Magyar Szó, 1923. január (2. évfolyam, 1-24. szám)
1923-01-24 / 18. szám
ARA 10 KORONA EGER * 1923. JANUÁR NŐ:24 MÁSODIK ÉVFOLYAM © 18@SZÁM ______________________________________________________________ SZERDA TC MAGYAR SZÓ A Hevesmegyei Földmives-Szövetség hivatalos lapja, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Egri Nyomda R.-t. (Eger, Gimnázium u. 3. szám.) POLITIKAI NAPILAP LAPVEZÉR: MAYER JÁNOS = ELŐFIZETÉSI ÁR: Íf egy hónapra 200 korona, negyedévre 160 kor. az esetleges pótdíjak felszámítlatása fenntartásával, ig/es számára vasár- és ünnepnapon is 10 korona Hevesmegye hódolata Petőfi szellemének. A törvényhatósági bizottság rendkívüli ülése. Eger, 1923. január 23. Hevesmegye törvényhatósági bizottsága ma délelőtt 10 órakor a Vármegyeházán vitéz Bobory György dr. főispán elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, melyen Petőfinek, a magyar nemzet halhatatlan nevű nagy költőjének száz éves születési évfordulója alkalmából Puchlin Lajos vármegyei főjegyző a következő alispáni javaslatot terjesztene elő: „Halhatatlan emlékű nagy költőnk, Petőfi Sándor születésének századik évfordulóján minden magyarnak hálatelt szívvel kell éltenie az isteni gondviselés iránt, mert nekünk juttatta a világirodalomban is legelsők közt álló Petőfit. Ez évi legelső közgyűlésünket nem is kezdhetjük méltóbban, mint a róla való megemlékezéssel. A nagy költők írásművei nemcsak szülő nemzetüknek, hanem az egész világirodalomnak közkincsei s a költők zsenije nemcsak őket teszi halhatatlanná, hanem nemzetüknek is megbecsülhetetlen szolgálatot tesz. A nagyhatalmú görög és római birodalom évezredek óta letűnt a világ színteréről, nagy költőik Homeros, Horatius írásművei ma is közkézen forognak. Petőfi Sándor születésének száz éves évfordulóját a kisantant című szomszédos rabló államokon kívül az egész világ ünnepli, mi által szerencsétlen csonka hazánkra terelődik a világ figyelme és Petőfi klasszikus lírája révén többet érünk el hazánk megismertetése és az irántunk való szimpátia keltése terén, mint a legnagyobb diplomáciai munka árán. Büszkék és hálásak lehetünk tehát Petőfi halhatatlan szelleme iránt. A nagy üstökös hamar letűnt hazánk egéről, de oly kincset hagyott hátra költeményeiben, ami szegény hazánknak állandó gazdag tőkéje marad. Javaslom ennélfogva, hogy Hevesvármegye törvényhatósági bizottsága Petőfi Sándor halhatatlan költőnk születésének 100 éves évfordulójáról a költő szelleme iránti rajongó érzéssel emlékezzen meg s ezt iktassa jegyzőkönyvében. Egyhangú felkiáltás: „Elfogadjuk!“ Ekkor megyénk közéletének mindannyiunk által szeretve tisztelt aggastyánja, a nemzeti eszmének, a szabadságnak, Kossuth törekvéseinek jeles multú ősz harcosa, Babocsay Sándor emelkedett szólásra. Mély csendben, figyelem és tisztelet által övezve, halk hangon kezdte gyönyörű beszédét. ..Méltóságos Főispán Úr! Mélyen tisztelt Törvényhatósági bizottság! Még sohasem éreztem annyira, hogy úgy mondjam prózai szürke voltomat, mint amikor Petőfiről, a világ egyik legnagyobb költőjéről kell szólanom". — Ezután ismereteinek gazdag tárházából felsorakoztatta a világ szellemi óriásait. „Ezek a nagy szellemek, — mondta — valóban pazarul hintették, szórták a magasztos eszméket. De én mégis azt tartom, hogy az igazi költő az, aki a képzelőtehetségétől megbabonázott elméjéből a szellemének izzó láváját legalább időközökben mint a tűzhányó Vezúv szórja szét.“ Végtelenül kedves, lebilincselő volt a beszéd, mikor elmondta, hogy a költő az apostolok lovain jött Egerbe. „Gyi te fakó, gyi te szürke!“ Andornakra eljutva, nem a Mocsáryak kastélyába szállott, hanem betért a talán mindnyájunktól ismert andornaki faluvégi kúra korcsmába. Ott az x lábú fény-faasztalon ezt a kis verset frkantotta : Hol jó bort érzek, betérek . Ne térnék hát be Egerbe ? Ha ezt a várost elkerülném Az Isten is megverne. Azt hiszem ez jobb reklám volt az egri bornak, mintha azt a hirlapokban hasábszámra hirdették volna. Innét csakugyan betért Egerbe. De itt sem a főispánhoz, alispánhoz, az érsekhez, vagy valamelyik főpaphoz szállott, hanem a papság legalsó fokának a legalsó lépcsőjén állott meg, hogy betérjen a kispapokhoz a szemináriumba. A kispapok a vékonyöltözetü, viseltes tarisznyájú vézna fiatalembert vándorló legénynek nézték és nem valami barátságosan