, minden törvényes fóru­mon végig­mennek, minden össze­köttetést felhasználnak azért, hogy őket ne háborgassa senki a meg­szokott kény­elmükben, sőt még igen rossz néven is veszik, ha valaki arra merészel gondolni, hogy nála hajlékot nyerjen . Abban az időben, amikor egyesek szíve meglágyult, segí­tni akart va­lamelyik nyomorgón, a lakáshivatal akkori vezetője nem is csinált be­lőle titkot, hogy az a törekvése, hogy lehetőleg menjen min­denki tovább egy várossal. De arra is volt eset, hogy egy hajléktalannak ki­utalt lakást elvette a­­ lakáshivatal egy olyan vidékről beköltezködő számára, kinek vidéken kifogástalan lakása volt, de megengedhette ma­gának azt, hogy még­­ egy­ lakása legyen Egerben is. Amióta a rend­őrségé a la­káshivatal, ilyenről h.da Istennek nem hallottunk. * De a város se nagyon igyekezett a lakásokat szaporítani. Amikor az állam egy pir mil­iót lakásépités cél­jára felajánlott, a város nem vette igénybe, mert neki is kellett volna ho­zátennie. Pedig az idő megmu­tatta, hogy okos befektetés lett volna és a laká­sségen mindenesetre se­gített volna. Kormánypárti és ellenzéki képviselők proklamációja a birtokreform ügyében. — A Magyar Szó telefonértesítése. — Budapest, 1922. november 30 A földreform végrehajtását köve­telő nemzetgyűlési kormánypárti és ellenzéki képviselők a Pannonia­­szállóban tartott társ­as vacsorán eiha­tározták, hogy a földreform sürgős végrehajtásit követelő kérésüket leg­közelebb proklamáció a­akjában a nemzetgyűlés elé terjesztik. Felhívási A Heves megyei Földmives Szö­vetség elnöksége felhívja mindazon községi megbízottakat, kik a Szövet­ség tagsági könyvecskéit szétosztás cé­jából átvették, hogy a beszedett tagsági díjakról a Szövetség párt­titkár ágánál (Eger, Gimnázium-Utca 3.) sürgősen számolj­nak el és az esetleg visszamaradt könyvecskéket ugyanott haladéktalanul szolgáltas­sák be. Eger, 1922. november 28 Márkus Zoltán, szövetségi titkár. Juhász Antal, szövetségi elnök . Az új menetrend. Eger és Fü­zesabony között, mint az egri állo­­másfőnökségtől értesülünk, az menetrend mindössze annyiban kü­ul­lönbözik a régitől, hogy este fél 8 órakor nem indul Egerből és 10 órakor nem érkezik Füzesabonyból vonat. A többi vonatok ugyanúgy közlekednek, mint eddig. <Alma közérdekű cikket, fetacéMáat, vagy figyelmeztetést közlünk, amelyet a szerkesztő MMKotteág a közlésre ostalmasnak­ talál.

Next