fogadták. Pedig abban a kopott tarisznyában egy kincsbánya volt: egy kötetre való versgyűjtemény. De amikor Tárkányi Béla jeles egyházi költő hazaérkezett, aki akkor a szemináriumban a kispapok prefektusa volt és felvilágosította a kispapokat, napokig ütött tanyát köztük a jókedv és barátság. Különösen vármegyénk patriarchális kort elért jeles alispánja, Zalár József beszélt nekem sokat rajongással erről a látogatásról, aki akkor maga is kispap volt, de aki onnét a harctérre vonult. Petőfi a jókedvet és barátságot ekkor egy pompás versben örökítette meg, inspirálva a hóval borított természettől. A vers egy része így szól: Kedvemnek ha magja volna, Elvetném a hó felett S ha kikelne rózsaerdő Koszoruzná a telet. Milyen poetikus gondolat . . . Fo ylalja: S hogy ha feldobnám az égre szivemet, Melegítné e világot nap helyett. A vulkán itt is kitört.“ Ezután a vértanú Petőfiről emlékezett meg. Puchlin Lajos főjegyző szünet után felolvasta a Magyar Nemzeti Szövetség átiratát a jóvátételeli követelések ellen, mely ügyben a rendkívüli közgyűlés a nemzetgyűléshez ir Kt. E tárgyhoz a szép beszédű Csepela Lajos dr. kápolnai esperesplebános mély nemzeti fájdalommal szólt hozzá. Nagy Petőfinek centenáriuma mellett megemlékezett egy másik nagy magyar szellemünknek, Madách Imrének centenáriumáról is. E két nagy magyar sírja ma idegen kézben van, de Segesvárról is a Tapra magyar dörög Petőfi sírjából felénk. Madách sztregovai temetőjeTóbiás József kir. műszaki tanácsos, az államépitészeti hivatal főnöke ismerteti a közúti költségvetés előirányzatát az 1923 illetve 1924. évre, mely 87 millió koronát tesz ki. Majd ismerteti a közmunka és az útadó kivetését. Plóte István: Elfogadja a költségvetés előirányzatát inditványozzza, hogy könnyítsenek az 1924. évi községi közmunkákban a kisebb gazdákon, akiknél kétfogatuk és csak néhány hold földjük van. Tóbiás kéri, hogy egyelőre fogadják el a költségvetési előirányzatot teljes egészében, hisz ha a viszonyok úgy kívánják, hogy a gazdasági helyzet változik, lehet azt akkor is módosítani. Novák Károly domoszlói plébános kéri, hogy a Domoszló—Márkáz út„A hinduk szerint a lélek testbe zárt angyal. Hogy lelke eme börtönével mi történt, azt nem tudjuk. Csak azt tudjuk, hogy szelleme örökké ragyogó meteorként tündöklik . . . Halhatatlan lelke egy láthatatlan lángfelhőn emelkedett az égbe, ahol az ő hona van. Ez a mi hitünk!“ Babocsay Sándor beszédét lelkesen, hosszasan éljenezték a bizottság tagjai és számosan gratulációkkal siettek hozzá és a főispán, valamint több bizottsági tag kívánságára beszéd jegyzőkönyvi örökítését haatározták el. Vitéz Bobory György dr. főispán azután, hogy Petőfi Sándor kegyeletének megünneplését dokumentálja a bizottság, öt percre felfüggesztette a közgyűlést. ből is kitörnek az ő nagy gondolatai. E nagy szellemek csak megerősíthetnek bennünket, hogy tiltakozzunk olyan követelések ellen, melyeket nem a jog, hanem az ököljog szül. Ezüstöt, aranyat követelnek tőlünk, mikor már ezüst és aranybányáink az ő kezeikben vannak az ő rokkantaiknak és hadiárváinak, mintha nekünk nem lennének rokkantaink és hadiárváink. Fegyveres erővel nem szállhatunk szembe a félviággal, hanem azokhoz kell fordulnunk, akik eljönnek hozzánk és látják nyomorúságunkat. A javaslatot elfogadja, vonal kiépítését is vegyék fel a költségvetési előirányzatba. Domoszló ugyanis körorvosi székhely és Markazra igen sokszor a legsúlyosabb esetben sem mehet ki az orvos a rossz ut miatt. Igen gyakran a gazdasági munkálatok végzését is gátolja a rossz ut. Tóbiás válaszában kifejti, hogy ez vicinális út és kiépítése a vicinális érdekeltségek feladata. Különben, ha törvényhatósági út volna is, a mostani viszonyok között akkor sem lehet szó új út építéséről. Novák Károly: Ezelőtt két évvel megígérték Domoszlónak a nevezett ú szakasz kiépítését. Ismételten előterjeszti kérelmét. Isaák Gyula alispán: A vicinális érdekeltségeknek módjukban lesz ezt a kérdést annak idején felvetni. A Tiltakozás a fenyegető jóvátétel ellen. A közutak költségvetése. Heves megye törvényhatósága és Békés megye közösen megvásárolják az egri Agrár Takrékpénztár r.-t.-tól az apci kőbányát. Szerkesztőség, igazgatóság, kiadóhivatal és nyomda, hová az előfizetési pénzek, hirdetések és közlemények küldendők: Eger, Gimnázium-o. 3. sz.